Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

1997. szeptember 8, péntek S. olda1 A megyében elsőként Megalakult a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Fejlődik a szövetkezeti ipar Tegnap Baján, a Fegyveres Erők Klubjában — a megyében elsőként — megalakult a város és járása mind a 42 termelő- szövetkezetének területi szövet­sége, amely a címben szerep­lő nevet vette fel. A tsz-ek küldötteinek egész­napos tanácskozásán megjelent és felszólalt dr. K. Nagy Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának főtitkára, Kazareczki Kálmán, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyet­tese, dr. Matos László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Oláh György, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. Tapasztalat- szerzés végett eljöttek a Ba­ranya megyei pártbizottság és tanács, valamint a halasi járás vezető szerveinek a képviselői is. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára üdvö­zölte a megjelenteket, majd Ga- licz Józsefnek, a tataházi Petőfi Tsz, egyszersmind az előkészítő bizottság elnökének a javaslatá­ra megválasztották az ülés el­nökségét, s bizottságait. Ezután Váradi Albert, a járási tanács vb-elnökhelyettese, az előkészí­tő bizottság titkára beszámolt a területi szövetség szervezésé­nek folvamatáról, s végső ered- ménvéről, ami szerint a töb^ mint 126 ezer holdon gazdál­kodó 42 tsz csaknem 20 ezer gazdája döntött a szövetséghez való csatlakozás mellett. A tar­talmas beszámoló a többi közt ismertette a szövetség széles körű programiát, szervezeti fel­építését, maid Körmendi Ká­roly, a dávodi Augusztus 20 Tsz elnöke előterjesztette az alapszabály-tervezetet. Az ezt követő vitában a két országos, illetve megyei szerv képviselőin kívül több tsz-el- nök felszólalt, hangsúlyozva a szövetség létrehozásának szük­ségességét, s azokat a feladato­kat, melyeket már a közeljövő­ben meg kell oldania. (A vita részletes ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk.) Befejező aktusként, a jelölő bizottság javaslata alapján, tit­kos szavazással, a küldöttek megválasztották a szövetség 11 tagú elnökségét és 5, egyenként öt tagú munkabizottságát A Bácskai Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének elnöke Körmendi Károly, a dá­vodi Augusztus 20 Tsz elnöke lett. Elnökhelyettesek: Lusztig Ottó, a bajai Micsurin, Szalon­nái Mihály, a bácsalmási Pe­tőfi Tsz elnöke. A szövetség függetlenített titkárává dr. Var­ga Antalt, a járási pártbizott­ság titkárát választották. Az elnökség további tagjai: Rácz István, a bácsbokodi Szalvay Mihály, Borsodi János, a felső- szentiváni Űj Élet, Varga Pál, a nagybaracskai Haladás, Mar- jánovics József, a szeremlei Dunagyöngye, Szommer János, a csátaljai Űj Tavasz, Szerletics Pál, a sükösdi Aranykalász és Czorn József, a katymári Rá­kóczi Tsz elnöke. A bizottságok elnökei a következők: Vida Pé­ter, a bátmonostori Kossuth Tsz elnöke (ellenőrző bizottság), Babies Antal, a csávolyi Egye­sülés Tsz elnöke (termelésfej­lesztési és közgazdasági bizott­Ami hasznot hoz... — Vas, fém, papír, rongy, nyersbőr, haj, szőr és üveg... hamarjában csak ennyit jegy­zek fel abból a felsorolásból, amellyel Mandel Rezső, a Pest —Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat kecskeméti telepének vezetője begyűjtési és értékesí­tési tevékenységüket körvona­lazza. — De a profilunkba tar­tozik a csomagoló anyag is — hordóktól a nátronzsákig —, valamint a fényképezés értékes mellékterméke, a fixírvíz, amelyből ezüstöt vonnak ki. Műemlék a szemétben Nyomban megállapítom, hogy nem is olyan „prózai” foglal­kozást űznek ezen a telepen, amelyre a tájékozatlan bizony könnyen ráfogja, hogy a hasz­navehetetlen ócskaságok teme­tője. Különösen, amikor megtu­dom, hogy állandó a kapcsola­tuk a megyei könyvtárral és a múzeummal. Előfordulhat ugyanis, hogy értékes könyvrit­kaság keveredik az „ömlesztett” áru közé, vagy — mint nem­rég is — a vasak közül egv ipari kuriózum számba menő, múltszázadbeli ekét sikerült ki­menteni. — Ügyfeleink közé tartozik a megyeszékhelyet és a kecs­keméti járást felölelő körze­tünk száznál több vállalata, mezőgazdasági üzeme, és az is­kolák is. Ez utóbbiak tavalyi munkáját rövidesen értékeljük, s a szokáshoz híven, most is számos egyéni és kollektív pénz-, illetve tárgyjutalmat osztunk majd szét a kiváló fém-, papír- stb. gyűjtő diákok és úttörőcsapatok közt. Évek óta az élen Nemrég tartott termelési ér­tekezletük adatai szerint az év első felében kis híján 12 millió forintot érő árut — közte húsz I vagon fémet, 188 vason vasat,. 56 vagon papírt és 850 mázsa textilhulladékot — értékesítet­tek. Ez a tavalyi év hasonló időszakánál két és fél millió forinttal jobb eredmény, ame­lyet egyébként azonos — 101 főnyi — létszámmal értek el. A dolgozóknak több, mint a 90 százaléka törzsgárdatag, és két­harmad részük érdemelte ki a Kiváló Dolgozó címet. Tavaly a vállalatuk az országos mun­kaverseny első helyezettje lett, s többszörös élüzem. Idén re­mélhetőleg megkétszerezik a tavalyi, 12 napi munkabérrel egyenlő nyereségrészesedést Munkát segítő gépek Végigjártuk a telepet Vas- és üveghalmok az udvaron, a papír- és textilhulladékot vi­szont az idén már dunaújváro­si színek védelme alatt tárol­ják. A rakterületet korszerű betonutak hálózzák be, saját iparvágánnyal is rendelkeznek. A vasakat több ember munká­ját pótló markológép továbbít­ja. A mezőgazdaságból jól is* mert szalmabálázó pedig pilla­natok alatt célszerű, ügyes bá­lákat készít a hulladékpapiro­sokból. — Hová továbbítják az át­vett árut? — A vasat és a papírt köz­ponti irányítás alapján a na­gyobb gyárak, a fémfélét a Csepeli Fémmű, a rongyot a Temaforg kapja. Idén eddig a Sajószentpéteri Üveggyárnak már 35 vagon konzervgyári cse­repet szállítottunk eL Nagy, de nem megoldhatat­lan feladatok várnak ez évben is a terveit már évek óta mil­liókkal túlteljesítő „hulladék­kombinátra”. S a MÉH mun­kásainak keze nyomán az el­avult. hibás, használaton kí­vüli holmik sfinte hegyet ki­tevő csomói törvényszerűen is­mét forintokká változnak át. Jóba Tibor ság), Sárosi György, a vaskúti Kossuth Tsz elnöke (áruforgal­mi és jogi bizottság), Szabó Ist­ván, a bajai Vörös Fény Tsz elnöke (verseny- és propagan­dabizottság), Illés András, a bácsborsódi Rákóczi Tsz elnö­ke (szociális és kulturális bi­zottság). A voksokat valamennyi tiszt­ségviselő egyhangúlag kapta. Az alakuló ülés a szövetség el­nökének a zárószavával ért véget T. L — Míg 1960-ban a szövetke­zetek termelési értéke 1 milliárd 312 millió forint értékű volt, az elmúlt esztendőben már 3 milliárd 107 millió forint A szövetkezeti ipar és szolgáltatá­sok telephelyeinek száma 7 és fél ezerről 11 ezerre emelkedett. Országosan 150 úgynevezett szolgáltatóházat létesíthettünk, ahol együtt találják a község lakói a fodrászt, a villanysze­relőt, a cipészt: a legsürgősebb javítások végzőit. A kétezernél kevesebb lakosú községekben meghonosíttottuk a „hozom-vi- szem” akciót ami többé-kevés- bé megoldotta a legsürgősebb problémákat. Ahhoz, hogy a kisközségekben ez az akció ki­fogástalan legyen, növelni kell a szövetkezeti ipar teherautó­parkját. Még legalább 250 te­herautóra van szükség. — Gondolunk egyéb megoldó sokra is. Ahol kevés a lakos­ság száma, nem törekednék a kisiparosok. A kismesterek leg alább járási székhelyen szeret­nének dolgozni, s így a közsé­gek egész sora fodrász, cipész, asztalos, szerelő és más szakem­ber nélkül marad. Ezért tovább fejlesztjük az úgynevezett „ge- bines” ipari szolgáltatást, ami­vel olyan helyeket is be tudunk kapcsolni a szolgáltatásba, ahol szolgáltató házakat építeni nem gazdaságos. A Szovjet Tudomány és Technika 50 éve A fonalkristályoktól a VOSZTOKIG A BNV főterén magasodik a Vosztok hófehér teste. Mons­trum. Mégis könnyed és ele­gáns. Ez a könnyedséget sugár­zó fehér óriás 20 millió lóerőt zárt magába 1961. április 12-én. nem szakértő látogató pedig az ötletet, a fantáziát érzi ebben a megoldásban. A tenger széles kö­rű, teljes hasznosítása az embe­riség legrégebbi, dédelgetett gon­dolatai közé tartozik. A kísér­Páratlan műszaki csúcsteljesítménye napjainknak az a 800 megawattos turbogenerator, amelynek kicsinyített mása az ener­getikai pavilonban látható. Az űrhajó — s mögötte az Űrkutatás pavilonjának vala­mennyi darabja — valójában mindannak a végeredménye, ami körülöttünk látható: a Föld Kincsei, Az Üj Anyagok, az Energetika, az Atommagfizika pavilonjaiban. Az űrhajó testé­nek nemes anyagát, hajtóerejét, irányítástechnikáját csak egy rendkívül gazdag tudomány és ipar állíthatta elő. A legújabb tudományos eredményeket azon­nal megvalósítani képes iparhoz viszont óriási energiabázis kelL Lenin 1920-ban, a gazdasági csőd, a polgárháború, az inter­venció kellős közepén a fiatal szocialista állam legfőbb felada­taként hirdette meg ennek az energiabázisnak a megteremté­sét. Kezdeményezésére dolgoz­ták ki 10—15 évre előre a Szov­jetunió villamosításának tervét. Energiaforrás a tenger Tavaly a szovjet erőművek 545 milliárd kilowattórát termeltek, s ezzel a világranglistán a szov­jet villamosenergia-termelés a 2. helyet foglalja el — kevéssel elmaradva az USA-tól, s több százmilliárd kwó-val megelőzve Japánt és Angliát. Az Energetika pavilonjában a látogatók megtekinthetik a vi­lág legnagyobb erőműjének a bratszki vízieröműnek gépter­meit, duzzasztógátjait. A telje­sítmény 22 milliárd kwó. Több mint kétszerese a hazai villa- mosenergia-termelésnek. A kiszlgubi ár-apály erőmű makettje szintén vonzza a láto­gatókat: a hozzáértő szakember a magas színvonalú, precíz tech­nikai megoldást méltányolja, a lett méretű erőmű teljesítmé­nye 1200 kw-t. Az atomreaktor házhoz megy Néhány éve még így fogal­mazhattunk volna: ezek a jövő erőművei. Ma már, a Szovjet­unió energiatermelésében az atomerőműveknek egész lánco­lata dolgozik. A világ első atom­erőművét 1954-ben építették. Ma ez az erőmű — 5000 kw-os teljesítménnyel — az oktatást szolgálja. Itt képezik ki a szak­embergárdát. A Szovjet atom­erőművek teljesítménye jelenleg meghaladja az egymillió kw-ot. A kiállításon a látogatók meg­ismerkedhetnek a mi első atom­erőművünk testvérével is, a no- vovoronyezsi típussal, amely­nek 800 megawattos változatát — mint köztudomású — már megvásároltuk. Az atomerőművek legkorsze­rűbb, a világon egyedülálló'vál­tozatait is elhozták Budapestre a szovjet szakemberek. A gyors- neutronos reaktor az Urán 238-al dolgozik. így a kibányá­szott uránérc 99,3 százalékát hasznosítja, míg a régebbi típu­sok csak az uránérc 0,7 százalé­kát tudták felhasználni, az Urán 235-öt. Ennek a kiállítási résznek ér­dekessége még a lánctalpas atomreaktor, a kutatóexpedíciók energiaforrása, vagy ha valahol a szibériai rengetegben bányát nyitnak, akkor oda küldenek egy lánctalpas reaktort, s az adja ideiglenesen az energiát a bánya megnyitásához és az ide­iglenes munkáskolónia életéhez is, mindaddig, amíg a helyi erő­mű fel nem épül. Másfél mega­watt vllamosenergiát szállít „házhoz" ez a mozgó reaktor. Egy töltéssel 250 napig dolgozik. Üvegszál és fonalkristály A mai hatalmas energiabázi­son fejlődött a korszerű szov­jet ipar. Így érte el mai magas színvonalát a legigényesebb ko­hászati ág, a repülőgépkohá­szat. Ennek pavilonjában a leg­értékesebb fémötvözeteket állí­tották ki a szovjet szakemberek. Ezen az energiabázison fejlőd­hetett a rendkívül energiaigé­nyes vegyipar, amelynek leg­újabb termékei szintén egy egész pavilont fosdalnak el. Energia kellett a műkristály- ipar kiépítéséhez is. Csodái itt vannak most a Városligetben: műrubint, műgyémánt, vagy a vas, vörösréz, aluminium fonal­kristályok, amelyek ötszörié szi­lárdabbak az eredetinél... Ezek közvetve, vagy szerves alkotó­elemként ott vannak a Vosztok testében. S mindezt elő kellett állítani, mielőtt a Vosztok koz­mikus sebességre kapcsolhatott, Ifj Gerencsér Ferenc A kiállításon felvonultatott új anyagok között helyet kap lak a műanyagipar termékei is. A kép bal oldalán látható für dókádat ütésálló polisztimolból egy darabba fröccsöntötték. (Wormser Antal felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents