Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
i oldal 1967. október 8, vasárnap #&| j i ^ ^ 'fr \ * / »' :M" ,:' % t J | V hí}A* * í: i»;'5 ,• « #\ >» ■Ä5Üi2^Iia3S3riS®l A foktői dráma AZ ASSZONY most negyvenhat éves. Mire letölti a büntetését, közelebb lesz a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Lányai, akik kint várakoznak a tárgyalóterem előtt, a folyosón, régen asszonyi sorban lesznek akkor, hiszen most 13—15 évesek lehetnek, ö azonban csak ül a vádlottak padján s minden kérdésre összerezzen, gyakran elerednek a könnyei és rázza a zokogás. Férjét, akit iszonyú baltacsapásokkal ő küldött a halálba, már régen eltemették. Míg a bíróság bevonul a tetembe, azon gondolkodom, mi lyen érzés lehet a két kiskorú lánynak tudni, hogy apjukat megölték, s a gyilkos az az asszony, aki őket a világra hozta, s akit fegy őrök kísértek a tetembe? Hogyan vélekednek anyjuknak erről a borzalmas cselekményéről, amely kétségtelenül egész életükre mély nyomot hagy fogékony lelkűkben, mint ahogy hajuk alatt is meg látszik még a baltacsapás nyoma. Az anya velük is végezni akart... A Kalocsai Járásbíróságon a helyszínre kiszállva megkezdi tárgyalását a megyei bíróság. — Bogdán Jánosné! Megértette a vádat, és bűnösnek érzi-e magát? — Igen! A vádat megértettem és bűnösnek érzem magam, — mondja halkan az asszony és sírva fakad. A vád: Több emberen elkövetett szándékos emberölés kísérlete. Mi vitte rá Bogdán Jánosné foktői lakost iszonyú tette végrehajtására, miért követte el borzalmas cselekményét? Ezekre a kérdésekre keresett választ a több napos tárgyaláson a bíróság. Csaknem húsz évvel ezelótt kötött házasságot a két ember. Az asszony akkor 27, a férfi húszéves volt. Kezdetben viszonylag békésen éltek, majd megszülettek a gyerekek. A férj szőlőmunkásként dolgozott, jól keresett, később autót is vett és járta a vidéket. A köztük levő korkülönbség azonban hamarosan elhidegítette a férfit aki más nőknél keresett és talált ismeretséget. Levelezett, s gépkocsijával sokszor napokra eltűnt otthonról. Végül úgy határozott, hogy elhagyja feleségét. Tíz évvel ezelőtt el is költözött otthonról, de a gyerekekről nem gondoskodott. Az asz- szony feljelentette. Bogdán János ekkor visszament a családhoz Felesége szemrehányást tett neki, s a férfi válaszképpen megverte. Bogdán János visszatérésével tehát semmi sem változott, sőt egyre sűrűbb lett köztük a veszekedés. Közben az asz- szony a gépkocsiban megtalálta a leveleket és ezek alapján felutazott Budapestre, hogy felkeresse azokat az „ismerősöket”, akikhez férje járt Az asszony belátta, hogy sorsa talán csak akkor fordul jobbra, mindketten akkor nyugszanak meg, ha elválnak. Január negyedikén beadta a válókeresetet anélkül, hogy a férjével előzőleg erről beszélt volna, sőt Bogdán János ekkor nem is volt otthon. MIKOR MÄSNAP este hazajött a férfi, felesége elmondta neki, hogy beadta a válókeresetet. Azt várta — bár ezt nem vallotta be —, hogy a férje igyekszik lebeszélni meggondolatlan lépéséről, de az csak annyit mondott, hogy „csináj, amit akarsz”. Emiatt ismét veszekedés támadt, de a késő esti órákban csak lecsillapodtak és lefeküdt a család. Bogdán János egy külön szobában aludt, s amikor már mélyen elmerült az álomban, az asszony felvette a konyhában levő baltát, bement a szobába és több, erőteljes csapást mért az alvó ember fejére, aki eszméletét vesztette. Ezután Bogdánná visszament a saját szobájába, s ágyában ülve hosszú levelet írt, abban végrendeletszerűen intézkedik a vagyonról, házról, autóról stb., mert úgy határozott, hogy megöli a két kislányt is, „ne maradjanak idegenekre”. Mikor befejezte a levelet, fogta a baltát, és mindkét lányt fejbevágta. A gyerekek felébredtek, s rémületükben egyszál hálóingben az ablakon keresztül menekültek el a januári hidegben. Bogdán Jánosné ezt látva elszaladt anyósáék lakására, ahol a gépkocsit tartották s a baltával beverte az ablakait. Visszafelé menet a rendőrök fogták el az utcán. A férfin már nem tudtak segíteni, sérüléseibe belehalt. A két kislány hamarosan felépült. AZ ASSZONY most itt ül a vádlottak padján, sír, zokog, de ez már nem változtat a súlyos cselekményen, nem támasztja fel a halott férjet... Erkölcsileg el kell ítélnünk a férfi ingadozásait, kicsapongásait, de a törvények szerint az asszony a bűnös, s ezt a megyei bíróság meg is állapította. Bogdán Jánosnét 12 évi szigorított börtönre ítélte és nyolc évi időtartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. G. S. Képzőművészet és építészet Az NDK-ban folyó nagyszabású építkezéseknél különös súlyt helyeznek az épületek művészi kiképzésére. Törvényileg előírták például, hogy a lakónegyedek építési költségeinek Z százalékát képzőművészeti díszítésre kell felhasználni. A képzőművészet alkalmazásának szép példáit találjuk Berlin központjában, az Alexanderplatz környékén és a Kari Marx-AH én folyó építkezéseken. A Kari Marx-Allétól északra és délre fekvő két, egyenként ötezer lakosú lakónegyed közé művészileg illesztettek be néhány középületet, kulturális és idegenforgalmi központot. A Pedagógus Ház, a Moszkva Kávéház, a Berolina Szálló és az International Mozi impozáns épületeit számos képzőművészeti alkotás díszíti. Plasztikus faldísz. Gipszkerámia az International Mozi épületén. Próba és küzdelem az öntödében Lobogó fényeik az üzemcsarnok hátsó falánál, a kupolóból izzósárgán ömlik ki a salak, lángnyelvek csapódnak ki, itt készül a kádakhoz való vas, ami a gépi öntöde szalagsorára kerül. A berendezés végighúzódik a csarnokon, mozgásától remeg a betonpadozat. A hatalmas géprészek forgása, siklása rémisztő zajjal jár. A teremben két ilyen szalagon készülnek a fürdőkádak, de minden figyelem az „A”-vonalat illeti. A „B”-t már átvette a ZIM Kecskeméti Gyáregysége. Az „A”- nak a héten kellett bizonyítania. A gépsorok mellett ütemesen dolgozó emberek. Két percenként ismétlődő mozdulatok, a haj lás, a lépés, a szerszámok kézbevétele kimért tempó szerint történik és közöttük a másodpercek lassan múlnak. Mindannyiuk mögött nehéz hét álL Most került sorra az átvétel, a héten tartották meg a 88 órás próbaüzemet. Délelőtt, délután dolgozott a hatalmas berendezés és az esti órákban is — amikor ott jártunk — több mint tíz műszaki felügyelete alatt folyt az átvétel. Persze nem olyan egyszerű, kényelmes helyzetet kínáló órákról, napokról van szó. Miért mondja Pogány Károly üzemmérnök, aki délután az egész gyáregység tevékenységéért volt felelős, hogy „Harc ez a javából”? Mert a próbaüzem időszakában is tervet kellett teljesíteniük. Óránként legalább 23 kádat gyártani. Emellett vasat adni a régi öntödének is, mert az ottani kupoló nem működik. A homoküzem építés alatt áll, de folyamatosan adnia keli az öntéshez szükséges anyagot. Közben előfordul, hogy eltörik egy csapágy a hajtóműben. A karbantartóknak fél napi munkát jelentene. De ott a helyszínen. mérnök és művezetők és munkások összefogásával két és fél óra alatt kijavítják. Mire a lakatosok megérkeznek, már folyik tovább a termelés. Vagy öntés után észreveszik, hogy a kád íalméretei nem megfelelőek. Egyik oldal hat milliméter, másik oldal 1 milliméter. Szabályozni kell a formázó t. Bizony, öntudatos összefogás kell ahhoz, hogy ez 15 perc alatt sikerüljön. De a műszak teljesítményadatain meglátszik a kísérleti gyártás. Hétfő: 164 kád. Elromlott a daru, és ekkor történt a hiba a formázóban. Kedd: 217 kád. Szerdia: 203 kád. És így tovább... Az angol képviselők feszülten figyelik az általuk szállított, átadás alatt álló gépjét. De őket csak az érdekli, hogy a gép óránként adja a 23 kádat Hogy ehhez jöjjön a vas, a homok, az a gyár itteni kollektívájának a gondja. A feltételeket a működéshez nekik kell biztosítani. És nem maradhatnak le. Presztfcskérdés is a külföldiekkel szemben, látniuk kell, hogy a magyarok helytállnak, de a tervkövetelmények is ösztönzőek. A sikerhez kollektív munka kell. az, hogy a mérnök, a művezető folyton éreztesse a munkásokkal, mennyire fontos poszton állnak mindany- nyian. És az ütemes, kimért mozdulatok közben az emberek számontartják a gépek rezdüléseit is. Küzdelmes hét volt és nemcsak a gépek próbája. B. K. Rendszeres autóbuszjárat Baja és Zombor kozott A napokban lezajlott tárgyaláson megállapodás jött létre a 9-es számú AKÜV és a zombori autóközlekedési vállalat vezetői közö<tt: november 1-től kezdődően, rendszeres autóbuszjáratot indítanak Baja és Zombor között. Régi kívánsága teljesül ezzel a bácskaiaknak, hiszen Baján, Hercegszántón, Dávodon, Nagybaracs- kán sok olyan lakos van, akinek rokonai, ismerősei Zomborban és környékén élnek. Mint ismeretes» nemrégiben megnyitották a határátkelő helyet, és így sor kerülhetett a rendszeres autóbuszjárat indítására is. Egy-egy autóbuszt küld az új vonalra a megyei, illetve a zombor! vállalat. Bajáról naponta háromszor, 5.35-kor, 9.35-kor és 18 órakor indulnak a gépkocsik. Zomborról visz- sza 8, 14 és 18.45 órakor érkeznek. A menetdíj 21.80 forint lesz. Elmennél-e a munka temetésére? súlyát nem szabad túlbecsülnünk, de egyik-másik véleményre azért nem árt odafigyelni a pedagógusoknak, ifjúsági vezetőknek. Mielőtt az új mechanizmussal kapcsolatos ismeretét paKlinger Adám, a kecskeméti sikerült találkozás. Inkább csak is^Iri ipari tanuló-iskola fiatal peda- illendőségből kértem el végül a eléggé ezt a kérdést. A szülők- gógusa meghívott az osztályfő- dolgozatpaksametat. tői, ismerősöktől hallottak és nöki órájára. Nagyon érdekes- otthon — még mindig nem néhány újságcikk, rádióközle- nek ígérkezett a program, mert nagy lelkesedéssel — nekiáll- mény alapján próbáltak eliga- egy olyan dolgozatot akart meg- hogy átböngésszem a lapo- zodni a közgazdasági kérdések Vi^.,aZ„r erettsfglzett fla" kát, s rövidesen örömmel álla- sűrűjében, több-kevesebb siker- talokbol álló — osztállyal, ami- pítottam meg: becsaptak a fia- rel. Annyit a legtöbben megái - ben a következő kérdésekre talok. Heccelődő, „nekem aztán lapítanak, hogy a gazdasági kellett választ adniok: Mi a vé- min(jegy” pózt öltöttek az órán. fejlődésből szükségszerűen kö- leményed az uj gazdasági me- nern találtuk meg a kellő vetkező lépés a reform, s mert chanizmusrol? Mi a veleme- hangot, talán fáradtak voltak a a népgazdaságnak hasznos, nyed a KISZ-rol. Elmennél-e napj munka után, vagy egysze- hasznos a dolgozók széles tö- a munka temetésére? Mivel töl- nem hagyták szóhoz jutni megeinek is. A részfeladatok töd a szabad időd? a többieket a tréfamesterek, közül azonban elég keveset tudAz óra megkezdése előtt bele- Most már mindegy. Lényeg az, tak meghatározni: nagyobb vál- pillanthattam néhány — a meg- hogy e dolgozatokból olyan em- lalati önállóság, a termékek egyezés szerint névtelenül írt berek szóltak hozzám, akik minőségének javítása stb. Jól — dolgozatba is és a válaszok élénken figyelnek mindarra, érezhető az is, hogy nincsenek alapján izgalmas vitára számi- ami köröttük történik, tisztelet- tökéletesen tisztában vele: mi tottam. re méltó buzgalommal próbál- rejlik például a mögött, hogy Csalódnom kellett A tanulók nak választ adni az eléjük „a vállalatok saját erőből gazzöme semmi hajlandóságot nem bukkanó kérdésekre, s nem dálkodnak majd”, mutatott arra, hogy véleményt szégyellik bevallani azt sem, Többet és jóval alaposabban nyilvánítson. Néhányan — ha ez nem mindig sikerül, szemmel láthatóan az osztály „jópofái” — kértek szót újra és Hallomásból újra, de többnyire csak azért, hogy „rázós” kérdéseket tegye- Mielőtt átadom a szót nekik, nek fel az újságírónak, vagy hangsúlyoznom kell a követke- egy-egy jó „beköpéssel” har- z5ket: mindössze harmincegy- sahh ellenőrzést”, s azt is, hogy sány nevetésre ingereljék tár- néhány azonos korú és iskolai ”? vezetők jövedelme a gazda- saikat végzettségű fiatalról van szó. eredménytől függ majd”. Az osztályfőnök megtette, ami Hiba lenne tehát, ha bárki is Mindössze néhány dolgozat tőle telt, de a diskurzus mel- általános érvényű következte- árulkodik a teljes tájékozatlan- lékvágányra terelődött. Beval- téseket vonna le a tőlük hal- Ságról és még kevesebből csen- lom, kicsit elkeserített a balul lottak alapján. A tanulságok dűl ki ilyen disszonáns hang: foglalkoznak a bérezéssel, anyagi ösztönzéssel. Nyilván azért, mert a gyárban, családi körben Is erről esik a legtöbb szó. Helyeslik a ..fizetések arányosabb elosztását”, a „szóró-
