Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-14 / 243. szám
i oldal 1967. október 14, szombat Elmixelt termények Ötvenegyezer forint kárt okoztak a sikkasztó raktárosok Kalocsai Ropogós exportra A Szovjetunióban és számos nyugati államban keresett cikk a Kalocsai Sütőipari Vállalatnál készült tarhonya. Most egy új árucikk exportálásáról is tárgyalásokat folytat a külkereskedelemmel a sütöde: előreláthatólag 40 mázsát szállít még az idén Lengyelországba, a hazai fogyasztók által már megkedvelt Ropogós nevű teasütemény bőL Napirenden a Ülést tartott az MTESZ Az MTESZ megyei elnöksége tegnapi kibővített ülésén meghallgatta Szilágyi Istvánnak, a megyei Tervező Iroda igazgatójának beszámolóját a Kecskeméten — a hajdani zsinagóga épületében — létrehozandó Technika Háza tanulmánytervéről. Előreláthatólag a jövő év első negyedének a végére elkéTechnika Háza megyei elnöksége szítik a tervezők a részletes költségvetést is. A beszámolót követő vita során, az elnökség tagjai egyhangúlag állást foglaltak amellett, hogy a megye, sőt az egész ország műszaki értelmisége számára igen fontos létesítmény létrehozása széles körű társadalmi összefogást igényel. A tanácskozás második napirendi pontjaként Bányai Endre, az MTESZ ipargazdasági bizottságának a titkára számolt be az eddig végzett munkáról és ismertette a közgazdászokat tömörítő tudományos egyesület jövő évi munkatervét. Szüreti sajtótájékoztató Pénteken délelőtt Kiskörösre látogattak az országos napilapok és a Magyar Rádió munkatársai. Útjukra elkísérte őket Fehér Gyula, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Sajtófőosztályának vezetője és Győri Lajosné, a SZÖVOSZ mezőgazdasági osztályának munkatársa. Először a Szakszövetkezetek Területi Szövetségének székházába látogattak, ahol dr. Vedres Ferenc, a szövetség elnöke tartott tájékoztatót a homokhátsági szakszövetkezetek eddigi fejlődéséről. Ezután a sajtó munkatársai a Petőfi Szakszövetkezetbe látogattak el, ahol az elnök, Kelemen Sándor tartott tájékoztatást. Majd a sajtó képviselői határjáráson vettek részt, és megtekintették a szakszövetkezet új szőlőtelepítését, figyelemmel kísérték a szüreti munkafolyamatokat. Repülés sárkányon A moszkvaiak hamarosan szenzációs látványosság szemtanúi lesznek: Alekszandr Kazen- nov fiatal mérnök és lelkes munkatársai óriási méretű sárkányt készítettek, amely merész utasával az Októberi Forradalom évfordulója sporteseményeinek keretében átrepüli a Moszkva- folyót. A hatalmas háromszögalakú alkotmány mindössze 15 kilogramm súlyú, pilótaülés van rajta és kormányszerkezettel is rendelkezik. „Futóműként” apró műanyagcsónakokat szereltek rá. A huszas évek végén és a harmincas évek elején nagy divat volt a Szovjetunióban a sárkányon való repülés. Most vállalkozó szellemű fiatalok fel akarják támasztani ezt a nagy bátorságot és ügyességet igénylő sportot. (MTI) Százezer magyar vöröskatona harcolt Szovjet-Oroszországban a forradalom győzelméért. A neves és ismeretlen harcosok közül választottunk ki ötöt, hogy bemutassuk olvasóinknak. 5. A halálraítélt Grózner István hadifogoly, — vagy ahogy a gazdája, Vaszilij Fjodorovics és a falubeliek nevezték, Sztyepán — Piszmonka A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bajai kirendeltségének Du- na-parti és Martinovics utcai raktárát fél éven keresztül közös felelősséggel kezelte Ezsi István és Bicskei Zoltán. A két raktáros elvileg egymás tudta és beleegyezése nélkül terményt nem adhatott ki, nem vételezhetett be. Azért csak elvileg, mert a raktárosok megtalálták a módját annak, hogy külön-külön és közösen is, megdézsmálják a rájuk bízott állami vagyont. Nem sokáig manipulálhattak, mert egy ellenőrzés felfedte bűnös tevékenységüket, ám mindössze hat hónap alatt több mint 51 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Sajátjaként árulta a tejport A múlt év őszén Ezsi István leltárt készített, s örömmel tapasztalta, jócskán akad többlet a raktárban. A többletet — az előírások szerint — be kellett volna vételeznie a raktárkönyvbe, Ezsi azonban úgy vélte, jobb ha a búzát, árpát azonnal aprópénzre váltja. Egyik ismerősének, Vancsura Antalnak szüksége is volt terményekre, s Ezsi által felajánlott három mázsa búzát és 560 kiló árpát megvásárolta a hivatalos 1891 forintos áron. Mondani sem kell, Ezsi a pénzt nem fizette be, hanem megtartotta magának. Később Ezsi a tejporra vetett szemet. Az 50 kilós zsákokban tárolt tejport először mázsánként 800 forintért árulta, amelyből Schaffer Pál, vaskúti lakos két és fél mázsát vásárolt meg. Egy hónap múlva ugyancsak Schaffer Pál jelentkezett tejporért, de sokallta az árát. Ezsi „az állam pénzén semmi sem drága” — jelszóval azonnal a felére engedte le a tejpor árát. Baromfmevelés állami táppal Bicskei Zoltánnak, a másik raktárosnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy Ezsit ellenőrizze. Felesége 150 baromfit nevelt, s az ehhez szükséges takarmány előteremtéséről ő gondoskodott. Ez nem okozott különösebb problémát, hiszen a Martinovics utcai raktárból kocsiszámra szállíttatta haza a kukoricát és árpát. S hogy Ezsi se károsodjék — az anyagi felelősség közös volt — kétezer forint hallgatáspénzt adott társának. így is keresett a bolton, hiszen 550 kiló kukorica és 180 kiló árpa került a lakására. Bicskei ezen felül a termelőkfaluban béreskedte végig az első világháború második és harmadik esztendejét. A cári hadvezetőség — ugyanezt cselekedte fordítva a Monarchia katonasága is — a hadifoglyok egy részét amolyan ingyen béresként kiadta módos parasztokhoz. A hadifogoly tartozott gazdája parancsa szerint látástól vakulásig dolgozni, amelyért cserébe teljes ellátás illette meg. Ezt éppúgy a gazda szabta meg, mint a munkaidőt. Így érthető, hogy a hadifoglyok nem híztak el. Igaz, akadtak olyan munkáltatók is, akik megszerették az idegent, de Vaszilij Fjodorovics — Grózner István gazdája nem tartozott ezek közé. Sztyepán alig várta a napot, hogy megszabadulhasson tőle. De jóllehet. már 1918 tavaszát írták, s érkeztek kósza hírek arról, mi történt Pétervárott, s Oroszország nagy része már a forradalmároké, ez az alkalom még mindig nem érkezett el a számára. Piszmonka falu a fehérek kezén maradt. Végre Piszmonka körül is ropogni kezdtek a fegyverek. Vaszilij Fjodorovics gyűlölködve figyelte a hangjukat. Három fia a fehér hadseregben szolgált, nek kiadott terményekért kapott pénzzel is sajátosan gazdálkodott. Különböző fondorlatokkal a termelők által kifizetett ösz- szegeket magának tartotta meg, s a kiadott terményeket raktári többletként elszámolta. Nem kevesebb, mint 35 ezer 600 forintot vágott zsebre, Adásvétel közös megegyezéssel A két raktáros mellékkeresete nem sokáig maradt titokban, legalább is egymás előtt. Ez év márciusában Patocskai Imre, a Cementipari Vállalat raktárosának kérésére 16 zsák napraforgót adott ki Ezsi István, Schaffer Pál és Pencz András vaskúti lakosoknak. A terményért kapott 2530 forintot Ezsi megfelezte Bicskeivel. Az első közös üzletet rövidesen követte a második. Patocskai közbenjárására — aki Ezsinek és Bicskeinek ellenszolgáltatásként lopott cementtel fizetett — három mázsa napraforgót és egy mázsa búzát adott ki Schaffer Pálnak. Néhány nappal ezután Ezsi 14 mázsa búzát adott el, s az árán megosztott Bicskeivel. Nemcsak terményből pénzelt a két raktáros, hanem tejporból is. Ezsi és Bicskei túlzott maga- biztossággal árulták a vállalat terményeit, s a hiányt — mert ez nyilvánvalóan jelentkezett —, úgy próbálták eltüntetni, hogy az egyik felvásárló helyről beszállított 50 zsák napraforgót, s 13 zsák búzát a Martinovics utcai raktár készletéhez keverték. Bicskei megnyugtatta Ezsit: nem lesz hiány, mert a terményt „elmixelte”. Az ellenőrzés azonban véget vetett a két raktáros aranybányájának. A rendőrségi nyomozás bebizonyította, hogy közösen 51 ezer 100 forint anyagi kárt okoztak a társadalmi tu- tulajdonban. A bajai raktári szarkák ügyében a nyomozás befejeződött, s Ezsi Istvánt, valamint Bicskei Zoltánt sikkasztásért vonják felelősségre. Gémes Gábor A jugoszláv műsora SZOMBAT 9.40: iskola-tv. — 'ié.OO: Iskola-tv.- 17.40: Feledhetetlen dalok. — 18.00í Tv-újdonságok. — 18.15: Krónika. — 19.15: Időgép. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.40: Szerelem, ó szerelem. — 21.40: Egy kis új, egy kis régi. — 21.55: Világűri kalandok. Sorozatfilm. —» 22.45: Tv-híradó. őket Is féltette, a saját földjét is. ö hozta a papírt, amelyben az állt, hogy Grózner István köteles a bugulmai járási elöljáróságon jelentkezni, hogy besorozzák a fehérekhez. A gazda megengedte, hogy az egyik lovat felnyergelje és azon lovagoljon be a járási székhelyre. Sztyepán azonban nem nagy kedvvel nyergelte a lovat. Elege volt már a háborúból, alig várta, hogy hazajusson hazájába, Magyarországra. Éjszakánként szülőföldjéről, Göcsejről álmodott. szerette volna már viszontlátni szüleit, testvéreit, S hazatérés helyett most egy idegen hadseregbe álljon? Elindult. A ló lassan porosz- kált, hideg szelek fújtak, de már magukkal hozták a tavasz leheletét. Grózner elhatározta, hogy lesz, ami lesz, nem teljesíti a parancsot, megszökik. De- hát mi lesz vele idegen földön, sok ezer kilométerre a hazájától, barátok, ismerősök, pénz nélkül? Hi'■zen még egy térképe sincs, hogy megpróbálhatna azon eligazodva elindulni Zala felé. Belovagolt az erdőbe, amelynek sűrűjében ott állt egy kis Tátrán innen és túl (3) Krakkó, az ódon királyi székhely, s mind fiatalabb, korszerűen fejlődő város. Az évezredes múlt vörösesbarna patinája hőskort, romantikus emlékeket, legendákat, történelmet takar. A modern, színes maiság már a jövőt sejteti. Útikalauzunk bámulatos pontossággal világosít fel olyan részletekről is, amelyeket a prospektusok, bae- deckerek sem tartalmaznak. Idegenvezető nélkül is rövid idő alatt meg lehet szeretni ezt a várost. Turistaúton azonban ez nem elég. Meg kell érteni és együtt kell érezni vele, különben csak felszínes, gyorsan múló emlékmozaikok hódítják el az agyat. A mi idegenvezetőnk oly lelkesen, büszkén és tárgyilagosan közelített emlékezettárunkhoz, mint egy művészettörténész. Az is. A Jagelló Egyetemen tanuL B. A. Wawel. A volt királyi vár körbefutó függőfolyosóinak egy része. Hl c' £•* HP Wmm* Víflte Ódon kút a Mária templom udvarán. A Jagelló Egyetem homlokzata. i
