Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

t. oldal 1967. december 16, szombat Pártütést hiúsítottak meg Bumedien átvette a hadsereg közvetlen irányítását Felhívás as ifjúsághoz Véget ért a KISZ Központi Bizottságának ülése ALGÍR (MTI) Bumedien elnök tegnap esti rádióbeszédében bejelentette, hogy péntekre virradóiag meg­hiúsították a hadsereg pártütő elemeinek lázadását. „Bumedien algériai elnök át­vette a hadsereg közvetlen irá­nyítását’’ — jelentik gyorshír­ben a nyugati hírügynökségek. Valamennyi hírügynökség idézi az algériai rádió közlemé­nyét, amelyben Bumedien elnök bejelentette: „Egyes felelőtlen elemek bizonyos fegyelmezet­lenségeket követtek el, amelyek azzal a kockázattal jártak, hogy az ország veszélyes kalandba sodródik. Ezért elhatároztam, hogy átveszem a nemzeti nép­hadsereg közvetlen parancsnok­ságát.” Az elnök közleményét az algériai rádió pénteken dél­előtt — magyar idő szerint fél tizenegykor — ismertette elő­ször. A bejelentést az elnök az or­szág katonai körzeteinek és kü­lönleges katonai egységeinek parancsnokaihoz intézte. A hírügynökséged rámutat­nak, hogy Bumedien személy szerint nem nevezte meg, kiket is vádol fegyelmezetlenséggel. Utalnak viszont arra, hogy néhány nappal ezelőtt az ország politikai életében került sor fontos változásokra, és ennek jegyében új alapokra helyezték a nemzeti felszabadítási frontot. Az FLN-t az eddigi öttagú tit­kárság helyett Kaid Ahmed pénzügyminiszter vezeti. Bu­medien elnök nem sokkal a Tömeges légitámadás Hanoi ellen Öt gépet lelőttek HANOI (TASZSZ) Hanoiban a helyzet továbbra is feszült — jelenti a VDK fő­városból a TASZSZ szovjet hír- ügynökség. Reggel, óta szünet nélkül' szólnak a légvédelmi szi­rénák. Az amerikai repülőgépek többször repülte^ el a város közvetlen közelében.- Délben pe­dig az amerikai légierő tömeges légitámadást hajtott végre Ha­noi ellen. A rossz időjárás okozta közel egyhónapos szünet után Hanoi ellen intézett újabb amerikai .légitámadással kapcsolatban a pénteki hírügynökségi jelenté­sek megjegyzik, hogy az ame­rikai gépek a VDK területe fe­lett igen erős elhárításba üt­köztek. Hanoi jelentés szerint a támadó amerikai gépek közül a légvédelem ötöt lelőtt. A UPI , azt írta, hogy Haiphongtöl 56 kilométernyire délnyugatra j amerikai- gépek harcba keve­redtek a VDK vadászgépeivel, I s azok közül egy.et lelőttek. pártvezetés átalakítása után — két nappal ezelőtt — jelezte, hogy hamarosan más változá­sok is lesznek. Figyelembe véve azt a körül­ményt, hogy Bumedien elnök egyben algériai hadügyminisz­ter is, a közvetlen parancsnok­ság átvétele nem tekinthető csupán formális intézkedésnek, hanem esetleg a vezérkari fő­nökség feloszlatását is jelenti. A Reuter és az AFP feltételezi, az AP amerikai hírügynökség pedig kifejezetten azt állítja, hogy az elnök leváltotta tiszt­ségéről Tahar Zbiri ezredest, a vezérkari főnököt. Cselekedete várhatóan véget vetett a huza­mosabb ideje tartó belső hatal­mi harcnak. Zbiri ezredes az utóbbi időben nyilvánosan bí­rálta a kormány politikáját, s a Reuter értesülése szerint kö­vetelte a Buteflika külügymi­niszter, Kaid Ahmed pénzügy- miniszter és Medeghri belügy­miniszter menesztését. Követe­lését elutasították, sőt Kaid Ah­medet tették meg az FLN ve­zetőjévé, a pénzügyi tárcát pe­dig átadták Medeghri belügy­miniszternek. A Reuter még megemlíti, hogy Zbiri ezredes holléte november eleje óta nem ismeretes. Pénteken befejezte munkáját a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A ta­nácskozás második napján Sza­bó János, a Központi Bizottság titkára összegezte a ifjúkom­munisták idei tevékenységének eredményeit, és előterjesztette a további tennivalók program­ját, valamint az új gazdaság- irányítási rendszer' bevezetésé­vel kapcsolatos állásfoglalás ter­vezetét. Bejelentette: az idén az év végén és az új esztendő elején valamennyi KISZ-szervezetben végrehajtják a tagkönyvcseré- ket. Ezt összekapcsolják a tag­összeírással, az ifjúkommunis­ták munkájának értékelésével, véleményük és javaslataik meg­hallgatásával. Elmondta: az ifjúság körében szerzett tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy a KISZ-tagok, s velük együtt az új nemzedék döntő többsége a gazdaságirá­nyítási rendszer reformja mel­lett áll, s kész arra, hogy tudá­sát és lendületét a jó ügy szol­gálatába állítsa. Nyomatékosan aláhúzta, hogy az ifjúsági szö­vetségnek is ki kell vennie ré­szét a feladatok megoldásából. Szabó János a továbbiakban a IX. világifjúsági találkozó ma­gyarországi előkészítésével fog­lalkozott. Beszámolt arról, hogy a fesztivál „szolidaritás, béke, barátság” jelszavának szellemé­ben tovább folytatják a Vádol­juk az imperializmust akciót. A VIT jegyében tartják meg a népszerű Ki mit tud vetélkedőt. VIT jelvényszerző versenyeket rendeznek és a VIT-körök ösz- szejövetelein készülhetnek a se­regszemlére az ifjúkommunis­ták. Tekintélyes helyet kap a KISZ jövő évi programjában a ma­gyar forradalmi munkásmozga­lom fél évszázados jubileumai­nak méltó megünneplése, a Kommunisták Magyarországi Pártja, a magyar kommunista ifjúsági mozgalom és a Magyar Tanácsköztársaság 50. születés­napjának köszöntése. A beszámolót vita követte, majd a KISZ Központi Bizott­sága egyhangúlag elfogadta a tennivalók programját és az ál­lásfoglalás tervezetét. Az állás- foglalás egyebek között hang­súlyozza: a reform céljai meg­felelnek dolgozó népünk és if­júságunk érdekeinek; ezért a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága őszinte meggyőződéssel támo­gatja megvalósítását. Washington Konstantint kiegyezésre szorítja Az elmaradt sajtóértekezlet Letartóztatások Athénban CsaiorcJay Károly a katonai támaszpontok felszámolásáról NEW YORK. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés első szá­mú (politikai) bizottságának csütörtök esti ülésén Magyaror­szág, Csehszlovákia és Jugoszlá­via képviselői sürgették az ál­talános és teljes leszerelés prob­lémájának lehető leggyorsabb megoldását. Csatorday Károly magyar küldött megállapította, hogy a nemzetközi helyzet az Egyesült Államok vietnami ag­ressziója következtében az utób­bi időben jelentősen megrom­lott. Az amerikai haderők er­kölcstelen, kegyetlen háborút folytatnak a vietnami nép ellen. A Dél-Vietnam, Thaiföld és más támaszpontokról felszálló inter­venciós gépek támadásokat in­téznek egy szuverén állam: a! VDK ellen. Csatorday hangoz- j tatta, hogy a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságnak folytat­nia kell a vitát az Ázsiában, Af­rikában és Latin-Amerikában levő idegen katonai támaszpon- j tok felszámolásának kérdéséről.] ROMA. (MTI) Az Egyesült Államok, amely I annak idején jelentős, bár óva- f'tós segítségét; nyújtott a görög ezredesek diktatórikus államcsí­nyének, lényegében továbbra is támogatja az athéni fasiszta rendszert és rendkívül erőteljes nyomást gyakorol Konstantin király­ra, hogy újból egyezzen meg a görög katonai juntával és térjen vissza Athénba. Pénteken reggel római megfi­gyelők szinte egyértelműen erre a megállapításra jutottak, ösz- szegezve az elmúlt 24 óra gyor­san pergő eseményeit. A király római rokonának, Henrik hesseni hercegnek ottho­nában akarta megtartani sajtó­értekezletét, azonban a nagykö­vet még egy gépkocsit sem bo­csátott rendelkezésére, hogy oda szállítsa. így Assia herceg saját maga fuvarozta három forduló­ban a királyt és famíliáját pa­lotájába — ezután azonban a sajtóértekezletet lemondták. Mi­helyt a király Assia herceg ott­honába ért ugyanis felkereste az Egyesült Államok római nagykövete, hírek szerint erélyes módon arra akarta rávenni, hogy a király ne ítélje el visszavonhatatlanul — példáttl egy sajtóértekez­leten elhangzó nyilatkozat­tal — az athéni katonai juntát — és lépjen kompromisszumra az ezredesekkel. Konstantin hajnali 2-ig maradt a hercegnél, tele­fonbeszélgetéseket folytatott —, majd visszatért a nagykövet há­zába. Itt reggel két üzenet vár­ta: az egyik Athénból, a másik Görögország washingtoni nagy­követétől érkezett, (az utóbbi csütörtökön kijelentette, hogy hű marad a királyhoz). A hírek szerint újabb kísérletekről volt szó, amelyek a washingtoni kor­mány ösztönzésére azt célozzák, hogy rávegyék Konstantint az ezredesekkel való kibékülésre. Ezt erősíti meg az is, hogy pénteken Brüsszelből, ahol NA- i TO miniszteri tanácsának ülé­sén az amerikai és angol kollé- | gáival is tárgyalt, Rómába érke- j zett Pipinelisz görög külügymi- ; niszter. Azonnal a királyhoz sie­tett, hogy tárgyalásokat folytas­son vele. Az olasz közvélemény általá­ban elítéli azt a bizonytalan módot, ahogy a király az ál­lamcsínykísérletbe belevágott és azt, hogy a görög uralkodó elő­zőleg hónapokon át kiegyezett az ezredesi juntával és így hoz­zájárult megerősödéséhez. Ezt a véleményt fejezte ki csütörtö­kön este az a nagyszabású népi tüntetés, amelyre az összes bal­oldali pártok kezdeményezése nyomán került sor. A megmoz­duláson több száz görög diák is részt vett. A több órás tüntetés során a rendőrség megrohamoz­ta a tömeget. A görög király magatartását élesen bírálja az olasz közvéle­mény és az olasz sajtó leg­nagyobb része is. Figyelemre méltó továbbá, hogy az összes munkáspártok a miniszterelnökhöz intézett interpellációkban követelték a görög ezredesek rezsimjé- vel fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Athéni jelentések arról szá­molnak be, hogy a junta-kor­mány az új helyzetben tovább fokozza terrorintézkedéseit. Az elmúlt éjszaka folyamán több politikust fogtak el, köztük Mav- roszt, a Papandreu-kormány Volt gazdaságügyi miniszterét, a nemzeti bank volt kormányzó­ját és Papageorgiut, az egyik volt centrumpárti újság főszer­kesztőjét — holott Papadopulosz amnesztiát ígért. AZ ELEFÁNT 1 Semmi sem ejti jobban zavarba az Egyesült Államok népét, mint az a tény, hogy hadseregünk, amely a legerősebbnek számít a világon, ilyen hosszú idő alatt nem képes megbirkózni a szegény kis Vietnammal. Az ellenségről alkotott szok­ványos felfogás alapján a vietnamiaknak már régen be kellett volna látniuk, hogy olyan túlerővel állnak szemben, amely ellen kilátástalan a további küzdelem Mégis, mind a mai napig nem adták meg magukat. Sőt mi több, egyre inkább világos, hogy ha meg is adnák magukat, ez sem volna több egy ideiglenes békénél, ame­lyet a gerillaháború újabb fellángolása követne. Valójában nehéz még el is kép­zelni, hogyan fejeződhet be ez a háború Mert ha Hanoit és Hai Phongot a kő­korszakba is bombázzuk vissza, mégsern lesz nyugtuk saigoni védenceinknek és Westmoreland tábornoknak, s továbbra is riadókészültségben tarthatják csaoataikat. A vietnami háborút nem lehet meg­nyerni. Nem azért, mert csapataink nem tudják legyőzni az ellenséget, hanem azért, mert a csaták, amelyeket megvív­nak, nem döntik el a háborút. Ugyanúgy nem lehet győzni ebben a háborúban, mint ahogy az elefántcsorda sem tudia legyőzni a szúnyograjt, nem azért,' mintha a szúnyogok mérhetetlenül bátrak vagy fanatikusak volnának, ha­nem azért, mert egyszerűen nem adják meg magukat. Vietnamben nem két. különböző mére­tű. hanem két különböző típusú hadsereg, két teljesen különböző katonai rendszer ÉS A SZÚNYOG összetűzésének vagyunk szemtanúi. Az egyik egy szigorúan központosított, a leg­szörnyűbb halált hozó fegyverekkel ellá­tott szervezet, míg a másik a gerillahar­cosok decentralizált végtelen rajából te­vődik össze. * * * Vietnamban — mint sokszor mondják — a nemzeti felszabadító háború tesz vizsgát. Ez igaz. Arra ad választ, hogy a gerillaharcosok, akik mögött egy egész kontinens és néptömegek kiapadhatatlan milliói állnak, vereséget szenvedhetnek-e egy szervezett, állig felfegyverzett, szuper- modern hadseregtől. A legmeghökkentőbb, de talán mégis a legértékesebb tanulság, amit a vietnami háborúból levonhatunk, hogy az a hadsereg, amely térdre kény­szerítette Japánt és Németországot, nem tud zöldágra vergődni Ho Si Minh kato­náival, vagy Dél-Vietnam felkelőivel. Ha mi is diktálnánk a Hanoival kötött béke feltételeit, csak idő kérdése volna, hogy az általunk létrehozott kommunista­ellenes és Amerika-barát dél-vietnami kormány mikor fog összeomlani. A vietnami háború! lesz a példája an­nak. hogy a történelem legerősebb hadse­rege hatalmas fölénye ellenére sem tud­ja ráerőszakolni akaratát egy kis nem­zetre. Az elefántok el taposhatják ugyan a szúnyogokat, de a szúnyogok újabb és úíabb milliói kelnek életre az ingovány­bán. Mivel a háborúnak vietnami és ameri­kai szemlélete radikálisan különbözik, egymástól, semmi remény arra, hogy tar­tós katonai megoldást hozhat. A vietna­miak joggal remélhetik, hogy életünket annyira megkeserítik, hogy végül is bele­fáradunk a harcba, és távozásra kénysze­rülünk. Az amerikai nép viszont nem bí­zik abban, hogy győztesen vonulhatunk vissza, egy kommunistaellenes, Amerika- barát kormányt hagyva magunk mögött Dél-Vietnamban. Szemtanúi vagyunk annak, hogyan vedlik a háború a legcivilizólatlanabb barbársággá. A vietnami háború a civi­lizált hadviselés törvényeit csúfolja meg. Az amerikai bombák nem tesznek kü­lönbséget a katonák és a civilek között. A háború keserűsége az amerikai har­cosok kiábrándultságában is visszatükrö­ződik. A katonák látják, hogv az ütköze­tek nem hoznak döntést, és újból meg újból meg kell őket vívni. Az amerikaiakban egyre inkább nö­vekszik a bűntudat. Népünk fel van há­borodva és szégyellj, hogy egy olyan há­borúba keveredtünk, amelyben egy gaz­dag, állig felfegyverzett óriás próbál ha­lálra gázolni egy törpét. Mind kevesebb és kevesebb amerikai akar felelősséget vállalni egy ilyen civilizálatlan, lovagiat- lan, embertelen szerepért. Mindenki tud­ja, hogy ez az amerikai történelem leg­népszerűtlenebb háborúja, olyan háború, amely a legmélyebben sérti az amerikai önérzetet és marja lelkiismeretét. Be kell hogy lássuk: letűnt a nagy im- périumok korszaka. annál is inkább, mert nemzetközi célkitűzéseink igen ho­mályosak. Amíg mindenáron Ázsia és a Csendes-óceán térségének békéjéért ag­gódunk, a legfontosabb és legsürgősebb feladatunk volna, hogy az amerikaiak lelkiismeretét nyugtassuk meg. Walter Lippmann

Next

/
Thumbnails
Contents