Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-06 / 236. szám
1967. október 6, péntek S. oldal Hatvanezer literes negyedév Adatok, számoszlop, grafikon — 60 ezer liter barackpálinka absztrakciója. Ennyit főznek ugyanis az idén a kecskeméti általános fogyasztási szövetkezet helvéHova kerül innen a pálinka? Nagy hordókban viszik a likőripari vállalat és a vendéglátó szövetkezeti központ telepeire. Ott palackozzák, „fütyülősen” vagy anélkül. Onnan is Több mint százhúsz szocialista brigád versenyez a halasi járásban Vállalásaik értéke csaknem 50 millió forint Pár tized híján 15 fokos az almaszesz — állapítja meg Horváth Lajos műszakvezető. fciai szeszfőzdéjében. Stílszerűen szólva, a „lepárolt” adatokról Búzás József, a főzde — a gyümölcsfákkal körülvett tanyai üzem — vezetője tájékoztat: — Éjjel-nappali működéssel, 24 óra alatt 13—15 hektó pálinMagyar István hatalmas kádban készíti elő a cefrét. ka folyik le a csöveken. A 60 ezer litert 80 vagon cefréből főzzük. Ekkora mennyiségre még nem emlékszem, pedig nem tegnap kezdtem a szakmát. A tavalyinak több mint a háromszorosa. A kihozatal is jó, egy mázsa alapanyagból nyolc liter pálinka lesz. A barackfőzés — negyedévi munka. És a többi háromnegyedben? Szamóca, szilva, vegyes gyümölcs, törköly. Szilva most az átlagosnál kevesebb lesz. Almára nem lesz panasz. Törkölyből mindig van elegendő. Egész évben 350—400 vagon nyersanyagot dolgoznak fel. Honnan szedik össze ezt a töméntelen mennyiséget? Bizony, korántsem csak Helvécia határából. Az idén is jön nemcsak Baja, Jánoshalma, Kalocsa, de még Lenti, Siófok és Szentes vidékéről is. Az utóbbi időben emelkedett a nyersanyag ára, ezt a kapacitás teljes kihasználásával lehet ellensúlyozni. exportálják. Nem lehetne mindezt itt megcsinálni? Ügy véljük, ez csak felkészülés, beruházás kérdése. Nemrégiben, éppen a minőségi javítás végett, érdekes újítást vezettek be: a lepárló vezetéken szűrőcsöveket helyeztek el, amelyek felfogják a kozmaolajat, s csak a tiszta ízeket, zamatokat engedik át Búzás József örömmel és lelkendezve mutatja a huszonkét tagú szocialista brigád valóban díszes, dekoratív naplóját. Minden kisebb-nagyobb eseményt feljegyeznek, amely a brigád életében történik. Innen is látszik, hogy régóta összeszokott törzsgárda dolgozik itt. H. D. A kiskunhalasi járás mező- gazdasági és ipari üzemeiben széles körben bontakozott ki a szocialista munkaverseny. A szervezésében hatékonyan közreműködtek a párt- és tömegszervezetek, s nem utolsósorban a gazdaságvezetők. A verseny legfejlettebb formája, a szociálisa brigádmozgalom is szép sikereket ért már el. Az idén a járási versenybizottság — a tömegszervezetekkel együtt — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére hirdette meg a versenyt. A felhíváshoz csaknem valamennyi közös gazdaság csatlakozott, s a tsz- gazdák mintegy négy és fél ezren 46 szocialista brigádban küzdenek a jobb termelési eredményekért. Terven felül vállalt munkájuk értéke meghaladja a 41 millió forintot. Ugyanakkor az állami gazdaságokban, a gépjavító állomáson és az ipari üzemekben összesen háromezren 77 szocialista brigádban versenyeznek, s vállalásaik értéke több mint 7 millió forint. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben egyaránt gondoskodtak a legjobb eredményeket elérők jutalmazásáról is. A pénzjutalmakon kívül csak a termelőszövetkezetekből már ezernél is többen voltak — jutalomként — társasutazáson, Harkányfürdőn és a Balaton mellett pedig a nyáron 350-en üdültek. Hasonló juttatásokban volt részük az állami gazdasáŰj irányítóközpont a Szegedi MÁV Igazgatóságon Ilyenkor csúcsforgalom idején különösen nagy munka hárul a vasút irányító szolgálatára. A Szegedi MÁV Igazgatóság területén évekkel ezelőtt megkezdték egy nagyobb arányú fejlesztési program végrehajtását, amely nagy mértékben segíti az irányító szolgálat tevékenységét. Ha már a pályák korszerűsítését elvégzik, akkor