Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-26 / 253. szám
t öMaí 1967. október 26, esflfSrfJSIt Válaszolunk olvasóinknak A rizs- és cirokseprű-ügyben Olvasóink által kitöltött, visz- "zaküldött szerkesztőségi köz- véleménykutató íveken gyakran találkozunk ezzel a két kérdésiéi: Milyennek ígérkezik a kö- ielgő sertésvágási szezon idején a rizsellátás, és mikor lehet végre kapni az. üzletekben cirokseprűt? A két kérdésre az Élelmiszeréi Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat megyei fiókjának vezetője, dr. Csűri Ferenc és Stein Ernő áruforgalmi osztályvezető válaszoltak. — A rizsellátásban — hangzott a felvilágosítás —, akárcsak tavaly, az idén is kielégítő lesz az ellátás. Az állami és szövetkezeti kereskedelem üzleteibe már megkezdődött a folyamatos kiszállítás, s a nagykereskedelem a később jelentkező igények kielégítésére elegendő rizzsel rendelkezik. A továbbiakban megtudtuk: A disznóvágáshoz szükséges bors, kömény, paprika, s egyéb fűszerféleség sem lesz hiánycikk a téli hónapokban, S a cirokseprű? — Ennek forgalomba hozatalával — nagykereskedelmi szinten —, ugyancsak a mi vállalatunk foglalkozik. Egy idő óta sajnos, csekély eredménnyel. A cirokseprű nemcsak Bács megyei, hanem országos hiánycikk. Az ok: Évről évre növekszik a külkereskedelem exportigénye a cirokseprű iránt, másrészt az idén nagyon kevés cirkot termelt a mezőgazdaság. A seprű készítésével foglalkozó kisebb- nagyobb üzemek Orosházán, Cibakházán és az ország más részein. az említett problémák miatt nem tudnak a belföldi, így a Bács megyei keresletet is kielégítő mennyiséget gyártani. — A kiút? — Véleményünk szerint sokat segítene, ha azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendelkeznek elegendő cirokkal, készítenének seprűt. Szívesen átvennénk tőlük az árut, s hogy mennyire kifizetődő lenne anyagilag a közös gazdaságok számára a vállalkozás, ezt a kereslet ugrásszerű növekedése is mutatja. De a mostani hiány figyelmeztető tanulsággal is szolgál. Céltudatosabban kell törekedni a jövőben az állami és szövetkezeti gazdaságoknak a ciroktermelés fokozására, s akkor nem lesz akadálya annak, hogy akár nagyüzemi módon, akár „házilag” annyi seprűt gyártsanak, amennyit a bel- és külkereskedelem igényel. B. Gy. Keresztül-kasul a megyén II. Lépések az együttműködésre Kár, hogy a faj szí borsó — és sajnos a többi is —, tavasz- szal csak felerészben jutott el a Bajai Hűtőházba, a borsócséplők késői megérkezése miatt. Az illetékesek bizonyára levonták a tanulságokat, de ez utólag már mit sem változtat azon, hogy az üzem, működésének mindjárt az első évében, veszteséggel indul: százmillió forintos bevételi tervét csak felerészben teljesíti. Ha valamely üzemnek, a hűtőháznak minden bizonnyal létérdeke a közös gazadságokkal való hasznos kapcsolat kiépítése. Egyre kevésbé lesz lehetősége arra, hogy a nyersanyag beszerzésében a közvetítő kereskedelemre, a MÉK-re támaszkodjék. Ajánlatok Látják ezt az üzemben, s ez ki is derült Vásárhelyi György igazgató tájékoztatójából: — Sokat várunk a tsz-ek területi szövetségeitől, amelyek — egyebek között — a biztonságos, a jövedelmező zöldség- termesztésre biztatják majd a gazdaságokat. A tsz-ekkel ugyanis több évre kívánunk szerződést kötni. Az ajánlat elhangzott hát az együttműködésre. Nyilván fogadtatásra is talál. Hiszen az Út- és járdaépítés — Vízrendezés, orvosi rendelő Községfejlesztés Garán Ä tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken elhangzott bejelentésekről a kimutatás mindig kéznél van a községi tanácsnál. Miután néhány szót váltunk Kricskovics Ferenc vb-elnökkel, egy percen belül az asztalon vannak a szükséges iratok, amelyekből „naprakészen” megállapíthatjuk, mit kértek a választók, mit ígért meg a tanács, mennyit valósítottak meg az élteit fél év alatt és hogyan állnak a többiekkel? Legfontosabb a közérdek — Mi nagyon komolyan vesz- szük a lakosság bejelentéseit, s igyekszünk intézkedni azokban az ügyekben, amelyekre felhívják a figyelmünket. Garán negyvennégy választókörzet van. A kora tavaszi jelölő gyűléseken azt tapasztalhattuk, hogy elsősorban és döntően közérdekű javaslatokkal fordultak hozzánk az emberek. A járda- és útépítéssel például összesen 110 felszólaló foglalkozott, bár a község mind a tizenhat utcájában van járda — igaz, csak az egyik oldaldn korszerű, a másikon még téglákon járnak az emberek — mondja Kricskovics elvtárs. A garaiak persze nem „ajándékba” akarják a betonjárdát, hanem — ahogy eddig is — társadalmi munkában segítenek a megvalósításnál. Az elmúlt években százezreket takarított meg a község a lakosság aktivitása révén. A járdaépítésre például az utóbbi hét évben 1,7 millió forintot költöttek, s ebből az összegből félmillió volt a társadalmi munka értéke. — A lakosság igénye jogos. A jó, korszerű járda fontos, de mégsem fordíthatjuk minden erőnket erre a munkára. Folyamatosan dolgozunk és a tizenhat utca mindkét oldalának kiépítése 1974-re befejeződik. Az idén például 280 méter járdát építünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Seres Mihály vb- titkár. — A járdaépítésen kívül vannak nem kevésbé fontos, sürgős feladataink, amelyekre szintén a jelölő gyűléseken hívták fel a figyelmünket, mondhatnám, hogy egyhangúlag. Általános vízrendezési terv Nézegetjük a kimutatást. Legtöbb bejelentés mellett ott a megjegyzés: folyamatban, elkészült, jövőre kezdjük stb. Természetesen apróbb gondok is szerepelnek ezek között, például járdatisztítás, átkelőhelyek megjavítása. Az egyik körzet lakói azt kérték, hogy szüntessék meg a pumpás kutat, mert sokszor elromlik, ne költsenek a javítgatásra, hiszen ott a vízmű kifolyója Így is történt. A leggyakoribb kérés — amit a titkár elvtárs is említett — a csapadékvíz elvezetésének a megoldása. Mit tud erről mondani a vb-elnök? — A csapadékvíz elvezetésére az egész községre kiterjedő általános rendezési terv készül, ígéret szerint még az idén megkapjuk. A munkát a jövő évben kezdjük meg és előreláthatólag félmillió forintot fordítunk az árokrendszer kiépítésére. Nem árulok el titkot — mondja a községi tanács vb elnöke —, ha azt mondom, hogy mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi munkára számíthatunk. Az Értesítjük a t. Utazóközönséget, hogy 1967. november 1-től Baja — Hercegszántó oh. — Sombor viszonylatban új nemzetközi menetrendszerű autóbuszjáratokat közlekedtetünk. A járatok Bajáról: 5,35, 9,35, és 18,00 órakor. Somborból: 5,45, 11,45 és 16,30 órakor indulnak. Valamennyi járat naponta közlekedik, oá E'ővebb felvilágosításért kérjük, forduljon az Autókös^eke- 5= dési Vállalathoz. 