Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

1967. november 18, szombat 3. oldal Vjabb lépés a reform útján r Átszervezik a gépjavító állomásokat Önálló megyei vállalat alakul A mezőgazdaság és az élel­miszeripar főfelügyeletét ellátó minisztérium átszervezése során és a gazdasági bizottság határo­zata alapján — melyhez kapcsoló­dott a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter utasítása — megszűnt a gépjavító állomások főigazgatósága és a Mezőgazda- sági Gépjavító Tröszt. A mező- gazdasági termelő üzemek mű­szaki, technikai bázisa — a gép és gépjavító állomások háló­zata, valamint a mezőgazdasági gépjavító vállalatok szervezete eddig kettős irányítás alatt ál­lott. Az állomások felügyele­tét a főigazgatóság látta el, a megyei igazgatóságok közbeik­tatásával, míg a nyolc mező- gazdasági gépjavító vállalat a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében működött. A gazda­sági reform irányelveinek alap­ján jött létre az újjáalakult Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt, melynek keretében 1968. január hó l-ével 23 mezőgazdasági gép­javító vállalat alakul az ország­ban. Ezzel egyidejűleg megszűn­nek a megyei gépállomások igazgatóságai és az elnevezésük­ben továbbra is megmaradó gépjavító állomások a 23 válla­lat önelszámoló egységei lesz­nek. Miben változik Nemrég tartott közvélemény kutatásunk alkalmával többen érdeklődtek az átszervezésről és arról, hogy miben változik a jövőben a gépjavító állomások munkája. Mi is erről érdek­lődtünk dr. Csatári Lajostól, a január l-ével alakuló megyei gépjavító vállalat igazgatójától. — Az igazgatóság amely ez- évben még működik, lényegében gazdá 1 kodás-felügyeleti illetve igazgatási funkciót lát el. A hoz­zátartozó gépjavító állomások önálló jogi személyek voltak, ezért mi lényegében a megyén belüli koordinációt valósítottuk meg. 1968. január l-ével az igaz­gatóság megszűnik, de ezzel egy- időben a gépjavító állomások is átszerveződnek. A megyében egy mezőgazdasági gépjavító vállalat alakul, Kecskemét szék­hellyel. A vállalat vezetése a megye 15 gépjavító üzeme mel­lett ellátja a kecskeméti anya­üzem közvetlen irányítását is. A gépjavító állomások a kör­zetükhöz tartozó mezőgazdasá­gi üzemekkel a jövőben is ön­állóan kötnek szerződést. Az üzemelésükhöz szükséges anyag- és alkatrészellátást hasonlókép­pen maguk biztosítják. A termelőszövetkezetek segítése Arra a kérdésre, hogyan ala­kul a kapcsolat a jövőben a gépjavító állomások és a terme­lőszövetkezetek között, a követ­kező választ kaptuk: — Fő törekvésünk az, hogy elsősorban a gyenge termelő- szövetkezeteket segítsük nem­csak a gépek javításával, ha­nem gépi munkával is. Az ál­lomások mintegy 40 millió fo­rint értékű gépi munkát képe­sek elvégezni a termelőszövet­kezeteknek. A garanciális javí­tást kiterjesztjük. Már 1968-ban úgynevezett műszeres hibabe­mérést alkalmazunk. Ez a ja­vítási módszer orvosi nyelvre lefordítva az eddigi sebészet he­lyett a belgyógyászatnak felel meg. Eddig a hibákat szétszere­léssel állapítottuk meg, vagyis mindig „vágtunk”. Most pedig anélkül, hogy a traktorokat bántanánk műszerekkel állapít­juk meg, hogy a vizsgált erő­gép melyik részén van hiba és csak a hibás alkatrészt cserél­jük ki, illetve erre hívjuk fel. időben a termelőszövetkezetek I figyelmét Azt várjuk, hogy a jövőben a közös gazdaságok az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatot te­remtenek a gépjavító állomá­sokkal. Kisgépgyártás A vállalat új feladataira vo­natkozólag a következőket mondta dr. Csatári Lajos: — A gépjavító hálózat ren­deltetéséből eredően természete­sen legfontosabb feladatunk a mezőgazdasági üzemek igényei­nek