feltétlenül szükség van erre is, hiszen a sebesség növelésével együtt szervezettebb irányításra is szükség van a biztonságos közlekedés érdekében. A forgalmi, vontatási és kereskedelmi osztály munkájának meggyorsítására, gazdaságosabbá és könnyebbé tételére új központi irányító állomást szereltek fel az igazgatósági épületben. A mintegy másfél millió forintos beruházás terveinek elkészítését Koinok Jenő mérnök irányításával a nyolctagú „Gagarin” tervező brigád végezte, ám segítséget nyújtott a Vasúti Tudományos Kutató Intézet és a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet is. Az irányítóközpont építését 1967. januárjában kezdték el, s a korszerű követelményeknek megfelelően már el is készült. Az íróasztalokon dinamószerű kis telefonközpontok helyezkednek el, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az irányító szolgálat dolgozóinak az eddigi hat telefon helyett csupán két telefonnak a kezelésével kelljen foglalkozniuk. A kis központ segítségével egyébként több szolgálati helynek szóló közleményt lehet egyszerre leadni. A berendezések beváltak, s az új irányítóközpont már segíti a csúcsorgalom sikeres lebonyolítását / Szilád! Sándor gok és az ipari üzemek élenjáró dolgozóinak is. Az egész évi munkaverseny alapos megszervezésében a közös gazdaságok sorában példát mutat a tompái Kossuth és a mélykúti Üj Élet Tsz, de még jónéhány szövetkezet érdemel elismerést a jó szervezésért, s a brigádmozgalom fellendítéséért. Figyelemre méltó, egyszersmind örvendetes, hogy a versenymozgalom a falusi fiatalok körében is kedvező visszhangra talált László József elvtárs, a kiskunhalasi járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a versenymozgalom további támogatásáról elmondotta: — Pártszervezeteink, társadalmi és állami szerveink, s nem utolsósorban a nemrég megalakult területi tsz-szövet- ség fontos feladata a többi közt, hogy falvainkban hatékonyan segítsék a szocialista brigádmozgalom fejlődését. Főként a gyenge fcsz-ekben szükséges a versenymozgalom lényegének és céljának tudatosítása. E tekintetben a művelődésügyi szervekre is sok tennivaló vár. Mielőbb meg kell szervezniük a szocialista brigádok találkozóját, s a mozgalom szélesedését szolgálnák a szakmai, kulturális és sportvetélkedők is. Az igényeknek megfelelően a TIT segítségére is számítunk. Mindezt annak a célnak az elérése véJ gett, hogy a szocialista módon élni, tanulni és dolgozni jelszó a járás községeiben is mielőbb megvalósuljon. V. I. Hűtőházak magasodnak A hasznot, amely a gyümölcsök téli vagy tavassá árusításából rendszerint származik, a kiskunhalasi járás közös gazdaságai is maguk akarják megszerezni. Ezért hűtőtárolók építését tervezik a járás termelőüzemei. Még ebben az évben üzembe helyezi három tárolóját a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás, illetve 25 vagönos hűtőházát a borotai Egyesülés Tsz. Ezen kívül jövőre épít például a kele- biad Rákóczi Csillaga Tsz, a tompái Kossuth Tsz és a rémi Dózsa TSz. A mélykúti Alkotmány Tsz pedig három hűtőtárolóval készül a következő szüretre. Időszerű közgazdasági témák Gazdasági verseny — emberek közötti verseny A vállalatok 1968-ban munkájuk szerint jutnak majd anyagi eszközökhöz — az általuk termelt és értékesített áru ellen értékeként. A piac igényeit joggal ismerő, az igények változását rugalmasan követni képes gyár könnyebben, s nagyobb eredménnyel tudja majd kamatoztatni befektetéseit. Ahhoz, hogy rugalmasabban követhesse a piac változásait, nos ahhoz jó gazdasági kondíció is kelL A jó kondíciónak számtalan összetevője van: nem lehetnek például a gyárnak felesleges készletei, elfekvő termékei, amelyekben benne fekszik a pénze, hiszen ezt az elfekvő vagyont a folyamatos termelés érdekében pótolnia kell valóságos bankókkal — kölcsönökkel, hitelekkel — azokért meg kamatét kell fizetnie. A nyereségnek nagy részét felemészthetik a kamatok — kevesebb jut a különböző alapokra s