Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

4. oldal 196T november S. pénteS Leninről nevezték el ca-i Egészségvédelem a számok tükrében Gazdag és bőkezű Herszon földje. Beérik rajta a dús ka­lászé búza, a mézédes dinnye, az aranyló szőlő, a hamvas őszi­barack és ízletes alma, az ukrán rizs. Az egykor száraz her- szoni sztyeppékét az öntözőcsatornák, mesterséges tavak sűrű hálózata szövi át. Tíz esztendővel ezelőtt létesült itt egy ha­talmas édesvíz tároló, a Kahovkai-tenger, mely nagymértékben hozzájárul a Lenin kolhoz dolgozóinak jólétéhez. És a jólét tükröződik a kolhoz dolgozóinak műveltségi színvonalán és kul­turális igényein is. Az elmúlt évben saját költségükön bővítették iskolájukat. A Kahovkai-tenger partján parkot létesítettek, stadiont építet­tek. Jelenleg szálloda, étterem, bölcsőde és kertmozi építése van folyamatban. Bővítik a falu vízvezetékhálózatát. Sokan tanulnak esti iskolában. 1966-ban a kolhoz hét fia­talt küldött társadalmi ösztöndíjjal egyetemre, technikumba. Beteljesült minden, amiről az első kommunának álmodtak. Ma már a Lenin kolhoz dolgozói jó módban és kulturáltan él­nek. Művelődési házukban gyakran lépnek fel fővárosi művé­szek. Könyvtáruk vetekszik egy városi könyvtárral. Így élnek most Novovoroncovka szántóvetői, akik szorgal- *tas munkájukkal teremtették meg gazdagságukat és szülő­földjük szépségét. A falu új, szélesvásznú filmszínháza, amely a »Mir”, a „Bé­ke” nevet kapta. A könyvárus pavilonban a szovjet, ukrán és orosz irodalom legszebb alkotásai mellett mindig lehet vásárolni friss képesla­pokat és újságokat. A Kahovkai víztároló nemcsak a szomjas sztyeppét itatta meg, hanem a novovoroncovkaiak életét is megszépítette. Az esti órákban fiatal és öreg egyaránt kisétál a mesterséges tenger partjára, ki fürödni, ki csak egyszerűen friss levegőt szívni. Gyakran tartja itt próbáját a műkedvelők csoportja és vidám daluk messze száll a hullámok felett. (A Szovjet—Magyar Baráti Társaság Ukrajnai Tagozatának fotohíradójából. A magyar szöveget Valentina Filipenko írása alapján összeállította Sávolt Béla. A fényképeket Gennadij Ka- minszkij készítette.) 67 ezer gyógyult kórházi beteg Mit mutat a dizentéria-grafikon? Hogyan alakult tavaly az or­szág — ezen belül a megye — egészségügyi helyzete? Erre vá­laszol a számok, adatok nyel­vén a Központi Statisztikai Hi­vatal egyik legutóbbi kiadvá­nya. A vaskos kötet forgatása szakemberek, laikusok számára egyaránt hasznos, hiszen a fel­dolgozott adatok elemzése, vi­szonyítása igen sok tanulságos következtetésre kínál lehetősé­get. Több szakorvos Ä múlt évben a megyénkben dolgozó 681 orvos közül 364-en rendelkeztek szakvizsgával, hu­szonhattal többen, mint 1965- ben. A szakorvosok 53 száza­lékos részaránya kielégítő, hi­szen ebben a vonatkozásban csak Budapest, a négy megyei jogú város és négy megye előz­te meg Bács-Kiskunt. A tízezer lakosra jutó orvosok létszáma viszont még mindig kisebb volt az országos és a vidéki átlag­nál a megyében. Az igénybe­vételt mutatja, hogy szőkébb hazánk községeiben 1994, váro­saiban 383 lakosra jutott egy orvos. A megye kórházaiban 228 or­vos. több mint kilencszáz ápoló Az első szaktanfolyam A mezőgazdasági munkák zö­mének befejezése után minde­nütt fokozatosan megkezdődnek a mezőgazdasági szaktanfolya­mok. Az idei első ilyen tovább­képzést csütörtökön Kecskémé-, ten nyitották meg ünnepélyes keretek között a Haladás Szak- szövetkezet kultúrtermében. A tanfolyamot a Kecskemét Vá­rosi-Járási Tanács és a Tassi Növényvédő Állomás indította betanított munkások számára. Ünnepi megnyitót Varga Gyula, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­nak oktatásügyi előadója mon­dott. A 35 hallgató 300 órás továbbképzése december 20-án zárul. A napokban további 5 hasonló tanfolyam indul a me­gyében. Üj köntösben a MAGYARORSZÁG Ezen a héten jelent meg elő­ször új köntösében, jóval gaz­dagabb tartalmával népszerű külpolitikai hetilapunk: a MA­GYARORSZÁG. Ügynevezett ofszeteljárással készül ezután: ez a nyomdatechnikai újítás sokkal szebbé teszi a lap külse­jét és lehetővé tette terjedel­mének növelését. 24 helyett 32 oldalon elemzi a világ esemé­nyeit — Mostani számában ol­vashatunk például a közel-ke­leti válságban kialakult „külön válságról”, két teljes oldalon pedig a kínai káosz szereplőit mutatja be. A közkedvelt kül­földi lapszemlére most már 3 helyett 6 oldal jut a MAGYAR- ORSZÁG-ban. Három új cikk­sorozat indult a megújhódott külsejű lapban: az egyik a NATO „regényét” írja meg, a másik — örök női téma! _ a d ivat történetét dolgozza fel, a harmadik cikksorozat a budai Vár egykori bitorló-lakójának, Horthynak gyászos életútját vá­zolja fel számos eddig ismeret­len részlet közlésével. A sport is helyett kap a nagyobb terje­delmű lapban: . érdekes cikk szol egy elképzelt amerikai okölvívóversenyrői, amelynek „részvevői” minden idők leg­nagyobb profibokszo'ói, a ver- seny „színhelye” pedig korunk vívmánya: az elektronikus agy. és egyéb foglalkozású egész­ségügyi gyógyította, ápolta a fekvőbetegeket. Ha azt vizsgál­juk, hogy egy kórházi beteg gyógyítására, kezelésére hány orvos, ápoló állt rendelkezésre, akkor kedvezőbb eredményt ka­punk a megyék összesített át­lagánál. Az ország 3422 körzeti orvo­sa közül 136 a megye községei­ben, 50 pedig a öt városban dolgozott tavaly. A községi kör­zeti orvosi állások »2,1 százalé­ka betöltetlen volt. Csökkent a gümőkóros megbetegedés Az egyes kórházi osztályokon — az ismert nehézségek ellené­re —. lelkiismeretes, színvona­las munka folyt. Mutatja ezt az is, hogy egy-egy beteg ápo­lási ideje 2,5 nappal volt rövi- debb az országos átlagnál. Ez azt jelenti, hogy az osztályok­ról gyógyultan távozó hatvan­hétezer beteg 904 ezer ápolása napot vett igénybe a Bács me­gyei | kórházakban. Vessünk pillantást az egyes osztályok betegforgalmára. A belgyógyászatokon 16 628, a se­bészeteken 14 669 beteget gyógy­kezeltek csaknem 265 ezer ápo­lási napon. A szülészeteken, Az október 12-én hozzánk in­tézett kérdésre a következőket tudom válaszolni. Kérem, szí­veskedjenek erről az olvasókat is tájékoztatni: Foktőn ez idő szerint 8 fú- rott, 4 nyitott és 3 vert közkút van. A nyitott közkutak még a felszabadulás előtt készültek, míg a fúrottak az után — egy részük 1949-ig, más részük 1958 —1963 között. A 3 vert kút 1966—1967-ben készült, közülük kettő a lakos­ság társadalmi munkájávaL A fúrott kutak mélysége 36 m és 79 m között változik, víz­hozamuk általában 400 liter per­cenként. A kérdőív kiállítójával a leg­messzebbmenőkig egyetértünk abban, hogy a vizek minősége 10. MAGYAROK ÖR2IK AZ ARANYVONATOT Panacsevet éjszaka álmából rázta fel a küldönc. — Azonnal kérik az állomás­parancsnokságra! Itt már várt rá Koszuhin. Két ember volt vele, külsőre nem oroszok. Egyikük, magas, szu­rokfekete hajú férfi, barátsá­gosan mosolygott és az orosz nyelvet törve, így szólt Pana- csevhez: — Érted, elvtárs! Add le őr­séget. Ezredünknek parancsa van kísérni Aranyvonatot Panacsev Koszuhinra nézett. Az félrevonta. — Az okmányaik rendben vannak. A megbízólevél is. Is­merős csekistával jöttek. Is­mert emberek: magyar inter­nacionalisták. A jelszót azon­ban nem tudják. S miért nem kaptunk utasítást a hadsereg­parancsnokságtól ? nőgyógyászatokon több mint 125 ezer ápolási napon 21520 pácienst, a csecsemő- és gyer­mekgyógyászatokon pedig 7066 beteget gyógyítottak, kezeltek. A megyében tovább csökkent a gümőkóros megbetegedések száma és ugyanezt a tenden­ciát mutatja a rosszindulatú daganatos megbetegedések sta­tisztikája is. A különféle fertő­ző betegségek közül a diftéria teljesen eltűnt, a hastífusz vi­szont nem csökkent 1965-höz képest. A higiéniával kapcso­latos problémákra utal a di­zentéria-grafikon; a 826 alka­lommal előforduló megbetege­dés alapján ebben csak Hajdú- Bihar és Szolnok megye előzi meg Bács-Kiskun megyét. A mentősök mozgalmas éve Sűrűn akadt dolga a műit esztendőben a mentőszolgálat dolgozóinak is, akik 22 831 be­teget szállítottak kórházba. A nyolc Bács megyei mentőállo­más 20 gépkocsija több mint 1,1 millió kilométert tett meg. Ebből az adatból az is kiderül, hogy országosan 4,4, a megyé­ben viszont csupán 3,6 mentő­autó jut tízezer lakosra. B. Gy. nem a legjobb. Keménységi fo­kuk általában 19—21 között van, s ezen — sajnos — újabb ku­takkal sem tudunk javítani. Valami javulást jelent talán, hogy kisebb mélységű vert ku­takat állítunk, így nagyjából a nyitott kutak vizéhez hasonló minőségű, lágyabb vizet ka­punk. Korábbi években foglalkoz­tunk törpe vizmű építésének gondolatával, a területi vízmű tervezése miatt azonban ne­künk is ehhez kell igazodnunk. Reméljük, ha a Dunapataj—Ka­locsa közötti területi vizmű megépül, községünk is csatla­kozni tud ehhez. Schramm Gábor vb-titkár. Foktő, Községi Tanács — Várj csak — felelt Pana­csev —, utánanézünk, nehogy baklövést kövessünk el. Nem fát szállítunk. Panacsev kisietett a szobá­ból, b őröket állított az ajtó mellé. Aztán Koszuhinnal a tá- vírász helyiségébe ment. — Add le a következőket, de azonnal — mondta Panacsev a távírásznak: „Az 5. hadsereg forradalmi bizottságának. A köztársaság állami kincseinek őrzését nem adhatom át a nem­zetközi ezrednek, miután sen­kitől nincs hivatalos paran­csom. Várom az utasítást a ké­szüléknél. A 262. ezred 3. zász­lóalj parancsnoka: Panacsev”. Néhány perc telt el feszült várakozásban. A készülék nemsokára mű­ködni kezdett, gyorsan gördült a szalag: „Panacsevnek, a 262. ezred 3 zászlóalja parancsno­kának. Megparancsolom, hogy adják át az Önökre bízott ál­lami kincsek őrzését a „Harma­dik Internacionálé” hadosztály Válaszolunk olvasóinknak Ha a területi vízmű megépül...

Next

/
Thumbnails
Contents