Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-07 / 289. szám
1961. december 1, csütörtök 3. oldal Magnóvetélkedő Az olcsóbb és jobb győz V Hivatalos neve: Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregysége, de a helybeliek csak így emlegetik: Kecskeméti Magnógyár. Ebben is kifejezésre jut, hogy a megyeszékhely lakói szeretik, magukénak érzik az üzemet. Több száz fiatal tanult itt szép szakmát és azok közül is sokan készülnek ide, akik ma még az iskolapadot koptatják. Érthető tehát, hogy amikor megjelentek a boltokban a Kecskeméten gyártottnál jóval olcsóbb, csinos csehszlovák magnók, mint vásárlók örül- rünk az áruválaszték bővülésének. de sokan megfogalmaztuk e kérdést is: vajon versenyképes marad-e a „mi üzemünk”? A külföldi piacon Jánosi Marcellt, a Rádiótechnikai Gyár magnetofon fő- konstruktőrét és Sinkó Imrét, a kecskeméti gyáregység vezetőjét, nem érte váratlanul kissé aggodalmas kérdésünk, hiszen a vállalat irányítóit is ezek a gondok foglalkoztatták mostanában. Azonban siettek megnyugtatni bennünket, hogy a kecskeméti üzem jövője nem forog kockán, igyekeznek állni a versenyt a hazai és a külföldi piacon egyaránt. A vállalat évi 300 millió forint termelési értékének 47 százalékát adja a kecskeméti üzem. Az idén 33 ezer magnót gyártanak. Ebből 12 ezret az NDK-ba, nyolcezret a nyugati államokba exportálnak, a többi a hazai piacra kerül. Az export és a hazai értékesítés aránya is mutatja, hogy a termelés eddig főleg a külföldi igényekhez igazodott. „.Az,. M— 8-as Calypso magnetofonból továbbfejlesztett típusok — teljesítményük és áruk alapján — az úgynevezett középkategóriába tartoznak a határon túli piacokon. Drágább és nagy teljesítményű készülékeket a neves, nagy múltú magnetofongyártó cégektől (Philips stb.) vásárolják nyugaton, a kisméretű, olcsó magnetofonok gyártásában pedig a japán és az olasz ipar verhetetlen. Mindkettő „dömping áron” szállít, s szinte korlátlan mennyiségben. Keresnivalója tehát csak a középvonalban volt a fiatal hazai magnóiparnak, közelebbről a kecskeméti üzemnek. Gyártmányfejlesztése is ehhez igazodott és mert — mint már utaltunk rá — a belkereskedelemnek is az exportra gyártott típusok jutottak, kizárólag ilyen „középkategóriás” készülékekkel találkozhattunk a boltokban. Megszűnt a monopolhelyzet — Vajon az a tény, hogy belföldön monopolhelyzetet élve zett a gyár, nem befolyásolta a gyártmányfejlesztés irányát, nem ezért hanyagolta el a régen hiányolt, kisebb méretű, olcsóbb típusok kialakítását? — Kétségkívül közrejátszott ez is, bár az alig néhány éves múltra visszatekintő üzem munkás- és műszaki gárdájától senki sem várhatja, hogy az igények teljes skáláját ki tudja elégíteni máris — hangzott a válasz. Milyen változások várhatók, helyesebben milyen változtatásokra van szükség a termelés és az értékesítés frontján, figyelembe véve a következőket: 1. Az eddig gyártott készülékek alapkonstrukciója — bár azóta kisebb-nagyobb tökéletesítéseket végeztek az M—8-as magnón — 1961-ben született. Meglehetősen öregnek tűnik tehát ahhoz, hogy újabb piacokat hódítson külföldön. 2. A gazdaságosság az exportban is fő szemponttá vált, s a nyár számára csak akkor fize- tődik ki a külföldi értékesítés — figyelembe véve a jelenlegi költsön- és árviszonyokat —, ha az eddiginél többért tudja eladni készülékeit, vagy olcsóbban termel. 3. Belföldön, a — fogyasztó szempontjából inén hasznos — konkurrencia jelentkezése szintén megnehezíti az értékesítést. Jánosi Marcell szerint az M— 20-as (3 sebess égés, kétsávos tranzisztoros) készülék, a magnócsalád legfiatalabb tagja, alkalmas arra. hogy a jelenlegi szinten tartsa az exportot. A külföldi értékesítés növekedése azonban nemigen várható 1957- ben. Különben is megfontolandó, hogy a védővámokkal óvott nvuvati piacokra — a vevők listáján az Európai Közös Piachoz tartozó államok is szerepelnek — gazdaságos-e továbbfoglalkoztatta a szakembereket, A gyártásszaikosítás és a ter- erről a témáról — a végrehaj- me’ési kooperáció szervezésétó bizottság határozata alapján nek és megvalósításának új — konferenciát is tartottak. Az módszerei — bár néhány maidei évben a KGST Végrehajtó gyár és NDK vállalat már kö- Bizottsága elfogadta a gépipari tött ilyen megállapodást — a termelési kooperáció és gyártás- gyakorlatban csak ezután fogszakosítás új módszereit tártál- nak vizsgázni. Figyelemre mél- mazó javaslatot. A változások- tó azonban, hogy a gépipari nak az a leglényegesebb voná- gyártásszakosítás új módszerei- sa, hogy a szakosítás szervezése ben már a gazdaságirányítási és végrehajtása ezután abban a reformok szelleme és hatása szférában — nem állami síkon, tükröződik. hanem a gazda-ágon belül, a A KGST-ORSZÄGOK együtt- vállalatok között — történik, működésének formája és tartal- ahová e tevékenység jellege kö- ma a múltban is szorosan ösz- vetkeztében is tartozik. Bár a szefüggött a belső irányítási minisztérium is kezdeményezhet rendszerekkel. Bizonyos, hogy a szakosítást, feladata a jövőben megvalósítás stádiumába léptek, elsősorban a szakosítási és koo- kihatnak majd a nemzetközi perációs tevékenység irányítása kapcsolatok, a gazdasági együtt- és bátorítása; josérvényes sza- működés formáira is. A KGST kosítási kötelezettséget — pol- különböző szerveiben — egye- gári jogi szerződés formájában bek között az állandó bizobsá— csak az érdekelt vállalatok gokban és a szekciókban — dol- vállaihatnak magukra. Rendkí- S°zó szakembereknek a követío v,n,cnr a c7pr kező eszfen^okben számos olyan vul lényeges az is, hogy a szer- problómát kfiU ma,d megolda_ zo es a^a'ro! a a c _ niok, amelyek az alapelveikben külföldi vállalatok^ több evre hasonló, de a részletekben je- szóló garanciákat és szankciókat ]entősen eltérő reformok nemtartalmazó megállapodást köt- zetközi vetületeinek egyezteté- nek, amely mindkét felet köte- sét szolgálják, lezi. G- í* ra is exportálni a jelenlegi árakon. Arccal a hazai fogyasztók felé A gyár figyelme tehát egyre inkább a hazai fogyasztók felé fordul. A már említett M— 20-as készülék mellett decemberben szállít a kereskedelemnek a másik újdonságból, a valamivel olcsóbb, egysebességes, négysávos Qualitonból is. E készülék teljesen tranzisztorizált. A konstruktőrök kialakították már az M—11-es „szuper” készüléket is, amely — hazai viszonylatban elsőként — zárt dobozt kap és a hagyományos szalagtekercsek mellett kazettával is felszerelik. Ismeretes, hogy a modem külföldi magnók zöme ma már kazettás rendszerű. Nem kell a szalagokkal, tekercsekkel bajlódni a tulajdonosnak, elég kicserélni a kis dobozkát a készüléken. Gondolnak az üzem konstruktőrei a kispénzű fiatalokra is: jövőre elkészül a null-szériája az olcsó „mini” készüléknek, amely szintén kazettás rendszerű lesz. Vajon elég lesz-e ennyi ahhoz, hogy a magnógyár versenyképes maradjon? Nehéz jóslatokba bocsátkozni, hiszen az igények gyorsan változnak. De úgy véljük, nem ok nélkül bizakodnak az üzem vezetői. Amiért nem osztjuk teljes mértékben az optimizmusukat, az annak tulajdonítható, hogy kissé drágának tartjuk az új típusú készülékeket is. Az ár a termelési költség függvénye. Ez pedig aszerint is alakul, hogy mennyire gazdaságos az összes többi gyártmány előállítása, hiszen a rezsi minden cikket egyaránt terhel. A Rádiótechnikai Gvár egész termelését kell tehát gazdaságosabbá tenni ahhoz, hogy csökkenhessen a maffnó ára, s úíabb piacokat hódítson meg határon innen és túl is.- Bckes Dezső Az alma útja vH mféí-pM # Termőre fordultak a nagyüzemi ültetvények DAvodon is. Az itteni Rákóczi Termelőszövetkezet almáskertje az idén 140 vagon termést adott. Zömét a MEK-nek adják át. Folyamatosan végzik a válogatást, osztályozást. A képen Hegedűs Sándorné, a válogató brigád egyik tagja munka közben. Jut a termésből a termelőszövetkezet üzleteibe is. A lakosság kívánságára nemrég helyben nyitottak egy boltot. Osztrogo- nácz Katalin üzletvezető naponta 3500 forintnyi forgalmat bonyolít le. A zöldségen és a gyümölcsön kívül halat is árusítanak. A termelőszövetkezetnek Dunaújvárosban is van egy jól jövedelmező zöldséges boltja, amelyet társgazdaságokkal együtt Iát el áruval. A Gazdasági Bizottság határozata Beruházások koordinálása a hatékonyságért A Gazdasági Bizottság legújabb határozatában az azonos településeken létesülő beruházások koordinálásáról intézkedik. A rendelkezés célja, hogy kellő időben összehangolják az azonos városban, vagy községben tervezett beruházások helyét, idejét, a közösen használt létesítmények telepítését, mert ezzel jelentős anyagi erőket lehet megtakarítani, s így növekszik a beruházások hatékonysága is. A koordináció a különböző szintű tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. A végrehajtó bizottság elnökének. vagy helyettesének vezetésével működő koordinációs szerv az ötéves tervidőszakra felméri a koordinálás lehetőségeit, sőt figyelemmel kelj lennie arra is, hogy hosszabb távon milyen területekre, közművesítésre lesz szükség az előre látható beruházásokhoz. A város- és községfejesztési tervek alapján alakítják ki a tervezett beruházások cé’szerű elhelyezését, a kapcsolódó közművesítés, a közlekedésfejlesztés, az energiaszolgáltatás gazdaságos módjait. Megvizsgálják hogy milyen lehetőségek vannak egyes létesítmények közös megvalósítására, azok gazdaságos kihasználására. A koordináló szervek felkérhetik a beruházókat. hogy a szükséges terveket, tervtanulmányokat készítsék el és bocsássák rendelkezésre. Ez a szerv véleményezi a beruházások elhelyezésére, a tervezett szanálásra, kisajátításra vonatkozó javaslatokat. Elemzi, hogy milyenek lesznek a beruházás kihatásai a helyi munkaerőhelyzetre. A koordinálás egyeztető tárgyalások útján történik. A koordinációs szerv javaslatokat tehet a közösen megvalósítható létesítményekre, a kivitelezés költségeire, az érdekelt szervek részvételének mértékére, az üzemelési költségek megoszlására, elszámolásának módjára, stb. Ha a közös beruházásnak számottevő gazdasági előnye volna, s az összehangolás idő szem-, pontjából is megoldható, de megállapodás mégsem jön létre, úgy a területtel gazdálkodó szerv az ilyen azonos célú. közösen megvalósítható beruházásokhoz szükséges területet az az Országos Tervhivatal elnöke látja el. Az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével, az érdekelt miniszterdkkel együttműködve irányelveket adhat ki a koordinációs munkához. A határozat egyes belterületi beruházásokra kötelezővé teszi a koordinálást. Az ilyen létesítményekre a területfelhasználási, vagy építési engedélyt csak a koordinációs bizottság állás- foglalása után. azt figyelembe véve lehet kiadni. Ebbe a kategóriába tartoznak a célcsoportos állami beruházásokhoz kapcsolódó és a megyei szinten az ötéves tervidőszakra külön megjelölt úgynevezett nyomvonal jellegű fejlesztések, mint például a vízellátás, a csatornázás, az útépítés, stb. Ide tartoznak az üzemi és egyéb népművelési, egészségügyi és jóléti intézmények (művelődési otthonok, orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák, üzemi konyhák, étkezdék stb.)' beruh ázásai. A közösen megvalósított léérdekelt beruházásoktól megta- ! tesítmények tulaidónviszonyaira gadhatja. Ugyanakkor javaslatot tehet más telem’fési helvre A koordinálást felső szinten és használatára szabályozási javaslatot teris's’7*eneji majd a kormány elé. (MTI)