kielégítése. Ennek megfele­lően tovább szakosítunk, kiter­jesztjük az alkatrész felújítást, gyártást. Mezőgazdasági kisgé­pek gyártásával is foglalkozunk, melyeket az ipar egyelőre nem tud a mezőgazdaság rendelke­zésére bocsátani, az üzemeknek viszont szükségük van rájuk. A Bajai Állami Gépjavító Állomá­son például kukoricavető-gé- peket, betakarító gépeket gyár­tanak. Kiskőrösön kerti trakto­rokat és azok munkagépeit Foglalkozni akarunk hűtőhá­zak építésével, hűtőberendezé­sek gyártásával, egyszerűbb szá­rítókat is készítünk. Bekapcso­lódunk az alacsony áramú vil­lamoshálózat építésébe. A je­lenlegi 14 millió forint értékű munka helyett jövőre csaknem 30 millió forint értékű hálóza­tot építünk. Együttműködés az iparral Eddig a gépjavító állomások esetenként, a szabad munkaerő lekötése érdekében, együttmű­ködtek ipari üzemekkel is. Ho­gyan lesz ez a jövőben? — A mezőgazdasági munkák a gépjavító állomásokon rend­kívül változékony formában je­lentkeznek, nem kötik le egész évben a szakembereket. Ezért a gazdálkodás eredményessége érdekében a jövőben is szüksé­ges az iparral együttműködni. Az Ikarusz autóbuszgyárral kö­töttünk megállapodást. Ezzel is segítjük a folyamatos munkát, biztosítjuk az állandó keresetet, ugyanakkor a népgazdaság ér­dekével is összefüggő ez az együttműködés, — hangoztatta végezetül dr. Csatári Lajos. K. a •• Ötszörös lucernamaghozam Dunapataji kísérlet Az ország legfiatalabb kórháza Elkészült az ország legfiata­labb kórháza — a jubileumi ünnepségeken avatták Karca­gon. A 440 ágyas modern, de­koratív épület — a város leg­merészebb külsejű építménye — 84 és fél ezer négyzetméter alapterületű, de a tervezők és az építők gondoltak a jövőre is: s a Madarasi út, a Vásár utca és a Zöldfa út által bezárt térségen lehet bővíteni is a szakrendelőt és a kórházat. A kórház — amely az orszá­gos arányokat figyelembe véve közepes méretű — félszáz ágyat biztosít a nőgyógyászat és szü­lészet betegeinek, 78-at a se­bészetnek, 90-et a belgyógyá­szatnak, hatvanhetet a csecse­mőknek és gyermekeknek és 29-et az elmeosztálynak ■ — hogy csak a legfontosabb rész­legeket említsük. — A kórházat úgy építették — tájékoztattak bennünket az Egészségügyi Minisztériumban —, hogy bármikor fejleszteni lehessen és bőven legyen hely a következő évek építkezései­nek is. Mert a távlati tervek szerint a férőhelyek száma to­vább növekszik majd. s 1980- ban 65 ágy jut majd a kör­nyék minden 10 ezer lakosára, K-JU­A város le^m—’emebb éoiilete. Többször foglalkoztunk már keresett exporttermékünk, a lucemamag termesztésének gondjaival. A korszerű ter­mesztés technológiájának ki­dolgozására tudományos bri­gád is alakult, amely Tessedik Sámuel nevét viseli. Vizsgála­taik és útmutatásaik nyomán a megye szaporító gazdaságai az idén a csaknem 2 ezer má­zsa lucerna vetőmagot fele ak­kora területen termelték meg, mint tavaly. A kutatókból és mezőgazda- sági szakemberekből álló bri­gád 28 közös gazdaságot pat­ronál Bács-Kiskunban. Köztük van a dunapataji Petőfi Ter­melőszövetkezet is, ahol Szilasi László főagronómus mestersé­ges körülmények között te­nyészti a lucemamag megter- mékenyülését elősegítő szabó- méheket. Köztudott, hogy a rendkívül hasznos megachiléket majdnem teljesen kiirtottuk a különböző növényvédő mérgekkel. Sajnos, ezeknek a rovaroknak évente csupán egyetlen nemzedékük fejlődik ki. Repülési körzetük és így hatótávolságuk 200—300 méter. Nyugodt helyeken, ár­kok partján, utak mentén földbe fúrt lyukakban élnek, kedvelik a zsúptetőket, paj'ú’ nádfedeleit. A dunapataji főagronón. kaptárakba helyezett nádkö; gekben telelteti át a hárty szárnyú rovar utódait. Egy-c. állományt 8—10-szeresére 1 hét ilyen módon, bábok feji' dését tervszerűen befolyásol . szaporítani. Ebben az évber már jórészt a megachilék po­rozták be az egyik kétholdcs kísérleti táblát, amelynek a te­lepítését tavaly végezték 8° centiméteres sortávolságban, s mindössze 4 kiló vetőmag fel- használásával. A gazdagon bokrosodptt és szép hajtásokat hozó lucernás több mint ötszö­rösét adta a hazánkban meg­szokott átlagtermésnek: öt má­zsa tíz kiló maghozammal fize­tett. Az idei vetésük pedig 2 mázsát termett harmincholdas átlagban. A kaptáraikból, a szabóméh bábjait őrző 1100 nádszálból körülbelül 9000 vadméh repül majd ki és négy hold lucerna teljes beporzását segíti elő jö­vőre. Hiánycikk a kolbászbavaló Dusnok „fehér aranya”, a fok­hagyma az idén túlságosan rá­szolgált a költőien figyelmes elnevezésre: valóban aranyat ér. A piacon már most 40—50 forint körül alakul a kilónkénti ára, sőt a fővárosban ennél is drágábban kel a fűszernövény. A kecskeméti zöldségboltokban, amíg tartott a pár mázsa kész­letből, 25 forintért árusították. Ha érkezik újabb szállítmány, a fokhagyma vásárlóinak vár­hatóan még mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Holott ta­valy még az elsőrendű minő­ségű áruért sem kellett 12 fo­rintnál többet fizetniük. Mindenesetre a helyzet kísér­tetiesen hasonlít az öt-hat év előtti babhiányra. A paszuly- kérdés, a felvásárlási árak ren­dezésével, azóta szerencsésen megoldódott. Hasonló okokat kell keresnünk a fokhagymánál is? Péter Pál, a MEk felvásár­lási osztályvezetője szerint az idén országosan igen gyenge A korszerűen berendezett baleseti műtő. Cp.TI Foto — Fényes Tamás felvételeJ^-A^ volt az átlagtermés. De joggal gyanakodhatunk a termőterü­let visszaesésére is, mivel ta­valy az elsőosztályú áruért is mindössze 7,20 forintot kínált a MÉK. Ehhez hozzá kell ten­nünk, hogy a termés zömét en­nél alacsonyabb kategóriába sorolta, amelyért 4—5 forintnál többet alig fizetett a termelő­nek. Az idén tíz forintnál na­gyobb felvásárlási árat kínál már a szövetkezeti értékesítő központ, csakhogy ennyiért — a szabadpiaci árak ismert ala­kulása miatt — nem kap árut. Mindezzel egybevág a dusnoki helyzet. A Munkás-Paraszt Szö­vetség Tsz az idén már harma­dik éve nem foglalkozott a fok­hagyma termesztésével, holott azelőtt a Vajas-csatorna mentén 250—300 holdon is díszlett a kedvelt fűszernövény, a 20—25 mázsás átlagtermést és az em­lített alacsony árakat figyelem­be véve úgyszólván ráfizetéses volt a hagyományos fokhagyma­termesztés. Ráadásul, Pardi Ist­ván főagronómus szerint, a fok­hagyma legalább háromszor annyi munkát igényel, mint például a kukorica. Így hát „leálltak” véle, pontosabban: felváltották a cseresznyepapri­kával, amely az idén 120 hol­don termett. Ugyanakkor a ház­táji gazdaságok továbbra is ra­gaszkodtak a hagyományokhoz, s az idén kárpótolva érezhetik magukat a pár év előtti pan­gásért. Ám az ottani 25—30 hold — összevontan legfeljebb ennyire tehetők a háztáji hagymaföidek — csak csekély töredékét ad­hatja a megyei igénynek, ame­lyet a külföldről behozatalra kerülő 40 vagonból elégítenek majd ki. Egészen nyilván válj. hogy távlatilag ez nem lehe' megoldás. Az előrelépést sokká’ inkább az érdekeltség feilte" - tese szolgálja; a több éves szer­ződéskötés, az évekre meghat' rozott, a gazdaságnak is m:.p felelő stabil árakkal. Tovább- a nemesi tők megbízása a vr gyobb hozamú fajták kitér vé-z tésére, művelő- és betakarít gepek szerkesztése — csal; »ki­adhatnak lendületet a foíáiagy. matermesztésnek. Mert — különösen a disznó torok évadja előtt — mégser. nyugodhatunk bele. hogy a kol­bász legdrágább alapanyaga éppen a fokhagyma képezze.

Next

/
Thumbnails
Contents