Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-20 / 300. szám
Kormányrendelet a mezőgazdasági termény értékesít esi szerződésről és a szállítási szerződések rendszerének kiterjesztéséről melőszövetkezetek nem mező- gazdasági jellegű árukapcsolataira is kiterjeszteni a szállítási szerződések rendszerét. Ez lehetővé teszi a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű árukapcsolatainál is a polgári jogi szabályok alkalmazását. A termelőszövetkezetek által kötött szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdések rendezése továbbra is bírósági hatáskörbe tartozik. Mindkét rendelet 1968. január l-én lép hatályba. (MTI) xxn. evf., soo. sz. Arat 60 fillér 1067. DEC. 20. SZERDA A vállalati önállóság jegyében További intézkedések a kenyérellátás javítására Ülést tartott a megyei tanács vb A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a kormány két fontos, a mezőgazdasági nagyüzemeket különösen érintő rendelete. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló rendelet legfontosabb jellemzője, hogy egységesíti az eddigi három szerződéstípust: a növénytermesatési, az állatnevelési és hizlalási, valamint a terményértékesítési szerződéseket. Mindezekre egyaránt a termékértékesítési' szerződés köthető. Az új szerződés a mezőgazdasági áruforgalom keretében létesített tartós jellegű árukapcsolatokat fogja át. Ennek megfelelően olyan esetekben alkalmazzák, amikor az árukapcsolat egyes mezőgazdasági termékek későbbi időpontban történő szolgáltatására irányul. Csakis olyan esetben kötnek a felek termékértékesítési szerződést, ha a szerződés tárgya feldolgozatlan vagy elsődlegesen feldolgozott mezőgazdasági termék. Az új szabályozás egyik alapvető célja, hogy a szocialista szervezetek között kialakuló szerződéses rendszerben lehetőleg azonos szabályok érvényesüljenek. A rendelet szerint szerződéskötési kényszer nem lesz. Tehát a termelők mezőgazda- sági termékeiket szabadon értékesíthetik. De a megrendelők terhére sem mond ki a rendelet szerződéskötési kötelezettséget. A szerződéskötés teljes szabadságát hangsúlyozó rendelet ugyanakkor kötelezi a kizárólagos forgalmazásra jogosult felvásárló szervet arra, hogy egyes korlátozott forgalmú termékeket (kenyérgabona, dohány, gyapjú, nyersbőr) a szerződéses mennyiségen felül is átvegyen. A szabályozás az új gazdasági mechanizmus által megkívánt mértékben a felekre bízza a kapcsolatok rendezését. Ezért a felek a rendelet egyes rendelkezéseitől eltérően is megállapodhatnak. A másik fontos rendelet a szállítási szerződések rendszerének a termelőszövetkezetek egyes árukapcsolataira történő kiterjesztéséről intézkedik. Kimondja. hogy ha a létesítendő árukapcsolat ipari termék — ide értve a feldolgozott mező- gazdasági termékeket is — szolgáltatására irányul, a felek szállítási szerződést kötnek. Ez a szerződéstípus a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek áru- kapcsolataira eddig nem terjedt ki. A közös gazdaságok az ipari jellegű termékeket adás-vétellel szerezhették be. illetve értékesíthették. Ez hátrányosan hatott a mezőgazdasági termelés terv- szerűségére, a vállalatszerű gazdálkodás kibontakoztatására, a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének szélesítésére. Szükségessé vált tehát a terAlig két hét választ el bennünket a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésétől. A zökkenőmentes átmenetet számos rendelkezés készítette és készíti elő. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnap — ez évben utolsónak — tartott ülésén született állásfoglalásokat, határozatokat már a különböző gazdálkodási egységek megnövekvő önállóságának nagyfokú tisztelete szőtte át. E vonatkozásban a lakosság sütőipari termékekkel való ellátásáról szóló téma érdemel külön említést. A jelentést a néhány hónappal ezelőtt, átszervezéssel kialakult mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály terjesztette elő, hogy számot adjon az átszervezés nyomán végrehajtott feladatokról. A kenyérellátást illetően kitűnt az előterjesztésből, hogy a megye sütőiparának termelése egyre inkább alkalmazkodik a lakosság igényeihez. A finomfehérkenyér gyártás részaránya például az össz- gyártáson belül megközelíti a 73 százalékot. A választék is kielégítő, hiszen hétféle kenyeret állítanak elő a sütőüzemek. Ugyanez nem mondható el viszont a rozskenyérféleségekrő! A péksütemények választékában — főleg vidéken — még előfordul a friss áru és a választék hiánya, olykor a súlyhiány és a késedelmes szállítások miatti minőségi romlás. A napirendi téma vitája során hangsúlyozottan került szóba az elsődleges szempont a lakossági érdek szolgálata. Ezt célozta a kormány és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére a nyár folyamán lefolytatott NEB-vizsgálat is, amelynek egyik legfontosabb tanulsága, hogy "á sütőipar túlzott központosítása nem jelent biz osíté- kot a lakosság jogos panaszainak orvoslására, s indokoltnak látszik a kisüzemi termelés csökkentésének felülvizsgálata. Ezt a tapasztalatot csak alátámasztották a vitában felszólalók, közöttük például Molnár István, a Kalocsai Sütőipari Vállalat igazgatója, aki egyebek között elmondotta: Amennyivel gazdaságosabban termel a nagyüzem — a kenyérgyár —, annál jóval nagyobb a kenyérnek nagy távolságokra való szállítási költsége, nem szólva a panaszra okot adó minőségi károsodásról. Végülis a végrehajtó bizottság feladatául tűzte az illetékes szakosztályának, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében fordítson változatlanul nagy figyelmet a lakosság kenyérellátására, s ennek során biztosítson még nagyobb önállóságot a vállalatoknak. Határozatban pedig kimondta a vb: a vállalatok igazgatói — az illetékes járási és városi tanácsok vezetőivé! együtt — vizsgálják és tárgyalják meg, mely területeken szükséges javi ani a kenyérellátást, hol indokolt a kisebb sütőüzemek működtetése. Ahol erre nem futja állami erőből, ott lehetőséget kell nyújtani más szektornak is sütöde működtetésére. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának munkájáról Tar Jenő igazgató számolt be a végrehajtó bizottságnak, mely a biztosító tevékenységét eredményesnek, a helyi tanácsokkal, tsz-ekkel tartott kapcsolatait jónak értékelte, s ezért elismerését fejezte ki Egyidejűleg felhívta az Állami Biztosító figyelmét a tsz-szövetségekkel való jó kapcsolatok kialakítására. Kemencejayítás — rekordidő alatt Felvételünk idején még a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kőművesei dolgoztak a Kecskeméti Hőerőmű kemencéjében, de azóta már megkezdték a lassú próbafűtést is. Vajda László és brigádja szinte éjjel-nappal dolgozva a forró kövek között, rekordidő alatt végezte el a javítást. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a leninvárosiak szinte észre sem vették a távfűtő kemencék hibáját. A közel-keleti kérdés megvitatására Összeültek az európai szocialista országok külügyminiszterei Varsóban a Jengyei kormány fogadási palotájának oszloptermében kedden délután, néhány perccel négy óra ntán megkezdődött az európai szocialista országok külügyminisztereinek a közel-keleti helyzettel foglalkozó 'tanácskozása. Este nyolc órakor Rapackl, a vendéglátó ország külügyminisztere vacsorát adott a küldöttségek tiszteletére. Az értekezlet a közel-keleti helyzettel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja meg. Tanácskozásain Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Lengyelország. Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. Évzáró Iskolai műszó, a tanév befejező időszakát jelzi. Ezúttal azonban nem erről van szó. Most a felnőttek, s nem a diákok társadalmának évzárója van soron. Az 1967-es esztendő záró akkordjai közelednek. De nem a vizsgadrukk, hanem az évadkezdés izgalmai jellemzik. És mégis — vizsgázni fogunk ... Vizsgázni fog társadalmunk, népgazdaságunk egésze a megfontolt és előrelátó vezetést illetően. Vizsgáznak a közgazdászok és gazdasági szakemberek, akik már évek óta munkálkodnak az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozásán. A jogászok, az okos rendéletek megfogalmazói, szakszervezeteink, melyek hónapok óta ki sem látszanak a munkából, oktatnak és nevelnek, kollektív szerződések szövegezésén fáradoznak, s a gyárak, üzemek mérnökei, igazgatói, akik teljesen új helyzet elé kerülnek. Évek óta mondjuk és mondják, hogy „kinőttük a régi ruhát”, sok a megkötöttség, jó lenne feloldani azokat, s lám eljött ennek az időszaka is. Hogy a hasonlatoknál maradjunk, úgy járt mindenki, mint a „tanulóvezető”, aki először kapja önállóan a volánt a kezébe, s most derül ki, mit ért az eddigi tanulás. Egyszóval nagy a vizsgadrukk, de sokkal kevesebb a félelem, mint gondoltuk* akár egy évvel ezelőtt A közhangulat várakozó, de nem a nyugtalanság a jellemzője. őszintén szólva, nincs is idő ilyesmire. Az „évzáró” időszaka tele van munkával, tennivalóval. Szeretnénk jól befejezni az esztendőt minden területen, s akarjuk jól is kezdeni, ugyancsak minden szinten. Ezt célozza például a most összeülő országgyűlés is, mely a jövő évi költségvetést tárgyalja. Mozgalmas időszak tehát a mostani, de mintha kevesebb lenne a feszültség, mint ilyenkor szokásos. Sokkal nagyobb volt más* Ugyancsak történelminek nevezett fordulópontok idején. Például a termelőszövetkezeti átszervezéskor Akkor valóban sokan féltek, vajon mi következik, s mit hoz a jövő számukra. S amit akkor jövőnek neveztek, most már a jelen, s ez a jelen a biztonságosabb életet jelenti a parasztság számára is. T alán az ilyen és ehhez hasonló „bizalom-próbák” hozták magukkal, hogy ma már a társadalom minden rétege az alapvető kérdésekben fenntartás nélkül bízik az országos szinten kimunkált irányelvek és intézkedések helyességében. Tudja mindenki, hogy pártunk politikája egyenes vonalú és töretlen, s nem a látványos alkalmi sikerekre való törekvés jellemzi. S ha akadnak is viták a részletkérdésekben, a megvalósítás módozataira vonatkozóan, az alapelvek helyességében senki sem kételkedik. Még talán azok sem, akik szívesen nézik páholyból a mások ügvbnzgósáaát, s azt szeretik, ha a kénves feladatokat mások vállalják magukra helyettük. A mostani évzáróra az a jellemző, hogy minden eddiginél jobban előre tekintünk. Vannak* akik azt mondják, hogy túlságosan óvatosan kezdünk, s az új gazdasági mechanizmus máris sok kis fékkel van bebiztosítva — például a vásárlók, a fogyasztók érdekeinek védelmében, az árubiztonság megteremtésében stb. De a közvélemény mégis, pont ezeket az előrelátó intézkedéseket látva vélekedik úgy, hogy nincs ok az aggodalomra. A legfőbb cél, a dolgozók életszínvonalának tartása, javítása, a szocializmus alapiai- nak erősítése nem szenvedhet csorbát. S bár elvesek szívesen tennék, nincs és nem lehet tere a ka’endorkodásnak, hazardíro- zásnak. Az évzáró és évadkezdés közt nincs lezárt sorompó. S bízunk benne, hogy az osztályzat is egyöntetű lesz: magasabb osztályba léphet! T. P.
