Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-14 / 295. szám

jövedelem és elosztás a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben Meglehetősen bonyolult a kis- ügyelnek-e arra, hogy mindig kai munkát végző gazdák kap- kunfélegyházi Vörös Csillag Tsz a leginkább egymáshoz való ják, összkeresetük százalékos jövedelemelosztási rendszere, emberek kerüljenek egy-egy aránya szerint, de az egyes Alapelve viszont annál egysze- munkacsapatba, akik szinte már munkakörökben 13—20 száza- rűbb: mindenki olyan arány- szavak nélkül is megértik egy- lékig terjedően. Végül a több­bán részesedik, amennyit a kö- mást, s öntevékenyen, különb- letbevétel egyötödét a függet- zös javára produkál. sebb eligazítás nélkül képesek lenített vezetők kapják — az És így már a bonyolultság is együtt dolgozni? Anélkül, hogy első számú vezetők (elnök, el­érthető. A gyakorlatban az egy- általánosságban választ keres- nökhelyettes, párttitkár, főköny- szerű elveket a legnehezebb kö- nénk e kérdésre, elmondhat- velő, a főmérnök és a négy vetkezetesen érvényesíteni. juk: a félegyházi Vörös Csillag üzemágvezető) a fizetésük 40; __ Nálunk négy üzemág van Tsz-ben feltétlenül hasznosítani a második számú vezetők (bri­— sorolja Pesir István elnök, igyekeznek ezt az elvet. Ara gádvezetők, körzeti agronómu­_ Állattenyésztés, növényter- törekednek, hogy a gazdák — sok, raktárosok, a fontosabb me sztés kertészet és a segéd- szinte spontánul — maguk szer- munkacsapatok vezetői — ösz- üzemek! Ezek önálló tervet ké- vezzék meg a munkacsapatokat, szesen 20—22 személy) a bérük szítanék. Vezetői a közgyűlés Ez a szövetkezeti demokráciát 30 százalékáig terjedően, előtt feleinek a végrehajtásért, is nagyban erősíti. Szakmailag teliesen önállóak. Érdekes, hogy ennek fontos- NáHrnk nincs főagronómus. ságára itt scrégóta figyeltek Hogy mi a produkció? A fel. Nemrég történt, hogy az . .... , . négv üzemág összesített bévé- eSyik kukoricagoret sürgősen ve. teljesen ne kerüljenek el teli terve erre az évre 28 millió me3 kellett „szabadítani” 22 egymástól. Vagyis minden gazda forint. Előreláthatólag 32 mii- vaS°n csöves terménytől. A hat felelősséget érezzen az összes lióra teljesítik. Az elnök azon §a^da, aki a morzsolást má- üzemág tevékenységéért. Ez, kesereg, hogy még ez is több vsanként három forintért elvál- egyebek között, a családtagok lehetne, ha nincs a kertészetből par nap alatt végzett a bevonására ösztönzi őket. 2,5 milliós kiesés. Mert ez bi- m,UI?^kaval. Olyan lendületet ta- x. t ­zony a kiadásokat is megnövel- nusitottak amely a szövetkezet Továbblépés? Jövőre az első vezetőinek a figyelmet is fel- számú vezetők is bérüknek csak Legtöbbet a növénytermesz- kelt^tte- S nem véletlen, hogy négyötödét kapják év közben, tés ad. nyomában ott az állat- er™1 e.clkk kereteben ejtünk Továbbá, a tervet nem teljesítő tenvésztés, s a segédüzemek is szot’ mi, a munkaszervezés üzemágak vezetőinek csökken- me-hozzák a hétmilliót. (Anv- szorosan kapcsolódik a berezes Az összesített többletbevétel elosztása biztosíték arra, hogy az üzemágak, érdekeiket tekint­nvit. mint a szomszédos Zöld Mező Tsz összes évi bevétele!) Válvogvetés, szén fuvarozás, konzervinari félkészgyártás, génműhely, építőbrigád. hez. tik a premizálását. Lehetséges, hogy részleteiben ez a rendszer csak a Vörös Csil- A négy üzemág összesített Tsz-ben alkalmazható. Az ................. elv azonban követésre méltó. tö bbletbevételének 30 százalé­kát tartalékolják, felét a fizi. H. D. A növénytermesztés kivételé­vel a többi üzemé "ban a kész­pénzfizetés dominál. Az