Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

t. oldal ISST október 12, csütörtök A magyar delegáció a cseh autógyártás fellegvárában Partizán offenzíva indult a Cost Tfiien-i amerikai támaszpont ellen leszámítani (Folytatás az 1. oldalról.) lamint több csehszlovák állami és pártvezető. Az Európa-szerte ismert autó­gyár ünnepi díszbe öltözve vár­ta küldöttségünket. A főbejá­ratnál úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a látogatóiknak. Jozef Simon igazgató tájékoz­tatta a vendégeket a tizennégy­ezer dolgozót foglalkoztató üzem fejlődéséről és termelési ered­ményeiről. A gyárrészleg előtti téren rögtönzött kiállításon mutatták be a csehszlovák autóipari tröszt legkülönbözőbb termékeit: sze­mélygépkocsikat. teherautókat, különleges gépjárműveket. Szerdán Bukarestben közzé­tették a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának október 5- és 6-i ülésén elfoga­dott közigazgatásrendezési ter­vezetet Az okmány Románia közigazgatási beosztásának át­szervezésére és a falusi hely­ségrendezésre tesz javaslatokat. A tervezet szerint Romániá­ban a tartományi beosztásról áttérnek a közigazgatás megyék szerinti megszervezésére. Eddig az országban 15 tartomány, egy autonóm tartomány és két tar­Szato Ausztráliába utazott Szato japán miniszterelnök szerdán Djakartából elutazott Canberrába, a délkelet-ázsiai és csendes-óceáni országokban tett kőrútjának második állomá­sára. A japán miniszterelnök négynapos indonéziai látogatása után közös közleményt adtak ki, amely szerint Szato Suhar­to ügyvezető indonéz elnökkel közölte, hogy Japán hajlandó növelni a Dj akartának nyújtott gazdasági támogatást. A gyár igazgatója ezután vé­gigvezette a magyar küldöttsé­get, valamint a kíséretében le­vő csehszlovák államférfiakat a futószalag mellett, amelyen a legkisebb darabból komplett autóvá nő a Skoda. Az üzemrészleg meglátogatása után a magyar delegáció a gyár vezetőinek és kiváló dolgozói­nak aktívaértekezletén vett részt. Ezután a gyár vezetősége és dolgozói megajándékozták a küldöttség vezetőjét és tagjait. A figyelmességért Kádár Já­nos mondott köszönetét. Han­goztatta, hogy a küldöttség tag­jai e látogatás során is rendkí­vül kedvező benyomásokat sze­tományi jogú város volt. A jö­vőben a közigazgatási alapegy­ség a község és a vele egyen­rangú város lesz: 40—50 község alkot egy megyét, s összesen mintegy 40—45 megyéje lesz. A párt központi bizottsága a tervezetet nyilvános vitára bo­csátja. A tervezet végleges for­máját a Román Kommunista Párt decemberi országos érte­kezlete fogadja majd el. A szovjet parlament szerda délelőtti ülése helyi idő szerint 10 órakor megkezdődött. A szövetségi tanács képviselői a Kreml színházában, a nemze­tiségi tanács képviselői pedig a nagy Kreml palotában folytat­ták a kedden megkezdett, vitát a kormány 1968. évi költségve­tési tervezetéről, továbbá jövő évi, valamint az 1969-re és 1970-re szóló népgazdaságfej­lesztési tervéről. SAIGON (MTI) Hírügynökségi jelentések sze­rint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres erői szerda délelőtt nagyszabá­sú ofifenzívát indítottak a Con Thien mellett levő amerikai haditengerészeti támaszpont el­len. Ezzel egyidejűleg a haza­fias erők támadásba lendültek a demilitarizált övezet déli ré­szén létesített más amerikai ál­lások ellen is. Ostromállapot líruguayban MONTEVIDEO. (UPI) Uruguayban a rendkívüli biz­tonsági intézkedések és az ost­romállapot bevezetésének értel­mében 25—35 szakszervezeti ve­zetőt tartóztattak le. A bizton­sági intézkedések célja az volt. hogy megakadályozzák a szer­dára tervezett 24 órás általános sztrájkot. Gestido uruguayi el­nök szerdára virradó éjszaka el­fogadta, annak a négy minisz­terének lemondását, akik szem­beszálltak a rendkívüli intézke­désekkel. A szovjet parlament vitájá­nak vezérmotívuma: hogyan le­het meggyorsítani a szovjet gaz­daság fejlődésének ütemét. Eb­ből a szempontból a törvény­hozók különösen kiemelnek két nagy jelentőségű tényezőt: a belső tartalékok mozgósítását, a lehetőségek jobb, hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználását, to­vábbá, ami ezzel összefügg, a vállalatok és munkáskollektí­váik további fokozott gazdasági ösztönzését a már eddig is nagy eredményeket felmutató gazda­sági reform keretében. Amerikai katonai vezetők sze­rint e térségben döntő ütköze­tekre lehet számítani. Heves ütközet zajlott le szer­dán hajnalban a dél-vietnami Tam Ky-től 22 kilométernyire az amerikai csapatok és a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítási Front egységed között. Ezen a hajnalon az amerikai csapatok tisztogató hadműveletre indul­tak és a DNFF erős csapataival találták magukat szemközt. A több órás kemény ütközetben az amerikaiak huszonhárom em­bert veszítettek. A Saigonban székelő ameri­kai katonai főparancsnokság a múlt héten egyik közleményé­ben azt állította, hogy a B— 52-es stratégiai bombázók több mint egy hónapja tartó táma­dásai nyomán sikerült feltörni a partizánok gyűrűjét és a „vö­rösök megindították a visszavo­A francia nemzetgyűlésben kedden a késő esti órákban bo­nyolították le a szavazást a bal­oldali ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról, amely a kormány legutóbbi ki­adott gazdasági és szociális jel­legű rendeletéit bírálta. A bi­zalmatlansági indítvány mellett 207 képviselő foglalt állást, ami azt jelenti, hogy az nem sze­rezte meg a szükséges 244 több­ségi szavazatot. A 41 centrista képviselő több­sége nem szavazta meg a bizal­matlansági indítványt. A szavazás eredményéből a megfigyelők azt a lényeges következtetést vonták le, hogy a bizalmi szavazás még inkább megerősítette a baloldali pártok egységét, egyúttal pedig segített szétoszlatni a demokratikus centrummal való összefogáshoz fűzött reményeket. A centrista képviselőcsoport nagy többsége a szavazás során csatlakozott nulást”. Miként a UPI hírügy­nökség megjegyzi, a főparancs­nokság közleménye a legújabb események fényében „elsietett­nek” bizonyult. Kedden Dél-Vietnam egyik felszabadított körzetében meg­kezdődött a Dél-Vietnam fel­szabadításáért küzdő harcosok második kongresszusa. A tanács­kozáson Dél-Vietnam különböző városait és tartományait 200 küldött képviseli. A jelenlevők között van Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front Központi Bizottsága Elnökségének elnöke és a front több más vezetője, aki kijelen­tette, az egész országban és külföldön is kedvező visszhan­got keltett a DNFF programja, majd rámutatott, a felszabadító hadsereg küldöttei a tizennégy- milliós dél-vietnami népet kép­viselik. a kormánytöbbséghez és nem szavazta meg a baloldal bizal­matlansági indítványát. A vita idején több mint ezer küldöttség gyűlt össze a nagy rendőri erőkkel körülvett nem­zetgyűlési épület környékén és türelmesen várakozott, sokszor órákig, amíg átnyújthatta petí­cióit a képviselőcsoportok meg- bízottainak. Ezen a napon a CGT és a CFDT által meghir­detett tiltakozási akcióhét kere­tében sok párizsi és főváros kör­nyéki üzemben rövidebb-hosz- szabb ideig tartó munkabeszün­tetésekre is sor került. Egyide­jűleg tiltakozások, tüntetések voltak az ország sok más vi­dékén is. Lyonban úgyszólván minden foglalkozási ág dolgo­zói tüntető felvonulásokat és munkabeszüntetéseket rendez­tek. Mansban, ahol 8 ezer em­ber tüntetett a prefektúra előtt, összecsapásra is sor került a tüntetők és a rendőrök között. reztek; Román pártdokumentum Gyorsítania gazdasági fejlődés ütemét Vita a saovjet parlamentben Nem kapott többséget a bizalmatlansági indítvány, de erősítette a baloldal egységét Indira Gandhi Belgrádban tárgyal BELGRAD. (MTI) Indira Gandhi indiai minisz­terelnök Tito elnök és Mika Spiljak miniszterelnök meghí­vására szerdán délben Lengyel- országból Jugoszláviába érke­zett. A belgrádi repülőtéren Ti­to fogadta az indiai miniszter­elnök-asszonyt, akit államfőt megillető pompával köszöntöt­tek. Belgrádba érkezése után azon­nal megkezdődtek a hivatalos tárgyalások az indiai miniszter­elnök és kísérete, illetve Tito, Spiljak és a jugoszláv delegáció tagjai között, a megbeszélések napirendjén nemzetközi kérdé­sek, a közel-keleti válság, Viet­nam, az atomsorompó, a két or­szág kapcsolatai, s az India, Ju­goszlávia és az EAK közötti gazdasági „háromszög-politika” problémái szerepelnek. A tárgyalások középpontjá­ban a közel-keleti kérdéssel kapcsolatos közös akciók lehe­tőségei állnak. Guevarát temették el? Mite« hitele n bolíviai állításoknak VALLEG RANDE (MTI) Szerdán a Vallegrande nevű kisvárosban jeltelen sírba te­mették azt a partizánvezért, akit a bolíviai hatóságok Ernes­to C he Guevara argentin forra- dalmártént azonosítottak. A bolí­viai hadsereg vezérkarának képviselője újságíróknak ismét kijelentette: „Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy valóban Ernesto Che Guevará- ról van szó.” A bolíviai hatóságok egyéb­ként a parüzánvezér elestét újabb Kuba-ellenes kirohaná­sokra használják fel és hangoz­tatják, hogy Che Guevara ha­lálával „minden bizonnyal vé- getér” a nyolc hónappal ezelőtt kirobbant felkelés is. Miként a Reuter közli, ked­den este Vallegrande bolíviai városban végrehajtották a holt­test személyazonosságának meg­állapítását. Emesto Che Gueva- rának Fidel Castro volt közeli munkatársának a halálát egy La Pazban kiadott katonai köz­lemény jelentette be. E közle­mény szerint Higueras város közelében lezajlott összecsapás során hét partizán vesztette éle­tét, köztük Che Guevara. Washingtoni hivatalos körök­ben Guevara állítólagos halálá­val kapcsolatban bejelentették, hogy ilyen hírt már többször hallottak, hajlamosak ugyan hi­telt adni a bolíviai állításnak, de szívesen megtekintenék a bi­zonyítékot is — mondották. Néhány Vallegrandeba kül­dött hírügynökségi tudósító a bolíviai hatóságok által elvég­zett azonosítás ellenére továbbra sem tekintik teljesen bizonyos­nak, hogy a szemlére kiállított tetem valóban Emesto Che Gue­vara holtteste lenne. Politikai évadnyitás Olaszországban Az olaszok hagyománytiszte­lő emberek, és ragaszkodnak a szokásaikhoz. Egyik jellegzetes nyári szokásuk például, hogy július vége felé „abbahagyják” a politikai tevékenységet, és csak szeptemberben kezdenek újra politizálni. Az idei nyár azonban rend­kívüli volt és cáfolni látszott, hogy legalább egy hónapig szü­netel a politikai tevékenység Igaz ugyan, hogy a parlament két háza csak szeptember közepén kezdte meg a munkát, de poli­tikai vitákban, nyilatkozatok­ban már augusztusban sem volt hiány. Mi a magyarázata ennek a hagyományt kevéssé tisztelő aktivitásnak? Az egyik a nem­zetközi helyzet bonyolultsága és veszélyessége (ami az olaszok számára különösen nyilvánvaló, hiszen közel vannak földrajzi értelmében Görögországhoz és a Közel-Kelethez is). A másik pedig a belpolitika, vagyis a parlamenti választások előszele. A választásokra csak a jövő év tavaszán, vagy a nyár legele­jén kerül sor, de máris felizzott a politikai légkör. A lefőbh vitatéma a NATO. Ismeretes, hogy 1969-ben lejár az Atlanti Szer­ződés, amelyet a tagállamok húsz évre kötöttek. Azóta, kü­lönösen a második évtizedben, megváltoztak a nemzetközi vi­szonyok, és Olaszországban is egyre erősebb az a meggyőző­dés, hogy a katonai tömbök ideje lejárt. A baloldali gondol­kodású emberek aggasztónak ta­lálják, hogy olasz területen NA- TO-támaszpontok vannak, és ezek fölött gyakorlatilag az Egyesült Államok rendelkezik. Említettem már, hogy a görög­országi fasiszta puccs és a kö­zel-keleti háború fokozta az olasz aggodalmakat. Mindezekhez járult még, hogy kitudódott: , a görög fordulathoz hasonló változást terveztek Olaszország számára is. A New York Times fedte fel, hogy ki­dolgozták az úgynevezett Pro- metheusz-terv olaszországi vál­tozatát, amelynek értelmében a szélsőjobboldali körök a hadse­reg reakciós főtisztjeire tá­maszkodva egy tekintélyuralmi rendszert hoztak volna létre a mai — viszonylag demokratikus — kormányzat helyett. A terv végrehajtásáról még nem mond­tak le, csak későbbre halasztot­ták. Érthető, hogy az olasz balol­dali közvélemény — a kommu­nistáktól a demokratikus gon­dolkodású katolikusokig — nagy figyelmet szentel a NATO lejártával kapcsolatos problémáknak és tennivalókna. Az elmúlt hetekben lényegé­ben már kialakultak azok a főbb álláspontok amelyek a különböző politikai csoportosu­lásokat jellemzik a vitában. A baloldal legkövetkezetesebb erői: a kommunisták és a pro­letárszocialisták (akik korábbam Nenni pártjának balszárnyához tartoztak) azon a véleményen vannak, hogy elérkezett az idő a katonai tömbök föloszlatásá- ra és egy európai kollektív biz­tonsági rendszer kidolgozására. Ezt az álláspontot nagyjából magukévá teszik egyes polgári jobboldali és katolikus körök is. Az Egyesült Szocialista Párt egy része — lényegében a volt Szocialista Párt — azon az ál­lásponton van, hogy Olaszország maradjon a NATO tagja, de a szerződést alaposan vizsgálják felül és igazítsák a megválto­zott körülményekhez. E szo­cialista körök azt követelik, hogy az Atlanti Szerződésből — 1969-ben, a megújítás alkalmá­val — zárják ki a fasiszta Por­tugáliát és Görögországot, s ne tartsanak fönn kapcsolatot Spa­nyolországgal, amely formáli­san nem tagja a NATO-nak, de területén amerikai támaszpon­tok vannak. A harmadik fő irányzat képviselői: a volt szo­ciáldemokraták (az Egyesült Szocialista Párt jobbszárnya), a kereszténydemokraták nagy ré­sze és a jobboldal többi párt­ja, akik azt hangoztatják, hogy a NATO úgy jó, ahogy van. Szerintük semmiféle felülvizs­gálatra nincs szükség. Ok még ma is a „szovjet fenyegetés” el­csépelt meséjét ismételgetik, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét az igazi veszélyről, az Egyesült Államok agresszív po­litikájáról, amely Olaszország hajóját is zátonyra sodorhatja. Todero Frigyes

Next

/
Thumbnails
Contents