9. sz. AKÖV, Kecskemét. ötéves terv végére mindenképpen elkészülünk vele. Diákotthon — orvosi rendelő Egyik korábbi cikkünkben futólag említettük, hogy Garán hétközi diákotthont létesítenek a felsőtagozatos tanulóknak. A gyerekek a garai tanyavilágból, Bácsszentgyörgyről és Bácsbo- kodról jönnek majd be a kényelmes és nyugodt tanulást nyújtó kollégiumba, amit néhány héten belül átadnak rendeltetésének. — Erre a létesítményre büszkék vagyunk. Negyvenöt tanulót tudunk elhelyezni, de már foglalkozunk — persze csupán gondolatban — a bővítési lehetőségekkel is. Sokáig latolgatták a község vezetői, hogy melyiket építsék először: a kollégiumot, vagy az orvosi rendelőt? Aztán úgy döntöttek, hogy első a diákotthon. Orvosi rendelő ugyanis kettő van a faluban, bár egyik sem korszerű. Most, hogy a hétközi otthon megépül, már elkészült az új rendelő terve is. — K'jzségfejlesztési alapból 250 ezer forintot fordítunk rá, és körülbelül még 100 ezer forint állami támogatást kapunk — mondja Kriskovics Ferenc. — Teljesen korszerű lesz minden tekintetben, nemcsak az épület, hanem a berendezés, a felszerelés is. Ugyancsak a jelölő gyűlésen hangzottak el a közvilágítás és a parkosítás gondjai. Az előbbinek megoldása folyamatosan halad. Évenként 10 ezer forintot költ a tanács újabb lámpák felszerelésére, neontestek elhelyezésére. A parkosításra is jó lehetőség kínálkozik. A Kossuth Lajos utca — a község főutcája — egyik oldalán már be van ültetve fákkal. A községi tanács elnökének igazat kell adnunk, amikor azt mondja, hogy nagyon komolyan veszik a lakosság bejelentéseit. Ezt nemcsak az elmondottak bizonyítják, hanem az a tény is, hogy a jelölő gyűlésen felvetett kérdések 30 százalékát már tettekkel is megválaszolták. Gál Sándor lenne a célszerű, ha közvetlenül a környékbeli gazdaságokból érkezne a nyersanyag, minél kisebb szállítási költséggel. És nem is akárhogyan! Hanem jól előkészítve a hűtésre, hogy az üzemben már csak a gépesíthető munkafolyamatok kerüljenek elvégzésre. Ma még bizony nem ez a helyzet. Ilyen vonatkozásban is fontos az együttműködés. Sőt ezen túl még a gazdaságok érdeke lenne az is, hogy mindinkább a jól gépesíthető, egységes fajtákat termesszék. így aztán az együttműködésre szólító felhívás a kutatóintézetek felé is elhangzott: nemesítsék ki a géppel betakarítható fajtákat. Fontos kérdés ez. Például a zöldbabszedésre már van alkalmas géptípus, de nincs egyszerre érő fajta. Hfitőlánc és földgáz Elkerülhetetlen feladat a termékek tartósítása, ezt mező- gazdaságunknak is tudomásul kell vennie, ha boldogulni kíván a világpiacon. S ez nemcsak a termesztőtől a hűtőházig, hanem a hűtőháztól a fogyasztóig is a gondok sorozatát veti felszínre. A „hűtőlánc” kiépítése még a kezdetnél tart, enélkül a mirelitáruk elterjesztésére gondolni sem lehet. Élelmiszer- kereskedelmünk igen gyéren van ellátva hűtőpultokkal. Kevés a hűtőjárművek száma is. Nem szabad lebecsülnünk a tartósítás másik módját, a szárítást sem. Itt is szükség lenne a kooperációra, főleg a kalocsai paprikaüzem részéről. Eddig nem sok kezdeményezés született. Érdekes volt hallani viszont Sarok Antal, a gabonafelvásárló vállalat igazgatójának a javaslatát, amely szerint a termékek szárítására olcsón és jól felhasználhatnák a földgázt. A meglevő gépeken csak jelentéktelen átalakítást kell végezni. Segített a traktoros Hogy a kooperáció lehetővé váljék, a gazdaságoknak olcsó, praktikus épületekre van szükségük. Erre eddig többnyire a dunaújvárosi gyártmányú vasvázas színt alkalmazták. Kár, hogy kevés jut belőlük, s a vasszerkezetek rozsda elleni védelme igen költséges. Ezért figyelemre méltó az ötlet, amit ugyancsak a gabonafelvásárló igazgatója terjesztett elő: betonelemek gyártására kívánnak társulni a dunapataji Űj Élet Tsz-szel, ahol olcsón jutnak hozzá a kavicshoz. ... Lépten-nyomon tapasztaltuk, hogy a mezőgazdaság ezer szállal kötődik az iparhoz, s ezek a szálak tovább erősödnek. Ügy is, hogy hellyel-közzel a közös gazdaságokban, önálló elgondolás szerint honosítanak meg olyan módszert, amire az ipar eddig nem figyelt fel. Ez történt legutóbb a hartai Lenin Tsz-ben, ahol — közös vállalkozásban a MÉK-kel — gépesítették a hagyma betakarítását, osztályozását és tárolását. Ám a szántóföldi rakodáshoz egyáltalán nem volt alkalmas szerkezet. Brenner Márton traktoros sietett a tsz segítségére: elkészítette az RS—09-esre szerelt hidraulikus emelőt. Ezáltal megszüntették a zsákolást. Ahhoz, hogy a szövetkezetek a jövőben helytálljanak, több hasonló kezdeményezésre van szükség. H. D. Autós üdülőt adtak át Balatonlellén Másfél évvel ezelőtt a Magyar Autóklub kecskeméti helyi csoportjának 80 tagja elhatározta: üdülőt építtet a Balaton partján. Az építőközösséget az autóklub helyi csoportja patronálta, s segítséget nyújtott a tervezés és kivitelezés megszervezésében. A terveket Neuhauser Laszlóné tervező készítette el, amelynek alapján a Somogy megyei Tanács Építőipari Vállalat megkezdte a munkát. A négymilliókétszázezer forintba kerülő épületet szerdán délelőtt vették át a boldog tulajdonosok. Az impozáns, háromemeletes épület közvetlenül a Balaton partján áll. Külön strandja, s száz gépkocsi elhelyezésére alkalmas parkírozóhelye van. Egy-egy lakrészben egy szoba, fürdőszoba, teakonyha, s napozó készült. A Magyar Autóklub kecskeméti helyi csoportjának titkára, dr. Fábián Pál elmondta, hogy az autóklub — amennyiben erre a tagság igényt tart — ismét megszervezi az építőközösséget, s támogatást nyújt egy újabb autós üdülő létesítéséhez. 3. — Grigorjev törzskapitány. JELSZÓ: „KAZÁNY” . f kazányi ” helyzetről hozott hírt: 1918. július 26-án különös — a tisztek szervezete 1918. események játszódtak le a fehé- márciusa óta tevékenykedik a rek kezén levő Szimbirszkben. városban: beépült a különböző Csöndes mellékutcáin feketeka- front-törzskarokba és frontmö- bótos, feketekalapos férfi sietett, götti intézményekbe. A Cseka a civilöltözet nem tudta leplez- szervei júniusban letartóztatták ni katonás tartását. A fehérgár- a szervezet stábjának parancs- dista őrjáratoknak könnyedén nokát és néhány segítőtársát, de odavetette a jelszót: „Kazány , alapvető erőink érintetlenek. A mire azok „Moszkva” jelszóval tisztek egy része illegalitásba válaszoltak, majd szűkszavúan vonult. Kevés a fegyver, de a csak ennyit mondtak: „Me- szovjet elrendelte a lakótömb- hetsz!’ Így jutott el a kórház- bizottságok felfegyverzését, így ig. Felsietett az első emeletre nincs nagy baj: jórészük volt és bekopogott egy ajtón, ame- tisztekből áll. Egyes gyárakban lyen plakát maradványai fősz- jelentős befolyásuk van a men- Lépj be a Vörös sevlkeknek, akikkel sikerült megállapodni. Iviiután a vörös csapatoknak ígért erősítés még ladoztak: Hadseregbe! Borosüvegek és hadműveleti térkép hevert az asztalon, melynél a csehszlovák hadtest és a fehérgárdisták vezetői ültek, Kappel alezredessel az élükön. Az ismeretlen, miután ledobta kabátját, bemutatkozott; nem érkezett meg, a felkeléssel nem késlekedhetünk. Az értekezlet sokáig elhúzódott, míg végül döntöttek a hadműveleti tervről: a szárazföldi támadást, melyben Kappel
