Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-16 / 297. szám
( 1967. december 16. szombat r illat Á kommunistáké legyen a kezdeményezés „ SZS járási pártbizottság első titkárával Küszöbön a gazdasági reform bevezetése. A Központi Bizottság legutóbbi határozata felelősségteljes feladatot ró a párt- szervezetekre a rövidesen bekövetkező változások okainak, ösz- szefüggéseinek megmagyarázásában, a politikai munkában. Latos István, a dunavecsei járási pártbizottság első titkára elmondja, hogy végrehajtó bizottsági ülésükön éppen ezt vitatták meg. — A pártalapszervezetek eddig is kezdeményeztek, segítették a reform előkészítését. Főként arra törekedtek, hogy a gazdaságok mindenütt vegyék figyelembe a helyi adottságokat és éljenek az új helyzet adta lehetőségekkel. Még felsorolni is sok — Milyen fő gondjaik vannak? — Azt még felsorolni is sok. Számos olyan jelenséggel találkozunk, ami befolyásolja a gazdálkodást. Ilyen a jövedelmezőségi formák alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve összhangja az egyes termelőszövetkezetek között. Ezt úgy értem, hogy ha nagy a különbség egy községben a tagság jövedelme között, akkor munkaerő átáram- lásra számíthatunk. Ez pedig befolyásolja az érintett gazdaságok elképzeléseit, terveit. A tagság szociális, kulturális viszonyai is befolyásolják a munkát, a hangulatot, a termelést. Történtek kezdeményezések a munkakörülmények javításába, réHául az állatgondozók részére öltözők, fürdők épültek. Számos tapasztalatcsere jellegű ki' ándulást rendeztek az utóbbi időben a szövetkezetek, ahol a szórakozást összekapcsolták a tanulással. Létesültek termelőszövetkezeti üdülők. Már évekkel eze’őtt kezdeményezték a kommunisták, hogy a iáradékos. nyuedí'as tagoknak adjanak jö- vede'emkieeé»zítést. ingyen jut- fassamk nekik terményt, tüzelőt stb A dunavecsei Virágzó Terme'ő'zövetkezo+jjgi indult ez a mozgalom. A példát már számos gazdaság követte. A kezdeményezést az egész járásra ki akarjuk terjeszteni. Tárják fel a tartalékokat — Mostanában sok szó esik az új törvények végrehajtásáról és ezz-' ' —~='Hatb9n a kommunisták feladatairól. Az új jogszabályok sok ezer embert érintenek. A velük való tárgyalás során nagyon kell ügyelni, hogy hpivn»«n intézkedjenek, nehogy sérelmek keletkezzenek. Ebben sokat segíthetnek a kommunisták. — Milyen főbb gazdasági tennivalókat határozott meg a járási párt-végrehajtóbizottság? — A termelőszövetkezeteknek az új helyzetben nagyobb lehetőségük van a tartalékok feltárására, ami egyben elősegítheti a termelési költségek csökkentését, a hozamok növelését. Régi tapasztalat, hogy a terméseredmények növelését jobb fajtákkal is meg lehet oldani. Bizonyítja ezt, hogy a megfelelő búza vetésével sikerült a járásban is ugrásszerűen növelni a hozamokat az utóbbi két évben. Ugyanezt akarjuk megvalósítani majd a kukoricánál. Szeretnénk arra is ösztönözni a gazdaságokat, hogy változtassanak a vetésszerkezeten, bátrabban termesszenek takarmány- búzát. Nem megoldott 7000 hold szikes területünk hasznosítása. Jobban össze kell fogni a gazdaságoknak a belvízlevezetés, a talajjavítás érdekében. A homokterületek hasznosítására is csak kezdeti lépéseket tettünk. A járásban régi hagyománya van a juhászatnak. Véleményünk szerint a 70 ezer darabos állományt számottevően lehetne növelni. Csak röviden soroltam fel a legfontosabbakat, amelyek hosz- szabb időre megszabják a tennivalókat, s amelyekben kezdeményező szerep vár a különböző munkaterületen dolgozó kommunistákra. Tipikus karrier Látos Istvánt nemrég kitüntették. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Karrierje nálunk tipikusnak tekinthető. 1945- ben községi altisztként kezdte Solton. 1964 óta a járási párt- bizottság első titkára. A problémákat kutató, vizsgáló embernek ismerem. Jelenleg az Állam és Jogtudományi Egyetem ötödik évfolyamán tanul. — A család mellett ez köti le legjobban a szabad időmet — mondja. A járás alapszervezetei az utóbbi időben sokat erősödtek, fejlődtek. Erről azonban nem hagy beszélni. — Sokkal több nagy feladat áll előttünk, mint amennyi eredmény mögöttünk — szakít félbe. Ezzel be is fejezzük beszélgetésünk érdemi részét. K. S. Új kukoricafajták húszezer holdon Valósággal lázba hozták a közös gazdaságok vezetőit az idén az új külföldi és hazai kukorica hibridek hozamai. A lelkesedés érthető, hiszen az utóbbi évek kukorica átlagterméseinek javulásához az agrotechnikai eljárások korszerűsödése mellett a hibridvetőmagok használata is hozzájárult. Ez a felfokozott várakozó és tenni kész hangulat jellemezte nemrég a kukoricatermesztéssel foglalkozó bajai tanácskozást is, amelyen a várt negyvenöt helyett százötven érdeklődő szakember jelent meg. A gazdag termésátlagokkal biztató egyszeres keresztezésű külföldi és hazai kukoricahibridekkel negyven gazdaságban kísérleteztek nagyüzemileg vagy kis parcellákon. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az SK— és martonvásári fajták azonos körülmények között nagyobb hozammal fizetnek, mint a köztermesztésben levő kétszeres keresztezésű hibridek. Ezen kívül azt is igazolták a kísérletek, hogy a hosszú tenyészidejű egyszeres külföldi hibrideknek — amelyeknek egyébként a beérése is bizonyMi újság a bácskai dohánytermesztésben? Korszerű szárítók Halascn Az o'-»7**« v’->zni cigarettafajtában megtaláljuk azt a Virginia, szabolcsi és kerti dohányt, amit a Kiskunhalasi Dohánybeváltó Üzem vesz át 37 közös gazdaságtól és ötszáz egyéni termelőtől a megyében. Az országban egyedül Bács- Kiskunban takarítottak be a szabolcsi száraz dohányból tíz mázsán felüli átlagtermést. A madaras! Kossuth Tsz-ben például a Virginia hozamával is eiza-JottoVc és jövőre már tíz he’v'Ht 50 ho'd termését kötik le. A közös gazdaságok az eredmények hatására növelik dohányterületeiket. A tervek szerint 1970-re a bácskai termelő- szövetkezetek több mint ezer holdon foglalkoznak dohánytermesztéssel. A dohányiparnak szintén érdeke a fejlesztés. Ezért három éven belül előreláthatólag 10—15 'zárítópajta felépítéséhez nyújt •myagi támogatást a termelőszövetkezeteknek, többek között hitelek tornájában. Az egyre növekvő mennyiségnek megfelelően bővül a kiskunhalasi felvásárló üzem is. Az Vműlt hónapokban nem kevesebb, mint 16 és fél ezer mázsa dohányt szárítottak itt, ami 'öbb mint kétszerese a tavalyinak. Idén ugyanis a régiek mel- 'ett hat új. korszerű dohány- szárítójuk is üzemelt. Ezzel a '-iskunhalasi telep az ország egyik legnagyobb dohánybeváltó üzemévé lépett elő. tálán nálunk — a hazai fajták méltó versenytársai. A máté- telki Győzelem Tsz adatai szerint például az SK—I-es és a MV—620-as hozamai között a májusi morzsolt súlyában csak dekákban mérhető különbség mutatkozott. A jugoszláv hibridnek ugyanis, amely 103 mázsa csöves terméssel fizetett holdanként, magasabb a víztartalma. A biztonságos betakarítás érdekében ezért a közös gazdaságok arányos nagyságú területeken foglalkoznak korai-, közép- és kései érésű tengeri-fajták termesztésével. A személyi, gépi és agrotechnikai feltételeknek megfelelően jövőre az egyszeres keresztezésű külföldi és hazai hibrideket húszezer holdon vetik a megyében. elsősorban a bácskai és Duna menti területeken. Emellett tovább folynak az új tengeri-fajták alkalmasságát és gazdaságosságát vallató kísérletek. Véradó katonák Emlékezés Molnár Erikre Népszerűségének, tekintélyének egyik titka: sokoldalúsága. Tudós, politikus, tanszékvezető egyetemi tanár, miniszter, diplomata, filozófus. Kossuth- díjas akadémikus, a RJagyar —Kínai . Társaság elnöke, az MTA .Történet- tudományi Intézetének igazgatója, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Még sorolhatnánk további munkaköreit, megbízatásait, címgit. Ám ennyi is elég, hogy mutassa: élete gazdag munkálkodásban telt el. . Forradalmi örökségét hazulról, apjától hozta. Testvére. Molnár René is jelentős szerepet játszott az illegális mozgalom ban. Molná. Erik nevét a két világháború között alaposan megismerhették történelmet, főleg nemcsak a kecskemétiek. A „szegények gazdasági és nemcsak politikai ügyvédje” népszerű volt, segítette a rászorulókat. A harmincas évek elején Goál Gábor, a tekintélyes „Korunk” főszerkesztője azt üzente biztatásul több magyarországi írónak, hogy keressék fel báttörténetet írt, hanem társadalomtörténetet. Pach Zsigmond Pál szerint aligha van történetírásunkra termékenyebben ható mű két társadalomtörténeti köteténél. Mint minden igazán nagyot alkotónak, neki is sok ran Molnár Eriket Kecskémé- értetlenséggel, meg nem értésten, ő majd segít nekik az eszmei tisztánlátásban. Veres Péter meg azt írta néhány évvel ezelőtt egyik levelében, hogy annak idején ország'áró biciklizései alkalmával többször betért a Nagykőrösi utcába Molnár Erikhez egy kis politikai tereferére. S még egy harmadik jellemző idézet: Tóth László írja a Donáth György emlékezete című tanulmányában, hogy „e zord időkben.sok wöt, biztatást kaptam ZMolnár Wfrik barátomtól, aki szigorú megfigyelés alatt állott és álnéven írta könyveit”. Ott,- Molnárok lakásán ismerkedett. meg és barátkozott össze, Tóth László Donáth Györggyel, és segítette- biztatta az írásban' ezentúl ő maga is. A- felszabadulás végre meghozta Molnár Erik számára az aktív politikai cselekvések és az elmélyültebb tudományos munka lehetőségét. Először helyettes polgármester, pártszervező, az ideiglenes Kormány tagja, később a fentebb említett munkakörök és megbízatá- fus, pedagógus, közéleti ember sok fáradhatatlan munkása. De egy személyben, olyan ember, sei kellett megküzdenie. Első kötete kritika nélkül maradt. További munkáinak vitája, kritikája nemegyszer túlzó volt Talán ez is okozta, hogy fokozatosan áttért a filozófiára. Ilyen tárgyú művei: Dialektika, Dialektikus materializmus és társadalomtudomány stb. Filozófiai-történeti munkájában különösen jelentős a „hamis tudat” kategóriájának kidolgozása. Nehéz lenne röviden összefoglalni sokirányú munkálkodását, szerteágazó tevékenységét. A közélet izzásában élő, a n4p élete iránt fogékonyan érdeklőid, szintézist kereső és szintézist teremtő filozofikus elme volt, a történetírásban az egészet látta maga el'tt, úgy, hogy közben a legapróbb rész sem kerüle el figyelmét. A társadalmi mozgások éber szemű tanulmányozója volt, aki a múlt és a jelen tapasztalatait kölcsönösen tudta alkalmazni a dolgok jobb megértésében. Forradalmár, politikus, tudós, filozóA Kalocsán állomásozó egyik katonai alakulatunk parancsnoksága a napokban ingyenes véradónapot rendezett. A véradásra tömegesen jelentkező katonák közül, mindössze 150-et választottak ki, akik nem kevesebb, mint 50 liter életet mentő vért adtak. Az egység orvosa elmondta, hogy az ingyenes véradómozgalomnak már hagyománya van az alakulat-' nál. Ebben az évben ugyanis a katonák és a tisztek összesen ?20 liter vérrel sietlek bajbajutott embertársaik segítségére Eevébként sűrűn előfordul, hogy a kalocsai kórház sürgős vérátömlesztés esetében közvetlenül az alakulathoz fordul donorért. Legutóbb — alig egy hete — egy szülő nő életét mentették meg a gyakorlótérről a kórházba siető katonák. később is, életének magaslatain is mindig szeretettel beszélt Kecskemétről, szívesen emlékezett vissza az itt töltött évekre. Életének és munkásságának elemző értékelése még hátra van. Hiszen alig egy év telt el azóta, hogy örökre eltávozott akinek a cselekvés életeleme volt, aki aktívan és cselekvőén volt képes beleszólni a fejlődés menetébe. Természetesen neki Is voltak hibái, korlátái, tévedései, mint mindenkinek. Ilyen volt az eszmetörténeti vonatkozások hát' tőlünk. Annyi azonban máris térbe szorítása történeti műveivilágos, hogy hatalmas jelentőségű életművet hagyott maga után. Űjat hozott a történet- írásban. Diószegi András. a ..Kritika” felelős szerkesztője ben. vagy — egyesek szerint — a függetlenségi mozgalmak alárendelése az ósztályszempontú küzdelmeknek. Ám ezek nem kisebbítik hatalmas méretű és szerint „Konzekvens, a magyar jelentőségű életművét. történelem és a jelenkor küzdelmeit mélyen átélő, ellentmondásaival szembenéző marxista volt. olyan gondolkodó, nkit a tisztánlátás és a megoldás vágya fejlesztett mind vi- 'á^osabban látóvá.” ö végezte el elsőnek hazai történetírásunk marxista alap- fordulóján vetését. Legfőbb jelentősége ab- előtt, ban áll, hogy nem egyszerűen Nekünk kecskemétieknek külön öröm őt magunkénak vallani, hiszen politikai érle’ő-tése tudományos alkotó munká'ának kibontakozása Itt következett be. Büszkén valljuk hát nagv elődünknek. példaképünknek őt. s a mai napon, születése 73. év- -tisztelgünk emléke V. M.
