Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
tiß1?. 14. rs'"^rtolt 5. oldal Gorkij ii Műheriben Kecskeméten, a műkerti alkotóház első számú szobrászműtermében egy eleven életet lehelő Gorkij-portrén idős férfi dolgozik. Az immár 87 éves Rubletzky Gézát a Képzőművészeti Alap pár hónapra utalta be művésztelepünkre, hogy az idei tavasszal mintegy két hónapig nyitva tartott Ernst-múzeum- beli nagysikerű kiállítása után most kipihenten itt folytathassa alkotó tevékenységét. életem alkonyán, a nagy író iránt táplált hálaérzetem szólít, hogy mintázzam meg a Gorkij- szobrot. Sok fényképet mutat alkotásairól, s néhány friss, lendületes vonalú grafikát... Kisfaludy Strobl Zsigmonddü kezdte pályáját mint épület- szobrász, tanult a firenzei akadémián is, majd itthon, Hódmezővásárhely és Erdély népi életének sajátosságai nyomták rá bélyegüket munkásságára. A szobrász-agyagtól jószagú műteremben barátságos kézszorítással fogad bennünket. — Nemrégiben jöttem meg Afrikából Európába, Belgium, Franciaország és Anglia után most szeretném már megvalósítani régi tervemet: készülődöm a Szovjetunióba. Legutóbbi kiállításomon ugyanis a szovjet követségről is voltak vendégek, akiknek megtetszettek - ' szobraim - és gráf ikáím, s megbíztak és meghívtak, hogy vigyem el a kiállítási anyagot Leningrádba. — A Gorkij-szobor is oda készül ugye? Rubletzky szívesen ad felvilágosítást: — Szobrászéletem, művészetem központi témája volt mindig az anyaság, az anya és gyermeke összetartozásának harmonikus megmintázása ... Gorkij gyönyörű regényét, Az anyát, évek óta többször is, több nyelven is elolvastam, nagy élményem volt az, s olyankor mindig ösztönzést éreztem az anyaság, az anya és gyermeke újabb és újabb szob- rászi megfogalmazására. Most, — De itthon — folytatja — Horthyék alatt nem bírtam az „ártalmas légnyomás”-t, s Aradra, Temesvárra mentem dolgozni. Sok volt a portré-rendelésem, s így módomban állt ismét a nagyvilágot járni... Budapest és Bukarest után tizenhét kiállításom volt külföldön, ezek közül öt reprezentatív állami rendezés. Sok munkám őrzi múzeumokban, köztulajdonban is a magyar szobrászat különálló vonásait. — 1916-ban hazajöttem, bősz. szú idő után ismét látni, üdvözölni felszabadult hazámat — említi meg a művész —, de nemsokára az afrikai Kongóba kellett mennem, ahol régebbi kiállításom után megrendelést kaptam egy néger anya- szobor-kompozíció kivitelezésére... E mű kisméretű eredetiie most az Ernst-múzeumi kiállításon is feltűnést keltett. — J3 nézzük a többi néger szoborképet. Kidomborodik ezeken valami különleges érzelmi vonás, a mester őszintesége, művészi öröme, embersége, igazsághirdetése. Simonka György Híven a megbízatáshoz A mindennapi élet gondjainak alapos ismeretéről tanúskodó, őszinte, igen élénk vita bontakozott ki.” — tömörítettük a lényeget pár nappal ezelőtt az országgyűlési képviselők megyei csoportjának üléséről szóló tudósításba. Legalább néhány gondolat erejéig érdemes betekintést nyújtani, mi rejtőzött a híradásból imént :dázett mondat mögött. Téma az országgyűlés soron- következő ülészakának előkészítésé volt, amely — lévén országunk új gazdasági év küszöbén és a gazdaságirányítás új mechnizmusának bevezetése előtt — az 1968. évi állami költségvetés megvitatására és meghatározására hivatott. A nép- gazdasági tervtájékoztató birtokában és a megyei költségvetési tervezet főbb adatainak ismeretében gyakran ismétlődtek ezek a megállapítások; Elosztani csak azt lehet, ami a rendelkezésünkre áll; Nélkülözhetetlen hogy minden költségvetési szerv nagyon megfontoltan, takarékosan gazdálkodjon. S ezek a gondolatok sokféleképpen szövődtek tovább, alátámasztva a gyakorlati élet számtalan tapasztalatával. Míg 1960-ban 484 milliós költségvetéssel gazdálkodtunk, 1965- ben 785 millió forintos keret állt a rendelkezésünkre. Megszoktuk, jó lenne továbbra is ilyen gyorsütemű fejlődéssel számolni... — mondotta a képviselőknek adott tájékoztatója során Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A gazdasági javak gyarapodásának, a termelékenység növekedésének kell azonban tovább alapoznia az életszínvonal további növekedését. Némely vonatkozásban ugyanis előre szaladtunk. A harmadik ötéves terv végére előirányzott élet- színvonal növekedést például Lengyel—magyar barátsági est Bácsalmáson A Hazafias Népfront megyei titkárságának vendégeként Kecskemétre látogatott tegnap Mieczyslaw Mitkiewicz, a Lengyel Kulturális Intézet helyettes igazgatója. Kecskemét, valamint a megye életéről való tájékozódása után Gyóni Lajosnak, a Hazafias Népfront meDr. Orfufay Gyula an „. .Baj# országgyűlési képviselője, df. Örtutay Gyula kedden körzetebe erkezett. A képviselőt Baján a városi és a járási pártbizottság, valamint a két 'anács vezetői fogadták. Tájékoztató jellegű kölcsönös megbeszélések után dr. Ortutay Gyula kedden Dávodon és Hercegszántón találkozott a községi vezetőkkel és adott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Szerdán délelőtt a képviselő a Finomposztó Vállalatot kereste fel, ahol a vállalat vezetőivel való megbeszélés után fogadónapot tartott, a délutáni érákban pedig a Vörös Fény Termelőszövetkezetbe látogatott. gyei alelnökének és Farkas Józsefnek, a népfront megyei titkárának társaságában Bácsalmásra utazott a vendég. A község lakossága nevében Rádi Ignác, a községi pártbizottság titkára, valamint dr. Nagy István, a helyi tanács vb- elnöke köszöntötte a testvéri lengyel nép képviselőjét. A fogadáson részt vett dr. Veréb János országgyűlési képviselő is. Mieczyslaw Mitkiewicz .megtekintette a bácsalmási könyvtárat és ellátogatott a ruhaüzembe is. Este, a moziban rendezett nagygyűlésen, melynek szónoka dr. Nagy István volt, méltatták a résztvevők a lengyel és a magyar nép testvéri barátságát. Az ünnepi beszédet követő műsort Lengyelországról szóló film vetítése, illetve megtekintése zárta. 11 ;upsz!áv műsora ÍV CSÜTÖRTÖK 17.10: Tik-tak. — 17.25: Képek a világból. — 18.15: Riport. — 18.35: Stúdiónk vendége. — Veselin Prla- nov, a szófiai operett szólistája. — 19.00: Az ügyeletes utca. — 20.30: Aktuális beszélgetések. — 21.40: Ris- ta Rifko’ íó: „Hazai kísértésünk”. — Tv-vígjáték. egy százalék híján már az idén elértük. — A nagyobb önállóság, szilárdabb pénzügyi fegyelemre ösztönzi a gazdálkodó egységeket és ésszerű takarékosságra, ebben pedig még sok a tartalék. Például az egészségügyi ágazatban — vetette fel az egyik képviselő. S már sorolta is a választási körzetében szerzett tapasztalatait: Egyes körzeti orvosok részéről nem mindig indokolt a náluk ielentkezők táppénzbevétele. Szinte divattá vált, hogy nyug- díjbamsnetel előtt indokolatlanul is huzamosabb időre táppénzbe lehet vonulni. — A kórházi ágyakat nemegyszer kényelmi szempontból, a valóban rászorulók rovására olyanok is igénybe veszik, akiknek gondozása a családban megoldható — folytatta gyakorlati oéldákkal a másik képviselő. — Országosan milliókat lehetne megtakarítani, ha a gyógyszerkiírás gyakran nem a beteg kívánságlistája szerint történne. Akadnak házi patikák, amelyek °rtéke meghaladja a több ezer forintot is. S az ésszerű gazdálkodás nem kis mértékben orvosaink felelősségérzetén múlik. Vagy; egészségtelen tünet, hogy az ország mintegy húszezer orvosából tizenkétezren a óvárosban működnek. Számos, két-háromezer lakosú községbe nedig nem jut. azaz heti esv-két "'Ikalommal látogat ki a doktor. Megfontolandó, hoev jó-e a pályázati rendszerünk? így variálódtak az észrevételek. A mindennapi élet ismerete és megbízói gondjáért való felelősségérzet — ez csendült ki megyénk országgyűlési képviselőinek csoportülésén. S nemcsak az egészségügyi ágazatot érintően, hanem a megvitatandó költségvetési tervezet szinte minden területét illetően. Ám, csupán az előbbinél maradva: kedden vitatta meg az egészségügyi tárca költségvetési tervezetét az országgyűlés egészségügyi bizottsága. Mint ahogyan tudósításunkban jeleztük is, a csoport megbízásából ott mondotta el a fentebb vázolt észrevételeket, javaslatokat megyénk egyik országgyűlési képviselője. P. I. Levelezőink írják Csikériai tűzoltók Eddig csak egyetlen kísérletet végeztek egy naprendszeren kívüli civilizáció jelzéseinek felfogására: az úgynevezett Ozma- terv szerinti rádiókeresést. A terv alapját G. Cocconi és F. Morrison amerikai csillagászok elmélete adta. amelyet a „Csillagközi összeköttetések problémái” című cikkükben írtak le (1959). „Gyenge jel keresése széles tartományban és ismeretlen fázissal. igen nehéz — írják —, de van a rádióhullámok tarto- mánvában egy fázis, amelyet mindenkinek ismernie kell, aki a világmindenséget tanulmányozza: ez a semleges hidrogén (hidroaénion?) sugárzási vonala, 1420 Mhz ( = 21 cm). Nagyon is lehetséges, hogy az erre a fázisra érzékeny vevő már a rádiócsillagászat alacsonyabb fejlettségi fokán is építhető. A mi földi eszközeink fejlettségi foka valóban igazolja ezt a feltevést, ezért úgy gondoljuk, hogy a kutatásokat az 1420 Mhz tartományban kell folytatni.” 1420 Mhz — a kozmoszban szétszóródott hidrogén sugárzásának a fázisa. Éppen ebben van G. Cocconi és F. Morrison elméletének a lényege: azok az értelmes lények, akik rádiójeleket küldhetnek, feltétlenül ismerik ezt a „szabvány” fázist. 1960 őszén az OZMA-terv szerint megkezdődött a kozmosz lehallgatása a 21 em-es hullámhosszon. A csillagászok a Green Bank-i obszervatórium (Nyu- gat-Virginia) 27 méteres teleszkópját vették igénybe. A megfigyelések néhány hónapig tartottak — és eredménytelenül végződtek. Ügy gondoljuk, hogy a sikertelenség szükségszerű volt. Valóban, miért is választották a lehallgatásra a 21 cm-es hullámhosszat? Ez az űrben szétszóródott hidrogén sugárzásának hullámhossza, következésképpen állandó természetes zavarforrás. Az első jelek, amelyeket egy új rádiókészülék felfog, mindig természetes eredetűek. így volt ez akkor is, amikor A. Sz. Popov első készülékével, az első „földi’’ rádióval olyan jeleket fogott, amelyeket a vihar „küldött” — készülékét vihar jelzésre használták. így dolgoznak ma is azok a rádióteleszkópok, amelyek a kozmikus viharokat fogják fel. De miért keressük a mesterséges jeleket ott, ahol a természetes zavarok vannak?! 21 cm éppen a legkevésbé megfelelő hullámhossz a mesterséges jelek számára. A két amerikai tudós ezt írja: „Az első próbálkozásoknak a legközelebbi csillagokra kell irányulniuk. A 15 fényév távolságon belül található csillagok közül hét rendelkezik olvan fénnyel és életkorral, amely a mi Napunkéhoz hasonlítható. Ezekből négy gyenge háttér előtt helyezkedik el: a Cet Tau csillaga, az Eridanus 02 és az Eridanus Epszilonja, az Indus Epszilonja... A három másik, a Kentaur Alfája, a Kígyó 7-es és a Hattyú 61-es csillaga a galaktika síkja közelében van. ezért érős háttér előtt figyelhetők meg.” Ily módon a terv szerzői saját maguk mondják ki tervük használhatatlanságát a hét közül három csillag esetében. G. Coccini és F. Morrison elképzelése módszertanilag hibás. Azt veszik kiindulópontnak, hogy a „jelzés” végletesen tökéletlen készülékből származik. A mi rádiócsillagászatunk valóban fiatal tudomány, kora mindössze néhány évtized. A mi rádióteleszkópjaink az első vihar jelző-készülékekhez hasonlítanak. Ügy gondoljuk, hogy a „jelző” civilizáció bizonyára lényegesen fejlettebb technikával rendelkezik. A logikai felénítés kiindulópontja megváltozik: a „jelző” civilizáció olyan jeleket fog küldeni, amelyek nem a mi gyenge műszereinkre, hanem ránk magunkra számítanak. Olyan i^ket küld. amelyek világosan lá+hatók lesznek mindenki számára. (Vége következik) jubileuma 40 éves fennállását ünnepelte nemrégiben a csikériai önkéntes tűzoltótestület. 1927-ben kilenc taggal alakult, s első parancsnoka Polyáko- vics István volt. A fejlődés állomásait érdekes módon mérhetjük le a felszereltség színvonalán. Első (ossz-) felszerelésük a még ma is meglevő kocsifecskendő és egy 100 literes tartály volt. Egyenruhát a felszabadulás után kaptak először, használt katonaruhák formájában, 1953-ban. Ezt később 7 valódi tűzoltó-egyenruha követte, melyet a testület legaktívabb tűzoltóinak juttattak. Ma már lajtr, s kismotor fecskendővel rendelkeznek, s több az egyenruha. A parancsnoki tisztet — társadalmi feladatként — Narancsik Gvörgy ^átja el, aki 1935 óta tagja, illetve 1938 óta parancsnoka is a csikériai tűzoltóknak. (Vizin Gergely vb-el- nök.) Lesz utánpótlás A kiskőrösi járásban december 1-e és 1968. február l-e közötti időben zajlanak le a községi önkéntes tűz- üt^testületek vezetőségválasztó közgyűlései. Négy év munkájának eredményeit, s az elkövetkező feladatokat is megvitatták ez alkalommal. A járás tűzoltóságának létszáma 430, ezzel szemben 1300 önkéntes tűzoltóval számolunk. Ezenkívül 250 főnyi iskolán belüli, illetve iskolán kívüli úttörő ifjúsági tűzoltógárda is te- vék'm^e^ik. Bízunk benne, hogy az utánpótlás köblök bjz'osítva lesz, (Hajas István tű. őrnagy leveléből.)