állat­ién vé'sztésbeh már négy év óta. Minden termék után a kídol- go-of*! “bértarifa szerint fizet­nek. De íny volt ez már a cu- kon-énánál és a hagymánál is. A kukoricánál viszont még szá­zalékos elosztás is volt az idén. A vezetőség álláspontja szerint — utó1 iáfa. Ami azt jelenti, hoev jövőre minden területen a termék szerinti bérezés lesz az egyedül uralkodó. Á szőlő-, gyümölcs- és zöldségkulfűrárál is megszüntetik a meddőnek bi­zonyuló óra bérezést. De nemcsak ennyi a tovább­lépés! — Háromszáz tehenünket ti­zenkét fejőgulvás gondozza — fejtegeti az elnök. — Egyfor­mák a körülmények, a takar­mányozás is. nagyjából egyön­tetű az állomány is, olv módon, hogy a gyengébben tejelő egye- dek arányosan vannak elosztva. Mégis, gondozónként az évi át­lagos tethozam három- és két­ezer liter között ingadozik. Hoz"át°sz°rn. hogy évek óta génnel feiünk. A gondozók kö­zötti különbségekből éven+e így is 300 ezer forint kiesésünk származik. S most ion a nagyszerű újí­tás; a vezetőrég már megsza­vazta. hogy 2700 literes évi átlag felett progresszív bérezést alkalmazzanak. A kevésbé igyekvőket ezáltal kívánják ösztönözni. Azon még vitatkoz­nak. hogy bizonyos hozamon alul a de«resszfv. tehát a csök­kentet bérezést alkalmazzák. Az elnök szerint ennek beveze­tése lenne igazán ösztönző. EováKkönt ezt a módszert — kísóvjetkénnen — a toióállo- mánv gonör.’róinál már alkal­mazták. Sik°rrél. Előfordult. ho«y tíz tolás többlet a gon­dozó c-ómó-a p’mr forinti.nl na­grrkv, jelentett. A közös gazdaságok működé­sének fontos része a munka­szervezés, a munkacsapatok megalakítása, tevékenységük összehangolása. De kellően A rejtélyes számsor Robot a markolón A Kecskeméti Felsőfokú Gép- más. Ráadásul az eddigi két év ipari és Automatizálási Tech- helyett két hétre rövidíthető nikum udvarán egy markológép felhasználásával a gépek vizs- működik. Nyergében azonban gálata. Megéri tehát azt a 400 nem ül ember. Mindössze né- ezer forintot, amennyibe kerül, hány vezeték jelzi, hogy nem . ... , . szellemkezek irányítják a karó- *? megyei üzemek is egyre kát. A közeli teremben egy szelesebb koFben alkalmazzák szekrény nagyságú elektronikus fz automatikákat. Helyes lenne agy működik, ez sugározza a tehat;, ha az eddiginél többször parancsokat a „robot sofőrnek”, ye?n.fl .lglnybe a Kecskeméti ami tulajdonképpen pneumati- Éelsofolru Gépipari és Automa- kus automaták ügyes kombiná- T®cbn,lkuJ1 kiválóan ciója. képzett tanári karának segítsé­tt ’ . , , .... , . gét és azt a lehetőséget, ami a ogyan is készült ez a hazai jói felszerelt laboratóriumok viszonylatban egyedülálló ki- nyújthatnak, bernetikus berendezés? Január _ ­derekán a tv riportot közvetí­tett a technikumból és ennek keretében a többi között bemu­tatta a jól felszerelt automatizá­lási laboratóriumokat is. A ri­portra felfigyeltek a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet ve­zetői és rövidesen felkeresték az iskolát azzal a kéréssel', hogy készítsenek számukra egy fá­rasztó berendezést. Mindehhez tudni kell, hogy a Gépkísérleti Intézet feladata a külföldről, vagy a hazai ipartól vásárolt mezőgazdasági berendezések, traktorok, markolók stb. kipró­bálása. Eddig ez úgy történt, hogy jól képzett szakembert ültettek a gép volánja mellé, aki hosszú hónapokon keresztül irányította azokat a mozdulato­kat, amelyekre a gyakorlati munka közben is sor került. A gép egyes alkatrészeit kiszerel, ve. próbapadon „vizsgáztatták”. A technikum eleget tett a megrendelésnek, mégpedig re­kordidő alatt. A terveket az automatizálási tanszék mérnök­tanárai készítették, a kivitele­zésben közreműködtek az auto­matizálási tankör diákjai is. A kibernetikus berendezés „agya” képes több tucat — előre betáplált — mozdulat tárolá­sára és továbbítására. Ezért a robot univerzális, szinte vala mennyi mezőgazdasági gép ki­próbálására, fárasztására alkal­A világpiac, az üzem és a termelők KÉT HÉTTEL ezelőtt ugyan- súlyhatárt 1 kilogrammra csök- ezen az oldalon cikket közöl- lcentették, sőt ezalatt a súly tünk „Támadás, vagy védeke- alatt már esetenkénti megálla- zés”? címmel. A publicista ar- podás történik a felvásárló és ra hívta fel a figyelmet, hogy a termelő között az árakra vo- a Közös Piac országai jelentős natkozóan. (Az 1 kiló alatti beruházásokkal fejlesztik me- csirke ugyanis esetleg fejlődés- zőjazdóságukat. „S ha bár ben elmaradott lehet.) népgazdaságunk egyensúlya, s Ahhoz, hogy a követelmé- kivitelünk sem tőkés exportra nyéknek megfelelő súlyú és ko- épül, nekünk sem közömbös a rú (52—56 napos) csirkét a nyugati piac. Reméljük szak- termelő gazdaságosabban tud- embereink igyekeznek megta- ja „előállítani”, hibrid napos- lálni az ellenszerét ennek az csirkéből kell nevelnie. Jelen­elzárkózó, védővámos — meg- leg három fajta hibrid van. Az lehetősen kétélű — politiká- egyik egy nyugatnémet fajta, nak” — vonta le a következte- amelyet a Bábolnai Állami tést a cikk írója. Gazdaság hoz forgalomba. A Legutóbb, amikor a Bánom- másik kettőt, a B—66-ost a Fel- fifeldolgozó Országos Vállalat sőbabádi Állami Gazdaság és ..ecskeméti gyáregységében jár- a G—65-öst a Gödöllői Kisállat­tam erről a cikkről esett szó az tenyésztő Kutató Intézet hozza üzem vezetőivel történt beszél- forgalomba, getés közben. Azt fejtegették, A LIBÁNÁL két fajta iránt hogy a Közös Piac mezőgazda- van érdeklődés. Az első a máj­ságfejlesztési programja szigo- liba, amelynek húsát, zsírját rúbb feltételeket szab a ma- leginkább daraboltan hozzák gyár élelmiszeripar termékei- forgalomba. A másik fajta az nek nyugaton való értékesíté- előbb említett, kevésbé zsíros, se elé. A BOV kecskeméti gyár- kis testű liba. Ezt a tsz-ek azért egysége termékeinek 60 száza- honosíthatják meg könnyen, lékát exportálja nyugati orszá- mert nagyüzemileg kedvezőbb a gokba. Az új helyzetben ezek tartása. szerint már nemcsak a megren- A tojástermelés iránt ugyan- delőhálőzat fejlesztése, hanem csak növekednek az igények. A a korábbi vevőkör megtartása termelőket azzal is ösztönzik a is komolyabb felkészülést ki- nagyobb és jobb minőségű to- ván. jástermelésre, hogy a felvá­AZ ÜZEM, a gyártás- és sáriás 1968-ban már darab he- gyártmányfejlesztésben már ed- lyet kilóra történik. A jobb mi­dig is jó eredményeket ért el. nőség természetesen fajtakér- A gyár rekonstrukciója nyomán dés is. A háztáji vegyes fajtá- Európa egyik legkorszerűbb ba- jú állományokat az intenzív romfifeldolgozó üzeme jött lét- tojó hibridekkel kell felcseréi­re Kecskeméten, amelynek tér- ni. Csakis így lesz gazdaságos mékei nagydíjat és négy arany- a tojástermelés, érmet nyertek például a leg- A MAGYAR mezőgazdaság­utóbbi mezőgazdasági kiállí- nak feltétlenül, fel kell figyel- tison. Am mindez egymagában ni az eddig még ki nem hasz- nem elegendő a nyugati piacok nált exportlehetőségekre is. megtartásához. Nemcsak a ba- Ilyen többek között a nyúl és romfifeldolgozó-iparnak, hanem a galambtenyésztés. 1968. janu- a termelőknek — tsz-eknek, ál- árjától a nyúl felvásárlási ára lami gazdaságoknak, háztáji 25, a galambé pedig 40 forint gazdaságoknak — is figyelem- lesz kilogrammonként. Ennek be kell venniök a fogyasztók feldolgozásával is a Baromfi­változó igényeit. A mezőgazda- feldolgozó Országos Vállalatot ság csakis így lehet megfelelő bízta meg a külkereskedelem, partnere a világpiaci versen- Jóllehet a Közös Piac szigo- gésben az élelmiszeriparnak. rú feltételeket szab a magyar A nyugati országokban je- élelmiszeripar termékeinek ér- lenleg a kisebb súlyú csirke, a tékesítése elé, ám ha a magyar kevésbé zsíros liba a kelendő, mezőgazdaság gyorsan reagál Felvásárlási rendszerünk ko- a fogyasztók új igényeire, ko­rábban az 1,20 kilogrammon moly versenytárs lehet tovább­felüli csirke eladására ösztönöz- ra is a nyugati piacon, te a termelőket. Most ezt a Nagy Ottó Családom egyik hölgytagja nagyon ked­veli a csokoládét, ezért többnyire doboz macs­kanyelv társaságában látogatom meg. Most is érré készültem, de elhatároztam, hogy na­gyobb körültekintéssel vásárolok, mint leg­utóbb. amikor roko­nom öregecskénék, szá­raznak találta a cse­megét. A következő párbe­széd zajlott le köztem és az eladó között: — Friss? — Friss! — Ügy tudom, hogy ezek a számok itt a doboz hátulján a gyár­tás időDontját jelzik. Megfejtené nekem a pecsétet? — Olyan komplikált, hogy a ióisten sem tud Cmenni raita. Külön­ben sincs időm ilyes­mivel foglalkozni. Elé­ged ien meg azzal, hogy néhány napja kaptam az árut. A macskanyelv — mint utóbb kiderült — valóban friss volt. De ez sem nyugtatott meg tökéletesen. Elhatároz­tam, hogy végére já­rok a számsor rejté­lyének. Végére is jár­még mindig nem fon­tos. Lényeges viszont a 7-es, ami azt mutatja, hogy a csoki 1967-ben készült. A 04 a hóna­pot (negyedik hónap, azaz április), a 13 pe­dig a napot mutatja. Tapasztalataim sze­rint — öt boltban kér­tem magyarázatot — tam. s eközben igen még a gyakorlottabb érdekes tapasztalato- eladók között is akad kát szereztem a sza­vatosságról. A macskanyelv — vi­lágosított fel egy szak­ember — a tömör cso­aki nem tudja ponto­san megfejteni a rejt­jelet. A fogyasztók nyilván még kevésbé tudják. Igaz, hogy — koládék családiába tar- mint mondtam — tozik. Megfelelő táró- ilyen szavatossági Jel­iás esetén a gyártás zést általában a nehe- után hosszú hónapok- zen romló cikkeknél tosan ismernék a szá­mok jelentését. A töltött csokoládék, desszertek dobozán, csak úgy mint a gyor­san romló tejtermékek csomagolásán, már az olvasható, hogy med­dig lehet forgalomba hozni az árut. E jelzés félreérthetetlen, s így nem is lenne semmi probléma, ha a bolto­sok valóban csak ad­dig tartanák a polco­kon az árut, amíg le nem jár a határidő. Csakhogy egyesek — rosszul értelmezve a gazdaságosságot, taka­rékosságot — igyekez­kal is kifogástalan. Ezért, mint a nem romlandó cikkeken nek megszabadulni a használnak, de idővel régi, lejárt szavatossá­azért megszárad a tö- élelmiszer- mör csokoládé is. A általában, vásárlónak pedig jogá­csak a gyártási időt ban áll pontosan tud- tüntetik fel a dobozán, ni a dráea pénzen vett így néz ki egy ilyen csemege korát. Helye- szám- 130472 318. Meg- sebb lenne tehát egy- f ejtését hátulról kell szerű és mindenki szá- kezdeni. A 318 belső mára érthető jelzést gyári jelzés, ezért a alkalmazni. Addig pe- fogyasztó számára tel- dig. amíg erre sor ké­jesen érdektelen. A 2-s rüi ló lenne, ha leg- a gyáregységet jelzi — alább a boltosok pon* gú cikkektől is. Pedig az engedélyezett káló­ba beleférne a selejt. Sajnos, a vevők sem sok gondot fordítanak a gyakran alig látható, elmosódott, elkenődött felírásra, s csak utó­lag bosszankodnak az avas vai, savanyú tej­föl, vagv beszáradt töí- telékű édesség miatt. Békés Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents