Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxii. evf., 301. sz. ' Arat 60 fillér «67. dec. 21, csütörtök Kétmüliárd-SiáromszázötveBBlllió forint ériékű árui vásárollak fel Már második esztendeje megszűnt a közös gazdaságokban a kötött tervezés, vagyis a kenyérgabona kivételével a termelőszövetkezetek maguk határozták meg, hogy miből .menynyit termelnek, mire kötnek szerződést a felvásárló és feldolgozó vállalatokkal. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok éltek a lehetőségekkel és a természeti, köz- gazdasági körülményeiknek legjobban megfelelő növényeket termesztették, más szóval szakosították a gazdálkodást. Az állattenyésztésben nem ol an egyértelmű a fejlődés, mint a Az 1968. évi költségvetést tárgyalja az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai Péter János: képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Münnich Ferencnek, a Fejér megyei 4-es számú választókerület országgyűlési képviselőjének, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom kimagasló egyéniségének elhunytáról. A kegyelet szavaival emlékezett meg dr. Török Lajos, a Zala megyei 5-ös számú választókerület képviselőjének, a Zala megyei Tanács V. B. elnökének elhunytáról is. A képviselők néma felállással adóztak az elhunytak emlékének, s az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették emléküket. Az országgyűlés ezután Kállai Gyula javaslatára a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 2. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Barátságunknak történelmi gyökerei vannak Méltatta az új magyar—szovjet barátsági szerződést, s többek között hangoztatta: — A fokozódó agressziók és a növekvő háborús veszélyek ellen a Szovjetunió jelenti a béke megmentésének legfőbb biztosítékát. A történelemben gyakoriak a tiszavirág életű államközi szerződések, Magyarország története is sok ilyet ismer. Ennek a mostani szerződésnek alapfogalmazványa húsz évvel ezelőtt készült, de eleven gyökerei visszanyúlnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság, az ellenünk és a Szovjetunió ellen folytatott intervenciós háborúk idejére. Honfoglaló eleink olyan helyen telepedtek meg kényszerítő körülmények folytán, ahol az európai nagy hadiutak kereszteződnek. Most van itt igazán a lehetősége annak, ho^v a nagy hadi- utakat a béke útjaivá tegyük,_ s a nemzetközi viszályok egyik fő forrását, Közép-Európát a népek és nemzetiségek barátságának példamutató színhelyévé változtassuk. Ez a szerződés a Szovjetunió és Magyarország népeinek benne kifejezett örök barátsága tartós biztosítékot nyújt Közén-Európa békés fejlődéséhez. Oök bará'isági jellegét az az új osztálytartalom adja me?, amely a Szovjetunióban és Magyarországon, s velünk együtt az egész szocialista viláyren't szebben véglegesen érvé™^ iutott. A mir’szter ezután a jelenlegi fpc-ií11 rTu-etimu helyzetről Sző’on azz-ót ho^v a ^urpiot.^zsiai és kö^el-kúetí konüp-tusViéi eredő vesz^Wek beárnyékolták az egész világot. A fförő?orSzáCTi nuccsok sorozata növeli a feszültséget a fiatkánon és a Földközi-tenger térségében. A nyugatnémet neonáci törekvések új gyújtóanyagként veszélyeztetik az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló folyamatokat. Ebben a rosszabbodó helyzetben a Szovjetuniónak ez a szövetségi rendszere, amelynek a mi barátsági szerződésünk is része, a veszélyek ellen felsorakozó erőket szilárdítja, s a béke megmentésének esélyeit növeli. A magyar—szovjet szerződés olyan okmány, amely a jövőben is példamutatóan fejezi ki a barátság, az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás békés, alkotó elveit. Péter János beszéde után Mi- hályfi Ernő budapesti képviselő, az MSZBT elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Bejelentette: az országgyűlés külügyi bizottsága megtárgyalta, elfogadta és úgy döntött, hogy az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Végül a külügyi bizottság növénytermesztésben, de itt is történt jelentős előrelépés. Papp Gézával, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoport- vezetőjével az idei felvásárlási eredményeket tanulmányozzuk. A termelés fejlődésével együtt emelkedett a piacon jelentkező árumennyiség is. Évről évre több — Az idei felvásárlás összértéke eléri a kétmilliárd 350 millió forintot. Ezen természeteden az állami felvásárlást értjük, vagyis a központi készletekbe jutó árumennyiséget, ami mintegy 5 százalékkal több az elmúlt évben felvásárolt árunál. Meg kell jegyezni, hogy az idén a termelőszövetkezetek valamivel több terméket értékesítettek saját árudáikban. Jelentősen emelkedett a növényi termékek felvásárlása. Míg 1965- ben nem egészen 8 ezer vagonnal, az idén már 11 ezer vagonnal vettek át a felvásárló és feldolgozó vállalatok. A zöldség- és gyümölcsátvétel 3 ezer vagonnal emelkedett az elmúlt évihez viszonyítva. A pincegazdaságok — 1964 kivételével —, még nem vásároltak fel ilyen nagy mennyiségű mustot és bort, mint az idén. Mintegy 800 ezer hektolitert vettek át. Csak 1968 végén — Az állat és állati termékek élvásárlásában tudomásunk szerint a sertés kivételével szintén növekedés tapasztalható. — Igen. áajnos ezt a növekedést nagyon lerontja a sertéstenyésztésben tapasztalhat > visz- szaesés. Az előirányzatnál 300 vagonnal kevesebbre számolhatunk. Ezt csak részben pótolja az egyéb ágazatban, többek között a szarvasmarha-felvásárlásban jelentkező 130 vagon többlet. Az árintézkedések kedvező hatása már érezhető ugyan a Előkészületek a jövő esztendőre tenyésztésben, de a felvásárlásban még nem. Számos terme- .őszövetkezet jelentékenyen növeli jövőre a hízók számát. A piacon azonban ez csak 1968. utolsó hónapjaiban érezteti hatását. — Mostanában egyre több szó esik arról, hogy korszerűsíteni kell a felvásárlást, kívánatos a feldolgozó vállalatok teljesítő képességének növelése is. — Egész sor kezdeményezésről tudunk. A MÉK igyekszik szervezettebbé tenni jövőre az átvételt. Helyes az a törekvés is, hogy megyeszerte hozzákezdtek a hűtőtárolók építéséhez. Több helyen a MÉK és a termelőszövetkezetek közösen építkeznek. A feldolgozó vállalatok is igyekeznek bővíteni a kapacitást. Sajnos e tekintetben nem állunk még jól. A Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat vezetői panaszkodnak, hogy ha tovább növekednek a termésátlagok, ami egyébként várható, jövőre raktárhiányuk lesz. A konzervgyár sokat segíthet gondjain a termelőszövetkezetekkel megszervezett együttműködéssel. Nem jelentős — Mi a tapasztalat a termelőszövetkezetek önálló értékesítésével kapcsolatban? — Az áruellátást, elosztást segíti, egészséges versenyt teremt. Véleményem szerint nem veszélyezteti a központi készletek kialakítását, hiszen meny- nyiségben nem jelentős az az áru amit a közös gazdaságok ily módon értékesítenek. Még nincs összesítés az idei évről, de .körülbelül százmillió forint értéket tehet ki. A felvásárló és feldolgozó vállalatokkal történt eddigi szerződéskötések azt bizonyítják, hogy jövőre nagyobb mennyiségű áruval jelentkeznek a nagyüzemi gazdaságok. K. S. nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta az előterjesztést. Ezután Hárász Gyula debreceni, Szurgyi Istvánná Szolnok megyei, Komócsin Zoltán Csongrád megyei, Tamás János Komárom megyei, Kálaz József Fejér megyei, Nádas József Zala megyei képviseli szólalt fel, s valamennyien ja vasolták a szerződés törvénybi iktatását. II pénzügyminiszter beszámolója A közvélemény mindig nagy érdeklődéssel várja a gazdasági tervekről és az állami költség- vetésről szóló tájékoztatást. Különösen nagy a várakozás most, amikor széles körű történelmi jelentőségű gazdasági reformot hajtunk végre — mondotta az előadó. A jövő év elején bevezetésre kerülő reform célja — mint ismeretes — az, hogy meggyorsítsuk hazánk szocialista Tanácskozik az országgyűlés. (Bozsán Endre felvétele.) fejlődését. Ehhez arra van szükség, hogy biztosítsuk a fejlődés nagyobb tervszerűségét és korszerűsítsük a gazdálkodás módszereit. A pénzügyminiszter ezután arról szólt, hogy 1967-ben az új kezdeményező, pezsgő légkörben a fejlődés üteme meghaladta a korábbi évekét. A vállalatok várható eredményei alapján a költségvetésben bevételi többletre számítanak. Szólt azokról a nehézségekről, amelyeket le kellett küzdeni az új gazdaság- irányítási rendszerre való áttérés előtt. Hangoztatta, hogy az új közgazdasági szabályozók közvetlenül hatnak a költségvetési rendszerre. E hatások közül a legjelentősebb, hogy a gazdálkodásban az állam és a vállalatok között új típusú kapcsolatok jönnek létre. A vállalati önállósághoz saját anyagi eszközök kellenek, tehát a jövedelem egy része ott marad a vállalatoknál. Ezáltal kisebb lesz a társadalmi tiszta jövedelemnek az a része, amelyet az állami költségvetés összpontosít. Csökkennek a vállalati beruházásokra adott költségvetési juttatások, mert ezeket na?vobb részben saiát eszközökből és hitelből kell fedezni. Ugyanakkor a költségve+és még nem mentesült teljes mértékben az ilyenfajta kiadásoktól. A költségvetés vállalja például a már folyamatban levő (Folytatás a 3. oldalon)
