Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

• • " ’V. -C.yC'W Ünnepi megemlékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról xxn. EVF., 245. SZ. Ára 60 Veled vagyunk, VIETNAM! Slokatmondó az az érdek­^ lődés, amely — a szer­kesztőségünkbe érkező sok száz közvéleménykutató ív tanulsá­ga szerint is — a vietnami probléma iránt megnyilvánul. „Írjanak többet, részletesen er­ről a békére született népről! Mert annak a népnek, amely olyan hősi elszántsággal képes harcolni az ördögi agresszorok- kal szemben, feltétlenül éltető eleme a béke. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak én érzem így...” — írja például egy 42 éves szerelő. Es megható az az aggodalom, amelyet az egyik kérdőíven így fogalmazott meg egy 54 éves tsz-tag: „Arra kérném a ripor­tert, írja meg, hogyan tiltakoz­hatna egy magamfajta egyszerű paraszt ember a Vietnamban folyó szörnyűségek ellen úgy, hogy annak foganatja legyen. Mert én tudom, mi a háború, elegem volt belőle és nagyon velük tudok érezni.” A szálkás betűkkel rótt sorok olvasása közben arra gondol­tam: Lám, a Nemzetközi Viet­nami Konferencia résztvevői előtt is jól ismert a földkerek­ség minden becsületes békesze­rető emberében hasonlóan fel­vetődő kérdés. 71#t másért döntöttek volna úgy, hogy világszerte összehangolják az USA vietna­mi agressziója ellen tiltakozó akciókat, s ez év október 21-ét az amerikai imperialisták agressziója elleni tiltakozás és a vietnami nép iránti szolida­ritás napjává nyilvánítják? A Magyar Országos Béketa­nács szeptember 22-i elnökségi ülésének állásfoglalása pedig — mely szerint október 15—21 kö­zötti hetet a vietnami testvér­nép iránti szolidaritás kifejezé­sének szenteljük —, szinte meg­adja a közvéleménykutató íven szereplő kérdésre a választ. A Vietnami Hét keretében üzemekben, iskolákban, közös gazdaságokban és intézmények­ben, a különböző társadalmi és tömegszervezetek rendezvé­nyein, a tanácstagi beszámolók összejövetelein minden bizony­nyal sok szó esik a hős nép­ről. s az egész világot felhábo­rító imperialista agresszióról. A legőszintébb és anyagi támoga­tást jelentő tettekkel is tanúsí­tott együttérzésünkről biztosít­juk a testvéri vietnami népet. Felháborodásunkat, elszánt aka­ratunkat pedig erélyes tiltakozó táviratok ezrei adják tudtul az elvetemült agresszor képvisele­tének. Vgy olvad bele a magyar nép „Békét Vietnam­nak!” kiáltásába az 54 éves tsz-tag hangja, s a világ sok százmillióinak tiltakozó kóru­sával felerősödve. jut el a Pen­tagonba. S csak a dühöngő őrültről és az elszánt gonoszte­vőről tételezhető fel, hogy meg ne értse: A népek békét akar­nak, az amerikai imperializ­musnak nincs keresnivalója Vietnamban. P. I. A kitüntetettek nevében ez­után dr. Molnár Frigyes elv­társ mondott köszönetét, hang­súlyozva: A szovjet és a ma­gyar nép közötti testvéri ba­rátság ápolásáért erejükhöz, te­hetségükhöz mérten ezután is mindent megtesznek megyénk kommunistái éppúgy, mint a barátság jelentőségét felismerő pártonkívüliek tíz- és tízezrei. Sebő Gyula igazgató megnyitót mond a díszülésen. Az elnökségi ülés záróak­kordjaként megkapó jelenetnek lehettek szemtanúi a résztve­vők. Aradi Ferenc, a Kiskun­félegyházi József Attila Általá­nos Iskola úttörővezető tanára kedves ajándékot nyújtott át a megyénkben állomásozó szov­jet alakulat képviselőjének. Az ajándékot az iskola úttörői ké­szítették szovjet pajtásaik ré­szére a nagy évforduló alkal­mából. fillér 1957. OKT. 17, KEDD Ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfor­dulójára való ünnepi megemlé­kezésnek szentelte tegnap, a Hazafias Népfront megyei szék­házában rendezett ülését a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége. A jubileumi megemlékezésen megjelent Ré­vész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZBT Országos Elnökségének alelnö- ke, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságé­Példakép: a szovjet pedagógia Megkezdődött a Kecskeméti Óvónőképző Intézet háromnapos tudományos ülésszaka Hétfőn délelőtt az intézet dísztermében megkezdték a Kecskeméti Óvónőképző Intézet — és a testvérintézetek: a sop­roni és a szarvasi óvónőképző — háromnapos tudományos ülésszakát Nagy számban vet­ték részt a megnyitón kecske­méti és más városokból érkezett pedagógusok, főként óvónők, valamint a soproni és a szarvasi intézet pedagógusai és hallga­tói. Az ülésszakot a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója jegyében rendezik. Az elnökségben helyet fog­laltak: Borsodi György, az MSZMP megyei, bizottságának titkára, Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának vezetője, dr. Greiner József, a városi pártbizottság titkára és a testvérintézetek igazgatói. A társadalmi és tömegszervezetek képviselői ugyancsak részt vet­tek a megnyitó ünnepségen. Sebő Gyula, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd vázolta az Intézeti Napok célját: az óvónőképzés szerve­zeti kiépítése után szemügyre kell venni és kijavítani a pe­dagógiai