Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-06 / 263. szám
R TB I Z OTTS AG LAPJA sxn.Evr.,«j.sz. Arat 80 fillér mct. nov. t, itetfo A VILÁG HALADÓ EMBERISÉGÉVEL EGYÜTT KÖSZÖNTJÜK a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS KECSKEMÉTEN Hatalmas kórus énekétől zeng a világ. Beszédek, ünnepi cikkek, nagyszabású rendezvények köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileumát. Velünk ünnepel az egész haladó emberiség. Gyűléstermekben és a munkahelyeken, kiállító termekben és klubokban, iskolákban és az otthonokban ünnepelnek nálunk, az új társadalmi rendet építő országokban. De ünnepel a világ másik fele is. Hivatalosan, nyilvánosan ott, ahol szabad, ahol éppen a világ első szocialista forradalmának hatásaképpen több-kevesebb szabadságot vívhattak ki a dolgozók. Titokban ülik meg a Forradalom ünnepét az elnyomottak ott, ahol a szabadság dühödt ellenségei az urak, A világ a Szovjetunióra tekint ezekben a napokban, A történelem első szocialista országára. A rokonszenv és a remény kórusa zengi a dalt, amely a Forradalmat köszönti. Ebben a kórusban vezető szólam a miénk, a szocializmust építő országoké. Tegnap este ünnepi gyűlések zajlottak le országszerte. Megyénkben Kecskeméten tartották a központi ünnepséget. Este 6 órakor a Katona József Színházban gyűltek össze az üzemek, termelőszövetkezetek és a különféle munkahetyék kollektíváinak képviselői. Az ünnepen részt vett Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a megye és a város pártéi állami szerveinek képviselői, a munkásmozgalom veteránjai és a szocialista brigádok tagjai. A megyei ■pártbizottság részéről megjelentek dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Borsódi György és dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkárai, a megyei tanácsot Buda Gábor vb-elnökhelyettes képviselte. Részt vett az ünnepségen Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság és Vörös Vilmos, a járási párt- bizottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Szabó Lajos, az SZMT megyei titkára, dr. .Szalóki László ezredes, a megyei rendőr-fő- kapitányság vezetője, Pankovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára. Az ünneplő közönséget Erdélyi Ignác köszöntötte, majd dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára tartott beszédet. Dr. Molnár Frigyes beszéde Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Barátaink! Szívünkben meghitt emberi nelegséggel, a szeretet és a ba- átság, egyben az igaz ügybe -etett meggyőződés és bizalom rzésével ünnepelni jöttünk. A zovjet nép nagyrabecsült kép- 'iselői vei körünkben, a mi kedves barátainkkal — együtt a 'ilág haladó emberiségével —, . történelem legdicsőbb forra- lalmának, a Nagy Októberi izocialista Forradalomnak 50. vés jubileumát ünnepeljük- Lenin, a forradalom vezére gy emlékezett a forradalom lapjára, 1917. november 7-re: Minél jobban távolodunk ettől \ nagy naptól, annál világosab- ian látjuk az orosz proletár- orradalom jelentőségét.” — S ■alóban, napjainkban immár él évszázad tanúskodik e forradalom történelmi jelentőségéről és nagyszerűségéről: amely a világ élvonalába emelte az akkori Oroszországot és történelemformáló erejével az emberiség új-korszakát nyitotta meg. Lenin és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja vezetékével Oroszország forradalmi ’munkásosztálya és parasztsága a történelemben először tette valósággá az emberiség legjobbjainak évszázados reménységeit, az emberi értelem és gondolkodás legkiválóbb eszméjét, a marxizmus—leniniz- must. A tőkés rabságból felszabadult nép alkotóerejével, a kivívott proletárhatalom birtokában üzent hadat az ember mindennemű kizsákmányolásának, nyomorának és jogfosztottságá- nak, célul tűzve a háború nélküli élet megteremtését. Hősi küzdelemben hozta létre a munkások, parasztok első