Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
tww. flecemher 21. c=íí*5rtok 5. oldal II lanyavilág helyzeléril tárgyai! Kecskemét város tanácsa • • Ünnepnapok Kecskemétiek a mikrofon előtt A Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium (a műsor idegén már Kodály Zoltán Iskola) növendékei adnak hangversenyt csütörtökön 13 óra 20 perckor a Petőfi- rádióban. A 8/a osztály kamarakórusa Mozart: Bűvös csengettyű című művét adja elő, vezényel Czeiz- ner Katalin. A gimnáziumi tagozat leánykara ismeretlen szerző Virágom, virágom című művét és Ear- tók: Legénycsúfoló című művét énekli Párdányi Judit vezényletével. Ajvazián grúz táncát gordonkán előadja Héijas Zoltán, zongorán kísér Kelemenné Takáts Mária. KECSKEMÉT nagy fiának — Kodály Zoltánnak 85. születésnapján — december 16-án a szombati emléktábla-avatással k -uődő háromnaoos ünnepség keretében áldozott Kecskemét város közönsége és tanulóifjú- f:'ga a Meste. emlékének. Kiilö- lös jelentőséget adott az ünnepségeknek az, hogy hétfőn az Éne’: Zenei Általános Iskola és Gimnázium felvette Kodály Zoltán nevét. A névadóünnepség fennkölt hangulata jegyében kezdődött meg az esti emlékhangverseny, mc’-en megjelent Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és számosán a megye, a város párt- és tanácsvezetői közül. Ez az este, bár jellegében hangverseny volt — mégis, mintha lassan-lassan ünnepélyes beszámolóvá alakult volna át, amit a gondolatban megjelenített, megszokott jobb oldali proscénium páholyában ülő szeretett Mesternek mutatna be az iskola ifjúsága. Ebben a hangulatban adta a gondosan ösz- szeátlított műsor kitűnő keresztmetszetét az iskola zenével nevelő, nemes koncepciójú munkájának. AZ INTÉZETNEK mind a hat kórusa: a kicsinyek-, az 5. osztályosok-, a 6—8. osztályosok két kórusa, valamint a gimnázium leány- és vesyeskara szerepelt, Bakó Enikő, Körber Tivadar, Lakos Imréné és Petriné Párdányi Judit tanárok vezetésével. Nagy sikerük volt a három gyermekjátékot előadó alsótagozatos növendékeknek, akik a Vincze Miklós készítette koreográfia térarányait játékos kedvvel kihasználva, könnyed kása volt, hogy minden betöre- j után a kirabolt lakás előszobájában hagyta hófehér merített kartonból készült névjegy kártyáját a következő la- konikus szöveggel: „Leonyid Pantyalejev — szabal betörőművész”. Hátlapjára Ljonyka mindig odaírta jól olvasható, hivatalnok írással (valaha táv- ir-.cz volt;: „a bűnü"”i nyomozócsoport munkatársainak, baráti üdvözlettel. Leonyid.” Ljonyka a különösen jól sikerült betörések után kisebb- nagyobb összegeket küldött postán az egyetemnek, a műszaki intézetnek, vagy más felsőfokú oktatási intézménynek. „Mellékelek ezer rubelt, kérem osszák szét a légióbban nélkülöző hallgatók között. A tudom ő-z: ♦e tisztelője — Leonyid Pantyelejev.” Legjobban a nepman lakásokat kedvelte, mégpedig o'yan estéken, mikor ott a háziasz- sz ..y névn-rMt. lakodalmat, vagy keresztelőt ünnepeltek. A fényűző családi ünnepekről Ljonyka titokzatos forrásból jó előre értesült. Ilyenkor rm'ndig szmokingban jelent mee. jóval éifél után, amikor a vigadozás már a csúcspontjára ért. Két segédét az előszobában hasívta. bundáját a megzavaro- d t cse’éd1-mm dobfaés mint egy látomás, úgy jelent Tegnapi ülésének egyik napirendi pontjaként, a város jövőjének szempontjából is igen fontos témát tárgyalt Kecskemét város tanácsa: A mezőgazdasági területek tanya- és