hiányosságokat. Jobb alkalom a tudományos ülésszak megtartásához nem kívánható, mint az Októberi Forradalom félévszázados jubileuma, hiszen a magyar neveléstudomány leg­főbb ihletője és segítője a szov­jet pedagógia. Miklósvári Sándor, a Műve­lődésügyi Minisztérium osztály- vezetője tartott ezután ünnepi megemlékezést. Rámutatott: az elmúlt fél évszázad nevelési eredményei tiszteletre és meg­emlékezésre késztetik még a nem szocialista országokat is a szovjet pedagógiai tudomány iránt. A kommunista párt poli­tikájában mindig első helyen állt és áll ma is a nevelés, s a szovjet nevelés adta a világnak a kommunista iskola elméletét. A szovjet neveléstudomány ha­tása a magyar pedagógiára ugyancsak óriási, sikereinket neki köszönhetjük. Ezután dr. Zsámbéki László, a kecskeméti intézet vezető ta­nára tartott előadást Makaren kóról, a pedagógia forradalmá­ráról. Részletesen elemezte a nagy kommunista nevelő mód­szereit és azok hatását korunk neveléstudományára. Az elő­adáshoz Németh Sándor, a Soproni Óvónőképző Intézet vezető tanára és Dudás János soproni tanár szólt hozzá. Délután dr. Krajnyák Nándor igazgatóhelyettes megnyitotta a Nagy Októberi Szocialista For­radalom félévszázados jubileu­mára rendezett kiállítást, majd az első magyar óvodai múzeum alapját képező és az óvoda­pedagógia fejlődését 1828-tól napjainkig bemutató kiállítást és az óvodai barkácsolást szem­léltető tárlatot. A kiállítások megnyitásán megjelent Révész Géza, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, az MSZBT országos alelnöke is. Este a Katona József Szín­házban tartották meg az óvónő­képző intézetek jubileumi em­lékünnepélyét. A kecskeméti intézet irodalmi színpada és mindhárom iskola énekkara színpadra lépett, ezenkívül szá­mos szavalatban mondották el a szereplők a hála és megemlé­kezés szavait. Az összekötő szö­veget dr. Losoncz Mihályné ta­nárnő írta és mondotta el. B. J. nak tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Madarász László, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke, és képviseltette magát a megyénk területén állomásozó szovjet alakulat parancsnoksága. Sávolt Bélának, az MSZBT megyei titkárának megnyitó szavai után Gyóni Lajos, az MSZBT megyei elnöke ünnepi beszédben méltatta a nagy év­forduló jelentőségét — Nem mi vagyunk az elsők az emlékezők és ünneplők so­rában, s a mi ülésünket is az ünnepi események tízezrei kö­vetik a Szovjetunióban, ha­zánkban és szerte a világon. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ezekben a napokban a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomra való emlékezés lázá­ban él a világ. Emlékszik és ünnepel, vagy úgy, hogy kiví­vott szabadságát, szocialista társadalmát tudja már a magá­énak, vagy úgy, hogy tovább erősödik tettekben és gondo­latban, hogy maga is megvívja nyújtota át az MSZBT Orszá­gos Elnöksége által adományo­zott kitüntetéseket a magyar- szovjet barátság ápolása terén kimagasló munkát végzett sze­mélyeknek. Az MSZBT arany­koszorús jelvényét, s a vele já­ró emléklapot a következők kapták: dr. Molnár Frigyes, a a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-titkára, Borszéki La­jos, a megyei sporttanács elnö­ke, Nemesszeghy Lajosné, a Kecskeméti Ének-Zenei Általá­nos Iskola és Gimnázium igaz­gatója, Pénzes Jánosné, a Kis­kőrösi Bem József Általános Iskola orosz szakos szakfel­ügyelője, Péntek Mária, a Kecs­keméti I. sz. Általános Iskola orosz szakos tanára, Sándor András, orosz szakos szakfel­ügyelő, a Kunszentmiklósi Ál­talános Iskola tanára, Tóth Fe­renc, a Hazafias Népfront Kis­kunhalasi Járási Bizottságának titkára, Ábrahám János, a me­gyei filmstúdió vezetője, Len­gyel Pálné, a Lakiteleki Általá­nos Iskola tanára, Aradi Fe­renc, a Kiskunfélegyházi József Gyóni Lajos méltatja a nagy évforduló jelentőségét. a harcot, hogy országa, népe számára is megkezdődhessék az emberiség igaz története. Ma az egész haladó emberiség a Szovjetunióra tekint — mon­dotta bevezetőül a szónok Majd érintve a fél évszázad­nyi dicső új történelem állomá­sait — az Auróra ágyúdörejétől a Reichstagra tűzött vörös lo­bogóig, a Téli Palota ostromá­tól a kozmosz ostromáig — méltatta a földkerekség népei számára fáklyát gyújtó, világ- történelmi esemény, s 50. év­fordulójának jelentőségét. Az ünnepi ülés további ré­szében Révész Géza elvtárs Attila Általános Iskola úttörő­vezető tanára, a hazánkban ál­lomásozó szovjet alakulat nyolc tisztje, illetve katonája. S vé­gezetül hadd említsük meg: nagy megtiszteltetés érte szér- kesztőségünket is, melynek az MSZBT aranykoszorús plakett­jét adományozta az országos elnökség. A kitüntetések átadását köve­tően Révész Géza ..elvtárs me­leg szavakkal, s néhány szemé­lyes élménye elmondásával em­lékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által Magyarországon kiváltott ro- konszenv-megmozdul ásókról, tüntetésekről. Majd méltatta a Szovjetuniónak a világbéke fenntartását célzó erőfeszíté­seit.

Next

/
Thumbnails
Contents