Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-05 / 287. szám
ÍW7. december 5, kedd 5. oldal Nem felesleges papírmunka AKÁRMILYEN furcsán hangzik, időnként sokkal több gondot okoz nálunk ■ a társadalmi munka nyilvántartása, értékelése, mint magának a munkának a megszervezése. — A dunave- csei járás egyik nagyközségének tanácselnöke jelentette ki meglehetősen keserű hangsúly- lyal ezeket a szavakat. A nagyobb nyomaték kedvéért péljavífásokon kívül — egyes községekben —, idegenkednek az egyéb kategóriákba sorolható társadalmi munkák figyelembevételétől. így aztán ha esetleg fel is került a munka a nyilvántartó lapokra, később, a megyei szintű értékeléskor, elsikkad, homályba vész a lakosság tevékenységének ez a fontos része. dákat idézett. Előfordult — mondotta —, hogy egy községi tanácstag az úton fekvő állati tetem elfölde- lését, másik az árokparton lekaszált, de a saját háztájinak is hasznot hozó fűkaszálást minősítette jelentésében egyértelműen a lakosság társadalmi munkájának. Sokkal gyakoribbak azonban az ellenpéldák. Az olyan esetek, amikor az emberek közösségi ténykedését meglehetős nagyvonalúsággal kezelik, értékelik. A TÁRSADALMI munka fogalmának több féle értelmezése sok vitára, tévedésre adhat alkalmat. S amikor egyesek két szál gaz keresztbetéteiét is a társadalmi munka kategóriájába kívánják sorolni, mások, felületesség, hozzánemértés miatt mellőzik egy-egy utca, körzet lakóinak, egy-egy közösség tagjainak társadalmi munkájánál a hiánytalan, pontos, precíz, egységes nyilvántartást. Ezzel megnehezítik nemcsak a tényleges munka értékelését, hanem azt is. hogy a legszorgalmasabbak megkapják az őket megillető erkölcsi, társadalmi elismerést. A társadalmi munka megbízható adminisztrálása nem felesleges papírmunka, nem bürokrácia Bizonyítják ezt az állítást a megyei községfejlesztési verseny értékelésekor szinte évenként visszatérő gondok, panaszok is. Ezek leggyakoribb refrénje az, hogy az illetékes pénzügyi szervek a verseny adatszerű értékelésekor a szak- és segédmunkán, valamint a gépi és igás erővel elvégzett díjmentes szállításokon, földútA HIBÁS, hiányos értékelés korántsem használ a mind jelentősebbé váló társadalmi munkaakciók nemes ügyének. Hiszen évről évre emelkedik azoknak a száma akik önkéntes kötelességből, szívesen vállalnak áldozatot szűkebb hazájukért. Ezért kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani a társadalmi munkavégzés új, hagyományostól eltérő formáira éppen úgy, mint a közösségi tevékenység fogalmának. kategóriájának egysíkúságtól mentes értelmezésére. Sűrűn tapasztaljuk, hogy a lakosság aktivitását, segítőkészségét fém jelző lehetőségeket teljes skálájukban még mindig nem aknáztuk ki a közösség javára. De azt is, hogy emelkedik a társadalmi munkások száma éppen úgy, mint munkájuk produktivitása. S mivel ez a jellemző tendencia, nincs arra szükség, hogy jelentéktelen apróságokat a társadalmi munka rangjára emeljenek. De arra sincs, hogy a lakosság egyes helyeken elkedvetlenedjen mert nem kapta meg a helyi és a felsőbb szervektől a reális értékelést. MERT IGAZ UGYAN, hogy az elkészült járdának, a megjavított földútnak. a kiásott vízlevezető ároknak elsősorban maga a lakosság látja hasznát, s ez önmagában is serkentő. De az erkölcsi elismeréssel fukarkodni — vétek. Hiszen a köszönet, az önzetlen tettrekész- ség méltatása, elismerése, motorja lehet a közösségi érzés, segítőkészség állandó ébrentartásának, megszilárdításának. E. Gy. A Szír-csoport története tilmen A Magyar Filmgyártó Vállalat televízió stúdiójában hamarosan befejezik Szőnyi Sándor rendező új filmjét, amely „Budapesten harcoltak” címmel az 1944-es ellenállási harcok legendás hírű Szír-csoportjának történetét eleveníti fel. A háromrészes film írójára valóban ráillik a „szakavatott” jelző: Csillag Gábor maga is részvevője volt az illegális csoport akcióinak, harcainak. A filmben száznál több színész áll kamera elé; a főbb szerepekben Dávid Kiss Ferencet, Koncz Gábort és Madaras Józsefet látják viszont a tv-nézők. A jugoszláv műsora IV KEDD 18.10: Riport. — 18.30: Telesport. 