így a későbbi időszakban még hátrányosabb helyzetbe kerül a gyár. A jó kondícióhoz szükséges a kapacitás jó kihasználása is, hogy a gépek gyorsan megtermeljék vételárukat. Persze kell még a jó gyártmány- és a jó termelésfejlesztés is, azonban kivált ennél az utóbbinál ügyelni kell a helyes arányokra: a túlságosan nagy beruházási ugyanolyan károkat okozhat, ugyanúgy gyengítheti egy-egy gyár esélyeit, mint a túlságosan kicsi bővítés. Nem valószínű, hogy már jövőre túlságosan heves verseny alakulna ki gyáraink között a piacon, hiszen ne feledjük, hogy egyelőre még elég sok terméknél nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Azután meg is kell tanulnia sok mindent a vállalatoknak ahhoz, hogy felismerjék a versenyben rejlő lehetőségeket, ehhez a gyakorlat szolgáltatja majd a legjobb tananyagot; ugyanis a nagyobb önállóságban a gyárak először az eddiginél sokkal nagyobb kockázatot vélnek, és ez óvatosságra készteti őket. A nagyobb nyereségre; a nagyobb személyes jövedelemre megnyíló lehetőség azonban elindítja majd természetesen a folyamatot: többet eladni, nagyobb piacot szerezni — és ez a törekvés egyre erőteljesebben jelentkezik máris. S ezzel együtt természetesen az a szándék is, hogy a másik gyár piacát, vevőit megszerezzék. Ne feledjük azonban; hogy ennek a versenynek a termelő- eszközök társadalmi tulajdon- viszonyai között végső soron mindannyiunk gyarapodását, mindannyiunk gazdagodását kell eredményeznie. Egyszerűen azért, mert miközben egy gyár nagyobb nyereségre akar szert tenni — hogy magasabb jövedelemhez juttassa alkalmazottait — a nagyobb nyereségből a közös kasszába is egyre többet fog befizetni. És ami még ennél is fontosabb, hogy a közös kasszával nem fog meggondolatlanul gazdálkodni, hiszen akkor saját zsebét is sovány! taná, — És ha egy vállalat csődbe jut? — kérdezik sokan. A válasz ma már kikristályosodott: szocialista tervgazdálkodásban a hagyományos értelemben nem mehet csődbe egyetlen gyár sem. Nem mehet, mert valamennyi üzemképes gyárunkra szüksége van a népgazdaságnak — azért építettük, azért állítottuk őket munkába. Egyetlen munkahelyünk sincs,' amely ne lenne képes hasznosan termelni. Csak egyes vállalatok vezetői juthatnak csődbe! A gyár nem. Lehet, hogy majd mást gyártanak, de a berendezésekre, munkásokra szükség lesz továbbra is. Persze kár az a szocialista népgazdaságnak, amikor egy vállalat ekkora belső átalakításra szorul, de ilyenkor még mindig jobb, ha kiderül arról a gyárról, hogy termékeire a piacnak nincs szüksége, mintha csendbe termel a raktáraknak. Ráadásul ilyen helyzet után könnyen kiderül? /'" hét, hogy más vezetés alatt a korábban deficites vállalat nagyon is jól boldogul, helye van a gazdasági életben. A gazdasági verseny emberek közötti verseny is tehát. A piacon nemcsak az áruról derül ki, hogy milyen korszerű,, vagy hogy mennyire jó vagy rossz. A piac a készítőkről is bizonyítványt állít ki, a jól felkészült alapos, és korszerű ismeretekkel bíró vezetőgárda, a jól felkészültségű szakmunkás és szakember gárdával semmiképp se maradhat le a versenyben. A jó gazdasági kondíciónak ez legfőbb záloga: felkészült munkás-' és vezetőgárda. Örvendetes, hogy gyárak felső vezetőinek — tehát a főmérnöki, igazgatói beosztásban dolgozóknak tíz százaléka ma is tanul valamelyik szervezett oktatási fórumon. Vagy továbbképzi magát. vagy a második diploma kedvéért fogott újból a tanuláshoz. A versenyre — ami tulajdonképpen már meg is kezdődött — készülni kell és most kell készülni: most kell felkészíteniük a vezetőknek és a beosztottaknak a vállalatokat a mérkőzésre. Rendbetenni a raktárakat, rendezni az adósságokat, felülvizsgálni a gépparkot: mire van szükség, mit nem szabad továbbtartani: felülvizsgálni a gyártmányokat s most már nemcsak a gyártók, hanem a vásárlók szemével is — s végül felülvizsgálni a képességeket, szakértelmet, hol kell gyarapítani azt, hol elégséges. r '"r ^ ~ G. F.
