Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

„Engem szívébe fogadott Kecskemét” xxn. Evr., 298. sz. Ára: 80 fillér uw. dec. n, vasárnap Versenyvállalás a jobb ellátásért Jövőre nem lesz hiány permetezőben Az elmúlt években végrehaj­tott nagyarányú telepítések eredményeképpen, országszerte nőtt a géppel művelhető szőlők aránya, de még mindig jelentős területeken van szükség a kézi erőre, a hagyományos szerszá­mokra, gépekre. Ilyen a többi között a permetezőgép is, mely­ből még 1966-ban sem volt tel­jesen kielégítő az ellátás. Pedig e cikkből külföldről is vásárolt a kereskedelem. Mindezt azért bocsátottuk elő­re, hogy érzékeltetni tudjuk: a Vegyiműveket Szerelő Vállalat Tiszakécskei Gyáregységének a dolgozói alapos indokkal tűzték ki célul a munkaversenyben a permetezőgépek gyártásának a fokozását, gazdaságosabbá tételét. A Nagy Októberi- Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére tett vállalások sorában a szocialista brigádok, műhe­lyek szinte kivétel nélkül meg­fogalmazták ezt is: november végéig teljesítjük az idei tervet és a hátralevő időszakban gyár­tandó gépekből tartalékot képe­zünk a jövő évi jobb ellátás ér­dekében. A versenyvállalást sikerült teljesíteni: november végéig a vállalat több mint 41 ezer kü­lönböző típusú permetezőt, négyezer egészen kisméretű, úgynevezett rózsapermetezőt, ugyanennyi töltőgépet és mint­egy 8 millió forint értékű pót- alkatrészt készített Ennek kö­szönhetően december végéig több mint kétezer gépet gyárthatnak terven felül, és ajánlhatnak fel a kereskede­lemnek a jövő évi igények ma­radéktalan kielégítése érdeké­ben. Növeli a munkasiker értékét, hogy nem túlmunkával, hanem jobb Szervezéssel, újítások al­kalmazásával érte el a tisza­kécskei gyár kollektívája. Segí­tett a - versenyvállalás teljesíté­sében az is, hogy évközben korszerűsítették a présműhelyt és az öntödét, s így megteremtették a normák karbantartásának, szigorításának a reális lehetőségét. Helyesen alkalmazta a vezetőség az anya­gi ösztönzést is, október végéig majdnem 220 ezer forint cél­prémiumot osztottak szét a ter­melésben élenjárók között. Kodály-emléktábla avatás a megyeszékhelyen A Budapesti oJ J hangv< Kórus hangversenye Mire elérkezett a déli tizen­két óra, több százan gyűltek össze szombaton a kecskeméti nagyállomás előtti téren, hogy részesei legyenek a megyeszék­hely nagy eseményének. Az állomásépület falán — fehér lepellel letakarva — a már­vány tábla, Imre Gábor szob­rászművész alkotása. A megyei pártbizottság képviseletében megjelent az emléktábla-avató ünnepségen Borsódi György, a pártbizottság titkára, Greiner József, a városi pártbizottság titkára és a megyei tanács végrehajtó bizottsága részéről Madarász László elnökhelyettes, Valamennyi társadalmi és tö­megszervezet küldöttségei kép­viseltette magát. Részt vett a kegyeletes aktuson Kodály Zol­tán özvegye is. A Kecskeméti Kodály Kórus énekszáma után Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke lépett az emelvényre. Ünnepi beszédében visszapillan­tott Kodály Zoltán gazdag élet­pályájára. Kiemelte a zenepe­dagógiában kezdeményezett re­formjait, az iskolai zeneokta­tásban immár beteljesedésben levő új formákat, amelyeknek tanulmányozására szinte napon­ta jönnek külországokból a Kecskeméti Ének-Zenei Isko­lába. — Mert a város nagy szülöt­tének soha nem szűnt meg a kapcsolata Kecskeméttel, sőt büszkén vallotta: szivébe fo­gadta őt ez a város. Szülőváro­sa hálás neki, amit bizonyít a városban folyó magasfokú zene­oktatás és az az iskola, amely­nek megalapításában neki is r.agy szerepe volt — mondotta. Az ünnepi beszéd után Reile Géza leleplezte az emléktáb­lát, amelyen ez a felírás olvas­ható: „1882. december 16-án itt született Kodály Zoltán zene­szerző, aki a magyar népdalt az egész világ által csodált kin­csünkké tette és munkásságá­val az egyetemes emberi kultú­rát gazdagította.” Ezután a megye és a város vezetősége, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek ko­szorút helyeztek az emléktáb­lára. Kedves percek következtek ezután: először az Óvónőképző Intézet énekkara énekelt Ko­dály Zoltán műveiből, majd a kecskeméti iskolák egyesített kórusának előadásában hallhat­tunk szebbnél szebb Kodály- műveket. A hatalmas énekkart Nemesszeghy Lajos vezényelte. Este az ünnepségsorozat má­sik eseményére került sor a városi művelődési ház díszter­mében: a Budapesti Leövey Klára Gimnázium országosan ismert kórusa adott hangver­senyt Andor Ilona érdemes mű­vész vezényletével. A ■ kórus műsorában 35 Kodály-alkotás szerepelt. Az esti ünnepségen Fehér Sándor, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnökhelyettese mondott beszédet. B. J. Kalocsai kötény Tokióba — Keresett a fehér hímxés És a csipke? A megyei népművészet híre határon innen és túl A Kalocsai Textilfeldolgozó Vállaiat Szabadszállási üzemében az 1-es szalagon készülnek a hófehér orvosi nad­rágok. Naponta 130 darabot gyártanak kifogástalan minő­ségben. A szalag egyik legszorgalmasabb tagja Huszár Anna. A 2-s szalagon pedig új cikk gyártását kezdték meg. A kalocsai anyavállalattól — amely ezután csak exportra termel — átvették a belföldi forgalomba kerülő férfipizsa­ma gyártását. Megoldódik a távfűtés problémája Szerdára e'készül a 2-es , azái is A megye népi iparművészetét elsősorban a -háziipari szövet­kezetek ápolják, fejlesztik to­vább. Nyolc nyugati országba jut­nak el az idén a kalocsai szö­vetkezetek árui. Az, 1400 ügyes kezű beldolgozó 24 millió fo­rint értékű térítőt, alátétet, kö­tényt hímzett és ebből 8 millió forint értékű került exportra. Franciaországban kedvelik a legjobban a kalocsai mo­tívumokat, s ebben nvilván közrejátszik az is, hogy Párizsban, Marsailles- ben. és több más francia vá­rosban, számos pingáló asz- szony mutatta be művészetét az elmúlt években, a különféle ki­állítások alkalmával. Jövőre -egv újonnan szervezett külkereskedelmi vállalat, ^ a Hungarocop bonyolítja le a nép- művészeti exportot, remélhető­leg az eddigiekhez hasonló si­kerre) Máris érkeznek a kalo­csai szövetkezethez a megren­delések a határon túlról, sőt új vevő is jélentkezett: egy tokiói cég. T z°nk'Ier'emi'Hó forint termelési értékének 80 szá­zalékát exportálja a Kis­kunfélegyházi Htsz is. A batisztra dolgozott fehér hím­zések különösen Svájcban ke­lendők, a „toledós” ágyneműk pedig Bécsben. A gyermekru­hák, zsúrgarnitúrák eljutnak még Beirutba is. Biztatóak a szövetkezet 1968. évi exportkilátásai, az első félévre eddig körülbelül 6 mil­lió forint értékű megrendelést kapott a külföldi cégektől. A kereslet növekedése indokolja, hogy továbbfejlesszék a jelen­leg 900 asszonyt, leányt szám­láló bedolgozó hálózatot. Tár­gyalásokat folytatnak a külke­reskedelemmel szőnyeg és nor­végmintás kesztyűk exportálá­sáról Is. Megközelíti a hétmillió forin­tot a kiskunhalasi szövetkezet évi termelése. Sajnos, a kör­nyék legszebb népművészeti termékéből, a csipkéből nem tudnak annyit készíteni, hogy kül­földre is jusson, mivel rendkívül munkaigényes. Legjelentősebb exportcikkei a hímzett gyermekruhák és női .blúzok, amelyekből 3,5 millió forint értékűt küld a szocialista és a nyugati államokba. A kesz­tyűk, kézi hímzések félmillió fo­rinttal részesülnek a külföldi értékesítésből. Hat éve exportál a szövetkezet és azóta — az összes termeléshez viszonyítva Az elmúlt napokban többször hírt adtunk arról, hogyan halad a Kecskeméti Hőerőműben a távfűtés kazánjainak a javítása. Szombaton délelőtt ismét felke­restük az erőművet és megnyug­Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2). bekezdése alapján az országgyűlést igei. december 20-án, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) — 25 százalékról 60 százalékra növekedett az export aránya. A szövetkezet vezetői szerint az eddigi megrendelések arra utal­nak, hogy jövőre sem csökken a kereslet a termékeik iránt. Hét éve áll üzleti kapcso­latban a szovjet, nyugatné­met, osztrák és angol keres- kcde'emmel a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet. Exportja előreláthatólag jövőre sem csökken, hiszen Moszkvá­ból máris megérkezett a meg­rendelés ötezer hímzett gyer­mekruhára. tató információt kaptunk a ve­zetőségtől. Az 1-es számú kazánt — amelynek a fűtőtere csak ki­sebb mértékben rongálódott meg — már 13-án délután fűteni kezdték és 14-e óta folyamato­san szolgáltat energiát. Ennek és a konzervgyár segítségének köszönhetően — a gyár kazánja is szolgáltatott meleget a lakó­telepnek a kritikus napokban — a Leninváros lakásaiban a hő­mérséklet elérte a 19—21 fokot. A DÉMÁSZ szegedi és nagy­kőrösi üzletigazgatóságának a kőművesei 12 órás műszakban dolgozva, éjjel-nappal folytatták azóta is a 2-es kazán javítását. A munkálatok pénteken este befejeződtek és azóta minimális fűtéssel szárítják a tűzteret. Jö­vő hét derekán, szerdán este, vagy csütörtökön reggel már teljes kapacitással dolgozhat az erőmű. Hogy addig se legyen fennakadás, két széntüzelésű ön­járó kazánt kölcsönöztek a MAV-tól, amelyek „besegítenek” az energiaszolgáltatásba. Dicséret illeti a rekordidő alatt végrehajtott javításért a DÉMÁSZ. munkásait és elisme­réssel kell szólnunk a ZIM gyár­egységének, illetve a Kecske­méti Konzervgyárnak a vezető­ségéről, dolgozóiról is. akik a legnehezebb időben építőanyag­gal, munkaerővel segítették a kazánok gyors helyreállítását. Mint már említettük a konzerv­gyár ezen felül energiát is adott. Szívesen teszünk eleget az erő­mű és a távfűtőrészleg kérésé­nek, akik ezúton köszönik meg a kapott segítséget és a lenin- városiak megértő, fegyelmezett magatartását, akik — lapunk információi alapján — megér­tették a hőszolgáltatók nehéz helyzetét és nem késleltették a munkálatokat reklamációkkal. B. D.

Next

/
Thumbnails
Contents