Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

1967. november 25, szombat 5. oldal Kunadacsi változások Egy régen yárt rendelet margójára Mi történt eddig azzal a bolti eladóval, boltvezetővel, felszolgá­lóval, vagy csapossal, aki hozzá­nyúlt a társadalmi tulajdonhoz, vagy megkárosította a vásár­lót? Elítélték, megbüntették — felfüggesztett szabadságvesztés­sel, pénzbírsággal —, de ma­radt a helyén, vagy másik ke­reskedelmi vállalatnál helyez­kedett el, s tovább folytatta ott, ahol abbahagyta. Ezen az ál­datlan állapoton változtat a belkereskedelmi miniszter 6/1967 számú rendelete. amely novem­ber 15-én jelent meg a Ma­gyar Közlönyben. A rendelkezés — amely az új gazdaságirányí­tási rendszer szellemében fo­gant — lehetetlenné teszi, hogy a kereskedelem, vendéglátóipar szerencselovagjai továbbra is ezen a pályán maradjanak. Az új jogszabály kimondja: „Meg kell szüntetni annak a dolgozónak a munkaviszonyát, akit jogerős büntetőbírói íté­lettel kereskedelmi, vagy ven­déglátóipari foglalkozásától el­tiltottak, akit az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség, vagy a szabálysértési hatóság két éven belül a társadalmi tulaj­dont, vagy a fogyasztókat káro­sító magatartás miatt három ízben jogerősen megbírságolt.” Intézkedés történik arra is. hogy más kereskedelmi vállala­tokat ne lephessék meg azok, akiket az egyik helyről éppen a társadalmi tulajdon, vagy a vásárlók megkárosítása miatt bocsátottak el. A rendelet elő­írja: „Nem alkalmazhatók a társadalmi tulajdont, vagy fo­gyasztókat ismételten megká­rosítók olyan munkakörben, ahol ilyen cselekmény elköve­tésére lehetőség van. Így jog­erős büntetőbírói ítélettel a ke­reskedelmi, vagy vendéglátó­ipari foglalkozásoktól eltiltottak addig az időoontig, amelyet az ítélet megjelölt; a társadalmi tulaidont, vagy a fogyasztókat megkárosító cselekmény miatt fegyelmi határozattal elbocsá­tottak, vagy áthelyezettek.” Az új rendelkezést — amely november 15-én lépett életbe — csak üdvözölni lehet. E rende­let bizonyára meggondolásra készteti azokat, akik akár az állami, szövetkezeti, vagy ter­melőszövetkezeti kereskedelmet, illetve a vendéglátóipart saját meggazdagodásuk forrásának te­kintették. G. G. A kunadacsi általános iskola igazgatója, Ács Viktor pesti la­kos létére lekívánkozott falura. És nem is akar visszamenni. — Nem unalmas itt, ebben a falunak is kicsi helységben? — Korántsem. Van itt mun­ka éppen elég. Ács elvtárs nemcsak az isko­lát igazgatja, párttitkára is egy­ben a községnek, így kettőző- dik a gondja. Végigmutat az őszi gúnyába öltözött határon: — Itt lesz majd a „jövő fa­luja”. Tessék csak végignézni a házsorokon, mennyi új tető! Pár esztendővel előbb még arról panaszkodtak, hogy Kun- adaes, ez az egykori királyi birtokon települt falucska el­sorvad, hiszen távol esik a vi­lágtól, sivó homokián nem él meg az ember. Valóban, nagy volt az elvándorlás. Lakosai­nak százai dolgoztak a főváros­ban és másutt. Megszerették a távoli munkahelyet, odaköltöz­tek először albérletbe, majd véglegesen is ott ragadtak. Így apadt le a lakosság kétezerre. Ez már valóban aggasztó volt Mostanában azonban megállt a vándorlás. A két termelőszö­vetkezet: a Kossuth és a Rá­kóczi megtalálta a fiatalok dí­jazásának azt a módját, amely már nemeseik marasztja, ha­nem csábítja is a fiatalokat Csak egy példát: a 17 éves Benkovits Marika, a növény­ápoló brigád tagja, teljesít­ménybéres munkával átlag 1800 forintot keresett ebben az év­ben. És ez nem szórványos eset! Nem szabad elhamarkodni! „Megállapodott” tehát a falu. Az új tetők, amelyekre az imént az iskolaigazgató muta­tott, sok mindenről beszélnek. Nézzük csak a kimutatást Hal- csik János vb-titkár kezében: — 1962-ben mindössze két építkezés volt a községben, 1966-ban 18, az idén szeptem­berig húsz ház építését fejezték be, 35 építkezés van indulóban. 280 telek várja a gazdáját, 80 telken már folyik a tervezés, gyűlik az építőanyag. Csakhát nagyon nagy gond ez. Egyet­lenegy hadmadrendű út vezet el bennünket a világba. Kocsi­kon tudjuk csak szállítani a téglát, cementet. Szerencsére a tsz-ek nagyon megértők fuvar dolgában... Nos, mindez igazolja állítá­sunkat: stabil lett ez a falu, sőt hamarosan lélekszám-gyara- podással lehet számolni. Néz­zük csak a születéseket: tavaly 23 kelengyeutalványt kértek, az idén csak szeptemberig 30-at. És jelentős azoknak a száma is, akik nem jogosultak ingye­nes kelengyére. Jég verte, vagy hanyagság? A község négy iskolájában (ebből három tanyai) 425 gye­rek tanul. A községi iskola ösz- szesen négy tanteremmel ren­delkezik, közülük kettő mag­tárból átalakított szükségtan­terem. A tervbe vett két új is­kolahelyiség a gondot nem old­ja meg. Furcsa ellentmondás: ez a kevés házból álló község nagy területen fekszik, a tanácshá­zától — például — a művelő­dési otthonig szinte negyed­óráig kell a sarat dagasztani. Már pedig a művelődési ott­hont igencsak megmutatják minden idegennek. Tavaly, alig egy éve adták át a másfél mil­liós épületet és büszkék volná­nak rá — joggal — a kunada- csiak. Hiszen sok minden mást megelőzve ezt építették feL Hogy egy év alatt mit adott a lakosságnak a kultúrotthon, csak egy példát: tíz hónap alatt tizenegy színházi előadást néztek itt meg a közeli és tá­voli környék lakói. Tavaly de­cemberben kétszer tájolt Kun- adacson a Déryné Színház. Csakhogy... A kultúrmunka már jó, eleven, de a művelő­dési otthon külső állapota an­nál inkább elszomorító. A kor­szerű épület úgy fest, mintha jégeső paskolta volna végig, vakolata hullik, fala repedezik, ajtói-ablakai deformálódnak, padlója felpúposodik. Kiáltó példája a lelkiismeretlen, ha­nyag építőipari munkának! Ha szél fű’, ha felcsap a sár... ' A fiatal vb-titkár, Halcsik Antal mondja, aki maga is éve­ken keresztül motorral járt be a községbe, mert tanyán lakott: — Nem lehet meghatódás nélkül nézni azt az igyekeze­tét, amellyel a határ legmesz- szebb részéről is bejönnek az emberek a művelődési otthon­ba. Hogy volna másképp elkép­zelhető színházi előadás? A nyári tánctanfolyamot lemor­zsolódás nélkül látogatták vé­gig, havonta egyszer táncmu­latságra jön össze a fiatalság. Kihasználjuk hát az épületet Tényleg így van. Pedig ez az új kultúrotthon nemcsak kívül mutat szánalmas képet, belül is sivár, hiszen az átadáskor alig volt berendezése. És azóta sem kaptak vagy vettek sem­mit. A KÖFÁ-t a már említett tanterem-építkezésre tartalé­kolják, miután most átadták a 700 ezer forintos orvosi lakást és rendelőt. Mindezt saját erő­ből. Ez a község, amelyet a világ­gal csak egy keskeny közút köt össze, néhány esztendeje az iz­mosodásnak olyan tanújelét ad­ta és adja, amelyre fel kell fi­gyelni. Egészséges visszaáram­lásnak lehetünk • itt tanúi: mintegy 70 fiatalt számolhatni már össze a két tsz-ben. És ez a szám egyre emelkedik. Ezzel arányban nő a falu, sarjadnak elő a házak a földbőL Fokozó­dik az igény, fel kell tehát rá figyelni. Balogh József A MŰVÉSZTELEPRŐL JELENTJÜK Csendes munkában A Kecskeméti Művésztelep szinte mindig zsúfolt. Amit nem úgy kell érteni, hogy szo­ronganak a művé­szek — hiszen a tágas műtermek és kényelmes lakások miatt kedvelt ép­pen annyira, hogy télen-nyáron akad jelentkező, aki itt akar eltölteni né­hány hónapot el­mélyült munkában. Főképp a fiatalok kedvelik, akik egy- egy nagyobb meg­bízatást teljesíthet­nek itt, vagy kiál­lításra, legszebb terveik megalkotá­sára készülhetnek. A Művésztelep lakója többek kö­zött jelenleg Nagy Sándor festőmű­vész. A dolgozó emberek között cí­mű kiállításra ké­szül, amelyet az Ernst Múzeumban rendeznek jövőre. Hagyománymentés—krónikaírás Csávolyon A múlt emlékanyagát és hagyományait felku­tatni, megőrizni és a fiatalabb nemzedéknek át­adni megtisztelő kötelesség. Népünk küzdelmes és diadalmas jelenét is meg kell őrizni emlék­ként, okulásul a jövő nemzedékek számára. A helyi krónika írása tehát nem öncélú adatgyűj­tés, mert éppen úgy a jövőé is. mint a jelené. A csávolyi nevelőtestület még 1962-ben kezd­te kötetbe foglalni a község történeti anyagát. 1963 óta Mándics Mihály iskolaigazgató vezeté­sével írják naponként a krónikát. A krónikaírók munkáját segíti az idei évben alakult Honisme­reti Szakkör is. A feljegyzéseket gépírással veze­tik, a kész lapokat iratrendezőikben gyűjtik ösz- sze. A községről szóló újságcikkeket, fényképe­ket, grafikonokat szintén megőrzik, megfelelő magyarázat kíséretében. Minden szakköri tag a maga területén önállóan gyűjti az anyagot, és hetenként a szakkörvezetőnek adja át, aki azokat megvitatja, szelektálja a szerkesztőbizottság tag­jaival: Simon Richárdné és Szeile Györgyné, nevelőkkel. Az adatgyűjtés munkája fokozza az összetarto­zás érzését. A krónikaírás egyben sokoldalú nép­művelési tevékenység is, melynek fő célja Csá- voly történetéhez a megfelelő dokumentáció tö­kéletes és teljes összegyűjtése. Az általános iskola felsős tanulói nagy lelke­sedéssel vesznek részt ebben a„hagyománymen­tő” munkában. Látják, hogy a múlt hogyan ala­kítja, formálja a jelent — hogy szocialista jövő lehessen belőle. Az idén már kiállítást is rendeztünk itthon, és részt vettünk a pedagógusnap alkalmából be­mutatott helytörténeti kiállításon Madarason. Ennek nyomán több nevelő elhatározta, hogy ezután ő is bekapcsolódik a krónikaírásba. No­vember 10-én a községi tanács és a vb foglalko­zott a falukrónikával. Elhatározták, hogy ezután még jobban segítik, s szeretnék felkelteni a köz­ség valamennyi lakójának érdeklődését a hely- történet iránt. A kör munkájáról több szakember nyilatkozott elismeréssel. Szinte minden orszá­gos honismereti tanácskozásra meghívót kapunk. A Hazafias Népfront kiadásában megjelenő Honismereti tájékoztatóban is olvashattunk már néhányszor CsávolyróL „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit je­lent, nekem szülőhazám. Belőle nőttem én, itt­hon vagyok” — mondja Radnóti. Van-e akit ne érdekelne szülőföldjének, lakóhelyének jelene, múltja? A hazaszeretet ott ég minden emberi szívben, és ennek a nemes tűzr/ek a felszításá­val az egyik legnagyobb érzést: a saját és más népeknek a megismerésére való törekvést lob- banthatiuk lángra. Ezért fontos munka a kró­nikaírás. Mátyus Lajos A LA KITELEKI úttörőcsapat „Honvédelem” és a tiszakécs- kei úttörőcsapat „MHSZ” rajá­nak öt-öttagú küldöttsége kö­szönti ma a járás úttörői nevé­ben a megyeszékhelyen a kecs­keméti járási MHSZ-aktívaülcs résztvevőit. A pajtások elhatá­rozása, hogy a jövőben is aktí­van bekapcsolódnak csapataik­ban a honvédelmi nevelőmun­kába. < ÉLETEM EGYIK legszebb élményét jelentette, hogy tagja lehettem annak a háromszáz tagú úttörőküldöttségnek, amely részt vett a Szovjetunió­ban az Októberi Forradalom jubileumi ünnepségein. A tíz­napos csodálatos út alatt jár­tunk Kijevben, Moszkvában, voltunk sportstadionban, pio­nírpalotában, megnéztük a Vö­rös teret, a Lomonoszov Egye­temet, s elmentünk a Lenin- mauzóleumba. Soha nem felejt­jük el a Hamupipőke balettelő­adását, a szovjet pionírokkal való találkozások emlékeit és azt sem, hogy szemtanúi lehet­tünk Moszkvában az idei első hóhullásnak. Darin Erzsébet, Kiskőrösi Petőfi Sándor Alt. Isk. • O EZ ALKALOMMAL Ha­vasi Ibolya soltvadkerti. Vén Erzsébet homokmégyl pajtások küldtek színes, érdekes tudósí­tásokat az Októberi Forradalom helyi jubileumi ünnepségeiről. A két községben a pajtások ■=T<nvoralas, nagy sikert aratott műsoraikkal is emlékezetessé tették a nagy évfordulót. * □ AZ OKTÓBERI Forra­dalom jubileuma alkalmából kitüntetett bácsalmási veterán internacionalistákat, Harton János és Schoblocher Mihály bácsit külön-külön felkeresik a helyi 3578. sz. II. Rákóczi Fe­renc úttörőcsapat őrsei. A he­tedikes pajtások elhatározták, hogy írásban is feldolgozzák a két veterán visszaemlékezéseit az elmúlt idők hősi harcairól. Molnár József • — TÖBB MINT háromszáz kisdobos és úttörő avatására ke­rült sor az Októberi Forrada­lom ünnepségeinek keretében a keceli községi művelődési ott­honban. A kisdobosok és úttö­rők Takács Antal őrnagy, a kis­kőrösi járási úttörőelnökség tag- ia előtt mondták el a fogada­lomtétel szövegét. Az emléke­zetes ünnepségen a szülőkön, a pedagógusokon kívül részt vett Beszedics Miklós, a KISZ mé­rvéi bizottságának osztálvveze- tője. A fogadalomtétel végén a pajtások nagysikerű műsort ad­tak a megjelent közönség előtt. • = JOHN RE ED: Tíz nap, mely megrengette a világot cí­mű világhírű riportkönyvének dramatizált változatát adta elő a kerekegyházi úttörőcsapat irodalmi színpada legutóbbi csapatgyűlésünkön. Az előadás után az iskola udvarán lobogó tábortűz mellett énekeltek a pajtások. Bújdosó Borbála, tudósító O A tanulmányi eredmények növelése, a bukások megelőzé­se érdekében „Segítsd a gyen­gébbet” — akciót kezdeménye­zett a kiskunmaisai 3907-es szá­mú Kossuth Lajos úttörőcsapat Partizán őrse. Felföldi Margit őrsvezető <Z)A KÖZELMÚLTBAN avat­ták fel a tompái úttörők új rsapatntthonát, amelynek létre­hozásához a gyerekek és a fel­nőttek értékes társadalmi munkával járultak hozzá. Az úttörők menyei elnöksége az év végéig több ezer forint ér­tékű berendezést és felszere­lést hittat a csapatotthon ifjú gazdáinak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents