Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-15 / 296. szám
1967. december 15. péntek J. oldal Valóságos védőangyalok A koffein méreg, s ml sajnos, igen elöl vagyunk avil íg- ran listán, az egy főre eső fo- gyaszást tekintve. Ezért emlékezhetünk meg a hála forró szavaival egészségünk bájos őreiről: a presszós kisasszonyokról és asszonyokról. No, nem mindegyikről, a Minőségvizsgáló Intézet tapasztalatai szerint ugyanis, a kecskeméti Csemegebolt kávéfőzői továbbra is hideg nyugalommal mérgezik a dolgozók széles tömegeit. Az általuk készített dupla — fájdalmas kimondanom — nem kevesebb, mint hat gramm kávét tartalmaz. Akkor, amikor például a Nefelejcs cukrászdában működő védőangyalok főz'jébcn november elején mindössze 4,41 gramm, rá két hétre 3,33 gramm, majd 3,91 gramm volt az éjszínű méregből. Különösen örvendetes, hogy a pöfögő masinák kezelői közül egyre többen csatlakoznak az egészségvédők derék csapatához. Az Aranyhomok és a Pálma eszpresszó a múltban a méregerős feketékről volt hírhedt. A legutóbbi vizsgálat azonban már itt is a koffeinellenes harc kétségtelen jeleit tárta föl. A Pálma eszpresszóban például egy órán belül kétszer is vizsgálatot tartott az intézet és mind a kétszer „mini” duplákat talált. A jó példa ragadós. Bizonyítja ezt, hogy az újdonatúj Teronyház étterem-eszpresszó űjdona'új gépén is éppen olyan ártatlan adagok készülnek máris (3,39, illetve 3,94 gramm matériával) mint a patinás kávéfőző helyeken. Es sorolhatom tovább: a kalocsai Pirosarany eszpresszó duplájában 4,34 gramm, a Rózsa cukrászdáéban 4,25 gramm, a Uétesbolléban pedig 4,45 gramm kávét leltek az ellenőrök, 6 gramm helyett. Legszívesebben közölném nemcsak a vendéglátóhelyek, hanem a kávéfőzők neveit is — a Minőségvizsgáló Intézet rendelkezésemre bocsátotta a névsort — de ezegyszer még tiszteletben tartom szerénységüket, az1, a h ő vágyat, hogy ismeretlenül szolgálják a közegészségügyet. Mrem remélői azonban, hogy az illetékes vállalatok vezetői már személyekre szólóan o ztj'k szét az önzetlenség, a bátor kockázatvállalás illő jutalmait. Békés Dezső Házak — spárgából Fakó színű mint a homok, amelyen termesztik. Látszólag jellegtelen kertészeti kultúra, nagyon nehezen vehetők észre a talajból épp kibúvó növény sípjai. Az évelő zöldségfélét a század első felében csak kedvtelésből termesztették nálunk, ma viszont keresett exportcikkünk. A megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben csaknem 800 holdon foglalkoznak már vele. Az egyik legősibb, hagyományosnak számító termesztési helye Kelebia. Bács-Kiskunból ebben az évben 30 vagonnal exportáltak. Nyugati, főleg NSZK, svéd, dán és svájci piacokon egy dollár 10 centért keresik, s nem ritka, amikor másfél dollárt is adnak érte kilónként. A szövetség kezdeményez A gyenge talajok hasznosításának egyik módját és a jövedelmező lehetőségeket ismerték fel a spárga telepítésében a Kecskemét—Kiskunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségében. A meghonosítását tervező tsz-ek kívánságára Kovács László, a szövetség titkárhelyettese tapasztalatcserét szervezett. Vele indultak el Ke- lebiára, a lajosmizsei Kossuth Tszcs és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet vezetői. Harmincezer forint holdanként Beérett a spárga magja a termőtáblákon. Az őszutó szürkés elmosódó környezetében ide nem illő kései foltok a piros bogyók. Majdnem embermagasságúra nyúltak a cserjék, a hajtások világos barna, finom ágai. A helyszínen, a telepítések sorközeiben a tapasztalatokról esett szó, számok hangzottak el. — Hatvannégy holdunk van az idén. Ez a terület a szántónak 3,2 százaléka. A spárga mégis az 57 százalékát adta az egész szántóföldi növénytermesztés bevételének, 1 millió 290 ezer forintot hozott a közösnek — jelentette ki a kele- biai Népront Tsz elnöke, Heincz György. A növény holdanként 30 ezer forintot fizetett. Kilónként 18,30 forint körül alakult átlagosan a íelvásárlási ára. Annyiért adták el, mint a csirkét. Tíz körömmel Mivel rendkívül munkaigényes kultúra, a spárga termesztésének egyedül célravezető módja a részes művelés. Termesztése nem jár különösebb kockázattal, mert nem fagy meg és a jég sem veri el. De április közepétől, a szedés másfél hónapja alatt, a pirkadástól kezdve amíg csak látni lehet, a bakhátak között járva lesik a növény sípjainak feltűnését, szedik, sokszor tíz körömmel kikaparják. Osztályozzák, szállítják, és ezután az ár felét kézhez kapják a tsz-tagok. A 3 tagú családok általában egy hold termesztését vállalják. Az idős Bús Ferenc, ahogy mondja: csökkent munkaképességű feleségével fél hold művelésére jelentkezett. — Naponta hány kilót szedtek föl ketten? — Négyszázötven forintot — válaszolta. Nem gondolkozott amikor a mértékegységet így nevezte meg. Mert itt ez természetes. Többen házat építenek Kele- bián, jórészt ennek a zöldségfélének a jövedelméből. A spárga elsősorban pénz. A szántóföldi művelésre már-már alkalmatlan sárga, laza homok alig feltűnő, de kikaparható aranya. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben előreláthatóan húsz holdat, a lajosmizsei Kossuth Tszcs-ben 15 holdat telepítenek jövőre. Három év múlva már terem. Halász Ferenc INFORMÁCIÓ A TERMELŐSZÖVETKEZETEK Országos Tanácsának legutóbbi ülésén az információs rendszerre vonatkozó jelentés volt a fő napirend. Az új viszonyok között, a termelőszövetketek művelési és betakarítási költségeinek alakulását. A gépi adatfeldolgozó állomások is segítenek az információk gyűjtésében. Ezek lassan behálózzák az egész megyét. Az zetek önálló vállalati gazdálko- elemző munka már hagyomány '.ásónak erősödésével jelentősen a bajai járásban, ahol a járási nő a gazdasági információk tanács vb adatfeldolgozó álloránti igény is. Ez indokolt, hl szén a gazdaságpolitikai intéz mása rendszeresen, ágazatonként elemzi a gazdálkodás hely:edések, a mezőgazdaság fej- zetét. Legutóbb az állattenyész"esztési lehetőségeinek kiaknázása akkor valósul meg, ha keltés költségeit tanulmányozta a járás termelőszövetkezeteiben. lően tájékozottak a vezetők, rámutatott a gazdaságosságot Másképpen ez azt jelenti, hogy befolyásoló tényezők alakulásá- gyorsan, időben kell hozzájut- ra ús számos javaslatot tett a niok mindazokhoz az adatokhoz, költségek csökkentésere. •amelyek a termelés tervezése A TÁJÉKOZTATÁS javítása és szervezése során nólkülözhe- érdekében három területi szövetség, a Bácskai, a Duna menti és a Kiskunsági összefogott, ietlenek. A SZÖVETKEZETEK területi szövetségei már eddig is so- és egy kutatócsoport létrehozókat kezdeményeztek. Rendszeresen jelentetnek meg híradókat, különböző kiadványokat. A 3ácskai Területi Szövetség például információt adott a szerződéskötésekkel kapcsolatban. A Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ankétot rendezett a tervezésről, valamint az új hitel- politikai irányelvekről. A Kecskeméti és Kiskunfélegyházi Területi Szövetség pedig a legutóbbi tájékoztatójában többek között a téli foglalkoztatás elő-egítésére tesz ajánlásokat Kü- ka érdekében. sát tervezi a sertéstenyésztés iparszerű fejlesztésére. A csoportnak az a feladna, hogy a világ minden részéből információt gyűjtsön a sertéstenyésztés helyzetéről, a legkorszerűbb módszereket tanulmányozza és azok meghonosításáról a lehető leggyorsabban gondoskodjon, azonnal javaslatot tegyen, miként lehetne a legrövidebb időn belül átállni az új technológiára. Ez a csoport szükség esetén külföldi, belföldi tapasztalatcseréket szervez a hatékony munönböző vállalatok szeretnének együttműködni a szövetkezesekkel gyümölcsaszalásra, vagy yéb tartósításra, száraztésztaMINDEZ még csak a kezdet. Az információs rendszer kiépítése a jövő feladata. Sokoldalú tájékoztatást csak szerteágazó készítésre, burgonya és hagyma kapcsolatokkal, szervezéssel lecsomagolására, és így tovább. A Kiskőrösi Szakszövetkezetek Területi Szövetsége tájékoztatójáhet megvalósítani. Ezért sok és újabb ötletre, találékonyságra lesz szükség a tájékoztató hálóban elemzi a közös szőlőterüle- zat kiépítése során. K. S. Oxigént! Oxigént! Már hetekkel ezelőtt panaszkodtak az ipari üzemek, hogy nem kapnak elegendő oxigénpalackot, de — velük együtt — azt reméltük, hogy csak kisebb zökkenő állt be az ellátásban. Sajnos, tévedtünk. Az utóbbi időben már az esti órákban sorba álltak a vállalati gépkocsik a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz lerakata előtt, remélve, hogy hajnalban legalább egy palackkal térhetnek haza. A Reszelőgyár és a Tejipari Vállalat termelésében komoly zavart okozott a fontos segédanyag hiánya. A Földgázszerelő Vállalattól pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha rövid időn belül nem javul az ellátás, akkor nem tudják bekötni a hálózatba az idén a még hátralevő 200 kecskeméti lakást De miért nincs elegendő oxigén? Garai Béláné, a ktsz leraka- tának a vezetője elmondta, hogy az Oxigén és Dissousgázgyár Vállalattól — a szükségletnek megfelelően — napi 130 palack oxigént rendeltek. Az utóbbi hetekben azonban naponta átlagosan csak 70 palackot kaptak. Sőt, november 5-én, 11-én, 16-án és 23-án egyet sem. Így, Egyperces riportok Ajtónk előtt a tél. A hideg szelek egyre el- szántabban kapargatják az ablaküveget, rázzák a kerítést, a kapukat. Melegebb ruhákba öltözködünk, előkerülnek a tavalyi kucsmák, bundacipők, nagykabátok, bundák, vagy újat vásárolunk az üzletekben. A fűtési idény régen megkezdődött, most van a dandárja a férfiak második műszakjának: a begyújtásnak. Három rövid riportot készítettünk olyan emberekkel, akik hivatásszerűen védenek bennünket a hideg ellen; ruhánkat, cipőnket készítik, javítják, illetve etetik a kazánokat. A cipész — Természetesen nyáron is van munkánk, de ilyenkor ősszel a tél kezdetén naponta 150— 200 pár lábbelit is hoznak javításra, illetve visznek el tőlünk „meggyógyítva” — mondja Dohos Illésné, aki a Kecskeméti Cipész Ktsz Luther udvari részlegénél a megjavított cipők kiadásával foglalkozik. Tizenöt éve csinálja ezt, igen ray gyakorlati tapasztalata van tehát az üovf"lekkel való bánásmódban. bőséges emberismerettel rendelkezik. — Legtöbb bal a műanyagból készült cipőkkel van — válaszolja kérdésemre. — Leválik a talp és nehéz javítani. Most jelentek meg a fehér női csizmák, fűzős szárral. Sokan a fűző helyett zippzárat akarnak rá varratni, mert bő a száruk. Az egész csizmát meg kell bontani miatta. Mögötte a mennyezetig érő polcokon cipők garmadája, de ő pillanatok alatt kiválasztja a keresettet. Persze nem mindegyiket keresi a tulajdonosa. — Körülbelül háromszáz pár cipő van itt, amit két-három éve őrsünk. A szabályzat szerint hat hónap után eladhatnánk a Bizományi Áruháznak, de ma már ott is csak új cipőket árusítanak, használt lábbelit alig vesz valaki. Végül megemlíti Dobos Illésné. hogy Szegeden a javítási díjat előre kell kifizetni. Jó lenne talán Kecskeméten is bevezetni ezt a szokást! A szabó Keskeny, szokatlanul magas lépcsőkön lehet felmenni az üzletbe. A műhely előtti kis szobát szinte megtöltik az elkészült öltönyök, zakók, nadrágok, nagykabátok. Bent, a félig nyitott ajtó mögött hét ember — közöttük két ipari tanuló — szabja, varrja, vasalja, fordítja, alakítja a férfiruhákat. A fogegymillió forint értékű munkát végez évente. — Nálunk kérem nincs szezon — mondja Kása Antal részlegvezető. — Egész évben bőségesen van munkánk. Nyáron, amikor a lakosság nem hoz sok varnnivalót, közületek- nek dolgozunk. — Van-e olyan, aki nem jön vissza a ruháért? — Nem sok, de előfordul. Most is őrzünk itt néhány zakót, nadrágot stb. Reméljük, hogy csupán feldékenységről van szó és a jogos tulajdonos hamarosan érte jön. A fűtők Békésen sisteregnek a kazánok a Kecskeméti Városi Tanács épületének pincéjében. Fönt az emeleten meleg szobákban fogadják az ügyfelebár Igyekeztek igazságosan elosztani a rendelkezésükre álló készletet, állandóan fokozódott a hiány és a kapu előtti tolongás. — Némi reményre ad okot — mondta a lerakatvezető —, hogy ma, azaz csütörtökön már váratlanul 260 palackot kaptunk. Tájékoztatást kértünk Egri Györgytől, az Oxigén és Dissousgázgyár Vállalat szállítási osztályvezetőjétől is. Megtudtuk, hogy nem csupán Kecskeméten okoz problémát az oxigénhiány, hanem országszerte. Azért állt be zavar az ellátás- ben, mert a vállalat újpesti üzeme «»éphiba miatt kénytelen volt felére csökkenteni a termelését. Nem sokkal később hasonló helyzetbe jutott a gvőri üzem is. A berendezések javítása már folyik és a jövő héttől kezdődően tavul az ellátás. Természetesen a lerakatok feltöltése nem megy máról-holnapra — hangsúlyozta Egri György —. maid hozzáfűzte, hogy a tegnapi 260 u+án. ma 80 '■'Xigénoalackot kap Kecskemét. A nehezén tehát remélhetőleg már túl vagyunk. De egválta- 'án nem megnyugtató a lövőre nézve, hogv ilyen labilis műszaki állapot uralkodik a nép- gazdasági jelentőségű ipart segédanyagot gyártó válhatnál! B. D. torkába Rapcsó József, idős Bartha János pedig az egyéb teendőkkel foglalkozik: locsolja a szenet, fát vág, söpröget. Közeleg a dél, ilyenkor már csökken a munka üteme. Nincs még igazi tél. —• Mennyit esznek ezek naponta? — intek a rézcsapokkal, feszmé- rőkkel fénylő kazánok felé, s Józsi bácsi letéve a lapátot a fali táblára mutat: 20—24 mázsa, — Reggel négykor, félnégykor gyújtunk be, de ha kemény a hideg, már hajnali két órakor ég a tűz. Ha odakint tartósan I mínusz 15—20 fokot mu- ! tat a hőmérő, a hat ka- : ■ i .p. , zán fogyasztása eléri a 11 11\ U<[Ui|itk HllllZCtCSe Megkezdődött technikai laboratórium ■ két, jegyzőkönyvet dik- központi fütéses épüle- tálnak, tanácskoznak, te mellett ez a kis helyiség nagyon szegényes. A Kecskeméti Ruházati Ktsz szolgáltató-javító részlege ilyen körülmények között majdnem döntenek a város jövőjéről, holnapjáról. A hat hazán melegéből azonban a pincében jóval több van. Ingben lapátolja a szenet a vasajtók negyven mázsát is naponta. — Nyáron hol dolgoznak? — Jani bácsinak szőlője van, azt művelgeti. én pedig az építőknél szoktam munkát vállalni — mondja Rapcsó József, s ismét megmarkolja a lapátnyelet. A karán sisteregve fogadja a fekete „abrakot”. Tóth István A karácsonyi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a posta, a Nyugdíjintézettel egyetértésben, a szokásosnál egy héttel korábban, csü- ürtökön, országszerte megkezdje a nyugdíjak kifizetését. A nosta egyébként azt ígéri, hogy lecember 20—21-re — amikor a karácsonyi levélözön megindul — mindenütt befelezik a nyugdíjutalványok kézbesíté- ‘ s«t. (MTI)