győztes szocialista országát. A szocialista építőmunka nagyszerű eredményei és ragyogó példája világméretekben tette kérdésessé a tőkés rendszer létét, és megnyitotta az emberiség legszebb történetét: a tőkés társadalmi rendszerből a szocialista társadalmi rendbe való átmenet korszakát. Mi ennek a nagyszerű korszaknak vagyunk kortársai. Korunkban a Nagy Október tüzé- ben született és azóta az egész földkerekségen kiterebélyesedett új világ, a szocializmus emberséges világa sikeresen vívja harcát az önmagát túlélt kapitalizmus embertelen, rabló rendszerével szemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szocializmus és a kommunizmus építésének öt évtizede ezért a némzetközi munkásosztály, a világ haladó erőinek legnagyobb történelmi győzelme is. Napjainkban nincs olyan fontos nemzetközi, vagy akár jelentősebb belpolitikai kérdés, amelyre bármely országban választ lehetne adni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió nemzetközi jelentőségének, hatásának és tanulságainak mérlegelése nélkül, a Szovjetunió léte, virágzása új feltételeket teremtett a világ dolgozóinak, a nemzeti függetlenségükért, a társadalmi felemelkedésükért folytatott harchoz. A Szovjetunióban a világ forradalmi munkásmozgalma állandó biztos támaszra, egyben támogatásra talál. A szocialista forradalom szülte Szovjetunió ezért az emberiség haladásának legfőbb bázisává, a nemzetközi munkásosztály harcának legfőbb erőforrásává lett. Mindezekből fakad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom állandó és folyamatos időszerűsége. Ezért tekintenek napjainkban szerte a földkerekségen az 50. jubileumát ünneplő Szovjetunióra az emberek: barát és ellenség egyaránt. Október él, Október szülötte, a Szovjetunió üzen: a letűnőben levő, belső ellentmondásaival küszködő kizsákmányoló társadalmi rendnek az elmúlást, de nekünk, a haladás, a demokrácia, a béke harcosainak, az új rend, a szocializmus építőinek a céltudatos munka újabb győzelmeit üzeni. Az emlékezés ünnepi perceiben , örömmel és büszkeséggel összegezzük azt az impozáns fejlődést, amelyet a testvéri szovjet nép a Nagy Október szellemében, a lenini Kommunista Párt vezetésével az ötven év során a szocializmus első országa megteremtésében, s napjainkban a kommunista építőmunkában megvalósított és megvalósít. A fiatal szovjet állam az első világháború romhalmazán jött létre, és egyedül vívta élethalál harcát a belső ellenforradalmi erőkkel és a tőkés világ intervenciójával. A Szovjetunió a második világháború legsúlyosabb terheit viselve állt helyt az egész emberi civilizációt is veszélyeztető német fasizmus szétzúzásában. A szocialista építőmunkát újra meg újra a háború pusztításai veszélyeztették teljes megsemmisüléssel. A szovjet hatalom ötven évéből több mint tíz esztendő honvédő háborúkban telt el, és újabb tíz esztendőt az újjáépítés fáradságos munkája vett igénybe. E terheken túl, a nemzetközi imperializmus a szovjet haza védelmének súlyos fegyverkezési költségeit kényszerítette a szovjet népgazdaságra. Mindezeknek a mérhetetlen megpróbáltatásoknak ellenére életerejében van; virágzik és a történelemben korábban soha nem látott társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődést valósít meg a Szovjetunió. Mindezt a szovjet nép és a vele együtt érző százmilliók örömére, hirdetve a világnak a szocialista rend magasabbrendűségét. A cári idők elmaradt gazdasága helyén ma korszerű szocialista ipar és mezőgazdaság termeli az anyagi javak növekvő bőségét, a kommunizmust építő ember sokrétű szükségleteinek kielégítéséhez és a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtéséhez. Beszédesen tanúskodnak erről a következők: 1917-ben Oroszország a világ ipari termelésének mindössze három százalékát adta, a Szovjetunió pedig 1966-ban már a húsz százalékát (Folytatás a 3. oldalon.)
