Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

xxati. evf.^289. sz. Ára: 60 fillér 1967. dec. 7. csütörtök A gazdaságpolitikai feladatokról tanácskozott a megyei pártbizottság Gromiko Varsóban Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter meghívására szer­dán hivatalos látogatásra a Len­gyel Népköztársaságba érkezett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. A Román KP konferenciája A bukaresti köztársasági pa­lotában szerdán ünnepélyes kül­sőségek között, a párt és az ál­lam vezetőinek jelenlétében megnyílt a Román Kommunista Párt országos konferenciája, amelyben több mint 1 700 000 párttagot képviselő 1150 kül­dött, valamint 1600 vendég vesz részt. A konferencia napirendjén két kérdés szerepel: 1. irányelvek a gazdasági vezetés és tervezés megjavítására; 2. a közigazgatá­si területrendezés alapelvei. A konferenciát a központi bi­zottság nevében Nicolae Ceau- sescu nyitotta meg, majd a két kérdésről megtartotta előadói beszédét. Ismertette a szocialis­ta építés eredményeit a párt IX. kongresszusáig és az azóta el­telt időben, beszélt a párttagság munkájáról és hangoztatta, hogy a párt ügye az egész nép ügyé­vé válik. Az elért eredmények a munkások, a parasztok, az ér­telmiség és más állampolgárok sikerei. Tekintet nélkül nemze­tiségükre. A pártkonferencia elé jóváhagyásra bocsátott határo­zattervezeteknek célja a szocia­lizmus romániai építésének ki- teljesítése. Szerdán a Parlament Vadász­termében ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára is. Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke megnyitó be­szédében megemlékezett arról, hogy az országos tanács tagjai közül örökre eltávozott dr. Mün- nich Ferenc, a magyar nép hű­séges fia, a hazai és a nemzetkö­zi szocialista forradalmi mozgal­mak kiemelkedő, nagyszerű harcosa. Indítványozta, hogv a Hazafias Nénfront Országos Ta­nácsa jegvzőkönvvben örökítse meg dr. Münnich Ferenc érde­meit. Kállai Gvula a továbbiakban szólott az MSZMP Köznonti Bi­zottságának november 23—24-én tartott üléséről, amelven az or­szág gazdasági fejlődésének alapvető kérdéseit tárgyalták meg. majd rámutatott, hogy az országos tanács legutóbbi ülése óta belpolitikai, társadalmi éle­tünkben tovább erősödött a szocialista demokrácia. Ezután Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára terjesztette elő a titkárság referátumát és az országos tanács határozatá­nak tervezetét, majd bejelentet­te: a Ha-mfias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége a közelmúltban foglalkozott a mozgalom helyzetével és felada­taival. Summázta a dok'm'n- tum megállapításait, majd be­jelentette: Tegnap kibővített ülést tar­tott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Napirenden szerepelt a Központi Bizottság 1967. november 23—24-i ülésé­ről szóló tájékoztató. A pártbizottsági ülést dr. Mol­nár Frigyes, a megyei pártbi­zottság első titkára nyitotta meg, aki- üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, a meghívott vendé­geket, s a Központi Bizottság kiküldött munkatársát, Ballai Lászlót. Ezután a külpolitikai, — A Hazafias Népfront IV. kongresszusát a működési sza­bályzatnak megfelelően 1968. tavaszán kell összehívni. Java­soljuk, hogy a kongresszust előzze meg a községi, járási, városi és megyei “népfront- bizottságok újjáválasztása is. Erdei Ferenc az elnökség ne­vében javasolta, hogy a megyei és fővárosi