Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

19OT. november 5. vasárnap 3. oldal Határidőre elkészült az új telep A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját már az új telephely frissen fes­tett ebédlőjében ünnepelte teg­nap a Kecskeméti Szolgáltató Javító és Vegyesipari Válla­lat kollektívája. Száz munkást jutalmazott meg ez alkalommal a vezetőség, s közülük har- mincketten a Kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet is el­nyerték. Hogyan is kezdődött? Az ünnepségen felelevenítet­ték a Szolgáltató Vállalat dol­gozói az elmúlt hónapok ese­ményeit, azt a sok erőfeszítést, aminek az eredménye a rekord idő alatt elkészült új telep és a 121 százalékos háromnegyed- évi tervteljesítés. Hogyan is kezdődött a nem mindennapi „fegyvertények” sorozata? A Szerszám- és Gépelemgyár 1970-re üzemet épít Kecskemé­ten és oda költözteti a Felső­fokú Gépipari Technikum mel­lett szorongó telepét. Mivel a termelést is jelentősen növelni kívánja — a pneumatikus be­rendezések iránt óriási a ke­reslet — több százzal emelnie kell a szakmunkás létszámot. Az emberek kiképzése azonban évekig tart. Ezért kérte a buda­pesti vállalat a megye, illetve Kecskemét vezetőitől, hogy bo­csássanak a rendelkezésére olyan üzemépületeket, amelyek­ben kinevelheti az új üzem munkásgárdáját, felkészülhet a termelés növelésére. Népgazdasági érdek fűződik a Szerszám- és Gépelemgyár kecskeméti üzemének létreho­zásához, s találkozik ez a törek­vés a megye iparfejlesztési po­litikájával is. Költözés három ütemben Alapos indokok szólnak tehát' a határozat mellett: a Kecske­méti Szolgáltató Vállalat adja át épületeit a Szerszám- és G épelemgyámak július 1-e és október 1-e között, három ütem­ben. Az adott időpontok termé­szetesen el kellet készülnie a tanácsi vállalat új műhelyeinek, mégpedig saját kivitelezésben. Tulajdonképpen egy nyár állt a „szolgáltatósok” rendelkezésé­re, s hogy ez milyen rövid idő azt csak az tudhatja elképzel­ni, aki tudja, hogy mit jelent termelés közben új üzemet épí­teni, gépekkel felszerelt műhe­lyeket, raktárakat költöztetni. Sikerült. Erre mór utaltunk a cikkünk elején. Érdekesebb azonban az, hogyan sikerülhe­tett. A vállalat viszonylag kis lét­számú építő részlege önmagá­ban nem birkózhatott volna meg a feladattal, hiszen eleget kel­lett tennie szerződéses kötele­zettségeinek is. A többi között kétszintes társasházat épített Lajosmizsén, a Haladás Szak- szövetkezetnek gyümölcstáro­lót, a MÉH-nek pedig csarno­kot betonozott. Mozi helyett téglahordás Nem maradtak azonban ma­gukra a kőművesek, néhány hó­napra építővé vált szinte vala­mennyi dolgozó. A nyolc óra leteltével a hét végi pihenőnapo­kon — lemondva a strand hűs hullámairól, moziról, pihenésről — műszakiak, könyvelők és se­gédmunkások indultak ki a vá­sártéri építkezéshez. Bizony fel- hólyagosodtak néhányszor a toliforgatáshoz szokott tenye­rek, mégsem volt megállás. Száznyolcvanán összesen 13 200 óra munkával segítették az építkezést. Igaz, hogy fizet­séget is kaptak a vállalattól, mégis túlzás nélkül nevezhetjük társadalmi munkának azt, amit tettek. Hiszen nem kis áldo­zatot jelent nyári vasárnapo­kon órabérben lapátolni. jCön­cső Béla párttitkár és Kocsis Sándor üzemrendész parancs­nokolt az önkéntesek csapata fölött akkor is, ha ott volt kö­zöttük az igazgató, főkönyvelő, vagy a főmérnök. Csaknem 2200 négyzetméter alapterületű műhely és raktár épült fel összesen, s megkezd­te a próbaüzemelést a vállalat salakblokk téglagyártó részle­ge is. És mindez a termelési mutatók jelentős túlteljesítése mellett! November 7-e tiszteletére vál­lalták, s becsülettel teljesítették a vállalásukat. Szép ünnepük lesz. Békés Dezső lettel? Kazányból nemsokára átszállították Moszkvába, az 1921. október 12-én megalapí­tott Állami Bankba. A nép aranyát a népgazda­ság helyreállítására fordították. Gabonát vásároltak érte az 1921—22. évi éhinség idején, a volhovi és dnyeperi vízierőmű berendezéseiért fizettek vele. Egy részét — Lenin utasításá­ra — a tudomány fejlesztésére használták fel, így a Pavlov-in- tézet felszerelésére. Sok mindenre kellett az 1920-ban oly hősiesen vissza­szerzett aranykincs. A szilárd szovjet rubel megjelent a vi­lágpiacon s hozzájárult a világ első szocialista állama keres­kedelmi kapcsolatainak megszi­lárdításához. UTÖHANG Az Aranyvonatról megjelent irodalom különbözőképpen, gyakran ellentmondásosan áb­rázolta a Szovjet-Oroszország aranykincsével kapcsolatos ese­ményeket. A huszas évek mun­káiból például hiányoztak a pontos adatok arról, hogyan ra­gadták magukhoz a fehérgár­disták a kincset, nem tudtak az az arany mennyiségéről és vé­gül arról sem, hogyan jutott vissza a szovjet hatalom birto­kába. A harmincas években először merült fel Zalka Máté neve, úgy* mint az Aranyvonat parancsnokáé. (A. Karavajeva, Znamja, 1938. 8. sz.) Sok doku­mentumanyagban értékes tud­nivalók szerepeltek az arany­ért folytatott harcokról, de az eddigi kiadványok, így „A pol­gárháború története” című mű korábbi kiadásai sem adtak vá­laszt sok fontos kérdésre. Az ötvenes évek végén a tör­ténészek és az írók újra fog­lalkozni kezdtek az Aranyvo­nattal. 1959-ben hasonló címmel filmet mutattak be, majd ki­adták J. Dmitrijev regényét. Ezekben szó van az arany visz- szaszerzéséért folytatott harcok­ról. E művek írói szerint a vo­nat parancsnoka „Máté”. Ugyanakkor utaltak arra, hogy ezek az események 1919 nyarán játszódtak le, az aranyat több­ször átrakták egyik vagonból a másikba, az aranyat a tajgá- ban rejtegették, elásták, fel­robbantották, egy alagútban, és hogy az aranyat a Kolcsak- féle csapatok frontján keresz­tül szállították Szovjet-Orosz- ország belsejébe. Ezek a mű­vek sajnos nem kellő mérték­ben vették figyelembe a doku- mentális forrásokat és a szem­tanúk tanúságtételét. A kételkedés az aranykincs- csel kapcsolatos bizonyos köz­lemények hűségét illetően már akkor felmerült az írás szerzői­ben, amikor „Fegyvertársak” című könyvükön dolgoztak, Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma alkalmából Dr. Hegedűs István, a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. elnöke átveszi a magas kitüntetést. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója a halmából a Magyar Népköztál saság Elnöki Tanácsa, a pénz­ügyminiszter és honvédelmi mi­niszter megbízásából több ki­tüntetés átadására került sor tegnap a megyei tanács szék- házában. Kiváló szakmai munkája mel­lett a közéleti tevékenységben, politikai munkásságban is pél­damutató dr. Hegedűs István, a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. elnöke és dr. Nagy Ká­roly, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökhelyettese a Munka Ér­demrend ezüst, Karajkó Já­nos, a Bajai Városi Tanács V. B. elnökhelyettese pedig a Munka Érdemrend bronz foko­zata kitüntetésben részesült. Kiváló pénzügyi dolgozó ki­tüntetést kapott Bodá Mátyás, a megyei Illetményhivatal cso­portvezetője, Garzó Józsefné, a Kecskeméti Járási Tanács fő­előadója, Nádasát Józsefné, a Kiskunfélegyházi Járási Tanács főelőadója, Vass Lajos, a Bajai Járási Tanács főelőadója, vala­mint Szebellédi Ferenc, Borota Községi Tanács csoportvezetője. A kitüntetéseket Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese nyújtotta át. Ugyanezen a bensőséges ün­nepségen Kása Ferenc ezredes, Szombaton Kecskeméten az SZMT székházában folytatódott a VII. Bács-Kiskun megyei or­vosnapok tudományos tanács­kozása. Az elhangzott huszon­nyolc előadás és hozzászólás egy része a gyógyszerek szak­szerűtlen használata miatt elő­forduló ártalmakkal foglalko­zott. Szó esett a tüdőgyógyá­szatban előforduló gyógyszere- zési veszélyekről, valamint azokról a károsodásokról, me­lyeket az orvosi ellenőrzés nél­küli fájdalomcsillapító-szedés idéz elő. A megyei kórház és más egészségügyi intézmények nő­gyógyászati-szülészeti osztályai­amely a magyar internaciana- listák 1918—1922 közötti harcait dokumentálja. A Szovjet Hadsereg központi archívumának a szibériai ma­gyar internacionalistákkal fog­lalkozó dokumentumait tanul­mányozva a szerzők olyan ada­tokra bukkantak, melyet azt hivatottak bizonyítani, hogy az Aranyvonat kíséretével az 1. nemzetközi ezredet bízták meg. Ezután a nemzetközi ezredekről szóló okmányokból világosan kitűnt, hogy ez az ezred a sze­relvény őrzését az 5. hadsereg 30. hadosztálya 262. lövészezre­dének 3. zászlóaljától vette át. A 3. zászlóalj, mint az írásból ki­derült, Irkutszkból Acsinszkig kísérte az aranyat szállító vo­natot. A szerzők a 3. zászlóalj­nak a 30. hadosztállyal és az 5. hadsereg hadi-forradalmi taná­csával folytatott levelezésében megtalálták azokat a dokumen­tumokat is, amelyek okmány­szerűen bizonyítják, hogy a 3. zászlóalj Acsinszk állomáson 1920. április 12-én adta át az Aranyvonat őrzését az 1. nem­zetközi ezrednek. E levelezés­ben szerepel először Varga Ist­ván, mint a nemzetközi ezred parancsnok, valamint Mihályi Kálmán ezredkomisszár. ... Varga! Sokáig talánynak tűnt ez a név. Persze az a kö­rülmény, hogy elég gyakori magyar vezetéknév, rendkívül a megyei kiegészítő parancsnok­ság parancsnoka — a honvé­delmi miniszter vonatkozó pa­rancsának ismertetése után — a katonai igazgatás terén ki­fejtett kiemelkedő munkássá­gáért Honvédelmi Érdemérmet nyújtott át Bogár Jánosnak, a nak orvosai a terhes nők gyógy­szeres kezelésével kapcsolatos problémákra, valamint a ter­hesség ideje alatti dohányzás veszélyeire hívták fel a figyel­met. A megye kórházi, rendelő­intézeti és körzeti orvosain kí­vül hozzászólt a tudományos ta­nácskozás vitájához dr. Szilágyi Géza, a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságának el­lenőrző főorvosa, dr. Siftár Endre, az Országos Gyógyszeré­szeti Intézet tudományos osz­tályának vezetője, dr. Horváth Károly, az intézet munkatársa. A tudományos ülés szomba­ton befejezte munkáját. megnehezítette a szerzők kuta­tómunkáját, annál is inkább, mert a nemzetközi ezred ada­tait az irattárak nem őrizték meg. Varga keresznevére las- san-lassan mégis fény derült; egyes okmányok Istvánnak, mások Sztyepannak említik. Végre a fáradozásokat siker ko­ronázta. A szerzők a Vörös Hadsereg parancsnoki állomá­nyának személyi dossziéi kö­zött megtalálták István Istvá- novics Varga kérdőívét. Ebből kiderült, hogy 1920. januárjá­ban nevezték ki a nemzetközi ezred parancsnokává, május 3-án érkezett meg ezredével Kazányba. Rábukkantak a szer­zők Varga özvegyére, Anna Alekszejevnára is, aki megőriz­te Varga István okmányait, fényképeit. Varga 1946-ban halt meg. Annyi valószínű, hogy még koránt sincs minden részlet fel­derítve az Aranyvonat sorsá­ról. E sorozat összeállítója tol­mácsolja az olvasókhoz a szer­zők kérését: ha bármilyen ok­mánnyal, adattal hozzá tudnak járulni a történet kibővítéséhez, vagy a szereplők életrajzához, tudassák Kladt—Kondratyev: „Az Aranyvonat” c. könyvének kiadójával, címe: Politizdat, Moszkva, A—4., Miusszkaja ploscsagy N. 7. VÉGE,' Bajai Járási Tanács V. B. titkárá­nak, dr. Szokoli Gyulának, a megyei tanács vb igazgatási osztályvezetőjének, valamint dr. Puskás Lajos kiskunhalasi körzeti orvosnak. A megyei pártbizottság nevé­ben dr. Posváncz László, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága részéről pedig dr. Bo- dóczky László, a bizottság el­nöke üdvözölte a kitüntetette­ket, akiknek nevében dr. Hege­dűs István mondott köszönetét. A belkereskedelmi miniszter megbízásából ugyancsak tegnap Gerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője adta át a Belkereske­delem Kiváló Dolgozója kitün­tetést Csorba Lászlónak, a me­gyei Vendéglátóipari Vállalat osztályvezetőjének. Mogyoródi Jánosnak, a megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat bajai kirendeltsége vezetőjének, Őr- hegyi Mihálynénak. a megyei Vendéglátó Vállalat bajai üzlet­vezetőjének, Dikán Péternének, a megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat bajai bolti elszá- moltatójának. Szabó Gyulának, a megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat ellenőrének, Farkas Józsefnek, a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat kecskeméti boltvezetőjé­nek és Nemcsók Antalnak, a megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat kiskunfélegyházi boltvezetőjének. A megyei pártbizottság ta­nácstermében Borsos Györgytől, a KISZ megyei bizottságának első titkárától vették kézhez a KISZ Központi Bizottságának kitüntetéseit azok a Bács me­gyei KISZ-fiatalok, akik ki­emelkedő munkát végeztek az ifjúsági mozgalomban. A KISZ Érdemérem kitünte­tésben részesült: Mészáros Sán­dor, a KISZ Kecskeméti Városi Bizottságának titkára, Glonczlik Sándor, a Kalocsái TS elnöke és Gatti Mátyás, a Solti Állami Gazdaság KISZ-titkára. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott: Pap Gézáné, kecskeméti városi úttörőtitikár, Szabó Tibor, a dunavecsei járási KISZ-bi- zottság munkatársa, Vidéki Im­re, a kalocsai járási KISZ-bi- zottság politikai munkatársa, Fekete László, a KISZ megyei bizottságának szakmunkástanuló felelőse, Németh István, a KISZ bácsalmási községi csúcsvezető­ségének titkára, Darányi Ist­ván, a kiskunhalasi MÁV KISZ- szervezet csúcsvezetőségének titkára, Juhász Antal, a kecs­keméti MÁV PFT KlSZ-szerve- zetének titkára és Ivicz Vil­mosáé, alpári községi KISZ- titkárj Befejeződtek a VII. Bács-Kiskun megyei orvosnapok

Next

/
Thumbnails
Contents