Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-11 / 240. szám
SflfTÍ. oEídber 11, szerda S. oldal Igazi hazaszeretetre nevel Újjászületik a Kiskőrösi Gimnázium Az egykori falragasz észrevétlenül elvegyül az asztalon heverő naplók, szótárak, óravázlatok között. De ahogy végigböngészem, drámáról tudósítanak a kemény, rideg betűk. Furcsa ellentét az őszi naptól átjárt, békés tanári szobában: s,Mátyás Ferencz, 25 éves, rom. cath., csikós foglalkozású személy” kötél általi haláláról értesülök, aki ,,a’ cs. és kir. katonai rögtönítélő bíróság előtt a körülmények összeegyezése folytán rablóképpen elmarasztal tatott”. — A gyerekek hozták ezt is — mondja Balogh Mihály. — Az ilyen érdekességek előbukkanása, mint például ez a százéves krimi, erősen felszítja a gyűjtőkedvet. A fiatal magyar—latin szakos tanár egy évvel ezelőtt alakított honismereti szakkört a kunszentmiklósi gimnáziumban. Helybeli születésű, hat éve még maga is az intézet növendéke volt. Ide készült vissza tudatosan egyetemi évei alatt is, amit a legjobban az bizonyít, hogy szakdolgozatát Kunszentmiklós helyneveiről írta. Eun büszkeség — őszintén szólva, eredetileg kényelemből választottam ezt a témát, de menetközben rá kellett jönnöm, mennyire nem ismerem a községet, pedig itt éltem mindig. Nyelvészeti rejtélyeken töprengve minduntalan településtörténeti, néprajzi problémákba ütköztem, amiket nem lehetett könyvtárban ülve el- döntenem. Ezért, de főként a közismerten erős és egészséges kun büszkeség igényei miatt vállalkoztam a szakkör vezetésére. — Kik a szakkör tagjai? — Jelenleg csupán húsz másodikos. A honismereti kutatásban nem lehet egyik napról a másikra eredményeket felmutatni. Hosszabb időre van szükség a gyűjtéstechnika elsajátításához, a csoportos munkához nagyfokú összehangoltságra. Valamennyien vállalták, hogy gimnáziumi éveik alatt állandóan dolgoznak. Eddig még dicséretesen tartják elhatározásukat. Űj tagnak csak elsősöket veszünk fel, és csak minden második évben. Így harmadnegyedéves korukra képesek lesznek komoly feladatokat is megoldani. — Milyen feladatok ezek? Távlati célok — Három távlati célon dolgozunk. 1970-re szeretnénk ösz- szegyűjteni Kunszentmiklós fel- szabadulás utáni 25 évének anyagát, és ha minden a legjobban megy, akár nyomdakész monográfiát írni belőle. Persze, ehhez az kellene, hogy a felnőttek régóta alakuló honismereti csoportja is megkezdje működését. Másik tervünk az egész járási helynévanyag feltárása, a harmadik a gimnázium története, az alapítás évétől, 1735- től, napjainkig. — Mennyit sikerült megvalósítani eddig a kétségkívül nagyszabású tervekből? — A falutörténet nyersanyagának mintegy felét már a múlt évben összegyűjtöttük. Helynévkutatásunk az idén már túllép a községhatáron, Tassal foglalkozunk. Az iskola- történethez csak akkor foghatunk hozzá igazán, ha rendezzük a gazdag irattárat, úgyhogy ez a következő lépés. — A helynévkutatáshoz speciális szakismeretekre van szükség, épp ezért meglep, hogy a gyerekek is foglalkoznak vele. Népetimológia — A Bösztörpuszta például, községünk népművész nesztora, Szappanos Lukács szerint, onnan kapta a nevét, hogy a kunok oda jártak „bösztörködni”: civakodni, verekedni. Ezt a szót a táj szótárak sem ismerik, a Bösztör egy török személynevet rejt Lukács bácsi fejtePirandello születésének 100. évfordulóját csütörtökön ünnepli meg a Magyar Írók Szövetségében a drámai és műfordítói szakosztály. Vendégelőadót várnak az eseményre: Giorgio Barberi Squarotti professzort, a torinói egyetem tanárát. Előadását követően Képes Géza getése mégis érdekes, jól példázza a nép mozgékony fantáziáját és a szóalkotás egyik különös esetét. A Kenyérváró dűlőről tudni vélik az idősebbek, hogy Rákóczi csapatainak itt nagy mennyiségű élelmet adtak át annak idején a kun- szentmiklósiak. Az igazsághoz ennek sincs semmi köze, de jól bizonyítja, milyen élénk kuruc hagyományai voltak a vidéknek. Ki tudja, hány ilyen eredetmonda él még a Kiskunságban? Fontos néprajzi, történelmi adalékok. Egy ember képtelen lenne megmentésükre, egy szervezett közösség már sokkal többet tehet. Különösebb képzettség sem kell gyűjtésükhöz, és sokszor többet mondanak, mint a pontos etimológia, amely valóban tudományos képzettséget igényel. Nemcsak az adatok Az iskolai honismereti mozgalom évről évre szélesedik országszerte. Megyénkben is alig van község, amelyben ne működne kutatócsoport. Jelentőségük nemcsak a feltárt adatok mennyiségével mérhető. , Ha ezek a diákok, sokoldalú, társadalmi életünkre figyelő egyéniségekké válnak, bizonyára meghatározó szerepe lesz benne szakköri élményeiknek. A kunszentmiklósiak 15—16 éves fejjel szövetkezeti vezetőkkel „értekeznek”, szemmel kísérik a község gyors iparosodását, tapasztalt közéletit emberek visszaemlékezéseit rögzítik ügyes riportokban. És lassan — számukra talán észrevétlenül — cselekvésre késztető tartalommal telik meg bennük a hazaszeretet fogalma. Szabó János fordításában és bevezetőjével idézik Pirandello legszebb verseit, majd munkásságának lélektani motívumairól Kolozsvári Grandpierre Emil tart előadást, végezetül a IV. Henrik című drámából ad elő részleteket Kállai Ferenc és Sin'kovits Imre. (MTI) Torinói professzor a Pirandello centenáriumon A Bács megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat bajai részlegének brigádjai szorgalmasan dolgoznak a kiskőrösi gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskola bővítésén. Decemberre befejezik a külső munkálatokat a négy tantermet, két tanműhelyt, kémiai előadót és előkészítőt magában foglaló új épületszárnyon. A tanítás ugyan csak a jövő tanévben kezdődik el itt, de mivel a nyári szünetben a régi épület belsejét is felújítják, az iskola úgyszólván teljes egészében újjászületik. Bélyeggyűj tőknek Újdonságok Az „Évfordulók — események” elnevezésű sorozatban október 9-én két bélyeg jelenik meg. Az egyik — 2 forint névértékben — a magyar felsőoktatás 600. évfordulójára, a másik a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karának 300. jubileumára szintén két forint értékben. lésre olyan összeállítást készített; amely már 110 000 darab különböző bélyegből áll. A gyűjtemény az amerikai Scott világkatalógus rendszere szerint épült fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emléksora A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából — előreláthatóan november 7-én — a posta három értékből álló sort bocsát ki. A bélyegek Légrádi Sándornak, sok művészi bélyegünk alkotójának három festményét örökítik meg. Az egyes értékek Lenin életéből vett jeleneteket ábrázolnak: Lenin, a tanító, Lenin arcképe és Lenin, az Aurora fedélzetén. A sorozat több színű raszteros mélynyomással ugyanazzal a nyomdatechnikával készült, mint a nagy sikerű két Festmény-sor. Az egyes bélyegek —60, 1 és 3 forint névértékűek. 110 000 különböző bélyeg Szovjet bélyegek kiállítása A Magyar Filatélia Vállalat ösz- szeállításaival nemzetközi hírnevet szerzett magának a bélyegpiacon, különösen amikor egy amerikai bélyegkereskedő cég megrendelésére elkészült az első olyan gyűjtemény, amely a világ minden tájáról származó százezer darab különböző bélyeget tartalmazott. Most a vállalat megdöntötte saját rekordját, ameny- nyiben szintén külföldi megrendeA Magyar Filatélia Vállalat november 2—25-e között a budapesti November 7 téri üzletében kiállítást rendez a Szovjetunió bélyegeiből. A bemutatott bélyegek meg is vásárolhatók. A kiállításra a vállalat eddig nem kapható szovjet bélyegeket is beszerzett, és így a gyűjtők örömére a gyűjtemények kiegészítésére, illetve teljessé tételére is mód nyílik. Százezer magyar vöröskatona harcolt Szovjet-Oroszországban a forradalom győzelméért. A neves és ismeretlen harcosok közül választottunk ki ötöt, hogy bemutassuk olvasóinknak. 2. A különös biblia Ligeti kiskőrösi kovácsmester fia nem követte apja mesterségét, ahogy ez akkoriban szokás volt. Azt mondta a tanító: olyan jófejű, eszes ez a gyerek, hogy vétek lenne nem taníttatni tovább. Akkoriban nem ment rosszul a kovácsműhely, s Ligeti Károly apja elhatározta; tanult embert csinál a fiából. A Ligeti család történetében ez a gyerek volt az első, aki érettségizett. Alig hogy kézbe kapta azonban az érettségi bizonyítványt, mozgósította a Monarchia. A fiatalembernek is be kellett vonulnia. Mint tanult embernek, járt neki az úgynevezett önkén- tesi jog. El is végezte a tartalékos tiszti tanfolyamot, annak rendje-módja szerint. Hadapród lett belőle, aztán, amikor menetszázadba került, már zászlósi váll-lapot viselt. A zászlós már tiszt, s a tiszt a hadifogságban is külön elbánásban részesül. De Ligeti Károly, aki fogságbaesése után az omszki hadifogolytáborba került, jobban érezte magát a legénység között. Esténként otthagyja a tiszti barakkot, s átmegy a legénységi barakkba. Biblia van a kezében, abból olvas fel valamit a katonáknak, akik nagy figyelemmel hallgatják. A tábor orosz őrsége persze nem tud sem magyarul, sem németül, amilyen nyelveken ez a furcsa „bibliaóra” folyik. Így nem tudják, hogy a „Biblia” tulajdonképpen bolsevik könyv, az ájtatos- kodók pedig bolsevik szeminá- rturnon vesznek részt. A hadifoglyok bolsevik szervezkedése szorosan kapcsolódott az orosz munkások szervezkedéséhez. Az összekötő „Burzsujka”, egy bájos kislány. Becenevét, arról kapta, hogy szülei gazdag emberek voltak, de miután megismerkedett a marxizmussal, szakított velük. Forradalmi munkájáért a cári rendőrség három évre száműzte Szibériába, s most, hogy ideje letelt, letelepedett Omszkban, ahol senki nem ismeri. Ki gon-, dolná, hogy a naponta órákig zongorázó, szemmel láthatóan jómódú úrilány az omszki bolsevik szervezet fontos összekötője. Ligeti Károly is Burzsujkától kapta a könyveket. S tőle kapta a hírt is: Petrográdon nemsokára megkezdődik a felkelés. Ha megjön a jó hír, Omszkban azonnal kikiáltják a szovjet hatalmat. A vörösgárdát előre megszervezték, fegyvereik biztonságos helyen pihennek. Ha a vörösgárda kivonul Omszk utcáira, a bolsevik érzelmű hadifoglyok is azonnal fegyvert kapnak. S néhány nappal november hetedike után fegyverekkel megrakott nehéz teherautók robogtak be a bőr- és nyeregáru- gyár kapuján, ahol a hadifoglyokat dolgoztatták. Az átvételi elismervényt Ligeti Károly írta alá. öt bízták meg a hadifoglyok vörösgárdá jónak megszervezésével. A hadifoglyok forradalmi bizottságának három tagja közül is ő lett az egyik. Magyar nyelvű lapot adtak ki, amelynek Forradalom volt a címe és Ligeti a főszerkesztője. Dolgozott, agitált. S közben feleségül vette Burzsuj- kát... 1918 májusának utolsó napjaiban a csehszlovák légió fellázadt és néhány nap alatt elvágta Omszkot a külvilágtól. Az egész környék a fehérek kezére került, csak Omszk tartotta magát. A kirgiz sztyeppék felől újabb ellenséges erők közeledtek; Rinov fehér tábornok tiszti ezredei. Ligeti elbúcsúzott feleségétől, hogy egy vörösgárdista egység élén Tatárkára menjen, ott akarta megállítani a fehéreket. Útközben azonban a fehérek lovassága és gyalogsága rajtuk ütött. Ligeti katonáival visszaverte a támadást, eljutott Tatárkára, amelyet többször is megostromoltak a fehérek, de mindannyiszor nagy veszteségek után visszavonultak. Ezalatt azonban a front másik szakaszán, Marjanovká- nál áttörtek a légiósok és már közvetlenül Omszk alatt álltak. A városi pártszervezet és a városi szovjet elhatározta a visszavonulást. Egyetlen útjuk volt, a folyókon, az Irtiszen, a Tobon és Tabda vizén ót írbitig, ahonnan már vasúttal mehetnek Jekatyerinburgig. A városi pártbizottság döntését a feleség vitte el motorcsónakon Tatárkára. Hosszú menetelés után jutottak el az Irtis folyóig, mert az országúton nem mehettek, az Rinov kezén volt. A folyón rajta ütöttek a fehérek. Ellenállásról szó sem lehetett, mert lőszerük elfogyott. Ligeti ismét hadifogságba került. Omszkban tartották fogva, amikor megérkezett a hír: Magyarországon kikiáltották a porletárdiktatú- rát. Ligeti fáradhatatlanul harcolt tovább az újabb fogságban is. Az illegális szervezkedés a kolcsakista ezredben szolgáló munkásokra, parasztokra épült. Május elejére kitört a felkeléi Az ezred katonái agyonlőtték tisztjeiket, a város egy részét elfoglalták. A vörös fogolytábort azonban nem tudták elég gyorsan megközelíteni. Kolcsak parlamentert küldött ellenszegülő katonáihoz, és sikerült őket fegyverletételre bírnia. Azt ígérte nekik, hogy büntetlenek maradnak, s a tapasztalatlan, fiatal parasztkatonák felültek az ígéretnek. Másnap Kolcsak százötven katonát végeztetett ki megtorlásul, Ligetit pedig a városi börtönbe szállíttatta. S mivel közeledett a vörösök ellentámadása, 1919. június 2-án Ligeti Károlyt a városi börtön 150 forradalmár foglyával együtt a város szélén kivégeztette. Omszk egyik terén gyönyörű márvány emlékmű alatt nyugszik, kivégzett magyar forradalmár társaival együtt. A város felszabadulása után a börtöncellában, ahol raboskodott, falra karcolt verset találtak, Ligeti Károly írta: „Én ittmaradok névtelen síromban. De olthatatlan tüzű lelkemet Utána tok küldöm, hogy a harcmezőn Gyújtó fényénél csatát nyerjetek. Vörös magyarokkal harcolok ismét, Segíteni megtiport népemen. A kivívott szabadság árnyékában Az élők adják vissza életem”. Pintér István
