Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-31 / 257. szám
SSW. október 51, kedd 5. oldal ~fCú sző utó és euitéUeyJs Megyénk lakossága számára 23 évvel ezelőtt, 1944. október 15 és november 5-e közötti napokban kezdődött meg az új történelemírás. Saját odúja felé űzve a hitleri-fasiszta fenevadat, ezidöben szabadította fel Bács-Kiskun földjét, népét a dicsőséges Vörös Hadsereg. A Hagy Október földjének fiai 1944. október 15-én hozták el a szabadságot Tiszaújfalunak, október 31-én lélegzett fel a felszabadított Kecskemét, s november 5-én, a megye községeinek sorában Űj- sóit és Tass dolgozói is megkezdhették szabad életük formálását. Huszonhárom évvel lett korosabb az akkori nemzedékek sora. És ifjú emberekké serdültek fel az akkori csecsemők. De az életünk hajnalát hozó hősökre emlékezés ma is friss, hálánk múlhatatlan. Ezt a hálát bizonyítják az értünk életüket áldozó hősök sírjaira helyezett friss virágok, s mindenekelőtt ezt kötik csokorba népünk mindennapi munkájának tettei, bizonyítva: Nem volt hiábavaló a tudunk a szabadsággal. A legutóbbi szim- feropoli küldetéséből — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileuma emlékére ajándékba kapott gyönyörű vörösbársony zászlón, értékes tapasztalatokon, dokumentációkon kívül — számos fényképpel tért haza a testvérváros: Kecskemét delegációja. Az egyik kép jóságot, derűt sugárzó arcú, idős férfit ábrázol. A vállán átvetett. Kecskemét címerével díszített nemzetiszán szalaggal Alekszandr Kov- tun, a megyeszékhely díszpolgára mosolyog a képről. S nevének hallatán nyomban más emlékek is felidéződnek. Hiszen testvéri barátságunk gyökerei messzire nyúlnak visz- sza. Kemény, harcos 'életút volt már — az eredetileg erdőmémök- nek, haltenyésztőnek készült — Kovtun elvtárs mögött, amikor hazánk földjén a Vörös Hadsereg egyik, az ő vezetésére bízott hadosztálya megkapta tömérdek áldozat, élni a parancsot: Csőngrád körzetében átkelni a Tiszán, majd irány Kecskemét felé! Hiszen 1919-ben. a Vörös Hadsereg önkénteseként is harcolt már az igaz ügyért. 1920-ban kötött először testvéri barátságot a zászlóaljában szolgáló magyarokkal. Két évvel később a vörös kozákok soraiban hadakozott a fehérek bandáival. S amikor békésebb évek köszöntöttek hazájára, befejezhette a főiskolát és katonai egységek helyett állattenyésztő gazdaságot, haltenyésztési trösztöt, gépállomást irányított. Aztán ismét a háború ... Állandó szembenézés a halállal. És a számos győztes ütközet, a hősies elszántsággal sikeresen teljesített parancs utá>i. a Csongrád melletti tiszai átkeléskor a következő utasítás: Előre, Kecskemét felszabadításáért! Hős katonáival együtt népünk önzetlen, igaz barátjaként küzdött hazánk felszabadításáért. És viszonzásul, hálául számtalan igaz barátra talált. Barátokra, akik közül sokakat névsze- rint is idéz a 23 évvel ezelőtti múltból — a visszaemlékezéseiben. Mert, mint a 67 esztendős nyugalmazott vezérőrnagy, Kecskemét díszpolgára kedélyesen vallja önmagáról; Most nyugdíjban szolgál. A Szimfero- poli Pravda szerkesztőségében társadalmi munkatársként' sok szovjet ember ügyesbajos dolgának orvoslásában segítkezik és cikkeivel is kifogyhatatlan energiával szolgálja a szovjet—magyar barátságot. És újra, meg újra éli harcos élete súlyos, mégis felemelő élményeit. Visszaemlékezéseit írja. Ogyesz- sza és Szevasztopol védelméről. Észak- Kaukázus, Ukrajna, Románia frontjain átélt nehéz napokról. Hazánk felszabadításáról, ahol már hadosztályparancsnokként harcolt. Buda ostromáról, ahol — a Krisztina körúton — megsebesült: kéz- és haslövést kapott. És az új Magyarországról, amelyet 1957-ben látott viszont, s ahol hálával, testvéri szeretettel halmozták el barátai. Mert emlékeznek. Nemcsak az évforduló alkalmával, de ilyenkor különösen. Mert a falevelet hullató őszhöz kötődik szabad, új életünk rügyezése. S az emlékezés ürügyén köszöntünk is. Szívünk egész melegével köszöntjük az évfordulón Alekszandr Kovtun elvtársat s általa az egész szovjet népet. S neki személyszerint is kívánjuk: Éljen jó egészségben boldogságban, örüljön sokáig békés hivatásra, az orvosi pályára készülő fiának és leányának és koronázza még több siker népeink testvéri barátságáért, a békéért való fáradozását! Kecskemétért harcolt A közelmúltban egy küldöttség tagjaként Kecskeméten járt Oku- nyev Iván Alekszejevics gárdaalezredes, aki a második világháború folyamán részt vett hazánk, e Kecskemét felszabadításában. A fiatalos mozgású, markáns arcú Iván Alekszejevicsről senki sem gondolná, hogy nyugdíjas, s Szevasztopol egyik rendkívül fontos tudományos intézményének, a hid- rofizikai kutató intézetnek igazgatóhelyettese. A szovjet haditengerészeti flotta díszegyenruháját viseli. Nem idegen itt nálunk, bár — mint mondotta — nagyon izgatottan készült erre az utazásra, hiszen 22 évvel ezelőtt, amikor az ország romokban hevert, itt harcolt. — Nem voltam meglepődve, mert újságokból, folyóiratokból tájékozódtam az önök eredményeiről, de más az újság, a fénykép és más az egyéni tapasztalat. Azt mondtam: nem voltam meglepődve, ám az igazság az, hogy nagyon csodálkoztam. őszintén mondom nem hiába hullatták vérüket a Vörös Hadsereg katonái. S hogy megőrizték, kegyelettel gondolnak volt bajtársaim emlékére az abból is kitűnik, hogy a hősi temetőkben, az emlékműveken virágokat láttam, s nem egy volt barát nevét olvastam kőbe vésve, amelyről az arany • borítás sohasem kopik le. I ván Alekszejevics jó riportalany, nem kell faggatni, kérdezés nélkül beszélni kezdett a magyarországi, a kecskeméti harcokról. — A II. Ukrán Front 5. Sztálingrádi gárda tüzérezred parancsnokhelyettese voltam. A mai Volgográdtól Berlinig harcolt az egység, közben Bécs felszabadításáért megkaptuk a Bécsi ezred kitüntető címet is... Kecskemét — ahogy visz- szaemlékszem, s ezt ne vegyék sértésnek — egy nagy falu volt. A városban néhány ütegünk harcolt, főleg páncéltörő ágyukkal. Nem a felszabadítás, a németek kiűzése volt a legnagyobb gondunk, inkább a visz- szamaradt alegységek, csoportok felszámolása. A város ostromában halt hősi halált egyik kiváló elvtársam, Látityep gárdaalezredes, nevét megtaláltam a megyei pártbizotság előtti emlékművön... — Kecskemét után Cegléd, Pécs, Balaton s végül Budapest felszabadításában vettem részt, ötödször éppen az önök szép fővárosában, a Rákóczi úti harcokban sebesültem meg. Kecskemétre elutazásom előtt jártam ott is, ma egy szép, nagyforgalmú bútorüzlet áll, a régi, kiégett romos üzlethelyiség helyén... C arról — gondolom sze^ rénységből — már nem akart beszélni Okunyev Ivan Alakszejevics gárdaalezredes, hogy a magyarországi felszabadító harcokban való részvételéért megkapta a Harci Vörös Csillag érdemrendet, a Nagy Honvédő Háború érdemrendet, s még 16 kitüntetést. ■— Ma Szevasztopolban élek, ott dolgozom. Mindig a tenger szerelmese voltam, de a háborút tüzérként, szárazföldön vívtam. A háború után sokat tanultam, s ma a legnagyobb baráttal és ellenséggel; a vízzel harcolok. Munkatársaimmal kutatjuk szokásait, törvényszerűségeit, összetételét, s még sok mást. Ez a harc élvezetes, hiszen valamennyiünk, az egész emberiség javát szolgálja ... Gémes Gábor A magyar történelem egy érdekes, sajátos /fl y pillanatában forradalmi jelképpé tudott magasztosulni október virága, az őszirózsa. Igaz, a polgári forradalom jelképévé. De ez a polgári forradalom nem az égből hullt: 49 évvel ezelőtt — csaknem pontosan egy esztendővel Pétervár nagy forradalmi napjai után, Budapest népe megmozdult és egy lépést, óriási lépést tett a béke és a demokratikus fejlődés irányába: kivívta a polgári köztársaságot. Fennmaradt a távirat, amelyet a Népbiztosok Tanácsának nevében Vlagyimir Uljanov (Lenin) — így írta alá az üzenetet — az osztrák és a magyar néphez, a volt monarchia minden népéhez intézett. .,Üdvözöljük a volt monarchia népeit a császári és királyi fekete-sárga bürokrácia alóli felN A P T A B 1967. október 31, kedd Névnap: Farkas Napkelte: 6 óra 25 perc. Napnyugta: Ünnepi tanácskozások A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a héten több mezőgazdasági nagyüzemben tartanaik ünnepi termelési tanácskozást. ahol méltatják a nagy évforduló jelentőségét és ismertetik a jubileumi verseny eredményeit. A Hosszúbegyi, Városföldi és Kiskun- halasi Állami Gazdaságok tanácskozásán Népek hajnala címmel a Kecskeméti Katona József Színházművészed is bemutatják műsorukat. — Nagy forgalmat bonyolított le a hét végén a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat kecskeméti boltja. Hét esküvői vacsorához kölcsönöztek 80—100 személyes étkészletet. Várható időjárás kedd estig: felhő- átvonulások, csak szórványosan fellépő újabb esővel. Mérsékelt szél. A szélvédett helyeken gyenge talajmenti fagy. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2— 7, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 10—15 fok között. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: október 29-én a középhőmérséklet 14, (az 50 évi átlag 8,3), legmagasabb hőmérséklet 20,5 Celsius-fok. A napsütéses órák száma 5, csapadék 15,1 milliméter. Október 30-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 8.7, a délután egy órakor mért hőmérséklet 11.7, legalacsonyabb hőmérséklet 8,5 Celsius-fok. — Negyvenszemélyes iskolai napközi nyílik a jövő héten Szakmáron. Községfej lesztési alapból és a járási tanács pénzügyi támogatásával egy régi gazdasági épületet alakítottak át napközivé. Az új helyisége^ díszítését, a falak pingá- lását a függönyök, térítők kalocsai mintás hímzését a szakmári szülők vállalták. Stein metz- emléktábfa Gyomrán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előestéjén avatják fel Steinmetz kapitány emléktábláját. Ä hős parlamenter vörös márványra illesztett bronzplakettjét Pál Mihály gyömrői szobrász- művész készíti, aki- személyesen is találkozott a szovjet tiszttel. Új'szerű röntgenberendezés A test belső szervedről másodpercenként 8—10 térhatású három dimenziós röntgenkép- pér készíthető azzal a berendezéssel, amelyet négy magyar feltaláló: dr. Dékány Sándor professzor, az MTA Műszerügyi Szolgálatának osztályvezetője, Harsai János, a Medicor laborvezetője, dr. Dit- rói Sándor főorvos és Végh László, a Röntgen Javító és Szerelő Vállalat laborvezetője konstruált. — Ittasan, vezetői engedély nélkül vezette személygépkocsiját Kiskőrös belterületén Gulyás Lajos. A 70 kilométeres sebességgel száguldó Pontiac személygépkocsi egy ház falának ütközött. A házban és a személygépkocsiban több mint 12 ezer forint kár keletkezett. Gulyás ellen eljárást indítottak. — Éves tervét november közepére teljesíti a Baromfi- ipari Országos Vállalat kecskeméti keltető telepe. Az üzem ebben az évben október végéig 280 ezer naposcsibét, 131 ezer kacsát. és 84 ezer libát adott át a közös és háztáji gazdaságoknak. — A takarékos- sági világnap alkalmából vasárnap délelőtt értekezletet tartott a bács- bokodá takarékszövetkezet. ahol a községi párt és állami vezetői és a takarékszövetkezet vezetősége értékelte a szövetkezet eddigi munkáját. —250 hízott sertést vásárolt meg és dolgozott fel saját kis üzemében a Bácsalmási Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A húskészítményeket a helyi üzletekben hozza forgalomba. November 7re végeznek a földeken az őszi munkákkal a városföldi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. A múlt hét közepére befejezték 840 holdon a kukorica törését és szombatig mintegy 1500 holdon került földbe a vetőmag. A hét könyvei A napokban kerültek az üzletekbe Charlotte Brontä: Viliette, Hans Frick: Breinitzer, vagy a másik bűn, Pierre Gamarra: Tavaszkapitány, Karel Michal: Téves nyomon, Berkest András; Magány, Molnár Gábor: Holdárnyékban az őserdő, Zsigray Julianna: A sugárúti palota című könyvek. Üzletbe került még az Űj " kor nyitánya című antológia, amely a magyar írók és költők Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szóló írásait tartalmazza. „ % r r V • tikusához fűződik: ő osziros&ak napi a ,uíó!as rlágra? * ex merte fel, miért rekedt szabadulásuk alkalmából. Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni ... önök ráléptek a forradalom útjára, haladjanak bátran ezen az úton, a győzelem felé.” Ennek a nagy lépésnek emléke a történelemben jelkép szerint az őszirózsához, személyében Károlyi Mihályhoz, a magyar arisztokrácia legmesz- szebb tekintő, őszintén polgári forradalmat kívánó, bár korlátoktól sem mentes nagy poliroeg: mert nem teremtett igazi népköztársaságot, nem elégítette ki a jogos kívánságokat, reményeket — amelyeknek létezését köszönhette. De az az október nagy győzelmet, boldog felszabadulást jelentett. Október 31 azt jelentette, hogy a háború, amelybe a Habsburg-monarchia német orientációjú nagyhatalmi politikája sodorta az országot: egyúttal maga alá temette ezt a monarchiát, hogy Magyarország elszakadt Bécstől, hogy vége lett a feudális világnak, a nagybirtok megkövült rendjének. Az az őszirózsa pár hónappal megelőzte az 1919-es vörös csillagot. B. F.