népfrontbizottságok tagjait, valamint a kongresszusi küldötteket ne közvetlenül a helyi választási gyűléseken, ha­nem a korábbi gyakorlatnak megfelelően, küldöttértekezlete­ken válasszák meg. Majd indítványozta: az orszá­gos tanács hozzon határozatot a népfront új működési sza­bályzatának kidolgozására. A referátumot véleménycsere követte. Felszólalt a vitában Kádár János is. Dr. Bodóczky László, a Bács megyei népfront­bizottság elnöke beszámolt ar­ról, hogy jól sáfárkodtak a vá­lasztásokat megelőző jelölő gyű­léseken elhangzott javaslatok ezreivel, azokat, amelyek köz- érdekűeknek bizonyultak, a le­hetőségekhez mérten megvaló­sították, illetve a következő hó­napok fejlesztési terveiben hasznosítják. Elmondta, hogy a tanyai népfrontbizottságok hasz­nos tevékenységet fejtenek ki annak a 210 000 embernek a körében, aki még ma is a fal­vakon kívül él. A fel szóla1 ásókra Erdei Fe­renc válaszolt, majd a Hazafias Népfront Országos Taná-sa egy­hangúlag elfogadta a titkársó" referátumát és az előterjeszt"" bpfározati javaslatot. Az üli Kállai Gyula zárszavával ért véget. nemzetközi kérdésekről Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára, az időszerű belpolitikai kérdésekről pedig Erdősi József, a rpegyei pártbizottság titkára tartott előadást. A Központi Bi­zottsági ülésnek a gazdaságpoli­tikai feladatokról szóló anya­gát dr. Molnár Frigyes elvtárs ismertette, kiegészítve azt a megyei tapasztalatokkal és ösz- szei'üggésekkel. A tájékoztatót igen élénk vita követte. A felszólalásokra dr. Molnár Frigyes válaszolt, s fog­lalta össze a vita lényegét, mely az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos mun­kára, feladatokra irányult. Az ülést Erdősi József elvtárs zár­ta be. Az elkövetkező napokban a járási és városi pártbizottságok, majd a pártalapszervezstek is megtárgyalják a Központi Bi­zottság anyagát. Az alapszerve­zetekben ez alkalommal kerül sor az új tagsági könyvek ki­osztására. Náciaratás A folyók, tavak, csatornák mentén, a mc:ye ingoványos vidékein megkezdőd itt a nád­aratás. Szép termés mutatkozik ezen a télen, s a Bajai Nál"az- da ásnak is bü szűreire van ki­látása. A vár a'at rirtői mun­kásainak sem kell tétl nked- niük Soltva iket határában, az ötven ho'dnyi t'bl'n. A példa Akik egész éven át mások eredményeiről, embertársaik örömeiről, vagy gondjairól szólnak, s hűséges krónikásai az eseményeknek, egy évben egyszer — szerényen, nehogy dicsekvésnek tűnjön — o sa­ját munkájukról vallanak. A magyar sajtó napján egy kis időre a hírközlés dolgozói felé fordul a figyelem. Nem véletlenül választották a sajtó munkásai éppen ezt a .napot a magukénak. Történel­mi esemény évfordulója ez: ISIS. december 7-én jelent meg először a Kommunis­ták Magyarországi Pártjá­nak hivatalos lapja, a Vörös Újság. A párt megalakulása után alig két héttel indult meg az első legális magyar kom­munista újság, mely arra volt hivatott, hogy a nehéz és küz­delmes időszaknak fényjelzője, a munkástömegek szócsöve, a KMP politikájának hirdetője legyen. Szerkesztői, írói közt ott voltak a mozgalom leg­jobbjai: Rudas László, Sza­muely Tibor, Vágó Béla, Kun Béla, Alpári Gyula, Révai Jó­zsef és sokan mások. A Vörös Újság mellett vidé­ken is mindenütt megjelent a munkás sajtó, és rangot, te­kintélyt vívott ki magának az­zal, hogy a néptömegek leg­égetőbb gondjait tűzte napi­rendre. A Magyar Tanácsköz­társaság idején jelentős szere­pet töltött be a kecskeméti Magyar Alföld, s a Félegyházi Proletár. Nem véletlen, hogy később, e lapok egykori szer­kesztői, munkatársai közül so­kan lettek az ellenforradalmi terror áldozatai. Mint például a kecskeméti Simon István, vagy a félegyházi Mártonfy Ernő. A mai napon az ő emlé­kük előtt is mélységes tiszte­lettel hajtjuk meg elismeré­sünk lobogóját. Külön öröm számunkra, hogy a Magyar Alföld egyik szerkesztőjét, Hajnal Józsefet — bár testben megfáradva, de szellemileg még mindég frissen — az ün­neplők és emlékezők soraiban köszönthetjük. A Vörös Újság, s a helyi kommunista sajtó, a nagy elő­dök példája kötelez. Az újság feladatai ma sem kisebbek, bár a feladatköre, harci terü­lete léwiegesen más. mint az ő idejükben volt. Akkor — s később, a felszabadulást kö­vető időkben — a hatalom megragadása és megtartása volt a legfontosabb, s ez szab­ta meg sajtónk agitációs, pro­paganda és szervező tevékeny­ségének lényegét is. Manap­ság. ahogy I.enin mondaná, a sajtót „a tömegek gazdasági átnevelésének eszközévé kell tenni, olyan eszközzé, amely kötelez megismerteti a tömegekkel, hogyan kell a munkát új mó­don megszervezni”. Természetesen ezen túlme­nően is igen sokféle igény és követelmény merül fel a kor­szerű, tehát a fejlődés élvo­nalában álló kommunista új­ságírás előtt. S e tekintetben nincs és nem is lehet lényeges különbség országos, vagy me­gyei újság között. Hiszen a vidéki — megyei — lapok napi példányszáma ma már eléri a hétszázezret, s ez nem lebecsü­lendő-tényező. Állandóan emel­kedik a Petőfi Népe példány­száma is, ami azt mutatja, hogy a megyei pártsajtó — melynek négy helyi kiadás'S, mutációja is sikerrel tölti óe feladatát — kivívta a dolgo­zók, az előfizetők megbecsülé­sét. Kétségtelen, hogy az új esz­tendő egy kissé próbaköve lesz a lapok iránti bizalomnak, az olvasók ragaszkodásának. De próbaköve lesz az újságírók és lapterjesztők munkájának is. Az a feladat áll előttünk, hogy a megyei újság az eddi­ginél vonzóbban, s mélyen- szántóbb írásokkal szolgálja a dolgozók érdekeit, s úgy le­gyen szócsöve a megyei párt- bizottság politikájának, hogy mondanivalóját még nagyobb érdeklődéssel fogadják, s egyre jobban magukénak érezzék a legkülönbözőbb néprétegek. Nem vitás, hogy csak körül­tekintő és megfontolt, de ugyanakkor a közvéleményre érzékenyen figyelő és bátor­hangú írások érhetnek célhoz. A szürke és semmitmondó cik­kek, a száraz termelési tudó­sítások ideje végképpen lejárt. Az új gazdasági mechanizmus körülményei méginkább sok­oldalú tájékozottságot, elvi biz­tonságot és szakmai rátermett­séget követelnek az újságírók­tól. Harci feladat ez a javából, melvhez a maffirr s”ók szap és dicső hagyományaiból, pél- d." jóbúi meríthetünk mindig új erőt. Köszöntjük ez alkalommal is segítőtársainkat, a lapunkat önzetlenül szervező pártmun­kásokat és aktivistákat, a fá­radhatatlan nyomdászokat és lapterjesztőket, az egyre népe­sebb tudósítói gárdát, s a Pe­tőfi Népe baráti körök tagjait. A Vörös Újság megjelenésé­nek negyvenkilencedik évfor­dulóján szeretettel köszöntjük lapunk olvasóit, s kívánjuk, hogy az új esztendő tovább erősítse kapcsolatunkat és azt a bizalmat, mely már eddig is megnyilvánult a megyei pártsajtó, a Petőfi Népe iránt. F. TÖTH PÁL T ii rr ■■ 1 f «fl Jovore összehívjak a Hazafias Népfront kongresszusát Kádár János is feiszóialt az országos tanács ülésén

Next

/
Thumbnails
Contents