Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

1967. rl«»roTr»T>o». 16. czombat 5. oldal magam Raffai Sarolta drámája kecskeméti színpadon támasztja, színezi az e®eményeT lélektani rugóinak megértésit. Az Egyszál magam Raffai Se i rolta alkotói metamorfózisán 3. ) folyamatában (hiszen előbb I mint költő, majd prózaíró, mos végül, mint drámaíró mutatko ; zott be) minden bizonnyal a j legjelentékenyebb, legérettebb /alkotás. A regény a történet főhősé­nek, Annának belső monológ iára épült, és a lélektani ábrá­zolás finom eszközeivel él. A színpadon viszont a drámai ak­ciók önmagukban — ha más eszközökkel is, mint a regény- _ . „ ... t>en — sugallják ugyanazokat a Dcvay Camilla Anna szerepeben lelki folyamatokat, melyek egy­A magyar színpadokon, a fő- egy közelségen belül zajlanak várost is beleértve sem túlsá- es késztethetik összecsapásra az témájú, életünk jelenségeit, Az események egyetlen napra problémáit, vívódásait művészi való sűrítése előnyösebb hely­fokon ábrázolni tudó alkotások- zetbe hozta Raffai Saroltát, a kai — nemhogy vidéki színhá- drámaírót a regényírónál. ^ Hi- zainkban gyakoriak lennének szen szűkszavúbb írói formálás- az ilyen művek. A kecskeméti sa} 1® pontosan ugyanazt a sok­közönség éppen ezért joggal színű világot vázolhatta fel, érezhette, hogy Raffai Sarolta ugyanazokat a színárnyalatokat első regényének színpadra állí- keverhette ki a palettán, me­tása túlnőtt a vidéki színház keretein, irodalmunk egészét „érjntő ünnepi alkalommá vált. A színdarab nagy körvona­lakban való elemzése kapcsán talán nem is a regény és a drá­ma tartalmi, vagy módszerbeli azonosságainak összehasonlítá­sával kell kezdeni. Inkább az­zal az örömteljes megállapítás­sal, hogy még ha ősének tekint­heti is a kecskeméti színházban bemutatott Egyszál magam vonását!) lyek a regényben egy lassúbb témakezeléssel, itt-ott talán túl epikus formában is jelentlkez­tekt |— Raffai Sarolta a dialógusok formálásában is érett művész­iként jelentkezett. Párbeszédei csiszoltak, kitűnő arányérzék­ről, ízlésről tanúskodnak. (De hiszen a regény is felcsillantot­ta már az írónőnek ezt a drá­mában jól hasznosítható alkotói Raffai Sarolta regényét, sikerült a legteljesebb mértékben egy­ségbe foglalt, az önálló műalko­tás összes kritériumait magába hordozó drámát teremteni a „színpadon. " Kitűnő és nem elnyújtott ex­pozíció vezeti be az eseménye­ket. A szereplők azonnal fe­szültséget teremtő helyzetekben lépnek színpadra. Mentes a jel lemek bemutatása minden, ma nagyon is divatos túlzott pszi- chológizálástól. Érett dramatur­giai érzékkel építi fel az író s dráma jeleneteit. A realista drámaalkotás legjobb eredmé­nyeit természetes könnyedség­gel veszi át és teszi a mű szer­ves részévé. Legjobb példa erre a tantestület kihallgatásának je­lenete, melyben a dialóguso’’ hullámzása hol a szobában, ho’ pedig az igazgatólakás kertjé ben teremt váltakozó ritmusé hangsúlyokat, gethes György, a rendező a szereplők mozgatá­sával, hatásos beállításával olyan helyzetet tudott teremte­ni, amelyben a dialógusok drá­mai erejéről sohasem terelődi' el a figyelem, de ugyanakkor r másik csoport némajátékéval, visszafogott dinamikájával alá­Igazi dráma születésének ta­núi ezekben a napokban a kecs­keméti nézők. Olyan drámáé­nak, amely minden bizonnyal tovább folytatja pályafutását a magyar dráma más fórumain, más alkotói kollektívák tolmá­csolásában. Dömök: Forgács Tibor. Az ünnepi est vendégei Egy iskolai kórus nevét rit­kán ismerik meg messze kül­földön. A Budapesti Leöwey Klára Gimnázium eme kivéte­lek közé tartozik. Sikeres tur­nék és hanglemezfelvételek ré­vén becsülik őket hazánk ha­tárain túl is. Egy-egy koncertjük minden­képpen nagy esemény. Fokozott érdeklődéssel várjuk őket Kecs­kemétre is, ahol ma, szombaton este, a művelődési házban tar­tandó hangversenyükön kizáró­lag Kodály-művek szerepelnek. Vezényel Andor Ilona, érdemes művész. Vasárnap nyitják meg a megyei téli tárlatot A Kecskeméti Katona József Múzeumban vasárnap délelőtt II órakor nyitják, megyénk képzőművészeinek téli tárlatát. A kiállításon 27 festő-, szobrász- és grafikusművész vesz részt. 70 művel. A megyei művészeken kívül Szolnok megyéből 3 alkotó szerepel, de meghívtak néhány művészt a kecskeméti Művész- telepről is. A megnyitó beszédet Kádasi László, a megyei tanács vb műve’ődésügyi oszlályának vezetője mondja. Ez alkatommal hirdetik ki a megyei (auáes képzőművészeti pályázatának eredményét és kiosztják a díjakat is Szilágyi Tibor, mint Gábor Pethes György rendezői kon­cepciójával is, az alkotóval való konkrét együttműködés kap­csán is helyes arányaiban állít­ja színpadra a művet A jele­netek tempóvétele kifogástalan. Az egyszerű és természetes já­ték, amely összecseng az al­kotó szándékaival, tisztává, kris­tályosán fénylővé teszi a szín­padi megformálást. Ebben — a rendezői közreműködés mel­lett — nagy szerepe van a sze­replők fegyelmezett, szoros egy­ségbe kovácsolt, színes és élet­szerű játékának. Anna szerepében Dévay Ca­milla a kamara játék összes eré­nyeit megcsillogtatja. Végletekig leegyszerűsített sima mozgásé val, jellemző, de szűkén adagol' gesztusaival, mimikájával hi bátlanul tudja érzékeltetni mindazt, ami Anna lelkében le­játszódik. Semmi theátrális ha- táskeltés, semmi túlzás a jele­netek felépítésében! Reagálásai gyik pillanatról a másikra tud­ók reflektorfénybe állítani a ..■hősben lejátszódó belső ese­ményeket, s meg tudják terem­teni annak az ellentétnek a fe­szültségét is, mely közte és Gábor között mintegy pusztító forgószél, egyre fokozódó erővel kerekedik hatalmas viharrá. Szilágyi Tibor Gábor vérbő, szoknyavadász figuráját hatá­rozott kontúrokkal rajzolja meg. Kitörései, fölényes gesz­tusai erőteljesek, néha a vad­ságig fokozódnak, de jól érzé­kelteti játéka a sarokba szorí­tott vad elbizonytalanodásának, néha egy-egy pillanatra kiüt­köző félelmének rezdüléseit is. A szereplők népes gárdájában első hely illeti Fekete Tibort, Mojzes Máriát, Major Pált, Sza­bó Tündét, Jánoky Sándort is. Forgács Tibor Dömök alakiá­Fekete Tibor Vidnert, a helyettes igazgatót alakítja. Baba: Szabó Tünde. nak megformálása közben egy­szerű eszközökkel tudja össze­ütköztetni játékában az eset ki­vizsgálását végző hivatali felet­test és a szerelmes férfit, az ügybe félig-meddig belegaba­lyodott baráttal. Ennek ábrázolására egyébként a dolog természeténél fogva a regényben több hely adódott. Elismeréssel kell szólni Piróth Gyula, Borbíró Andrea, Zsigray Anna Mária és Bende Ildikó alakításáról is. A kollektív játék minden fe­gyelmezettségét, atmoszféra- teremtő erejét felmutatta az együttes. Ez nemcsak a főszerep­lőkre, hanem az előadás összes többi szereplőire is áll. Borosa István jól áttekinthető színpad­képe kitűnően szolgálta a drá­ma eseményeinek kibontakozá­sát. Márton Aladár jelmezei hatásosak. Raffai Sarolta színművének bemutatása kétségkívül a kecs­keméti színháznak évadkezdés óta a legkimagaslóbb eseménye. Csáky Lajos Fiatalok a pártban PARTUNK az előttünk álló esztendőben ünnepli alapításá­nak félévszázados jubileumát. Mozgalmunk mai harcosai büsz­kén emlékeznek a bátor elő­dökről, akik negyedévszázados üldöztetés közben teremtették meg a társadalmat és az orszá­got átalakító politikai hadsere­günk alapját. A felszabadulás­kor néhány tízezer kommunista fogott a legális munkához. Ma a tagkönyvcsere idején csak­nem hatszázezer párttag tekint végig sorain és feladatain. Mai tennivalóink a párton be­lül és az egész társadalomban semmivel sem kisebbek, mint a régebbiek. A szocialista vi­lágrend és a kommunista világ­mozgalom ma is arra törekszik, hogy fokozza egységét, alakít­sa a környezetét, szélesítse bá­zisát. Ennek pedig előfeltétele a proletár internacionalizmus el­veinek maradéktalan érvénye­sítése, s minden egyes párt esz­mei-ideológiai összeforrottsága. A magyar kommunisták párt­ja e téren is jelentős eredmé­nyeket ért el. A hatszázezres trgság magja kipróbált, mozgal­munkban sok érdemet és ta­pasztalatot szerzett kommunis­tákból áll. A párttagok általános művelt­sége, a tagság politikai és szak­mai felkészültsége, az érettsé­gizettek és diplomát szerzettek aránya jobb, mint ez az arány az egész lakosságot tekintve. A párt taglétszáma évente egyen­letesen, mintegy 3—3.5 százalék­ai 15—20 ezer t- ggal növekszik. Az lC67-es év — méltón a nagy oolitikai ünnephez — külön is terebélventette sorainkat: a párt IX. kongresszusának hatá­rozat't végrehajtva, a tagjelölt­séget megszüntetve, több mint 35 ezer új párttag állt a szocia­lizmus tudatos építőinek táborá­ba. Az ez évben felvett új tagok több mint 50 százaléka fizikai munkás. A megnövekedett társadalmi­politikai feladatokhoz ez á lét­számban meggyarapodott gárda biztos alapot ad. S ha most a belső tennivalókról gondolko­dunk, utalni kell rá: a párt ere­je, politikai hatékonysága el­sősorban nem a létszámtól, ha­nem az öntudat fokától függ. A kitűzött célokhoz felnőni, kommunistának lenni csak az eszmék és tettek szüntelen ta­lálkozásának folyamatában le­het. A felvételt megelőző ko­rábbi tag jelöltséget is azért tö­rölhettük el, mert a pártban megnőtt az aktivitás és a fele­lősség, erősödött a cselekvési egység, minimálisra csökkent a karrierizmus veszélye. A párt soraiba a mozgalmi, tömegszer­vezeti munkában már érdeme­ket szerzett emberek kerülnek, akik vállalják, mert megszokták a többletmunkát. Közöttük is elégedetten tekintünk a KISZ- ből és a szakszervezeti munká­ból jött aktivistákra. A MAR EMLÍTETT több­százezres kommunista magnak mégis fokozott a további fele­lőssége. A tömegszervezetekből, az ifjúsági mozgalomból érkező fiatal párttagok között alapo­sabb és hosszabb távlatú politi­kai munka vár az idősebb kom­munistákra. Az évek során be­lépő fiatal párttag még viszony­lag kisebb mértékben vértezte fel magát a korábbi harcok gazdag tapasztalataival, eszmei­ideológiai felkészültségük ilyen­kor még nem eléggé alapos. Az oktatás és a pártmegbízatások sokrétű eszközeivel kell töre­kedni továbbnevelésükre, fej­lesztésükre. Senki sem születik kommu­nistának, de azzá lesz, ha ma­ga is erre törekszik, s ha vele is így foglalkoznak. A mai fia­talok adják a jövő politikai de­rékhadát. Ezért érdemes köte­lességünk a fokozott és diffe­renciált gondoskodás. S noha ebben az írásban mellérendelt szerepet kapott a párt létszáma: a fiatal termelőszövetkezeti pártszervezetekben, s a dolgo­zó nők között még ezt a meny- nyiségi követelményt is hangsú­lyozni kell. Több dolgos és fel­készült kommunistát vár a szo­cialista mezőgazdaság, több okos és talpraesett kommunista asszonyt a társadalom. Mindkét rétegben ott vannak az arra ér­demesek, figyeljünk fel rájuk. A KÖZELGŐ jövő esztendő újabb jelentős feladatokat hoz. A pártonkívüliek és a rokon- szenvezők szerte a világban fi­gyelik újabb lépéseinket, tettein­ket, várják a kommunista és munkáspártok tanácskozásának eredményeit. Nem kisebb a ké­szülődés hazánkban sem. A párt szavára, intézkedéseire, útmu­tatására figyel a társadalom. Az ötéves terv harmadik esz­tendeje, új gazdaságirányítási rendszerünk bevezetése, moz­galmi évfordulóink és nemzet­közi tanácskozásaink éppen ezért elsősorban a kommunis­táktól kívánnak növekvő fele­lősséget. Soraink egységének fokozásával, a társadalom leg­fogékonyabb rétegeinek meg­szervezésével, s nem utolsósor­ban a kommunisták egyéni pél­damutatásával biztosíthatjuk majd a szocialista építés és a szocialista világrendszer egy­másra ható újabb sikereit. Jurmics László a Pártélet munkatársa Egyszál

Next

/
Thumbnails
Contents