19.10: Szürkülettől alkonyaiig. — 20.40: Dokumentumfilm. — 20.55: „Három óra tízkor’* — amerikai vesztemfilm. Címzett: Petőfi Sándor Általános Iskola Növi Sad A z újvidéki Magyar Szó tekből kibontakozik egy 830 — Küldjenek címeket az ishasábjain találkoztam gyermeket tanító, 42 pedagógus- kólánknak, de ne csak a felsőelőször a nevükkel. Ha jól am- ból álló tantestület áldozatos sök, hanem a kisebbek is, vagy lékszem, a város Októberi d£- és sokrétű munkája. Az intézet akár intézményesen — mondja ját — melyet évente szoktak két tannyelvű, vagyis magyar az igazgató, s ígérjük, hogy kiosztani a művelődésügy leg- és szerb-horvát iskolából áll, feltétlenül átadjuk az üzene- jobbjainak — nyerték el akkor, a miénkhez hasonló nyolcosztá- tét. A témát feljegyeztem, s aztán lyos, alsó és felső tagozatos, _s Ezután a VIII/C. osztályba el is feledtem. Most, hogy né- mint majd mindenütt mostaná- nyitunk be. Itt is kellemes élhány napra ismét a jugoszlá- ban, délelőtt és délután is meg- ményben van részünk. Szól a viai Vajdaság központjába telnek a tantermek. zenegép, s a tanárnő azt kérdezi a gyerekektől, mi az amit most hallottak, induló, valcer vagy szimfónia. Majd a helyes válasz után a szerző nevét, a mű címét kell kitalálni a gyerekeknek, s elemzik is a zeneművet. Űjabb lemez, újabb kérdések — s szinte játszva nevelődnek a hozzáértő zenehallgatók, zeneélvezők a korszerű módszerrel. Itt is egy sereg név röppen fel: Bartha György, Vereczkei Valéria, Uhor Éva, Király Rózsa, Csepregi Gyöngyi, s Nagy Laci neve, akik szívesen leveleznének Bács megyei gyerekkel. Laci még hozzáteszi, hogy focisták előnyben! 1/ őzben el is járt az idő. Az iskolán kívüli nevelőmunkáról — igen fejlett szakköri élet van itt is —, a magyar nyelvű középiskolák, főutazhattam, jutott eszembe is- A gyermekek 45 százaléka iskolák helyzetéről, s a tanár- mét a Növi Sad-i Petőfi Sándor magyar nyelvű tagozaton tanul. Általános Iskola. Hiszen nem Ez azt jelenti, hogy minden mindennapi dolog ez más or- tantárgyat magyar nyelven ta- szágban még ha nálunk, külö- nulnak, s heti 3—4 órában sa- nösen Bács-Kiskun megyében játítják el a szerb-horvat nyel- tucatszámra is található ilyen vet. Fakultatív alapon német es nevű intézmény. angol nyelvtanulás is folyik. V.ndéíé.6,™ szive»» » .SfKÄÄÄ sftettek keresemet, csak egy te- , vannak „iát tankönwíróik lefonba került, már vártak is fe “ Sbennünket. Míg odaértünk, JV 1, Napfényes tantermek, okosan figyelő tekintetek. megtudtam, hogy az igazgató, Huber Lajos az alapítástól, tehát 1955-től kezdve vezetője az itteni tantestületnek. S előzetesként ez is jelez valamit munkájukról. Tragédia az anakronizmusokból csöző együttműködés a magyar és a pozsonyi tankönyvkiadóval. ÄA agyarországi kapcsolataik felől faggatom az igaz- ^ ^ gatót, s elmondja, hogy három Az épület nem hivalkodó, de éve az egész nevelőtestület el- modem külsejű, nagyablakos, látogatott Budapestre, diakcse- tágas „zsibongóval” ellátott, rét, nyaraltatási akciót szeryez- célszerűen kialakított létesít- tek _ a fővárosi XIII. kerületi meny. Az előcsarnokban Petőfi altalános iskolával, szobra köszönti a látogatót, s ^eto bent az irodában baráti mo- fi Sándor szülőföldjével sajnos soly, szívélyes fogadtatás, mely- nincs kapcsolatuk, de orulhez itt is éppúgy hozzátartozik n®Jle. , eTln,e?y ■ • , , , , a feketekávé — méghozzá tö- Közben két szaktanámő erke- rökös módra —, mint nálunk. Zlk- Marta, aki a zeneKérdezősködünk, s a felele- ismereteket es Pilis Olga ak’ földrajzot tanít. Invitálnák, hogy nyissunk be az órájukra, s nézzük meg, hogyan folyik a tanítás. A VIII/D. osztályban JugoA gyilkosság a legszörnyűbb emberi bűnök egyike, s talán a legrettenetesebb megvalósulása, ha a gyermek emel kezet szülőjére. Mi késztetett apagyilkosságra a XX. század második felében, az épülő szocializmus államában egy nyírségi fiatalembert? Témája alapján akár bűnügyi história is lehetne H. Barta Lajos pályadíjnyertes dokumentumdrámája, a Kiáltás. De nyomozása körültekintő társadalomvizsgálattá válik, amelynek során megkövesedett örökségek, fájó anakronizmusok bukkannak elő, a tulajdon ezeréves uralmának máig is szennyező hatalma. A drámát a Katona József Színház előadásában láthatjuk, Ko- hut Magda, Sztankay István, Kállai Ferenc, Szirtes Ádám főszereplésével. (Kedd, 20.20) Nem szoktam hazudni Az érzékeny csitri hazug, családi környezete ellen szükségképpen hazugságból húz maga köré védfalat. Nem komor erkölcsi tanulság ez Kárpáti György filmjében, mert ezek a hazugságok olyan tündéiden bájosak, hogy szívesen válunk néma cinkosává a kedves kamaszlánynak, különösképpen, hogy Voith Ági alakítja. A film magán viseli a kezdő rendezők gyakori stílustöréseit, de mindvégig friss, könnyed, szórakoztató. (Szerda, 20.20) Szőke végzet Jaj annak, akit gyanús külsővel vert meg a természet. Minden jó szándékát a pokolhoz vezető út köveinek tartják. Donát építésznek is ez a tragédiája, vagy inkább tragikomédiája. Bánatában jócs>- kán leissza magát, s a lumpolásból, amely egyúttal a csehszlovák film címéül is szolgál, hazatérve találkozik a végzettel. A végzet — mint rendesen — ezúttal is nö képében ölt test- tet. Nagy kedvezmény a nézőknek, hogy a csiklandó szépségű szőke színésznő, Olga Schoberova karcsú testét ölti magára. (Csütörtök, 20.20) Fly by A rejtélyes cím H ország légitársaságának vetélkedőjét takarja. A vetélkedők a legcsinosabb, legműveltebb légikisasszonyok. Fly by: Ez a légitársaság meghívóinak sztereotip indító szövege. A jó stewar- deseknek, mint tudjuk, a vendég minden óhaját teljesíteni kell. Reméljük, hogy erről a kisasszonyok kvíz-hősnőkként sem feledkeznek el, mert az óhaj ezúttal a tv-nézők szombat esti szórakozása. (Szombat, 20.20) Forog a lemez, röppen a kérdés, s máris van jelentkező. szlávia földraizát tanulják ép- pPI*Til'll*^szAn®tben a pen. Peregnek a kérdések, ™ K ’ gatoja beszélget a gyerekekkel. (Pásztor Zoltán felvételei.) Peregnek a és ugyanúgy a válaszok. Ko vács Tünde, Fülöp Jenő, Csíkos Ágota, Majsai Klára szép felelete után egy kis ismerke- képzésről beszélgetünk, majd dés következik. A gyerekek búcsút veszünk kedves új ismeszeme kíváncsian ragvog. Ki- rőseinktől. derül, hogy nagyon sokan sze- Abban a reményben, s ígé- retnének megismerkedni ma- rettel, hogy szeretnénk őket vi- gyarországi pajtásokkal. Szíve- szontlátni már a jövő esztendősen olvasnának Petőfi szülő- ben. őszintén kívánjuk, hogy földjéről, s örömmel fogadná- az újvidéki Petőfi Sándor ne- nak néhány képet a szülőház- vét viselő általános iskola taról. nárai, növendékei közül minél Varga Judit, Luko Rózsa, Ke- többen megismerhessék azt a meres István és még sokan tájat, hol a nagy költő élt egy- ro-ú’Dák az uiinVat hogy ők is kor, szívesen leveleznének. F. Tóth Pál
