Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

T96T ofttőber 8, péntek .£~’ B. oldal Felkésxülten Színházunk új tagja — Milyen volt ez a két hét? — Kellemes ... Illetve ez túl­zás ... Jó és főképp hasznos. Örülünk, hogy eljöhettünk. Kecskeméten, a volt öthóna­pos pártiskolán most. rövid tan­folyamokat tartanak. Az őszi évad első vendégei vezető pro­pagandisták voltak, összesen mintegy százan az első két hé­ten és után ismét százan, a me- g'.'e minden részéből, valamint Csongrád megyéből. Részben a marxizmus—leninizmus esti kö­zépiskolájának előadói; a töb­biek az alapfokú pártoktatás, a KISZ és a szakszervezeti ok- t-lás propagandistái. Röckl József: Nálunk több mint harminc a létszám a marxizmus—le­ninizmus esti középiskoláján. A tanfolyam szerintem a pe­dagógusoknak is hasznos volt. Ahogyan Röckl József csátal- jai^ Iskolaigazgató mondta az imént: túlzás volna azt állítani hogy kellemes időtöltés volt ez a két hét. Alaposan felkészítet­ték a résztvevőket a most in­duló pártoktatási évadra. Sokat kellett tanulni. Többnyire napi két előadást hallgattak, s utá­na konzultáció, vita. — De elbírtuk — mondja Röckl elvtárs — Sietni kellett, mert otthon már vár a munka. — Nálunk már meg is kezdő­dött az oktatás. Egy kicsit saj­nálom, mert filozófiával kezdő­dik a tananyag, s én abból sza­kosítót végeztem. Most a ta­nácselnök elvtárs helyettesít. A közbeszóló Csejtei István­ná, a Tápéi Községi Tanács V. B. titkára. De mégse bánja, hogy eljött: — Sok segítséget kaptam itt ahhoz, hogy ezután jobban vé­gezzem a dolgom. Főképp pe­dagógiai ismereteket. Ezt említi a harmadik hall­gató is: Horváth György, a ba­jai járási pártbizottság osztály- vezetője: — Eddig hogyan lett propa­gandista valaki? Elvégezte a pártiskolát, az esti egyetemet, aztán ezt mondták neki.: tudsz, Horváth György: <?j ok­tatási formán tanítok: a ma­gyar párttörté­net tanfolya­mán. Az új mindig nehe­zebb, mint a kitapasztalt és ismert út. taníts! A pedagógiáról kevés szó esett, az is inkább biztatás volt: hogy alkalmazzuk. Most először tanultuk itt. hogy ho­gyan kell tanítani. Valóban, a tanfolyam prog­ramjában többek között ilyen előadások szerepeltek: a fel­nőttoktatás pszichológiai és di­daktikai sajátosságai: a politi­kai oktatás sajátos vonásai: a művészi alkotások alkalmazása a propa?~ 'a munkában; a szemléletessé a politikai okta­tásban stb., stb. — Eddig tehát — mondja Árvái István, a Keceli Községi Tanács V. B. elnöke — több­nyire ösztönösen oktattunk. — Persze még így se rossz eredménnyel — vetem közbe — hiszen az évek során kialakult a megyében egy meglehetősen jó, gyakorlott előadó gárda. — De nagyobb hatásfokkal, hasznosabban végezhetjük ez­után a munkánkat, ha tudato­Csejtei István­ná: Nem volt éppen sok idő körülnézni a városban... Jártam már többször is itt a tápéi népi együttessel, de most újra láttam: Kecs­kemét gyorsan, szépen fejlődik. san élünk az itt tanult peda­gógiai elvekkel és módszerek­kel. A propagandisták többsége számára tehát elsősorban ezért volt hasznos a kéthetes tanfo­lyam. De mi szüksége volt rá Röckl Józsefnek és a többi pe­dagógusnak? — Mert egyrészt itt a pártok­tatás speciális pedagógiai kér­désedről hallottunk, másrészt sok olyan egyéb témáról, ami­ben nekünk is kellett a segít­ség: a kultúra, az irodalom helyzete, a filozófia korszerű problémái, a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdé­sei. .. Legfőképpen pedig az új mechanizmus! — Jómagam például évekkel ezelőtt tanultam az e6ti egyete­men politikai gazdaságtant — mondja Csejteiné elvtársnő. — Azóta sok a változás. Itt most ezek is tisztázódtak előttem. — Az új mechanizmus körül a közvéleményben sok még a bizonytalanság és a félreértés Árvái István: Az első héten erős volt az iram. A máso­dikon már ju­tott idő üzem- látogatásra is. Falusi párt­munkásnak ez egyszerre érde­kes és tanulsá­gos volt. — mondja Árvái elvtárs. — Éppen ezért fontos, hogy ml, propagandisták meggyőzően is, egyszerűen is tudjunk felelni, kinek kinek a képzettsége sze­rint. Megértetni és egyetérteni! Ehhez kaptunk itt segítséget. Horváth elvtárs kér szót: — Ahogyan Kádár elvtárs megfogalmazta: az új gazdaság- irányítási rendszer népünk har­madik nagy vállalkozása. Én különösen fontosnak tartottam a párt szerepéről itt elhangzot­takat. Jól meg kell értetnünk a hallgatóinkkal, hogy mi a he­lye. szerepe az új mechanizmus­ban a pártnak, mit tehetnek és kell tenniök a helyi pártszerve­zeteknek. ... Az idén először rendezett Ilyen előkészítő tanfolyamokat az oktatási évad előtt a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya. Ha kísér­let volt: sikerült. Az új felada­tokra felkészülten indulnak me- gyesaerte a propagandisták az új évadnak. Mester László Érdekes emberek Kilencven nrszág pénze három fiókban Kétezer-egyszáz kis papír- tasak gondosan rendberakva. Mindegyikben egy-egy pénzda­rab. Kívül feltüntetve az érme rövid leírása, anyaga, nagysága, mikor bocsátották ki, és így to­vább. A részletesebb adatok egy külön kartonlapon olvashatók. Minden darab pénznek külön „személyi lapja” van. Mindez három fiókban. Leányfalusi Károlynak, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei fő­előadójának kellemesen beren­dezett lakásán. Kilencven or­szág, különböző időpontban ki­bocsátott fizetési eszköze talál­ható itt. Azonkívül a numizma­tikával foglalkozó magyar, fran­cia, angol, cseh szakirodalom. — Mióta hódol ennek a szen­vedélynek? — Huszonkét éve. Pontosab­ban a felszabadulás óta. Kizá­rólag érméket gyűjtök, tehát papírpénzt nem. Kinyitja a felső fiókot. Ezek itt mind magyar érmék — mondja. Nézzük csak közelebbről Itt az első magyar pénz, az ezüst­dénár, amit I. István bocsátott ki. Ez pedig a világ eddigi leg­kisebb pénze. Zsigmond magyar király verette. Az ezüst obulus. Szinte elvész az ember tenye­rében. Akkora mint egy borsó­szem. Nem lehetett könnyű fi­zetni vele, hisz alig lehet látni. 1 Első Lipót 15 krajcárosa viszont | akkora, mint egy mai kétforin­tos. Rákóczi idejében 14 féle pénzt vertek, legalább kétszáz válto­zatban. Nehezen ismerhette ki magát abban az időben az atya­fi a sokféle fizetési eszköz kö­zött. Végigkísérjük a magyar pénz történetét mind a mai napig. Vendéglátónk lelkesen, szenve­déllyel magyaráz. En pedig köz­ben arra gondolok, hogy bi­zony mint minden hobby, ez sem csak egyszerűen gyűjtés. Rendkívüli földrajzi, történelmi tájékozottságot kíván. A következő fiókban már külföldi pénzek. Egy, csaknem kétezer éves érmét tartok a ke­zemben. Vitéllius Aulus Ger- manicus császár ezüst pénzét. Hetven különböző római érme van itt a tasakokban. Vala­mennyi más-más uralkodó ne­véhez fűződik. Még néhány érdekesség. Oroszországban 1804-ben az öt- kopekos csaknem hét dekás volt, ebből 15 darab több mint egy kiló. Tíz év múlva meg­jelent e rézpénz miniatűr mása ezüstből. Az előbbi túl nagy. az utóbbi pedig túl kicsi volt. — Sokan hódolnak ennek a szenvedélynek? — Az országban körülbelül ezren vagyunk. Itt Kecskemé­ten egy tucatnyian. Rendszere­sen összejövünk újabb ismere­tek gyűjtésére, pénzcserére. La­punk: a Numizmatikai Közlöny és Az érem. Hallottam, hogy egy-egy régi pénznek milyen értéke van. Apafi erdélyi fejedelem által kibocsátott százdukátos arany néhány éve egy londoni árveré­sen 4800 angol fontért cserélt gazdát. — Mennyit ér az ön gyűjte­ménye? — Egy Trabant árát biztosan — válaszol szerényen. — Kik a numizmatika leg­nagyobb magyar szakértői? — Dr. Huszár Lajos, aki a közlönyt is szerkeszti, dr. Un­ger Emil. aki 1960-ban egy ka­talógust készített. — Mit szól a felesége ehhez a hobbyhoz? — En is segítek — felel a férje helyett az asszonyka. — Annyira érdekes szenvedély ez, hogy már magam is rabja let­tem. — Mik a további tervei? — Most egy pénztörténeti ki­állításra készülök. A Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjánál rendezzük, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére. Kereskedő Sándor Egy kicsit haza is jöttem Együtt járt a főiskolára Szi­lágyi Tiborral. Két éve végez­tek. Szilágyi Kecskemétre ke­rült, Horváth László pedig sok­kal meszebbre, Békéscsabára. — Éppen akkor építették át a békéscsabai színházat Száz tájelőadással kezdtem a pályát. Fél év telt el, s rábízták a Néma levente címszerepét. Ko- dolányi Földindulásában Görbe János egykori filmbeli szerepét, a prédikátort kapta. Bródy Ta­nítónőjében ő volt a tanító, s a Stuart Mária Davidson kancel­lárja. — Sok, nagy, nehéz feladat volt! Nem panasz! Csillog a szeme. Ennyi nagy szerep, s mindössze huszonnégy éves! — De játszottam már hatvan­évest is. A főiskolán fiataltól öregig mindent. Talán mély, messzeható hang­ja miatt bíznak rá szívesen idő­sebb szerepeket. Mosolyogva mondja, hogy vol­taképpen nem is jött idegenbe Kecskemétre. Az édesapja vas­utas. Egy ideig Városföldön volt állomásfőnök. De már 1950 óta Pesten laknak. Hogy a gyerekkori emlékek szóba kerültek, megkérdezem: mindig is színésznek készült? — Nem. Eílőadóművész akar­tam lenni. Középiskolás korom­ban sokat szerepieltem. Nagyon szeretem a verset. A vers több lehet, mint egy hosszú regény. Kifejezése és megismertetése a Világ, vagy az élet egy részé­nek, fontos részének, amely azonban önmagában kerek egész... A filozófia is azért érdekel, mert minden oldalról közelítve az egész megismeré­sére törekszik... De nem erről kezdtem beszélni. Negyedikes gimnazista koromban egy elő­adás után odajött egy volt is­kolatársam, akkor már főisko­lai növendék. Hová jelentkez­tél? Mondom, hogy sehova. Mi akarsz lenni? Előadóművész. Hogy képzeled,, azt csak úgy le­het? Gyere hozzánk, aztán majd utána... Egy héttel a határidő előtt jelentkeztem. Felvettek. S végül mégis színész lett? — Először is: még nem tu­dom, hogy színész leszek-e? Ez olyan pálya, ahol csak a diploma megszerzése után vá­lik el, hogy alkalmas-e az em­ber, amire már oklevél „jogo­sítja’. Ahhoz, hogy igazán szí­nész legyen az ember, sok év kell. Másodszor p>edig: nagyon kevés az, aki csakis előadómű­vész. És valóban nem lehetek azzá színészi tudás nélkül. Még egy kérdést: Az évad­nyitó gálaesten Arany János Tengeri-hántás című versét mondta. Fiatalembertől mai költőt vártunk volna. — De mennyire modem a Te­temrehívás! Többszólamú. Ugyanaz a történet más, más hangokon. Nem is egy vers, ha­nem egyszerre több ... Nem szereti a mai költőket? — Dehogynem! Főképp a mai öregeket. Illyést, Vass Istvánt... De legjobban Radnótit. Visszatérünk még röviden a színházra is. Tavaly három be­mutatót látott itt Horváth Lász­ló. Leginkább a közönség ra­gadta meg a figyelmét. A2 őszinte lelkesedés; a színészet, a színház iránti tisztelet és jó­indulat. — öröm lesz itt játszani!... Először Fagyejev Tizenkilen- cenjében látjuk, novemberben, a parancsnok fiatal helyettesé­nek szerepében. M. L. . A jugoszláv tu műsora I * FENTEK t.U): Iskola-tv. — 14.5«: Iskola-tv. — 17.10: Zenés rejtvények. — 18.00: Tv-üjdonságok. — 18.15: Hangver­seny bohókás ifjaknak. — 19.05: Ri­portműsor. — 19.54: 36 éjszakát, gyerekek! — *0.00: Tv-hiraflő. —< 10.30: Abbázia «7. —1 K.10: Tv-hír- adő. Intézeti Napok a Kecskeméti Óvónőképzőben A Kecskeméti Óvónőképző In­tézet az idei intézeti napokat a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának szenteli. Október 16-án, hétfőn Sebő Gyula igazgató ünnepi megnyitója után Makarenkóról tartanak előadást és korreferá­tumot, majd a szocialista kö­zösségi nevelés makarenkói el­veiről vitatkoznak a pedagógu­sok Hétfőn este 7 órakor a Katona József Színházban rendezik meg „Októberi szimfónia” címmel az intézetek jubileumi emlékünne­pélyét. A műsorban részt vesz- hek: a Kecskeméti Óvónőképző Intézet Irodalmi Színpada, to­vábbá a szarvasi, soproni és kecskeméti intézetek énekkarai. Ugyancsak a hétfői program­hoz tartozik még a kiállítások megnyitása is. Három kiállítást rendeznek az intézeti napok al­kalmával : A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. éve, to­vábbá A magyar óvodapiedagó- gia fejlődése 1828-tól napjain­kig és az Óvodai barkácsolás című kiállításokat. A magyar óvodák fejlődését bemutató ki­állítás egyben magját jelenti az óvodai múzeumnak is. Október 17-én, kedden Babodi Béláné (Kecskemét), dr. Kovács György (Szarvas), dr. Krajnyák Nándor (Kecskemét), Megyeri György (Sopron), Vajda Aurél (Sopron), valamint Bauer Ti- borné (Sopron) tartanak elő­adást, illetve korreferátumot. A harmadik napom, szerdán hirdetik ki annak a pályázatnak az eredményét, amelyet a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Pe­dagógusok Szakszervezete, az Országos Pedagógiai Intézet és az Óvodai Nevelés című folyó­irat a forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére a közösségi nevelés iránt érdeklődő nem pe­dagógus szakemberek és s2ülők számára meghirdetett. A beérke­zett pályamunkákat értékelik majd részleteket olvasnak fel a díjnyertes művekből.

Next

/
Thumbnails
Contents