Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-04 / 234. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! n§ú£J€ÍM AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. frVF., 234. SZ. Ara 60 fillér 196t. OKT. 4. SZERDA Kedvező az idő a szüretre Emelkedett a must cukorfoka Megyeszerte teljes ütemben megindult a szüret. Az utóbbi napok napfényes időjárása emelte a cukorfokot A tapasztalatok szerint az eddigi 16-os megyei átlagot 17—18 fokra. A nak, a talajerőpótlásnak megvan az eredménye. Meglátogattuk a megye egyik legforgalmasabb pincéjét, a keceli! Itt naponta kétezer mázsa szőlőt és 1800 hektoliter mustot erőkiesést okoz a sorbanállás. Meg kellene keresni a lehetőséget a gyorsabb átvételre. Szervezettebb munkával ez megoldható. A szakemberek elmondják, A keceli pince feldolgozó részlege, ötezer mázsa szőlő bérfeldolgozására is kötöttek az idén szerződést a környékbeli szakszövetkezetekkel. Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének pincéiben nagy a forgalom. Különösen a kadarkatermesztő vidékeken magas ezekben a napokban a felhozatal. A pincegazdaságok eddig mintegy 100 ezer mázsa szőlőt és körülbelül ugyaneny- nyi hektoliter mustot vettek át. A tapasztalatok szerint az új telepítéseken jóval nagyobb a termés, mint a hagyományos szőlőskertekben. A minőség- vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nagyüzemek mustjainak cukorfoka magasabb, mint a háztáji területeken termelt grué. A korszerű agrotechnikátudnak átvenni. Végtelen kocsisor állt a pince előtt. Jakab fi Sándor pincevezetőtől érdeklődtünk, hogy mi ennek az oka. — Két műszakban dolgozzuk fel az átvett árut Sajnos áramszünetünk volt az éjjel, s emiatt nem működtek a sajtók. Ezért van a torlódás. A keceli pincénél azonban minden évben hasonló gondok vannak. Az említett áramszünetet követő napokban is arra jártunk és ismét számos kocsit láttunk. Bizony nem valami kedvező hangulattal találkoztunk. Érthető, hiszen jelentős munkahogy Kecelen körülbelül 27 mázsa holdanként szőlőtermésre számítanak. Az új telepítések helyenként ennek kétszeresét is megadják. Tíz év után Csak ideiglenes tagsági könyvecskét kaptak a kommunisták akkor. Az ellenforradalom után újjászerveződő párt még nem sokat adhatott a külsőségekre. Ez a kis könyv azonban nagyon jól megfelelt a célnak, s amikor 1958 januárjában a már tekintélyesebb oldalterjedelmű, vászonba kötött, tíz esztendőre szóló párttagsági könyvet vették kézbe a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai, mindannyian át- érezték az esemény jelentőségét. Különösen azok az idősebb harcosok, akik odahaza még az MKP feliratú vékony, csillagos könyvet is féltve őrizték, s akaratlanul is arra gondoltak: szinte útjelzője a mozgalomnak az új tagsági könyv. És most — milyen gyorsan rohantak el az évek — azt kell megállapítanunk, hogy lassan betelnek a bélyegek beragasztására szolgáló kis rubrikák, s a tíz esztendővel ezelőtt ünnepélyes keretek közt átadott párttagsági könyvek rendeltetése véget ér. Három hónap múlva sor kerül a tagkönyvek cseréjére. A formaságon túl — hiszen ennek lebonyolítása ha kíván is szervezettséget, de viszonylag nem nehéz feladat — van ebben az évfordulóban valami jelképes és mélyebb tartalom is, s hiba lenne ha csupán a dolgok technikai lebonyolítására összpontosítanánk figyelmünket. Ha nincs is szükség külön-külön számadásra, nagyon nehéz kitérni az önvizsgálat kényszere alól, hiszen a feltoluló emlékek szinte önként kínálják a számvetést, összegezést. Nemcsak az egyének, a párttagok életében, de a nagyobb kollektívák számára is. S a kommunisták, akik mindig igyekeztek szélesebb horizontokra látni, s egyéni életüket készek voltak a közösség érdekeinek alárendelni, most is felfedezik saját sorsuk alakulásában a dolgozó nép, az ország lakóinak előbb- rejutását, s a nagy létesítményekben, eredményekben saját munkájuk építőköveit. Még akkor is, ha ezekre a kis építőkövekre nem vésték rá a nevüket, s nem dicsekednek vele lépten-nyomon. Nem mondjuk ma már, hogy „minden, ami történik ebben az országban, azért mi, kommunisták vagyunk a felelősek”, hiszen torzított és taszított ez a mondás korábban is, s egészében nem is lehetett igaz. Még kevésbé most, amikor a szélesebb osztályszövetség jegyében a nemzeti egység megvalósításáért küzdünk politikai és gazdasági akciók alkalmából szinte naponta. S azt is valljuk, hogy pártfunkción kívül valameny- nyi — akár országos tisztséget — pártonkívüliek is betölthet- nek rátermettségük, politikai megbízhatóságuk, képzettségük alapján, s azt sem hisszük, hogy csak a kommunisták erőfeszítései révén épül ez a szocialista haza. Megosztjuk nemcsak a munkát, de egyre jobban a felelősséget is küzdőtársainkkal, s ettől még nem lesz kisebb a párttagok tekintélye, sőt... Így növekszik igazán az őszinte bizalom és kölcsönösség jegyében. Mégis — tíz év tapasztalatai is arra intenek — nem kisebb ma sem és soha nem lesz kisebb a kommunisták felelőssége a szocializmus építésében. Tíz éve a konszolidáció jegyében folyt a harc és a párt tagjai jártak mindenütt az élen. Azután elkövetkezett a mező- gazdaság szocialista átszervezésének és befejezésének időszaka, s a munka nehezét, a szervezés és agitáció zömét a munkások, a kommunisták végezték éjt nappallá téve. Nem szeretnénk megsérteni bárkit is, de tény: a párt útmutatása, jövőbe mutató irányítása nélkül ma sem boldogulnánk, amikor az előrehaladás útját módját kell kijelölni. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés sokrétű és áldozatos munkájából is — fokozott tanulással, önképzéssel lendítve magukat előre — a párttagoknak élenjáró módon kell kivenni részüket. S ez nem kisebbíti, sőt csak növeli a velünk együtt küzdők szerepét. Büszkék lehetünk az elmúlt tíz esztendő sikereire, eredményeire és mégis szerényen mérlegeljük elkövetkező feladatainkat. Tudjuk már — tapasztalhattuk elégszer —, hogy a szocializmus építésében nem haladhatunk előre kikövezett és sima utakon. De az erőnk sokszorosa már a réginek, s pártunk töretlen politikája bevilágítja jövőnket T. P. Évenként több mint 100 millió forint utakra Felújítás, szélesítés, korszerűsítés A képen Rimái Miklós mustjának ellenőrzését végzik. Minden tételnél külön mérik a cukorfokot. Autósok és az országjáró emberek körében ismeretes az a tény, hogy Bács-Kiskun megye útjai a legjobbak közé tartoznak. Alig van egy-két rövid szakasz, amely próbára tenné a gépjárművezető ügyességét és az utas türelmét. Az utak jó állapota természetesen hosszú évek fáradságos munkájának eredménye, az állam sok millió forintot költött a hálózat felújítására, korszerűsítésére és új utak építésére. A munkanem fejeződött be. A jelenlegi építkezésekről és a jövő évi tervekről tájékozódtunk a Közúti Üzemi Vállalatnál, ahol az igazgatóval és a főmérnökkel beszélgettünk. A megyében folyó útépítési program legnagyobb beruházása az E5-ÖS nemzetközi útvonal különböző szakaszainak felújítása. A vállalat végzi az Alsónémedi és a megyehatár közötti rész korszerűsítési munkálatait is. amelynek során mintegy 30 ezer köbméter földet kell megmozgatni. A másik szakasz a megyehatártól Kecskemétig terjed, s ezt október 4-én adják át a forgalomnak. Folyamatban van az E5-ÖS Kiskunfélegyházától Csongrád megye határáig terjedő szelvényének a szélesítése is. Október 2-án kezdtek hozzá a Kecskemét—Dunaföldvár közötti főútvonal felújításához. A felfagyás miatt több betonszelvényt ki kell cserélni ezen az útvonalon és a munka másfél millió forintba kerül. Jövőre kezdik meg a Kis- kunmajsa—Szánk közötti út korszerűsítését, tekintettel az olajjal kapcsolatos beruházásokra, a megnövekedett forgalomra. A vállalat költségvetésében ez a munka 15 millió forintos tétellel szerepel. A vállalat évenként több, mint százmillió forint értékű munkát végez. Jelenleg 113 százaléknál tartanak a tervteljesítésben, s ha az anyagellátásban nem lesz fennakadás, zökkenő- mentesen tudják elvégezni a vállalt és előírt kötelezettségeket. Sajnos, gépekkel nem a legjobban van ellátva a vállalat. Például az E5-ös út említett szakaszán, ahol 30 ezer köbméter földet kell megmozgatni, mindössze két kotró gépet tudtak munkába állítani. A tervteljesítést tehát ilyen tényezők befolyásolhatják, de a vállalat vezetői mindent megtesznek, hogy a munka jó szervezésével, a rendelkezésre álló erők észszerű csoportosításával áthidalják a nehézségeket. Ezt eddig sikerrel tették. A Városföldi Állami Gazdaság igazgatója például levélben fejezte ki elismerését egy másfél milliós bekötőút időbeli elkészítéséért, s a jövő évre máris 10 milliós megrendeléssel fordult a vállalathoz. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Zala megye egyik képviselője interpellációval fordult a közlekedés és postaügyi miniszterhez, és a megye termelőszövetkezetei nevében a bekötőutak hiányáról panaszkodott. Nálunk Bács-Kiskun megyében más a helyzet, és ebben nagy része van a Közúti Üzemi Vállalatnak, amely nagy gondot fordít a bekötőutak építésére. Ebben az esztendőben például tizenkét tsz bekötőútja készül el, közülük hármat — a jánoshalmi Petőfi és Jókai Termelőszövetkezetekét. valamint a nagy. baracskai Űj Élet Tsz bekötő- útját — már átadtak, kettőt — a madarasi Rákóczi és a bátyai Piros Arany Tsz-ekét — még ebben a hónapban a közös gazdaságok rendelkezésére bocsátják. Jövőre újabb 22 millió forintot költenek a bekötőutak építésére, s ebből az összegből további 12 termelőszövetkezetet „kapcsolnak” az országiakhoz, megkönnyítve a szállítást, s általában a közlekedést. G. S.
