Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
I9OT. október 1, vasárnap S. oldal Több húst — olcsóbban! Egyik fontos gazdaságpolitikai célkitűzésünk, a sertéshúsellátás megjavítása. Annál is inkább sürgető ez, mert a lakosság nagy tömegeit érinti. Nálunk az egy főre jutó hús- fogyasztás több mint felét a sertéshús teszi ki. A megyei tanács mezőgazda- sági állandó bizottsága nemrég tárgyalt a takarmányellátás és az állattenyésztés helyzetéről. Nem véletlen, hogy ezen a tanácskozáson legtöbb szó a sertéstenyésztésről esett. A tapasztalatok szerint a legújabb — október 1-től érvényes — áremelés kedvező hatást keltett és a jól gazdálkodó üzemekben a sertéstenyésztés jövedelmező ágazat. A 22 forintos átlagár már megfelelő , anyagi ösztönzést jelent a gyorsabb ütemű fejlesztéshez. A fel- sőszentiváni Űj Élet Termelő- szövetkezetben például 1 kilogramm sertéshús üzemi költsége 20 forint alatt van. Vámos Ferenc főagronómus szerint ez a legjövedelmezőbb ágazat a termelőszövetkezetben. Hasonló a véleménye más, jól gazdálkodó termelőszövetkezet vezetőinek is. Ahol viszont rosszak a tartási viszonyok, magas az elhullás, nincsenek meg a műszaki feltételek, nem megfelelő a takarmányozás, ott további áremeléssel sem lehet jövedelmezőbbé tenni a hízlalást.Sajnos még sok ilyen termelőszövetkezet van a megyében. Magas az elhullás Több közös gazdaságban korszerűtlenek a férőhelyek. Magas — átlagosan 5 kilogramm — a megyében az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges takarmánymennyiség. A jó gazdaságok példája mutatja, hogy ezt legalább egy kilogrammal csökkenteni lehet. Továbbra is magas az elhullás. Ez év első felében 9900 szopós _____1______________________ M egjegyzéseit, Hej, te tornyocska, te drága Igen, a tornyocska drága. Pedig nem fémből van, még csak nem is műanyagból, hanem egyszerűen csak többszínnyomásos ábrákkal ellátott kartonpapírból, rajta celofánablakocskákkal. Hogy a vásárló lássa, ami a toronyban van: a Bajai Állami Gazdaság által palackozott bétdecis Olaszrizlinget. Es most kapaszkodj meg, te borkedvelő, jóhiszemű honpolgár: a hét deci borocska, palack nélkül, korábban 18,80 forintba került. Látszik most is az ár, a tornyocska ablakán keresztül. Am most már nem az az érvényes, hanem ami a tornyocska aljára van nyomtatva: a 30,30 forint. Számoljunk hát, hiszen amúgyis számolgatós korszakot élünk. Vegyük az üvegbetétet 2,50 Ft-nak, mivel színes zöld üvegről van szó. Ez a borral együtt 21,30 forint. A tomyocskát tehát kereken kilenc forintért „vesztegetik”. Három Olcsó Könyvtári kötet áráért... Persze van idegenforgalom és vannak gyűjtők — mindezt tudjuk. „Fizesse meg a tomyocskát, akinek ilyesmire fáj a foga” — halljuk a hivatkozást, ám az árkalku láció erkölcsössége ez esetben is kétségesnek tűnhet. De akkor legalább adnák az olaszrizlinget tornyocska nélkül is! Nem, most már csak azzal együtt. 30,30 forintért. Ez, kérem, nem vicc. Az embernek elszorul a torka, amikor dicsérő szót kellene ejtenie az egyébként ízléses csomagolásról. A 30,30 miatt, amelynek majdnem az egy- harmada a tornyocska ára. Ügy látszik, a gazdaságban kedvelik a tisztességes méretnél jóval nagyobb haszonkulcsot. Mi viszont szeretnénk a pénzünkért a tornyocska mellé egy toronyórát is, lánccal, amely csörgésével az árhivatal figyelmét is felébresztené. el. A gázfogyasztók védelmébe A Gázmű Vállalat a napokban sok fogyasztónak küldött nyomtatott levelezőlapot. Ebben felszólítja a Gázmű Vállalat a fogyasztót, hogy egy bizonyos napon reggel 8 órától délután 4 óráig tartózkodjon otthon, mert — úgymond — ellenőrizni kívánják' PB-gázkészülékét A fogyasztók nyilvánvalóan nem emelnek kifogást az ellen, hogy robbanás, tűz megelőzése céljából a Gázmű szakembere felülvizsgálja a berendezést. Azonban az ellen mar tiltakoznak, hogy e felülvizsgálat a fogyasztót és a népgazdaságot megkárosítsa. Mert miről is van szó: a mit sem sejtő fogyasztó megkapja a lapot, átolvassa, s megdöbbenve veszi tudomásul; ha nem tartózkodik otthon, s az ellenőrzést nem ejthették meg — nyilván az ő hibájából, mert ez idő alatt dolgozott — letiltják a gázkiadást, sőt még & szerelő kiszállási költségét is megfizettetik vele. A büníető szankciók kilátásba helyezése tehát a fogyasztó hátán csat- tintja el az ostort. Mert ha otthon marad — teszi ezt jól felfogott érdekéből, mert nem akar gáz nélkül mara'dni — ő károsodik, hiszen egy nap szabadsága rámegy, vagy fizetésnélküli szabadságot kér, tehát anyagilag jár rosszul. A népgazdaság az ilyen módon kiesett termelési értékek miatt károsodik, hiszen ez idő alatt nemcsak egy, de szerény számítás szerint még 60—70 fogyasztó várja a gázkészülékek ellenőrzését. A Gázmű Vállalat azonban csökönyösen valamelyik, még az 50-es évek elején hozott rendelethez ragaszkodva csak ebben az időpontban hajlandó ezt az alig néhány perces ellenőrzést megeiteni. Nem törődve a kiesett munkanapokkal, a fogyasztó anyagi kárával, kiváltságos helyzetéből diktál annak, akiből él. Ezt a privilégiumot kell nagyon gyorsan felszámolni — az ellenőrzések időpontját kell megváltoztam, hogy az ne munkaidőre essék —, mert a fogyasztók érdeke ezt kívánja. S mi lehet ma fontosabb egy szolgáltató vállalatnak, mint a fogyasztó érdeke? Gémes Gábor — Mondja még egyszer a nevét? — Gulyás O. Ferenc vagyok. Elég az, hogy a tompái Kossuth Tsz fejőgulyása. — Névben a foglalkozás. Családi hivatás a tehenészikedés? — Nem kimondottan. Míg egyéni voltam, négy-öt tehenet is tartottam. Most ez a tizenhét van, amit én gondozok a közösben. — Mióta a szövetkezetbe lépett, máshol is dolgozott? — Nem én. Csak a tehenekkel voltam. És itt is szeretnék maradni. A hét tehenész között én vagyok a rangidős. — Mennyi a napi termelés? — Olyan 240—250 liter körüli az enyéimnél. — Ez jó? — Elég jó. A terv átlagosa?' 3500 liter évente. — És mennyit vállalt? — Négyezret. Mint a több fejőgulyás. — S végül mennyi lesz? — Ügy gondolom, 4200 lite Az elnök azt mondja, a .hala járásban ez a legjobb. — Melyik tehén a legjobb, legtöbbet adó? — Ez itt ni, a Fátyol, öteze, felé lesz az évi eredménye. — Mit kell adni a tehénnek, hogy jól tejeljen? — Elegendő és jó takarmányt. Mérföldkövek és 3080 növendék sertés pusztult el. Az állategészségügyi jelentések szerint az elhullás zömét emésztőszervi megbetegedések, valamint a rossz istállózás és tartási körülmények — vagyis a felnevelési betegségek okozták. Elmaradt technológia A sertéstenyésztés korszerű változatai —■ a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően — csak az utóbbi két-három esztendőben kezdtek meghonosodni. Országos adatok szerint az állománynak alig fele van olyan istállóban, ahol víz és villany van. Az önetetés, fűtés, szellőztetés és álfalában a gépesítés pedig alig néhány helyen van bevezetve. Hasonló a helyzet a megyében is. A sertéstartás tehát nagyrészt kézi munkaerőre alapozott. A megyei célkitűzések szerint 1970- g a sertésállomány 70—75 százaléka kerül gépesített, modern technológiával felszerelt istállóba. Többek között 13 ezer hízó számára épül férőhely és jelentős számú fiaztató létesül. A sertéstenyésztés fejlesztése tehát összetett feladat. Az elmondottakon kívül még sok minden tartozik ide. Az évi kétszeres fialás, ezáltal az egy kocára jutó szaporulat növelése, a takarmánytermesztés fejlesztése, a táptakarmányozás javítása, és így tovább. Mindez együtt csökkenti az üzemi költségeket, olcsóbbá teszi a tenyésztést. Társadalmi és üzemi érdekek összhangja Jövőre az állam hatékony segítséget ad a termelőszövetkezeteknek a sertéstartás új beruházásaihoz és korszerűsítéséhez. E költségek 70 százalékát dotációként kapják meg a közös gazdaságok. Az áremelésen kívül ez az újabb jelentős támogatás tovább növeli a gazdaságosságot és hatásában — remélhetőleg — javítja a húsellátást. Az elképzelések szerint a tavalyi 440 ezer helyett 1970-re 500 ezer sertést tartanak a megyében, a kocalétszámot ennek megfelelően 44 ezerről 50 ezerre emelik. Az állami intézkedésig növelik az anyagi érdekeltséget, amely elősegíti a társadalmi és az üzemi érdekek összhangba kerülését. K. S. Hazánk fejlődésének, népünk életének és előrehaladásának mérföldkövei azok a törvények, amelyeket e héten tárgyalt, s alkotott az országgyűlés. Elmondhatjuk, nem került még olyan tervezet az ország legfőbb törvényhozó testületé elé, amit olyan széles körben megvitattak volna, mint az új Munka Törvény- könyvéről, a termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat. Az új Munka Törvénykönyve tervezetét két hónapon át — a szocialista demokrácia szélesedésének jegyében — csaknem félmillióan vitatták gyárakban, hivatalokban, kereskedelmi vállalatoknál, állami gazdaságokban. Bács-Kiskun megyében is több ezer hozzászólás került jegyzőkönyvbe. Minderre azért is szükség volt, mert életünkben jelentős változásokat hoz a január 1-én életbe lépő új gazdasági me- chanmizmus. Eddig a gazdasági élet irányítása decentralizált volt, s ehhez alkalmazkodott a termelés munkajogi oldala is. A helyi vezetők sok esetben még olyan kérdésekben is, amelyekben intézkedési hatáskörük volt — a kényelmesebb utat választva — a központi utasításokra hivatkoztak. Most a gazdasági irányítás decentralizálásával a helyi vezetők a különböző kérdésekben önállóan döntenek. Ezzel a felelősségük is nagyobb lesz, s nem hivatkoznak munkajogi kérdésekben sem miniszteri, vagy más központi utasításra. Feltétlenül azoknál a vállalatoknál haladnak leggyorsabban előre, ahol egészségesen fejlődik az üzenni demokrácia. Elősegítik, hogy a dolgozók a különböző fórumokon kifejthessék javaslataikat, véleményüket. Ebben — s a kollektív szerződések előkészítésében a szakszervezetekre, amelyek jogköre ugyancsak bővül — hárul nagy feladat. A Munka Törvénykönyve ugyanis csak elvi vonatkozásokat tartalmaz, keretet ad. A kollektív szerződésnek kell a vállalat helyi sajátosságainak megfelelően konkrétan meghatározni például a próbaidő, a felmondási idő, a túlmunka végzésének mértékét, a jutalomszabadságokat, a bérkérdéseket stb. A megye falvaiban is feszült figyelemmel kísérték a termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitáját. A termelőszövetkezetek tagsága jól tudta miről van szó, hiszen 70 ezer tsz-gazda vitatta meg megyeszerte az említett törvénytervezeteket. Az előterjesztett törvényjavaslatok egyes részleteiben, paragrafusaiban sokan ismertek rá saját elgondolásukra, javaslatukra. A szövetkezetek továbbfejlődése szempontjából nagyon fontos volt az új jogszabályok megalkotása. A régi — a 7-es, 8-as és a többi, tsz-ekre vonatkozó törvények — a szövetkezetek alakulási időszakának megfelelően rendezték a tagság helyzetét, valamint a tulajdonviszonyokat. Amint befejeződött azonban a mezőgazdaság szocialista átszervezése, fokozatosan kezdtek elavulni ezek a törvények. Ezért vált szükségessé, hogy az eredményes gazdálkodást, a szövetkezetek egészséges továbbfejlődését elősegítő törvények szülessenek. A vezetők munkáját gátolta például, hogy nem volt elég hatáskörük, önállóságuk. Sok esetben már a tagság által alapelveiben elfogadott — de kisebb adminisztratív módosítást igénylő — kérdésekben is újabb közgyűlést kellett ösz- szehívni. Emiatt például nem egy tsz-beruházás kivitelezése húzódott el néhány évvel. Megyénkben is az a helyzet, hogy a tsz-ek területének már csak mintegy 60 százaléka a jelenlegi tagság tulajdona. A többi részben az államé, részben nyugdíjasoké és a városba költözött örökösöké. Ez a tendencia tovább tartana. Ezért volt szükség az új törvényre, amely lehetővé teszi, hogy a föld véglegesen a szövetkezet tulajdonába kerüljön. Csakis így teremthető meg a szövetkezetek fejlettebb, vállalatszerű gazdálkodásának alapja. Az országgyűlés vitája igen élénk volt. Megyénk képviselői aktívan kapcsolódtak a tanácskozásba, hárman is kifejtették véleményüket — tolmácsolva választóik kívánságait — a törr>énytervezetekkel kapcsolatban. Az elfogadott törvények kifinomult jogszabályok, amelyek rugalmasan reagálnak a helyi sajátosságokra. Nagy Ottó — Nem panaszkodhatom. Tavaly, mindennel együtt, 54 ezret kaptam. — És az idén? — Reméljük, hogy nem lesz kevesebb. Literenként 40 fillért, gondozásért tehenenként és havonta 40 forintot, ugyaneny- nyit agy-egy ellés levezetéséért, továbbá az évenkénti ellésért 250 forintot kapok. Elég sok mindentől függ a fizetség. — A Kossuth Tsz-ben jövedelmező a tehéntartás. Hogyan lehetne méginkább azzá tenni? — Olcsóbb takarmánytermesz- éssel. Meg úgy, ha még több a tej. I Név és foglalkozás Szecskázva. Meg abrakot. A lyik hogy tejel. De ez majd ki- mieink naponta átlagosan 4.5 egyenlítődik. Eigymás után le- kilót kapnak. cseréljük a rosszul tejelőket. önitatás. Ez, látja, mind megvan már. Meg aztán ... kedvelni is kell a jószágot, érezni, hogy mikor mire van szüksége. — Elfoglaltság? — Reggel és délután is 5—5 óra körül. A jószágot nem lehet magára hagyni. — Látom, kézzel fejnek. — Így szoktuk meg. De ha a vezetőség beszerzi a fejőgépet, azt is megszokjuk majd. — Kereset? — Miért átlagosan? — Más a takarmányon kívül — Mert nem egyformán kap- nem is kell? jak, hanem érdem szerint. Mer — Dehogynem! Jó férőhely, — Ha nem itt lene, a tsz-ben, mivel foglalkozna? — Tehenész lennék egy másik gazdaságban. H. D.
