Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

1961. november 28, kedd 5. oldal A tanulás és szórakozás érdekében Több klubot rr Ősz a kék laguna felett a munkahelyekre! ■ m az üzemek Bács-Kiskun megye az utóbbi tíz évben rohamosan iparosodik, egyre gyakrabban létesülnek üzemek, gyáregysé­gek a községekben is. A fejlő­dés megköveteli, hogy a válla­latok vezetősége ne csupán a gazdaságos üzemelés feltételei­ről gondoskodjon, hanem a dol­gozók szakmai továbbképzésére, politikai oktatására, szórakozá­sára is teremtsen lehetőséget. Programban — különösem a szakmai, munkavédelmi, egész­ségügyi és egyéb ismeretterjesz­tő előadások változatos sorában — a legtöbb üzemben nincs ugyan hiány, de ezeknek kultu­ráltabb körülmények között sokkal nagyobb sikere lehetne. A leggyakrabban használt ebéd­lők. párt- és szakszervezeti iro­dák, vagy nem eléggé otthono­sak. vagy befogadóképességük csekély. A megyében mindössze 25 helyen működik üzemi klub, a bérből, fizetésből élőknek alig 20 százaléka — mintegy 20 ezer ember — részesülhet munkahe­lyén a művelődésnek, szórako­Goldoni komédiája Carlo Goldoni volt az első Itáliai Bzinpadi szerző, aki kötött szöveget alkalmazott az olasz népi vígjáték harsány, nemegyszer vaskos rög­tönzései helyett. Ennek ellenére sok szállal kapcsolódik még a comme- dia dell’artéhez. Színpadán a vak véletlen uralkodik, de rendkívül mulatságos, szakadatlan sebességgel pergő jelenetet teremt hőseinek, az egyszerű kisembereknek mindennapi örömeiből, haragjából, pletykáiból és ördöngőts ravaszságából. Minden­ki jegyben jár című vígjátékét a Veszprémi Petőit Színház előadásá­ban láthatjuk. (Kedd, 19.30) Intervíziós „Halló” Az Ifjúsági Osztály kitűnő zenés műsorának a „Halló fiúk! Halló lá- nyok!”-nak híre határainkon túlra is eljutott, és most több baráti or­szág kérésére az Intervízió is átve­szi a legközelebbi adást. Az újabban filmszerepet is játszó, népszerű zon­goraművész, Antal Imre vezetésé­vel felvonulnak az ifjúság kedven­cei: Ambrus Kyri, Harangozó Teréz, Katona Agnes, Magay Klementina, Poór Péter, a Syrius-együttes, a Pé­csi Balett és még jó néhányan. (Csütörtök, 20.29) zásnak, társas egy (ittlétnek eb­ben az elemi formájában. Ez nemcsak az országos átlagnál rosszabb, de még a hozzánk ha­sonlóan iparosított megyéi: színvonala mögött is elmarad. Ráadásul a meglevő klu­bok eloszlása is rendkívül aránytalan. Mintegy felét,a Me­zőgazdasági Dolgozók Szakszer­vezetéhez tartozó üzemek tart­ják fenn, közülük is tízet az ál­lami gazdaságok. Anyagi támo­gatást is juttatnak megfelelően: 880 ezer forintot adtak ebben az évben klubjaiknak a ME- DOSZ-alapszervezetek. Dicséretes még az építőipari vállalatok a MÁV és részben a vasas üzemek buzgalma is, amellyel a kulturális élet élén­kítésén munkálkodnak. Rajtuk kívül önálló kulturális létesít­ménye csupán a Bajai Finom­posztó Gyárnak van. Pedig az igazgatói alappal, a szakszervezeti és a KlSZ-va- gy ónnal ügyesen gazdálkodva, felhasználva a hasznos célért mindig szívesen végzett társa­dalmi munkát, sokat tehetnének Nagy színházi siker volt Szórakozás, izgalom, humor. Mind­ez egyesül Robert Thomas kitűnő bűnügyi komédiájában, a Szegény Dánielben. A történet a Francia-Al­pok egyik magányos, hegyi falucs­kájában játszódik, a címszereplő a rendőrbiztos segítségével feleségé­nek rejtélyes eltűnését nyomozza. Rajtuk kívül mindössze a falu plé­bánosa, egy csavargó és egy ápoló­nő szerepel a darabban, a talány­nak mégis — úgy tűnik az elején — számtalan megfejtése lehetséges. Mindenki gyanús, amint azt a jó krimitől el is várja az ember. A darabnak Várkonyi Zoltán elegáns rendezésében és Bárdy György re­mek nyomozó alakításával több sze­zonra átnyúló teltház-sorozata volt az ódry-színpadon. (Szombat, 20.20) Kamo hőstettei A Szovjetunióban legendák övezik ,,Kamo”-na.k a Nagy Októberi For­radalom elhárító tisztjének halál­megvető bátorságát, veszélyes ka­landjait, ügyességét. A rendkívüli megbízatás című film Kamót a nép igaz ügyéért mindenre kész, elszánt harcosként, nyíltszívű, egyszerű em­berként ábrázolja. (Vasárnap, 20.20) üzemeink. Legjobb példa erre a Kecskeméti Kéziszerszámgyár kollektívája, amely saját erejé­ből valóságos kis kultúrkombi- nátot hozott létre. A kiskőrösi vasútállomás ugyancsak vi­szonylag csekély anyagi ráfordí­tással. dolgozóinak lelkesedésé­re támaszkodva teremtette meg a kulturális munka feltételeit Sikeres lehetne az üzemek közti gyakoribb együttműködés: a kiskunhalasi posta és a Köz­séggazdálkodási Vállalat közö­sen alapított klubot, amely ki­tűnően működik, de számos üzem — bizonyára a pénzügyi bonyodalmaktól való idegenke­dés miatt — húzódozik a kul­turális kooperációtól. A Tisza- kécskei Vegyiműveket Szerelő Vállalat és az izsóki üzemek jól szervezett tanfolyamain, klub­foglalkozásain kívül nemigen találunk pédát a tanácsi műve­lődési házak nyújtotta lehető­ségek kellő kihasználására sem. Kívánatos lenne, hogy az új gazdasági mechanizmus meg­változott, nagyobb önállóságot hozó beruházási rendszerével élve a kulturális létesítménye­ket is gyarapítanák üzemeink. Ennek a társadalmi szükséglet­nek a felismerésére mutat, hogy éppen a legnagyobb üzemek — Kecskeméti Konzervgyár, Zo­máncipari Művek, Baromfiipari Vállalat. Kiskunfélegyházi Mű­anyaggyár stb. — folyamatban levő vagv tervezett nagyszabá­sú rekonstrukciója során kul­túrtermeket. klubszobákat, könyvtárhelyiségeket is építe­nek. Sz. J. A iugoszláv yy műsora ■ ■ KEDD 17.15: Város a Iámén. — 17.30: ön­nel az országúton. — 18.50: Ropog­jon a tánc, szóljon az ének. — 20.40: Forradalmi dalok hangversenye. — 21.30: „Szerelemjáték”. — Jugoszláv film. — 23.00: Spektrum. — 23.30: Jégkorong: Csehszlovákia—Svédor­szág. Törvénybéli orvosságok Egynémely dolgok Kecskemét múltjából Az embernek örök­lődő jó tulajdonsága a kíváncsiság. Csupán abban különbözünk ezen a téren egymás­tól, hogy ki erre, ki pedig arra kíváncsi. Jómagam ahhoz a szektához tartozom, amelynek tagjai órá­kig elbúvárkodnak a régi könyvek között, s vallatják a régmúlt időket. Mit csináltak akkor az emberek, hogyan tették dolgu­kat és miért úgy, ahogy? A napokban egy ré­gi könyv akadt a ke­zembe. Részleteiben érdekes, amúgy nem nagy értékű, sőt igen vitatható munka. Ezek után azt hiszem jobb, ha nem árulom el kinek az „alkotá­sáról” van szó. Hát- borzongató és igen mulatságos története­ket is nyújt a türel­mes olvasónak, töb­bek között a hajdani bíráskodásról, aminek olvastán egyik öreg professzor intelme jut eszembe: — „Jegyezze meg Domine, hogy a va­lamikori bíróságok nem igazságot, hanem jogot szolgáltattak. És ez igen nagy különb­ség .. Nos, az említett könyvből megtudjuk, hogy miképpen tör­tént ez a jogszolgál­tatás Kecskeméten anno 1632-ben. „Az volt a szokás, hogy a tolvajnak az ellopott marha, ló, vagy disz­nó helyett kettőt kel­lett adnia a károsult fél részére. Monda­nunk sem kell, hogy a legtöbb ember a nagyobb bírságot megfizetni nem tudta, s így maradtságban lévén akasztóiéra ke­rült. Az úgynevezett akasztóispánok ezért szanaszét jártak és a fizetni nem tudó bű­nösöket felköttet­ték ... Az 1632. évben például Kecskeméten a törökök egész csa­pat legényt felkötöt­tek, s a nehéz mun­kába annyira belefá­radtak, hogy Moha­med törvényével mit- sem törődvén 82 pint bort megittak.. hangzik az egykorú tudósítás. A gyatra kis könyv szerzője erre, mint humo­ros esetre hivatko­zik. Én valahogy nem tudok nevetni a sze­génylegények elleni irtóhadjáraton. A másik történet már inkább mosoly­gásra fakasztja a leg­savanyúbb polgárt is. Írja pedig a fabula: „Kecskeméten a kika­pós lányokat és asszo­nyokat a piacon 50— 50 csapással korbá­csolták, holott a legé­nyeket nem a piacon, hanem a deresen bo- tozták (1728-ban is érdekesebb volt az asszonyok megtsapa- tása, mint a legénye­ké). A városból való kicsapáskor ugyanitt a lányok és asszonyok nyakába pacalt vetet­tek, vagy harasztot és szénát kötöttek. Volt eset, hogy egyszerre egész csomó lányra harminc botot vertek, aztán összekötve a vá­rosból kiűzték, mivel juhászokkal és kvárté- lyos katonákkal illet­lenül társaLkodtanak. Simon Jánosné Jutka asszonyra ugyanezért a bűnért a kecskemé­ti bírák ilyen bünte­tést szabtak: az tem- lomból mikor a köz­ség kijön, szénát köt­vén a fejére, hatvan bottal való sujtás adassék neki, isterá- zsa felállván és ruhá­ját tartván.. Kell e kommentár az elmondottakhoz? Annyit talán érdemes megjegyezni, hogy az­óta nagyon sokat fej­lődtek az erkölcsbéli dolgok. No nem az il­letlen társalkodást nézve, hanem, hogy az ilyen nőket ma már nem küldjük ki a vá­rosból. A bottal való sújtás veszélye sem fenyegeti őket Nem szeretném, ha valaki most megjegyezné, hogy talán belefáradt az elöljáróság a szél­malom harcba. Nem erről van szó, hanem ma már nem érünk rá asszonyi praktikák­kal bíbelődni, hiszen abból a férfiakra sem származna semmi jó. Ilyen ügyekben nem­hogy igazságot de még jogot is bajos volna szolgáltatni. Gál Sándor II. Szomszédok, nyaralok „Plava Laguna.” Ez a neve ennek a nemrég épült, nagyon hangulatos, kempingfalunak. Modern, nyüzsgő életű, emyős fenyők hűvösébe vonult kicsi falu, négy-öt fajta, különböző típusú faházegyüttesekkel. Két- három személyes fekvőhellyel hívogat egy-egy lakosztály. Hi­deg-meleg víz is van legtöbb­jükben, de amelyikben nem is vezették be a meleg vizet, nem sokkal kényelmetlenebb, mert sűrűn egymás mellett modem, doltak arra, hogy olyan olvas­mányokkal traktál ják vásárlói­kat, melyek mélyebb lelki meg­rendülést nem okoznak az ol­vasóknak. A Plava Laguna (magyarul Kék Öböl) egyetlen központi étteremmel rendelkezik. Nem túl luxusos, de nagyon célsze­rű, csupa ablak, előregyártott betonépítmény szabad kilátás­sal a partra, a bungalókra és itt-ott az emyőfenyők sötét­zöldjének keretében megcsillan A tengerpart mészkősziklákkal koszorúzott, enyhet adó apró öbleiben mindenütt ott találhatók a gumimatracok és az önfeledten napozó fiatalok. tisztán tartott, színes műanyag­falú mosdók, zuhanyozók talál­hatók az aszfaltozott utak mel­lett. Van itt mini golfpálya és sportközpont is, amelynek la­pos tetejű, csupa üveg kölcsön­ző épületében minivitorlást, motorcsónakot, vízisí oktatást, búvárszemüveget, kajakot, pingpongütőket lehet bérelni — egyáltalán nem mini árakon. Mi magyarok jelenleg kisebb­ségben vagyunk a Plava Lagú­nán (zárójelben meg kell je­gyezni, hogy az IBUSZ rend­kívül előnyös szerződést kötött ez esetben a külföldre utazók számára, mert ez a laguna és a mellette fekvő másik, a Zele- na Laguna gyönyörű, korszerű és ami a legnagyszerűbb, köz­vetlen kapcsolatot teremt az első pillanatoktól kezdve a ma­gát kitárni kész természet és az új élményekre szomjas uta­sok között). A többi szomszéd főleg nyugatnémet. Csinos, jól táplált fiatal lányok ingerlő bikinikben, jóvágású és anya­gilag is rendkívül' jól szituált fiatalemberek, akik szenvedé­lyes érdeklődést tanúsítanak minden bor-, sör-, pálinkamé­rés és hasonló árukat kínáló üzlet iránt. A különböző áru­sító helyeken az obiigát és majdnem egyforma ajándéktár­gyak mellett ott vannak a leg­frissebb nyugati képes magazi­nok, a Life, a Tifne, a Spiegel — méregdrágán. De miért ne adnák borsos áron, ha annyiért is megveszik — gondolkoztak a vendéglátók. Mi sem bizonyít­ja jobban, hogy nagy kelete van a gyönyörű, színes hirde­tésekkel teletűzdelt magazinok­nak, mint az, hogy a parton mindenütt megtalálható a fia­talok kezében. Nagy ásítozva nézegetik, el is hagyogatják őket Szerkesztőik nyilván gon­a szikrázó tenger. Egyfajta me­nü kapható minden étkezés alkalmával. Nagyon bőséges, jó ízű, majdnem koromfe­kete vörösbor is jár hoz­zá, vagy kissé ízetlen — leg­alábbis a mi ízlésünk szerint — bambiféle. Az étlap össze­állítása arról tanúskodik, hogy a szokásos nemzetközi éttermi recepteket alkalmazzák. Meg sem kísérlik a tájjellegű éte­lekkel megismertetni a vendé­geket. Ez a koszt tápláló, ízle­tes, legfeljebb a saláták pikáns aromája emlékezteti arra, mi- lyem is a tengerparti jugoszláv konyha. Ha viszont a lagúnához csat­lakozó, olaszosan keskeny ut- cás, barátságos kisvárosban, Porecsban keresi fel valaki a hívogató kisvendéglők egyikét, fűszeres, borban párolt haléte­lek, bizarr tengeri állatokból készült különlegességek, hús- gombócok, vagy éppen a töké­letesen intemacionális, de ta­lán kissé olaszosan fűszerezett malacsültek között válogathat. Bágyadt, meleg délutánokon, ebéd után közvetlenül szinte senki sem található ezekben a kisvendéglőkben. Jellegzetes kép: egyetlen fehér szakács- sipkás pincér bóbiskol a színes vászonernyős asztalok mögött, közvetlen közelében különös al­kotmányon egy, vagy két sze­mérmesen pirosra pirult kis­malac forog lassan a faszén­parázs fölött. A pincérnek nem sok gondja van vele, mert a nyársakat barátságosan züm­mögő apró villanvmotor for­gatja. De kinek is van kedve verejtékes munkával tekerget­ni, ebben a nyárt idéző, lá­gyan hívogató mediterrán ősz­ben a becsületben elhalálozott kismalacok földi maradványait. (Folytatjuk) Cs. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents