Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

1967. október 6, péntek S. oldal Hatvanezer literes negyedév Adatok, számoszlop, grafikon — 60 ezer liter barackpálinka absztrakciója. Ennyit főznek ugyanis az idén a kecskeméti általános fogyasztási szövetkezet helvé­Hova kerül innen a pálinka? Nagy hordókban viszik a li­kőripari vállalat és a vendég­látó szövetkezeti központ tele­peire. Ott palackozzák, „fütyü­lősen” vagy anélkül. Onnan is Több mint százhúsz szocialista brigád versenyez a halasi járásban Vállalásaik értéke csaknem 50 millió forint Pár tized híján 15 fokos az almaszesz — állapítja meg Horváth Lajos műszakvezető. fciai szeszfőzdéjében. Stílszerűen szólva, a „lepárolt” adatokról Búzás József, a főzde — a gyü­mölcsfákkal körülvett tanyai üzem — vezetője tájékoztat: — Éjjel-nappali működéssel, 24 óra alatt 13—15 hektó pálin­Magyar István hatalmas kádban készíti elő a cefrét. ka folyik le a csöveken. A 60 ezer litert 80 vagon cefréből főzzük. Ekkora mennyiségre még nem emlékszem, pedig nem tegnap kezdtem a szakmát. A tavalyinak több mint a három­szorosa. A kihozatal is jó, egy mázsa alapanyagból nyolc liter pálinka lesz. A barackfőzés — negyedévi munka. És a többi háromne­gyedben? Szamóca, szilva, ve­gyes gyümölcs, törköly. Szilva most az átlagosnál kevesebb lesz. Almára nem lesz panasz. Törkölyből mindig van elegen­dő. Egész évben 350—400 vagon nyersanyagot dolgoznak fel. Honnan szedik össze ezt a tö­méntelen mennyiséget? Bizony, korántsem csak Helvécia hatá­rából. Az idén is jön nemcsak Baja, Jánoshalma, Kalocsa, de még Lenti, Siófok és Szentes vidékéről is. Az utóbbi időben emelkedett a nyersanyag ára, ezt a kapacitás teljes kihasz­nálásával lehet ellensúlyozni. exportálják. Nem lehetne mind­ezt itt megcsinálni? Ügy véljük, ez csak felkészülés, beruházás kérdése. Nemrégiben, éppen a minőségi javítás végett, érdekes újítást vezettek be: a lepárló vezetéken szűrőcsöveket helyez­tek el, amelyek felfogják a koz­maolajat, s csak a tiszta ízeket, zamatokat engedik át Búzás József örömmel és lel­kendezve mutatja a huszonkét tagú szocialista brigád valóban díszes, dekoratív naplóját. Min­den kisebb-nagyobb eseményt feljegyeznek, amely a brigád életében történik. Innen is lát­szik, hogy régóta összeszokott törzsgárda dolgozik itt. H. D. A kiskunhalasi járás mező- gazdasági és ipari üzemeiben széles körben bontakozott ki a szocialista munkaverseny. A szervezésében hatékonyan köz­reműködtek a párt- és tömeg­szervezetek, s nem utolsósorban a gazdaságvezetők. A verseny legfejlettebb formája, a szociá­lisa brigádmozgalom is szép si­kereket ért már el. Az idén a járási versenybi­zottság — a tömegszervezetek­kel együtt — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére hirdet­te meg a versenyt. A felhívás­hoz csaknem valamennyi közös gazdaság csatlakozott, s a tsz- gazdák mintegy négy és fél ez­ren 46 szocialista brigádban küzdenek a jobb termelési ered­ményekért. Terven felül vállalt munkájuk értéke meghaladja a 41 millió forintot. Ugyanakkor az állami gazdaságokban, a gépja­vító állomáson és az ipari üze­mekben összesen háromezren 77 szocialista brigádban ver­senyeznek, s vállalásaik értéke több mint 7 millió forint. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben egyaránt gondos­kodtak a legjobb eredményeket elérők jutalmazásáról is. A pénzjutalmakon kívül csak a termelőszövetkezetekből már ezernél is többen voltak — ju­talomként — társasutazáson, Harkányfürdőn és a Balaton mellett pedig a nyáron 350-en üdültek. Hasonló juttatásokban volt részük az állami gazdasá­Űj irányítóközpont a Szegedi MÁV Igazgatóságon Ilyenkor csúcsforgalom ide­jén különösen nagy munka há­rul a vasút irányító szolgálatá­ra. A Szegedi MÁV Igazgatóság területén évekkel ezelőtt meg­kezdték egy nagyobb arányú fejlesztési program végrehajtá­sát, amely nagy mértékben segí­ti az irányító szolgálat tevé­kenységét. Ha már a pályák korszerűsítését elvégzik, akkor feltétlenül szükség van erre is, hiszen a sebesség növelésével együtt szervezettebb irányítás­ra is szükség van a biztonsá­gos közlekedés érdekében. A forgalmi, vontatási és ke­reskedelmi osztály munkájának meggyorsítására, gazdaságosab­bá és könnyebbé tételére új központi irányító állomást sze­reltek fel az igazgatósági épü­letben. A mintegy másfél millió forintos beruházás terveinek el­készítését Koinok Jenő mérnök irányításával a nyolctagú „Ga­garin” tervező brigád végezte, ám segítséget nyújtott a Vas­úti Tudományos Kutató Inté­zet és a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet is. Az irányítóközpont építését 1967. januárjában kezdték el, s a korszerű követelményeknek megfelelően már el is készült. Az íróasztalokon dinamószerű kis telefonközpontok helyezked­nek el, amelyek azt a célt szol­gálják, hogy az irányító szolgá­lat dolgozóinak az eddigi hat te­lefon helyett csupán két tele­fonnak a kezelésével kelljen foglalkozniuk. A kis központ se­gítségével egyébként több szol­gálati helynek szóló közleményt lehet egyszerre leadni. A be­rendezések beváltak, s az új irányítóközpont már segíti a csúcsorgalom sikeres lebonyolí­tását / Szilád! Sándor gok és az ipari üzemek élenjáró dolgozóinak is. Az egész évi munkaverseny alapos megszervezésében a kö­zös gazdaságok sorában példát mutat a tompái Kossuth és a mélykúti Üj Élet Tsz, de még jónéhány szövetkezet érdemel elismerést a jó szervezésért, s a brigádmozgalom fellendíté­séért. Figyelemre méltó, egyszer­smind örvendetes, hogy a ver­senymozgalom a falusi fiatalok körében is kedvező visszhangra talált László József elvtárs, a kis­kunhalasi járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője a versenymozgalom to­vábbi támogatásáról elmondot­ta: — Pártszervezeteink, társa­dalmi és állami szerveink, s nem utolsósorban a nemrég megalakult területi tsz-szövet- ség fontos feladata a többi közt, hogy falvainkban hatékonyan segítsék a szocialista brigád­mozgalom fejlődését. Főként a gyenge fcsz-ekben szükséges a versenymozgalom lényegének és céljának tudatosítása. E tekin­tetben a művelődésügyi szer­vekre is sok tennivaló vár. Mi­előbb meg kell szervezniük a szocialista brigádok találkozó­ját, s a mozgalom szélesedését szolgálnák a szakmai, kulturális és sportvetélkedők is. Az igé­nyeknek megfelelően a TIT se­gítségére is számítunk. Mindezt annak a célnak az elérése véJ gett, hogy a szocialista módon élni, tanulni és dolgozni jelszó a járás községeiben is mielőbb megvalósuljon. V. I. Hűtőházak magasodnak A hasznot, amely a gyümöl­csök téli vagy tavassá árusításá­ból rendszerint származik, a kiskunhalasi járás közös gazda­ságai is maguk akarják megsze­rezni. Ezért hűtőtárolók építé­sét tervezik a járás termelőüze­mei. Még ebben az évben üzem­be helyezi három tárolóját a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás, illetve 25 vagönos hűtőházát a borotai Egyesülés Tsz. Ezen kí­vül jövőre épít például a kele- biad Rákóczi Csillaga Tsz, a tompái Kossuth Tsz és a rémi Dózsa TSz. A mélykúti Alkot­mány Tsz pedig három hűtőtá­rolóval készül a következő szü­retre. Időszerű közgazdasági témák Gazdasági verseny — emberek közötti verseny A vállalatok 1968-ban mun­kájuk szerint jutnak majd anyagi eszközökhöz — az álta­luk termelt és értékesített áru ellen értékeként. A piac igé­nyeit joggal ismerő, az igények változását rugalmasan követni képes gyár könnyebben, s na­gyobb eredménnyel tudja majd kamatoztatni befektetéseit. Ah­hoz, hogy rugalmasabban kö­vethesse a piac változásait, nos ahhoz jó gazdasági kondíció is kelL A jó kondíciónak számtalan összetevője van: nem lehetnek például a gyárnak felesleges készletei, elfekvő termékei, amelyekben benne fekszik a pénze, hiszen ezt az elfekvő va­gyont a folyamatos termelés ér­dekében pótolnia kell valóságos bankókkal — kölcsönökkel, hi­telekkel — azokért meg kama­tét kell fizetnie. A nyereségnek nagy részét felemészthetik a ka­matok — kevesebb jut a külön­böző alapokra s így a későbbi időszakban még hátrányosabb helyzetbe kerül a gyár. A jó kondícióhoz szükséges a kapa­citás jó kihasználása is, hogy a gépek gyorsan megtermeljék vételárukat. Persze kell még a jó gyártmány- és a jó termelés­fejlesztés is, azonban kivált en­nél az utóbbinál ügyelni kell a helyes arányokra: a túlságosan nagy beruházási ugyanolyan ká­rokat okozhat, ugyanúgy gyen­gítheti egy-egy gyár esélyeit, mint a túlságosan kicsi bővítés. Nem valószínű, hogy már jö­vőre túlságosan heves verseny alakulna ki gyáraink között a piacon, hiszen ne feledjük, hogy egyelőre még elég sok terméknél nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Azután meg is kell tanulnia sok mindent a vállalatoknak ahhoz, hogy fel­ismerjék a versenyben rejlő le­hetőségeket, ehhez a gyakorlat szolgáltatja majd a legjobb tan­anyagot; ugyanis a nagyobb ön­állóságban a gyárak először az eddiginél sokkal nagyobb koc­kázatot vélnek, és ez óvatosság­ra készteti őket. A nagyobb nyereségre; a nagyobb szemé­lyes jövedelemre megnyíló le­hetőség azonban elindítja majd természetesen a folyamatot: többet eladni, nagyobb piacot szerezni — és ez a törekvés egyre erőteljesebben jelentkezik máris. S ezzel együtt természe­tesen az a szándék is, hogy a másik gyár piacát, vevőit meg­szerezzék. Ne feledjük azonban; hogy ennek a versenynek a termelő- eszközök társadalmi tulajdon- viszonyai között végső soron mindannyiunk gyarapodását, mindannyiunk gazdagodását kell eredményeznie. Egyszerűen azért, mert miközben egy gyár nagyobb nyereségre akar szert tenni — hogy magasabb jöve­delemhez juttassa alkalmazot­tait — a nagyobb nyereségből a közös kasszába is egyre töb­bet fog befizetni. És ami még ennél is fontosabb, hogy a kö­zös kasszával nem fog meg­gondolatlanul gazdálkodni, hi­szen akkor saját zsebét is sová­ny! taná, — És ha egy vállalat csődbe jut? — kérdezik sokan. A vá­lasz ma már kikristályosodott: szocialista tervgazdálkodásban a hagyományos értelemben nem mehet csődbe egyetlen gyár sem. Nem mehet, mert vala­mennyi üzemképes gyárunkra szüksége van a népgazdaság­nak — azért építettük, azért ál­lítottuk őket munkába. Egyet­len munkahelyünk sincs,' amely ne lenne képes hasznosan ter­melni. Csak egyes vállalatok vezetői juthatnak csődbe! A gyár nem. Lehet, hogy majd mást gyártanak, de a berende­zésekre, munkásokra szükség lesz továbbra is. Persze kár az a szocialista népgazdaságnak, amikor egy vállalat ekkora bel­ső átalakításra szorul, de ilyen­kor még mindig jobb, ha kide­rül arról a gyárról, hogy ter­mékeire a piacnak nincs szük­sége, mintha csendbe termel a raktáraknak. Ráadásul ilyen helyzet után könnyen kiderül? /'" hét, hogy más vezetés alatt a korábban deficites vállalat na­gyon is jól boldogul, helye van a gazdasági életben. A gazdasági verseny embe­rek közötti verseny is tehát. A piacon nemcsak az áruról derül ki, hogy milyen korszerű,, vagy hogy mennyire jó vagy rossz. A piac a készítőkről is bizo­nyítványt állít ki, a jól felké­szült alapos, és korszerű isme­retekkel bíró vezetőgárda, a jól felkészültségű szakmunkás és szakember gárdával semmiképp se maradhat le a versenyben. A jó gazdasági kondíciónak ez legfőbb záloga: felkészült mun­kás-' és vezetőgárda. Örvende­tes, hogy gyárak felső vezetői­nek — tehát a főmérnöki, igaz­gatói beosztásban dolgozóknak tíz százaléka ma is tanul vala­melyik szervezett oktatási fó­rumon. Vagy továbbképzi ma­gát. vagy a második diploma kedvéért fogott újból a tanulás­hoz. A versenyre — ami tulajdon­képpen már meg is kezdődött — készülni kell és most kell készülni: most kell felkészíte­niük a vezetőknek és a beosz­tottaknak a vállalatokat a mér­kőzésre. Rendbetenni a raktá­rakat, rendezni az adósságokat, felülvizsgálni a gépparkot: mi­re van szükség, mit nem sza­bad továbbtartani: felülvizs­gálni a gyártmányokat s most már nemcsak a gyártók, hanem a vásárlók szemével is — s vé­gül felülvizsgálni a képessége­ket, szakértelmet, hol kell gya­rapítani azt, hol elégséges. r '"r ^ ~ G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents