Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
Világszerte nagy a zsivaj, lárma Svájci szép szokások__________________________________________ Tévézés csak fülhallgatóval ________________________________ ▲ ruha nyeli a hangot_______________________________ * ■ A kapualfban meglepetés; este kilenc után hazajövet papucsba bújnak az emberek — és lábujjhegyen közlekednek a lépcsőházban. Az ajtócsapkodás ismeretlen fogalom, még a kulcsot is nesztelenül forgatják a zárban. Rádiózás, tévézés? Ilyenkor már cakis fülhallgatóval? — No, nem nálunk, Svájcban terjedtek el ezek a szép szokások — mondja dr. Lohr Ferenc hangmérnök-kandidátus. Kortünet a munkazaj A sűrűn lakott metropolisok velejárója a kellemetlen hangáradat. A gyárban: egész nap zúgó-dübörgő gépek, a hivatalokban: kattogó írógépek — kórtünet a munkazaj. A munka után? Az utcán zakatol a villamos kereke, csikóidul a fék. S odahaza? Visszhangzik a ház, mert a földszinten megindul a lift, a vékony falakon áthallatszik minden nesz, s a hajnalt üres tejeskannák csörömpölése jelzi. Utcán, gyárban — világszerte nagy a zsivaj, lárma... A zaj, s a káros zajok leküzdésének szándéka új tudományt szült: az épületakusztikát Feladata röviden ennyi: csökkenteni, megszüntetni a kellemetlen hanghatásokat, s az előadótermekben fokozni a kellemeseket. — Mitől szenvedünk a legtöbbet? HÉTFŐ: Karfiolleves, hirtelen sült rostélyos, burgonyapüré, vágott savanyúság, körte. KEDD: Lebbencsleves, rakott burgonya, szőlő. SZERDA: Karalábéleves, túrós- bukta, alma. CSÜTÖRTÖK: Zöldbableves, ri- zses csirke, paprikasaláta, körte. PENTEK: Tojásosleves, rántott ponty, sült burgonya, tartármártás, SZOMBAT: Csontleves, lecsó virslivel, alma. VASÁRNAP: Raguleves kacsaaprólékból, pecsenyekacsa ropogósra sütve, rizs és párolt vörőskáposzta, szőlő, rácsos diós tészta. Receptek HIRTELEN SÜLT ROSTÉLYOS. A hátszínt pár napig hideg helyen tartjuk, hogy könnyebben megpuhuljon. Vékony szeletekre vágjuk, jól kiverjük, megsózzuk, borsózzuk és forró zsírban hirtelen kisütjük. Egy fej vöröshagymát vékony szeletre vágunk, zsírban sárgára pirítjuk és a húsra szórjuk. A zsírt ki6 vízzel felfűzzük és a húsra öntve tálaljuk. Burgonyával körítjük. RIZSES CSIRKE. A megtisztított csirkét darabokra vágjuk, lábasba egy kanál zsírt teszünk, beletesz- szük a húst, kissé sózzuk, boreóz- zuk, kevés vizet öntögetünk alá, hogy a csirke félig megpuhuljon. Lábasba dlőnagyságú zsírt forrósltunk, hozzáadunk egy nagy borospohár megmosott rizst, fél fej reszelt hagymát és a hússal összekeverjük. Beleteszünk finomra vágott zöldpetrezselymet, vízzel felöntjük és lefedve puhára pároljuk. RÁCSOS DIOS TÉSZTA. Hozzávalók: 20 deka liszt, 10 deka vaj, S evőkanál darált dió, 4 tojássárgája, egy citrom reszelt héja és leve, kis fahéj. A lisztet a vajjal jól eldörzsöljük, hozzáadjuk a diót, 15 deka cukrot, tojást és puha tésztává gyúrjuk. Negyedórát pihentetjük, majd a tészta háromnegyed részét kinyújtjuk és tepsibe tesszük. Bekenjük baracklekvárral, a megmaradt tésztából rácsot helyezzünk rá és jó forró sütőben szép pirosra sütjük. Ha elkészült hosszú, vékony szeletekre felszeljük, tálra rakjuk, porcukorral megszórjuk. — Ha minden áthallatszik a szomszédból — folytatja dr. Lohr Ferenc, aki a Középület Tervező Vállalatnál akusztikus tervező mérnökként dolgozik — nem kell vásárolnunk rádiót, megteszi a szomszédé is. Ilyenkor a bérház együtt neveli az újszülött csecsemőt, és esténként kollektív boldogság tölti el a lakókat, ha a csöppség valahára els zenderül ... Pedig az „áthallásvédelemnek’ nemzetközileg szabályai vannak. Ingyenes megoldás — Ezeket már a tervkészítés kezdetekor figyelembe vesz- szük: számításokat végzünk, minden hangélményt befolyásoló tényezőt ismernünk kell. Gyakran már a tervezés során eldől: lesz-e zaj vagy sem? Az ingyenes megoldás: a lépcső- ház köré tervezett úgynevezett „vizes blokk" ... vagyis mellékhelyiségek, amelyeket folyósók, előtermek, vagy kamrák választanak el a lakószobáktól. Néha kettős falakat építenek. Mások megfelelő hangelnyelő felfelületet képeznek ki, hagyományos építőanyagok és korszerű műanyagok felhasználásával : egyebek közt például: salak, gyapot-paplannal. — Drága mulatság lehet! — Legfeljebb négy-öt százalékos költségtöbbletet jelent az egész építkezésben. És nyugodtabb, pihentebb, telje- sítményképesebb embereket... A hangversenytermekben, a színházakban, a mozikban fokozottan kell ügyelni a hangzás minőségére. Az előadótermekben személyenként mintegy négy légköbméter teret kell számítani egy hallgatóra, szimfonikus zenéhez kilenc-tízet is. Legkisebb térigénye a moziknak van. Ám a textilanyagok, a ruhák hangnyelő tulajdonságával is számolni kell: ezért hangzik másképp a terem, ha teltház van. és ezért „kong az ürességtől”. Az épületakusztikusok közvetlen munkatársai a fizikus- akusztikusok. A hangok utó- zenségét mérik: előadótermekben színházakban ez az egyik legfontosabb minőségi ismérv. A visszhang tréfája A visszhang gyakran a művészt is megtréfálja. A Vígszínház egyik előadásán a színház ifjú hősszerelmese debütált Nem tudta — ami pedig ott köztudott, — hogy a színpadnak két pontjáról „visszhangként” zeng a szerelmes sóhaj is... S a nagyjelenetben hirtelen megdermedt — azt gondolván, hogy a nézőtérről szól valaki, dadogva kérdezte: — Te ... tessék? Nem ... nem értem. Még szerencse, hogy vígjátékban spontán rögtönzésnek tűnt a szöveg a nézők előtt ... Napjainkban az egész világon az akusztika tudományának újjászületését látjuk. Az épület- és teremakusztika nálunk is megtette az első lépéseket. Remélhetően hamarosan követi e tudomány több ága: a munka — település — és élettani akusztika — és talán a mindennapi építészeti gyakorlat is. Sz. S. Hogyan maradhatunk sokáig A kérdés évezredeik óta foglalkoztatja az emberiséget. Ezért ruházták fel az ókori népek örökifjósággal isteneiket, ezért küldte a nép a mesebeli hőst, álmainak megtestesítőjét, az élet vizének felkutatására. A fiatalság és általában az élet meghosszabbítása napjaink tudományos kísérleteinek tárgykörébe tartozik. Kérdésünkre, hogy hogyan hosz- szabbíthatjuk meg fiatalságunkat, ezt mondja a tudományos kutató: — Aulus Cornelius Celsus mintegy kétezer évvel ezelőtt ezt írta Az orvostudományról szóló könyvében: .. A lusta ember korán megöregszik, munkával azonban meghosz- szabbíthatjuk fiatalságunkat." És valóban tudományos kísérleteikkel bizonyították be, hogy aki idősebb korában is rendszeresen dolgozik, sokkal egészségesebb, mint aki tétlenül tölti napjait. A hosszú élet nem valamiféle adomány. Fel kell rá készítenünk szervezetünket. Az öregedés elkerülhetetlen biológiai folyamat. Hogy mikor kezd a szervezet öregedni? Tíz éves kor után például csökken a szem alkalmazkodóképessége. Az idegrendszer ellenállóképességének csúcspontja a 13. év. Általában harminc év után az ember izomzata fokozatosan elveszti rugalmasságát, s ahogy telik az idő. a magasságmérőt is lejjebb kell engedni. Egy 50—60 év közötti férfi 3 centimétert veszít magasságából. Idős korban csökken a csontrendszer foszfor- tartalma, a sav megnagyobbodik és a légzőszervek elvesztik rugalmasságúkat. Megfelelő életmóddal és rendszeres sportolással azonban az ember fokozhatja fizikai erőnlétét, j akkor az öreg kor nem éri felkészületlenül. — Köztudott, hogy Goethe a Faust-ot, Humboldt A kozmosz dmű művét 80 éves korában írta, Verdi is elhagyta a nyolcadik évtizedet, amikor elkészült a Falstaff-fal. Szellemi frisseségét tehát élete végéig megőrizheti az ember? — Az ember idegsejtjei is előbb-utóbb elöregednek, de az rendszerint később bekövetkező folyamat. Az agy kéregállományát alkotó piramis alakú óriássejtek 40, sőt 60 éves korig is fejlődőképesek. A szellemi frisseség idős korban tehát biológiailag indokolt. A mozgás nyilván serkenti az agyműködést. Goethe nem egyszer hangoztatta, hogy séta közben születtek legjobb gondolatai; Beszéltem arról, hogy a lusta ember hamarabb öregszik. Nem szabad karba tett kézzel várni az öregkorra. Az egyhangú életmód, a tétlenség és a szabad levegő hiánya károsan befolyásolja az ember egészségét. Nem hiába bizonygatják kutatóink, hogy a hosszú élet, a fiatalság meghosszabbításának titka az aktív pihenésben, EZ A DIVAT Norvégmintás téli pulóverek vastag gyapjúfonalból. Fájós lábak kozmetikája AKIK napi munkájuk közben sokat állnak, vagy gyalogolnak, azok számára különösen fontos; hogy lábukat fokozottabban gondozzák, ápolják. Az egyébként Is túlterhelt, fájós láb minden külső hatásra azonnal érzékenyen reagál: a nyári meleg, a téli fagyhatás, a lábbeli okozta feltörés mind-mind csökkenti teljesítőképességét. Éppen ezért nemcsak a zokni vagy a harisnya — vannak olyan fiatalok? a munkában keresendő. Már maga Celsus is a változatos életmód szükségességéről beszél. Nélkülözhetetlenül fontosnak tartja a halászatot, vadászatot és a rendszeres testedzést, amit, sajnos, nálunk legtöbben elhanyagolnák, külön foglalkozási ágnak tekintenek. Sokan azt hiszik, hogy a tornázás fiatalkori privilégium. Tévedés. A rendszeres testgyakorlattal nemcsak az izmok teljesítőképességét növeljük, hanem elősegítjük a belső szervek normális funkcionális működését is. Egy hindu orvos egyszer találóan jegyezte meg: az európai ember legésszerűbb sportja az úszás, kár hogy azt sem végzi rendszeresen. Pedig az, aki nyáron úszik, télen korcsolyázik (természetesen fiatal korától rendszeresen), annak az öregség nem okoz külön gondot. Lyman Frain szerint az embereknek hetven éves koruk után nagyon sokat kellene kerékpározniok, s akkor húsz évvel többet élnének. ö ugyanis 80 éves korában 86 nap alatt tette meg a New York—San Francisco közti 5000 km-es útszakaszt. Meg akarja őrizni fiatalságát? Sportoljon minél többet! Akár reklám szövegnek is felhasználhatnék az elmondottakból levont tanulságot. A reggeli tornától az egy-két órás sétától a turisztikáig mindenki kedvére választhat „fiatalító szerekben”j érzékeny Mbdak, akik nem viselhetnek nylon- és más szintetikus anyagból készült zoknit, mert az a test természetes páráját nem engedi át, illetve nem szívja fel — és az Időjárásnak megfelelő kényelmes, hajlékony lábbeli helyes megválasztása az egyedüli teendő. Ezenkívül naponta — az esti tisztálkodás Idején — helyes, ha egy negyedórát lábunk ápolására fordítunk. KEZDŐDJEK az ápolás a fürdetéssel Külföldön szögletes, térdig érő műanyagedényt használnak a lábfürdőhöz, de remekül megfelel egy nagyobb müanyagvödör is. Ősszel és télen az elgémberedett lábfejet, lábszárat hideg-meleg fürdő váltogatásával kezeljük. Ehhez két edényt használjunk és percenként tegyük át egyikből a másikba. E módszer a lelassult vérkeringést helyreállítja, az összeszűkült ereket kitágítja. A frissítő hatást fokozhatjuk, ha a vízben kevés lábfürdőeőt oldunk. Fürdetés után gondosan Itassuk fél bőrünkről a vizet és hintsük be hintőporral. Ezután egy kis torna következzék. Térdünk alatt összekulcsolt két kezünkkel lábunkat a levegőben tartva, egyik, majd másik lábfejünkkel körözzünk Jobbra es balra néhányszor. Utána többször nyújtsuk és hajlítsuk be térdünket. A tornát gyenge masszírozással végezzük, a lábfejtől kiindulva az Izomszálak irányában haladva. Használhatunk a masszírozáshoz Ped lábbalzsamot, amt a fáradtságon kívül az Izületi fájdalmakra Is nyugtató hatással van. A kereskedelem a balzsamon kívül Ped néven hoz forgalomba láb- hintőport, lábfürdősót és lábfrissl- tőt is. Kéthetenként körmünket vágjuk le. A hosszú körmök nemcsak a harisnyát, zoknit teszik tönkre, hanem túlnőve a lábujjakon, azt a cipőben visszanyomják és ezzel bőrkeményedést, tyúkszemet okozhatnak. A tyúkszemet — ha már nagyon kifejlődött — helyesebb pedikűrössel eltávolíttatni. A bőrke- ményedéseket magunk is könnyűszerrel leválaszthatjuk a speciális (gyógyszertárakban kapható) tapasz segítségével. Sarkunkon és talpunkon nem vastagodik meg a bőr, ha fürdetés közben naponta íinomszemcsés dörzspapírral, vagy a néhány illatszerboltban már kapható nyeles bőrreszelővei átdörzsöljük. A körömágyakról Is naponta toljuk vissza a ránőtt bőrt, levágni nem szabad, mert könnyen elfertőződhet. VÉGEZETÜL arra hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy akiknek vlszértágulata, érszűkülete vagy egyéb lábbetegsége van, az csak akkor kövesse fenti tanácsainkat, ha az orvosától kapott utasításokkal nem ellenkeznek-