Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-25 / 279. szám
1967. november 25, szombat S. oldal Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) ötéves tervvel és a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban elkészült az 1968. évi népgazdasági terv. Helyesli a jövő évi társadalmi-gazdasági fejlődés ütemét és fő célkitűzéseit. Alkalmasnak ítéli a tervet arra, hogy a következő esztendő gazdasági programja legyen. Az 1968-as évben a legfontosabb gazdaságpolitikai cél a tervezett gazdasági fejlődés megvalósítása és e közben a gazdaság zavartalan átállítása az új mechanizmus viszonyai közé, továbbá a reform minél teljesebb körű kibontakoztatása, szem előtt tartva a gazdasági fejlődés és az egyensúly követelményeit. Ezért a gazdasági irányításnak elsősorban arra kell törekednie, hogy mérsékelt ütemű és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, nyugodt és stabil fogyasztási piac alakuljon ki. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette irányelvként az 1963. évre vonatkozó fő tervmutatókat, melyek a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos, az ipari termelés 6—7 százalékos. a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos növekedését irányozzák elő, és a kiskereskedelem terén mintegy 7 százalékos növekvő áruforgalommal számolnak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a beruházások finanszírozására felhasználható források és a beruházási anyagi eszközök minél jobb összhangjának megteremtését és fenntartását. A vállalati döntési körébe kerülő beruházások arányának növelése mellett korlátozni kell a központi forrásból megva’ósuló beruházások összegét. Központi forrásból, az állami költségvetésből elsősorban a folyamatban levő beruházások folytatását kell biztosítani és csak kevés számú új nagy beruházás kezdhető el. A szocialista országokkal az árucsereforgalom hatékonyságának növelését kell elősegíteni. A belső piac egyensúlyát szem előtt tartva erőteljesen ösztönözni kell a tőkés export értékének növelését. Az állami és a vállalati vezetés körében több és hatékonyabb kezdeményezés szükséges a tőkés külkereskedelmi^ egyenleg javítása, mindenekelőtt a jövedelmezőbb export érdekében. 3. A Központi Bizottság határozatot hozott a soron következő gazdaságpolitikai feladatokról. Megállapította, hogy a gazdasási mechanizmus reformjának előkészületei lényedében befejeződtek. a bevezetésre javasolt új irányítási és gazdálkodási rendszer megfelel azoknak az irányelveknek, amelyeket a KB 1966. májusi ü’ése elfogadott. Pá^t-^có-rnnk. népünk a reform mellett áll és támogatja megvalósító «át. A Központi Bizottság helyeiken tudomásul veszi. ho"y a reformot 1968. január 1-én bevezetik. Az új mechanizmust az egész népgazdaságban egy időben kell bevezetni, számolva azzal, hogy gazdasági hatásai nem azonnal, hanem csak fokozatosan növekvő mértékben jelentkezhetnek. A reform teljes kibontakozását az 1968—70-es évekre helyes számításba venni. Arra kell törekedni hogy ez idő alatt a reform kellő következetességgel érvényesüljön és így mielőbb érjük el a kitűzött célokat. A kővetkező években biztosítani kell a harmadik ötéves terv és a gazdasági mechanizmus reformiának egyidejű megvalósítását. El kell érni. hogy a gazdacáni növekedéssel együtt a népgazdasági arírvok is javuljanak és a gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabb legyen. Szükséges, hogy az államapparátus e cél érdekében következetesen az új mechanizmusnak megfelelően dolgozzék és tovább javuljon az államigazgatás. A Központi Bizottság számít arra, hogy párttagságunk, dolgozó népünk segíti a reform bevezetését, a társadalmi és helyi érdeke^ összehangolt érvényesülését. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget az állami, gazdasági vezetőknek feladataik megoldásához és egyidejűleg biztosítsák a gazdasági és politikai törekvések összhangját. A szakszervezetek és a szövetkezetek fokozzák tagjaik között a rendszeres felvilágosító és nevelő munkát, segítsék a reform megértését, saját lehetőségeik, a társadalmi célok és érdekek felismerését. A vezetők a reform megvalósítása során minden fórumon képviseljék tagságuk érdekeit, vigyázva arra, hogy ne lépjcik túl a realitások határait. A helyi érdeknek a népgazdasági érdek fölé helyezés végső fokon az egész társadalomnak árt és fgy a szőkébb kollektíváknak sem érdeke. A Központi Bizottság elfogadta az 1968. évre tervezett életszínvonal-emelkedésről és a fogyasztói árreformról szóló előterjesztést. Megállapítja, hogy a tervezett ár-, bér-, és jövedelempolitikai intézkedések megfelelnek a korábbi párthatározatoknak és a népgazdaság adott lehetőségeinek. Jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy az 1988-as népgazdasági tervben az életszínvonalra vonatkozó előirányzatok értelmében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3—4 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 1,5 —2 százalékkal emelkedik és a lakosság fogyasztása 5—6 százalékkal nő. A gazdaságirányítás reformjával életbe lépő szabad árformák körében várható áremelkedések és a hatósági árak körében foganatosítandó árcsökkentések együttes hatására a lakosság által vásárolt fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árszínvonala 1—2 százalékkal emelkedhet oly módon, hogy a reáljövedelem tervezett 3—4 százalékos emelkedése megvalósuljon. Az alapvető szolgáltatások árait az árrendezés nem érinti. Az életszínvonal rendszeres emelése és a gazdaságirányítási rendszer sikeres bevezetésének érdekében jó áruellátásról kell gondoskodni. Ezzel is lehetővé kell tenni a jövedelmek célszerű felhasználását, a fizetőképes kereslet lehetőség szerinti kielégítését. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormányzati szervek az árszínvonal alakulásával a folyamatos ellenőrzésen túlmenően, előzzék meg az indokolatlan áremelkedéseket, s a szükséges pénzügyi eszközökkel és jogi szankciók igénybevételével sújtsák a társadalmi érdeket sértő cselekményeket. A Központi Bizottság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja nagy horderejű társadalmi-politikai feladat, a szocializmus megvalósításához vezető forradalmi utunk egyik döntő állomása. A reform a népgazdaság és a termelés fejlesztése útján tovább erősíti társadalmunk szocialista jellegét és célja a dolgozók életszínvonalának, életkörülményeinek és munkafeltételeinek rendszeres javítása. A politikai felvilágosító munka a termelési és a gazdasági feladatok megoldására irányítsa a közvélemény figyelmét. Meg kell magyarázni, hogy a nép- gazdasági terv biztosítja a lehetséges összhangot a termelés és a szükségletek között. Ennek megvalósítása azonban az új körülmények között is a munka mennyiségén és minőségén, a dolgozók szocialista öntudatán, felelős magatartásán múlik. Meg kell értetni, hogy a vállalat fejlesztését, a dolgozók jövedelmének növelését helyes és indokolt a termelőmunka eredményeihez kötni. A gazdaságirányítási reform életbeléptetésével a rendelkezésre álló eszközök helyes felhasználásával lehetőség nyílik a jó munka fokozottabb anyagi elismerésére, a szocialista elosztás elvének következetesebb alkalmazására. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetésében, sikeres érvényesülésében, kibontakoztatásában, gazdasági feladataink eredményes végrehajtásában nagy fontosságú a dolgozók, a munkások, a parasztok, értelmiségiek, tudósok, a mérnökök és technikusok, az alkalmazottak, a gazdasági vezetők, a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők aktív közreműködése, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolása, az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, hogy a társadalmi erőkre támaszkodva, a dolgozók széles tömegeit mozgósítva folytassák tovább lendületesen felelősségteljes munkájukat az időszerű bel- és külpolitikai, valamint gazdaságpolitikai feladatok eredményes megoldásáért. (MTI) Kecskemét tervéből Naponta 37 ezer köbméter víz — Teljes csatornahálózat A közmüvek fejlesztése Kecskemét általános rendezési tervének egy-egy fejezetéről már tájékoztattuk olvasóinkat. A program gazdagságából érződik az a törekvés, hogy valójában nagyvárossá fejlesszék a megye székhelyét. A napokban beszámoltunk róla, hogy milyen, a közeljövőben megvalósítandó elképzelések foglalkoztatják a város vezetőit, lakosságát a jó és elegendő ívóvíz biztosítása érdekében. Ezúttal a távlati — tizenöt-huszonöt évre előremutató — s a város valamennyi lakóját közvetlenül is érintő közművesítés fejlesztési tervekről szólunk. Közismert például, hogy az elmúlt években, különösen a nyári napokban nem volt elegendő víz a városban. Ennek az állapotnak a megszüntetése már a közeli idők feladata. Ennél azonban többre van szükség. Számolni kellett ugyanis azzal, hogy a lakosság száma rohamosan növekszik. A rendezési terv a lélekszám emelkedésével és az iparfejlesztés ütemével számolva, napi 37 ezer köbméteren állapította meg a szükségletet. Ebből a lakásokba 12 700 köbméter, az iparnak 14 700 köbméter víz jut, a többit pedig közintézmények, a strandfürdő használNAGYKÉFERNYŐ — KISLAKÁS Rendőrségi krónika Halálos és súlyos belesetek A közlekedésrendészeti szabályok megszegése, a nagy sebesség, a követési távolság be nem tartása, az elmúlt napokban egy halálos és több súlyos közlekedési szerencsétlenséghez vezetett. Jánoshalma határában, a Jókai Termelőszövetkezet egyik földes dűlőútján Ádám János tehergépkocsival munkásokat szállított. A gépkocsivezető figyelmeztette a rakfelületen utazókat, hogy menet közben ne álljanak fel. Faddi Benedek, 34 éves tsz-gazda nem törődve a figyelmeztetéssel felállt, nekitámaszkodott a tehergépkocsi oldalfalának. Amikor a teherautó egy kátyúba huppant, Faddi Benedek kizuhant a gépkocsiból, s orvoshoz szállítás közben meghalt. Kecskemét belterületén figyelmetlenül vezette motorkerékpárját Kun Szabó Imre kecskeméti lakos, s egv balra kanyarodó pótkocsis vontatónak ütközött. Kun Szabó Imrét láb- és vállkulescsont- töréssel szállították a kórházba. Kettős szerencsétlenség történt az 5-ös számú főútvonalon Kecskemét és Lajosmlzse között. Móczár József kecskeméti lakos, személygépkocsijával a jeges úton megcsúszott, s ösz- szeütközött a vele szemben haladó személygépkocsival. Móczár József és a gépkocsiban ülő utasa súlyos sérüléssel került a kórházba. Nem tartotta be a követési távolságot Solt belterületén személygépkocsijával Füri Bálint, s ezért egy autóbusznak ütközött. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a két járműben több mint 4 ezer forint anyagi kár keletkezett. G. G. ja fel. A szükséges vízmennyiséget a korszerűsítés alatt álló Izsáki úti 1. számú, és a Csongrádi úton levő 2. számú vízmű szolgáltatja majd. A megfelelő nyomást egyrészt szivattyúk és tárolómedencék, másrészt a már meglevő 1200 köbméteres víztorony és a tervek szerint a Mátyás téren építendő új víztorony szolgáltatja majd. Az évekkel ezelőtt megkezdett csatornahálózat építése programszerűen folytatódik. A fejlesztési elképzelések, illetve tervek szerint a szennyvíz és csapadékvíz elvezetésére, tisztítására szolgáló hálózat a következő években minden többszintes házakkal beépített városrészbe eljut. Ez egyben azt is jelenti, hogy a befogadásra szolgáló Csukás-ér rendezésének napirendre tűzése szükségessé válik, éppen úgy. mint a tervezett átemelűtelcp építése. Az általános terv szerint a város déli részén szennyvíztisztító telepet építenek, bár a takarékossági szempontok miatt inkább az öntözéses felhasználás látszik gazdaságosnak. Mint az említettek általában* a távfűtés fejlesztésének lehetőségei és tervei is úgyszólván Kecskemét minden polgárát érintik, érdeklik. A város távfűtési hálózatának kiépítését, bővítési lehetőségeit korábban még a Szultán utcában levő erőmű fejlesztésének üteme határozta volna meg. Előzetes felmérések szerint ugyanis a hőerőmű rekonstrukciója gazdaságosnak mutatkozott. De a város fűtőenergiával történő ellátásához ma már egyre fokozottabb mértékben járul hozzá a földgáz, amelynek bevezetése, a hálózat kialakítása folyamatban van, sőt, nem egy lakásban már fűtenek, főznek is a vezetékes gázzal. A távfűtési program alapja tehát a földgáz. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a villa- mosenerg'át sem, hiszen Kecskeméten nincs olyan lakás; ahol ne használnák az áramot és közismert, hogy az ipari üzemek villamosenergia fogyasztása is jelentős. A fejlődés megköveteli a villanyhálózat bővítését. A következő években Kecskeméten két transzformátorállomás létesül majd. Az egyik a Külső körúton, a szennyvíztisztító mellett, a másik pedig az országos bővítés során, az 5. sz. közlekedési út közelében, a város északi részén. Mint „apróbb” részét az általános rendezési terv közművekkel foglalkozó fejezetének; megemlítjük a postai távközlési rendszer további bővítését, amelynek során még két centrum létesül: a városközpontban és az ipartelepen. G. S. Az alumínium korszerű felhasználásáról kezdődik tanácskozás Kecskeméten A jövő héten ismét országos esemény színhelye lesz Kecskemét. Az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ és a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz az alumínium korszerű fel- használásának széles körű ismertetésére november 28-án és 29-én szakmai napokat rendez. Ebből az alkalomból „Alumínium, a jövő férne” címmel kiállítást is rendeznek az Üttörő- házban. A szakmai napok kere'lében országos hírű tudósok, mé - nökök tartanak előadásokat az alumínium feldolgozásáról, nv ;- munkálásának technológiája 1, felhasználási lehetőségeiről.