termelőszövetkezeti központjainak kialakítását. Milyen lesz annak a 18 000 lakosnak a sorsa, aki napjainkban Kecskemét tanyai területein él, dolgozik? — ennek a nagy kérdésnek a tánclépésekkel, szép mozdulatokkal valósították meg. A gyermekjátékok betanítása Farkas Ferencné lelkes, lelkiismeretes szakmunkáját dicsérik. A többi között különösen meg kell dicsérnünk Lakos Imréné kitűnő, a művészi kóruséneklést előkészítő nevelőmunkáját és a jól sikerült „Katalinkát”. Szólnunk kell arról is, hogy komoly ígéret a kezdő lépéseket tevő Bakó Enikő muzikális és igényes munkája. PETRINÉ Párdányi Judit a kodályi életmű szinte absztrakt szféráiba joiztos kézzel vezette kórusát a Triciniumok és a Hegyi éjszakák I. megszólaltatásával. A karácsonyi pásztortáncban úgy véljük, valószerűbb hangzást ért volna el, ha fuvola helyett piccolót szerepeltet. Maczelka Ferenc rutinos precizitással kísérte az énekeseket. Körber Tivadar kitűnően sikerült „Táncnótá”-jával már ismert karvezetői erényeit gyarapította. Az est három hangszeres szólistája közül Felcsiki Zsuzsa (gimn. IV. oszt. tanuló, tanára: Kaveczky Ferenc) emelkedett ki elmélyült, szép hegedűiáté- kával. Kodály: Adagio-jának előadásával jó hangszeres készségről és művészi rezonáló képességéről adott tanúbizonyságot. Molnár Zsuzsa és Horváth János szépen játszottak, Legeza Judit és Kósa Márta muzikálisan látták el a zongorakíséretet. A Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium szép, meleghangulatú emlékhangversenyével tanúbizonyságot tett arról, hogy méltó a nagy Mester nevéhez. meg az ebédlőben, ahol hangosan vigadozott a társaság. — Egv percnyi figyelmet kérek — szólt érces hangon. — Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Leonyid P; ntyelejev. A vendég eket kérem, h *v ne nv’«fal"nko'ii"na'!:, a háziakat pedig kategorikusan üdvözlöm! A szobában azonnal halotti csend lett, melyet csak nagyritkán szakított meg valamelyik hölgv hisztérikus zok zása. — Kérem az urakat, hogy ürítsék ki a zsebeiket — folytatta Ljonyka —, a hölgyeket pedig kérem, vegyék le fülbevalóikat, brosstűiket és a kapitalizmus más efféle bilincsei; ... Nyugodtan és ügyesen körbe- j'v'a a vendégeket. kirázta zsebeikből levéltárcáikat, s elszedte ékszereiket. — Bácsi, ne habozzon, szabadítsa csak fel még ezt a zsebét ... Madame ne izguljon, óvatosabban, mert így még megsértheti a fülecskéjét. Fiatalember, maga nem csikó, ne rug- kapálódzon, mert baj lesz... Máltóságos asszonyom, önnek gyönyörű kacsói vannak, higyje el, hogy gyűrű nélkül jobban érvényesülnek ... Nem telt el tíz pere, az egész társaság megszabadult értékei tői. (Folytatása következik) megoldásához, amely rendkívül bonyolult, összetett, s évtizedekre menő munkát igényel, összegezte elképzeléseit, állásfoglalásait a tanácstestület. Ehhez igen színvonalas, a tanyavilágban végbemenő átalakulási folyamatokat történetiségükben elemző vb-előterjesz- tés adott gondolatokat ébresztő iránymutatást. Reális képet nyújtott a mezőgazdasági területek fejlődéséről, problémáiról, megjelölte a feladatokat, melyekben sokoldalúan mutatkoznak meg az elkövetkező évtized tennivaló. Kiemelkedő fontosságúnak tartja a városi tanács a 3 külterületi lakotthely: Méntelek, Kadafalva, Katonatelep további fejlesztését, vízellátásának, villanyhálózatának, út- és telefonhálózatának bővítését, a kisajátítási, telekeladási eljárások meggyorsítását. Szükségesnek tartja mezőgazdasági üzemi lakótelepek kialakítását hat helyen — Törekvés Tsz, Talfája-puszta; Magyar— Szovjet Barátság Tsz területén — Rendőrfalu; Városi Baromfi- telep mellett; Vörös Csillag Tsz, Borbás; II. Rákóczi Ferenc Tsz és Rózsabarack Szakszövetkezet, Kisfái; Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet Szarkási üzemegysége és a Nemeskadar Szakszövetkezet. Szarkás, s kialakításuk engedélyezését a VB illetékes szerveknél szorgalmazza. Egyetért a városi tanács a tanyai tanulók diákotthonának létrehozásával, hogy a szétszórt tanyákban élő, felsőtagozatos tanulók hátrányos körülményeit megszüntessék. A végrehajtó bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket a tanyai bolthálózat fejlesztése érdekében, továbbá szakosztályai útján segítséget nyújt egy új, nagy kapacitású pb. gázcseretelep mielőbbi felépítéséhez. Második napirendi pontként a városi tanács és az állandó bizottságok 1968. évi munkaprogramjára, munkatervére, valamint a végrehajtó bizottság I. félévi munkatervére vonatkozó iavaslatot emelték határozattá. Végezetül interpellációk következtek. JTugoszláv jy műsora ■ ■ CSÜTÖRTÖK 16.45: Bosznia és Hercegovina központi bizottságának ünnepi ülése. — 18.15: Még egy lépés (ifjúsági előadás). — 18.35: Zene választás szerint. — 19.00: Az ügyeletes utca. — 20.30: Aktuális beszélgetések. — 21.40: Gluck: Orfeusz (opera). Kellemes meglepetést okozott második filmjével Kardos Ferenc. Nem is annyira mesterségbeli tudásával, a vizuális nyelv eredeti kezelésével, meghökkentő jelenetváltásaival. Ezek a tulajdonságai, első filmjében, a Gyermekbetegségekben talán szembeszökőbbek voltak. Az Ünnepnapok nagy erénye szenvedélyes, de minden pátosztól mentes közéletisége, szociológus pontossága és éleslátása. A nemzedéki kérdéshez szól hozzá, mint ann;wi különféle műfajú művészeti alkotás az elmúlt években, de másodlagosnak tekinti az egyes nemzedékek természetes életkori sajátosságait, oly látványosan kiaknázható temperamentumbeli különbségeit. A nemzedékváltás napjainkhoz kötött társadalmi szerepére figyel a rendező. Az új korszak küszöbére ért társadalomnak új, minden eddiginél hasznosabb, önzésmentesebb és őszintébb életstílusra van szüksége. A film kizárólag ebből a nézőpontból mérlegeli szereplőinek tetteit. Főhőse, a nyugdíjas vasöntő, kemény, munkás élete végén, szigorú helytállása, gondolkodás nélkül vállalt áldozatai, sértődöttség nélkül elviselt kudarcai után magányos. Nem ok nélkül érzi úgy, hogy a fiata- labbakból hiányzik az ő nemzedékének ünnepi hite, teremtő elszántsága. De nem kevésbé magányosak fiai sem, akik az apa erőfeszítései révén értelmiségi pályára léptek, és mégoly lelkiismeretesen végzett munkájuk ellenére is, pozícióféltésből, családi gondok miatt, elpolgá- riasodtak. A harmadik nemzedék sorsa; amelyet Misi, az unoka képvisel, ilyen előzmények után szinte szillogizmusszerűen logikus. A nagyapa pátosza számára idejétmúlt, nagybátyjai polgári kényelmét elutasítja, fiatalos energiáját lázas kalandkeresésbe, tartalmatlan cselekményességbe öli. Közösségi érzése galerikultusszá, tettvágya sportőrületté, szeretetkeresése meny- csszonygyűjtéssé torzul. A nagyapa keserű halála, a film disszonáns végkicsengése az emberi kapcsolatok elmecha- nizálódásának veszélyére figyelmeztet. Kardos Ferenc az önzés szabta korlátok lerombolását követeli, az igazi kollektív életérzés uralkodóvá válását várja. A film formanyelve csak részben méltó a tiszta, szerzői koncepcióhoz. Mert amilyen nagyszerűen jellemzi hőseit Kardos egy-egy jelentéktelen gesztusuk által, a forgatókönyvíró Kardos legalább ennyire gyengíti a jellemzés erejét. Nem is a forgatókönyv egésze — mert a történet egyszerű, töretlen ívű, keményen szerkesztett —, de a párbeszédek üresek, hangulattalanok. Nem lett volna kevésbé szerzői film az Ünnepnapok, ha Kardos Ferenc írói segítséghez fordul. S hogy még a párbeszédek sem unalmasak, az a remek színésztervezésnek és Sára Sándor fényképezésének köszönhető. Görbe János és Koncz Gábor markáns. ízig vérig hiteles alakítást nyúit. A táncdaléne- kes Kovács Kati epizódszereoe kitűnő: meglepő természetességgel mozog a kamera előtt. Sz. J. As or fim nap fai Karácsony van, embereket kérdeztem, valljanak az elmúlt esztendő legboldogabb óráiról. * A dús szőkekontyú niniszterasszonyról — szinte el sem Hihető, hogy mar nagymama. — Pedig már két mókám is van — mondja moso'yogva. Ss máris előkerülnek 1 retikülből a kicsinyek fényképei. Nagy Józsefné köny- \yűinari miniszter két családért él. Egy kis saládért, az otthoniadért, és egy nagy csa- ádért, a könnyűipa- •ért. — Örömök, boldog •miékek? Az 1967-es sztendő gazdag volt •zámunkra. Az elmúlt régi gazdaságirányítási rendszer után felké- -zűltem magam is és közös erővel inyekez- tünk felkészíteni a könnyűipar dolgozóit az újra. Ügy érzem, eredményes munkát végeztünk és így nyugodtan várjuk 1968. január elsejét, amikor a gazdasági reform életbe lép. Ruházati és lakásberendezési termékeket gyártunk elsősorban, tehát olyan árucikkeket, amelyek között életünk jelentős részét töltjük. Bizonyára örömet szerzek karácsonyra, ha elmondom, hogy a textíliák jelentős része olcsóbb lesz és igyekszünk, hogy közelebb kerüljünk a divathoz. Azon fáradozunk, hogy a fogyasztók igényét sokrétűen kielégíthessük, s ha törekvésünk sikerül, ez munkám legszebb öröme. — A kis család, az otthon az idén új jövevénnyel gyarapodott. Sanyiké után az idén megszületett a második unokám is, Attila. Nekik csak nagymama vagyok. Amikor tehetem, velük vagyok. Sanyika már beszél, gyakran derít jókedvre egy-egy „nagyos” bemondásával. Attila kis vasgyúró. Még pici, de szerintem nagyon hasonlít rám. Olyan jó gyerek... * Fáradtan elmosolyodik. Madách Mózesével csatázott az este. Éjszaka van, a kisvendéglő fehérre gyalult asztalánál az év örömeiről kérdezem. Sin- kovits Imre végigsimítja homlokát. — Ügy látszik, szerencsés ember vagyok, mert sok boldog pillanatról számolhatok be. Leányom már 14 éves, jó tornász, fiam egy- egy vívógyőzelmének, jó osztályzatának is nagyon örülök. Ügy érzem, fvnneüenül attól, hogy az ember színész, emberi örömeink hasonlóak és sokszor közösek. A legfeleme- lőbb érzés, ha játékommal örömet okozhatok másoknak. — Sok szép szerepet játszottam már el. Ezúttal bibliai alakot játszom, Mózest. Most estéről estére Madách gondolataival szólhatok a közönséghez. Talán ez az igazi, a legnagyobb szerep ... Részese lehetek egy törekvésnek, amely a klasszikus magyar drámát fedezi fel. Érdemes küzdeni, ahogy Mózes mondja a darabban Józsvénak, amikor halni megy: „Ne hidd, hogy meddő a kín, a gyász kora, az szülte a jövő kort, melynek csak kínja volt miénk, virága a tiétek lesz, ha az új temzedék a gvő telem hitével indul el!’’ Boldog ember. Regös István Kodály Zolíán-emlékhangyerseny Kecskeméten Nemesszeghy Lajos
