Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

A Világ Droletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 252. SZÄM Ara 60 fillér 1967. OKTÓBER 25. SZERDA fl kecskeméti földgázbekapcsolások ■ programja a megyei tanács vb napirendjén 1967-1972 között másfél ezer lakás kerül sorra A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén első napirendi pontként a munka­ügyi osztály tájékoztató jelen­tése szerepelt — a csökkent munkaképességűek helyzetéről. A vb a jelentést tudomásul vette. Ezután a megye egész­ségügyi káderhelyzetéről és az ezzel kapcsolatos tennivalókról készülő előterjesztés vázlatát hagyta jóvá. Majd bejelentése­ket tárgyalt, s a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtásá­ról szóló jelentést vitatta meg. Közöttük a gázbekapcsolásra vonatkozó határozatot. Á kecskeméti földgázbékap- csolások szabályozásáról és fi­nanszírozásáról szóló határozat néhány, széles körű érdeklődés­re számot tartó részletéről szól­nánk ezúttal. Mindenekelőtt a meglevő állami lakások földgáz­bekapcsolási tervéről, melyet a kivitelezés alatt álló vezeték-, építési programból kiindulva állítottak össze. Központi erőforrásból 1972-ig, folyamatosan kiépülő vezetékhálózat mellett — ez évet is beleszámítva mintegy másfél ezer lakást kapcsolnak be. Nagyobb arányban a szű- kebb területre koncentrált, na­gyobb lakóépületekben — mint Leninváros, Rákóczi út stb. —, majd kisebb számban a kisebb állami lakóépületekben — nem a főútvonalak mellett — a gaz­daságos bekapcsolás lehetőségé­nek biztosításával. A téli tüzelésre való felkészü­lés szempontjából is jó tudni, hogy 1967-ben összesen 312 le- ninvárosi, Halasi úti, Lenin téri lakás kerül sorra. Ezekben a konyhai és fürdőszobai vezeték- építés már befejeződött. Most már a lakószobák gázvezetékei­nek, konvektorainak és a gáz- \ Számos ankét, tapasztalatcsere, bemutató, kiállítás Egyesület megyei elnökségének ülése Kedden ülést tartott Kecske­méten a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szerveze­tének elnöksége. Megtárgyalta az egyesület idei munkáját és a soron levő feladatokat. Az erről szóló jelentést Suba Sándor me­gyei titkár készítette. Az elő­terjesztés megállapítja, hogy a Magyar Agrártudományi Egye­sület munkája szorosan össze­függ a megye mezőgazdaságá­nak fejlődésével. Számos ta­pasztalatcserét. ankétot, bemu­tatót, kiállítást, tanfolyamot, előadást szerveztek. Mindezek jelentősen hozzájárultak az új termelési eljárások terjesztésé­hez. E rendezvények szervezé­sében különösen jó együttmű­ködést sikerült megvalósítani a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­val. Hasonlóan jó kapcsolatok alakultak ki a megyei pártbi­zottsággal és a különböző in­tézményekkel, állami gazdasá­gokkal, kísérleti intézetekkel. A csaknem hatvan rendezvé­nyen az idén több mint nyolc­ezer szakember vett részt. A különböző tudományos előadásokhoz több mint 650 szakember szólt hozzá. A tapasztalatok szerint az itt elhangzott javaslatokat a ter­melő üzemek, valamint a párt és tanácsi szervek messzeme­nően figyelembe veszik és hasz­nosítják. Az egyesület hat szakosztálya — amely szinte mindegyik kis egyesületként működik — a me­zőgazdasági tudomány és ter­melés főbb területeit felöleli. Célszerű lenne a szakosztá­lyok számát növelni agrár ökonómiai és talajtani cso­porttal. Kiskunhala az agrártudomá­nyi egyesületnek önálló cso­portja működik, amely az idén tovább bővíti tevékenységét. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. A hozzászólások szá­mos hasznos javaslattal egészí­tették ki az előterjesztést. A szakosztályok vezetői beszámol­tak ez évi munkájukról, to­vábbi terveikről. Dr. Maár And­rás, aki a MTESZ-t képviselte, mint annak megyei elnöke, hangsúlyozta, hogy a Magyar Agrártudományi Egyesület me­gyei szervezete országosan is kiemelkedett eddigi tevékeny­ségével. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes volna Kecskeméten létrehozni egy agrárklubot. Ennek létjogosultságát igazolja, hogy a megyeszékhelyen van a legtöbb mezőgazdasági értelmi­ség. Továbbképzésük, tapaszta­lataiknak kicserélése egyre sür­getőbb feladat. Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, az Agrár- tudományi Egyesület megyei el­nöke, összefoglalójában több fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet. Elsősorban az állat- tenyésztés és a takarmányozás legjobb módszereinek népszerű­sítésére, elterjesztésére. Az ál­lattenyésztésen belül elsősorban a sertéstartást kell tovább fej­leszteni. Megvan a lehetőség a termelőszövetkezeti szövetségek­kel való szorosabb együttmű­ködésre. Az Élelmiszeripari Tu­dományos Egyesülettel szintén erősíteni kell a kapcsolatot. Megállapodtak abban, hogy november 1-ig minden szak­osztály részletes munkatervet készít a jövő esztendőre. Az ülés ünnepi aktussal zá­rult. Oláh György átadta Ta­kács Bélának, az Állattenyész­tési Szakosztály alelnökének jó munkájáért az Agrártudományi Egyesület aranykoszorús jelvé­nyét. K. S. bojlerok beszerzése, illetve be­szerelése van hátra. Ezzel ez a 312 leninvárosi la­kás komplett gázellátást kap. Tűzharc a Szuezi-csatorna övezetében TEL AVIV (MTI) Hétfőn Izraelben eltemették az egyiptomi rakéták által el­süllyesztett Eilat romboló meg­talált áldozatait, s ezt az alkal­mat Dajan hadügyminiszter alig leplezett fenyegetésekre használta fel. Egyiptom, Odd Bull tábornok, az ENSZ fegyverszüneti ellen­őrző szervezete parancsnokának kérésére, 24 órával meghosszab­bította az izraeli hajók számá­ra adott engedélyt, az Eilat ál­dozatainak felkutatására az egyiptomi felségvizeken belül. Az A1 Ahram megjegyzi, hogy az izraeli kérés önmagában is bizonyítja, hogy az Eilatot egyiptomi területi vizeken sül­lyesztették el. Tel Avivban kedden a kora délutáni órákban bejelentet­ték, hogy nem sokkal koráb­Aranysárga prizmák Kevés híján ezer holdon termesztettek az idén is kukoricát a városföldi Dózsa Tsz-ben. Most a legnagyobb őszi feladatot, a kukorioatörés jelenti. Az átlagtermésre nem lehet panasz; átla­gosan húsz mázsa körül alakul a májusi mar Zsoltban számított termés. A majorközpontban hosszú prizmáikba rakják az arany­sárga tengerit, s jó vastagon lefedik kukoricaszárral. A gazda­ságban évek óta bevált ez a tárolási módszer. (Pásztor Zoltán felvétele.) ban tűzharc kezdődött a Szu- ezi-csatorna övezetében. A szó­vivő azt állította, hogy az egyiptomi erők nyitottak tüzet Port Taufig kikötőjétől észak­ra, s az izraeli fél viszonozta azt. Izrael tájékoztatta az ENSZ-megfigyelőket a lövöl­dözésről — mondotta a Tel Aviv-i katonai szóvivő. KAIRÓ Kairóban az EAK fegyveres erőinek főparancsnoksága né­hány perccel a Tel Aviv-i be­jelentés után közleményt adott ki az incidensről. 14,30 órakor (magyar idő sze­rint 13,30 órakor) az ellenség tüzérségi tüzet nyitott a szuezi kikötőre és a szuezi olajfino­mítókra. Néhány épület lángba borult. A térségben lövegeink azonnal erőteljes zárótűzzel vá­laszoltak. A csata tart. Az egyiptomi katonai parancs­nokság késő délutáni jelentése szerint még áll a harc az egyip­tomi és izraeli tüzérségi erő kö­zött a Szuezi-csatorna déli ré­szében. Az izraeli erők több lö­vedéke érte a szuezi kikötő tér­ségében levő olajfinomító be­rendezéseiket. Az egyiptomi erők lelőttek egy izraeli Mirage-típu- sú repülőgépet és elpusztítottak négy izraeli tankot Majdnem ötmillió aktív kereső 900000 bejáró — átlag 144 kilométer a lakóhely és a munkahely között A Központi Statisztikai Hiva­tal érdekes kimutatást készített a munkaerőhelyzet alakulásáról, a változások okairól, és a mun­kaerőmozgásról. Az adatok 1949 óta a lakosság kor szerinti összetétele kedve­zőtlenül változott. A népesség 10 százalékkal, a munkaképes korú lakosság azonban csak 5, az ennél fiatalabbak száma pe­dig mindössze egy százalékkal növekedett. Hazánkban 6 055 000 munka­képes korú, 2 165 000 ennél fiatalabb és majdnem két­millió idősebb ember él. A munkaképes korúak számá­nak némi növekedése ellenére jelenleg 2,3 százalékkal kisebb a munkaerőforrás, mint 1949- ben. A munkaképes korúak kö­zül ugyanis két és félszer any- nyian (574 000-en) járnák isko­lába. mint annakidején, ezenkí­vül a mezőgazdasági nyugdíja­sokkal 70 ezerrel csökkent az aktív keresők száma. 1949-ben 5 975 000, 1966-ban 5 837 000 munkára alkalmas lakosa volt az országnak. A munkaerőforrás csökkenése ellenére az aktív keresők száma 1949 óta 20 százalékkal nőtt, s jelenleg megközelíti az ötmil­liót. Száz keresőre 113 eltartott jut, tizenkilenccel kevesebb, mint a 40-es évek végén. Az ország munkaerőforrása jelenleg 82 százalékban van kihasználva. A munkára alkalmas, de nem dolgozó lakosoknak 96 százaléka nő, nagy részük többgyermekes, vagy szakképzetlen. A foglalkoztatottság szerkeze­te is lényegesen megváltozott. Az iparban dolgozók aránya 1949 óta 21-ről 38, a szolgálta­tással foglalkozóké 24-ről 31 százalékra emelkedett, míg a mezőgazdaságból élők aránya 55-ről 31 százalékra csökkent. Ennek megfelelően nagymér­vű munkaerőmozgás jött létre, a mezőgazdasági megyékből so­kan költöztek ipari központok­ba. Az Alföldről például a la­kosság 15,4, a Dél-Dunánt ólról 5,3 százaléka vándorolt el. A fő­város és Pest megye lakossága a bevándorlások révén 1949 óta 16,1 százalékkal nőtt. Igen nagy azoknak a száma is. akik nem változtattak ugyan lakhelyet, de lakásuktól távoli munkahelyek­re járnak dolgozni. Napjaink­ban mintegy 900 000 ember dol­gozik más helységben, mint ahol lakik közülük majdnem 400 000-nek a megyehatárt is el kell hagynia munkábaiíráskor. Csupán a fővárosba 253 ezren iárnak dolgozni más helységek­ből, főleg Pest megyéből, de a fővárosban dolgozók kö­zül sokan laknak Szabolcs- Szatmár, Szolnok, Fejér és Bács megyében is. Kiszámították azt is, hogy a 900 000 bejárónak átlag 144 ki­lométeres utat kell megtennie lakása és munkahelye között.

Next

/
Thumbnails
Contents