Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-07 / 211. szám
196T szeptember 7. csütörtök 3. olda* Elsőként Magyarországon fl szovjet tudomány és technika kiállítása Egy óra: 6 ezer facsemete — A magára maradt hajóskapitány Szeptember 1-én nyílt meg a Már négy ilyen földalatti gáz- más a műszerfalán. Annyira Szovjet tudomány és technika tartályt helyeztek üzembe, s egyszerű, hogy az már csak fel- 50 éve kiállítás a Budapesti például a Moszkva melletti tá- tűnhet. Kezelője ezt az egysze- Nemzetközi Vásár hét legszebb rolóban 2 milliárd köbméter rűséget tartja a berendezés pavilonjában. A szovjet tudó- földgázt raktároztak el télire egyik fontos érdemének: „Gyor- mány és technika eredményeit (összehasonlításul: idén körűibe- san áttekinthető rajta minden ilyen teljességében külföldön lül ennyi lesz a hazánkban fel- kapcsolás. Nem tévedhet az emhasznált földgáz mennyisége.) még sehol sem mutatta be a Szovjetunió. Az újságírónak ezúttal nem sokat kell fáradoznia, keresgélnie igazi újdonság után, a több ezer kiállított tárgy modell és makett minden egyes Egy berendezés — egymillió darab cső... bér”. — mondja. Nos, ezzel az „egyszerű” vezénylő asztallal, s a rákapcsolt, frekvenciás távműködtető rendszerrel egyetlen esztendő alatt — ott, ahol üzembe helyezték, 10 százalékkal . . „ , , . . —, A legújabb két varratos autó- ... -. , darabja a tudomány s a tech- mata csőhegesztő gépsor élethű, ”ott. a terméshozam. A bérén- mim í^cnnoHK oro/imanimiUar, ^ * dezes segítségével ugyanis egyettnÍr^zikegVj lbb eredm^flheZ ^űlrödő modelljével is ismerfrtvamI J‘/la aSI kedhetnek a kiállítás látogatód. ... ... . ........ ... . S ™^1LSZa^aga^a?.a leg- A gépsor a hengerdéből érkező kor középpontjából iranyithat- i, e^0n,d°JáS. rep,~ lemezeket önműködően hegesz- >a a körzet teljes ontozorend- rezentansa.Csak töredékeit vil- ti össze 12 méter hosszú i220 szeret. Távolból ellenőrzi hogy ,a"tV’a+ío ^ milliméter átmérőjű 13 milli- mennyi víz van a csatornákban, méteres falvastagságú csövekké. A berendezés egyengeti, pontosan méretre szabja, félhengerré hajlítja a lemezeket, majd öszlanthatja fel az újságíró. A föld és kincsei... viseli az 5-ös len ember egy 75 kilométeres hogy hova, mennyi víz jut, hol kell elzárni a „csapot”, hol kinyitni —■ s egyetlen gombnyomással nyitja—zárja is azokat. Adat egy tábláról: 50 észtén dő alatt a Szovjetunióban kétEzt a címet számú pavilon kiállítása. Az szeilleszti a félhengereket, alapanyag-termelés újdonságai alul-felül, kívül-belül összehe kaptak itt helyet. Itt számunk- geszti azokat. Az ember csak millió hektár védőerdőt telepíts talán első helyen érdekes a ellenőrzi — más dolga nincs — tettek, földalatti gáztároló makettje, a szorgoskodó gépmonstrumot, hiszen a hazai földgáztermelés Évente 3 műszakban egyetlen Egy másik adat: 68-tól 70-ig egymillió százötvenegy ezer hektárt telepítenek be erdővel, s az erdőültetés munkáját 30 százalékban géppel kell végezni. A tabló alatt egy gép — út a valósághoz: LMD—1 típusú faültetőgép egy-két éves lombos vagy tűlevelű facsemeték ültetéséhez. Automata adagolóval és talajfellazító szerkezettel. Óránkénti teljesítménye: 6 ezer facsemete. Egy traktorvezető és két kisegítő ember dolgozik a géppel. Vezessen bennünket a válogatásban továbbra is a statisztika. A Szovjetunió 100 ezer folyóján jelenleg 143 ezer kilométer a rendszeres hajójáratok útvonalhossza. Tavaly 118 millió utast szállítottak a szovjet személyszállító hajók. A szovjet folyamhajózás legnagyobb újdonága pedig a komplex automatizálás a hajók irányításában. A hajózás történetében először a szovjet hajókon jutottak el a teljesen automatizált vezérlésig. Ma már a folyami szállító hajók 80—90 százaléka ilyen automatikával közlekedik. A kormányt, a gépeket, a kazánokba a fűtőanyag és a levegő adagolását a parancsnoki hídról egyetlen ember gombnyomással irányítja, műszerekkel ellenőrzi. Nincs gépész, fűtő és kormányos, — szinte csak a kapitány Urrandevú? Még nem. Horváth Katalin tolmács vagyok — Jr|s ^^^ü/efett a Szovjetunió mutatkozik be ez a kislány az firtajósHBfc nem tatR ban. hajóvezető mechanikuhiszen csak modellál „fogott kezet” az élmény azonban így s-„ .’j sem mindennapi. y * , . Egyetlen pavilonban ennyi és fogyasztás volumene a kö- ilyen gépsor egymillió darab 12 látnivaló. S mikor kint áll az vetkező években gyors ütemben méter hosszúságú csövet gyárt, ember újból a pavilon előtt, növekszik majd. A földgáz ki- « „ „ . . , . . , törheti a fejét, hogy melyikben termelést érdemes — gazdasági Öntözés táv irányítással... jteztjje elölről: az űrkutatás paszempontból — azonos szin- Az 5_ös számú pavilon má- vilonját nézze-e meg, vagy az ten tartani, viszont a fogyasztás sodik részében egy kis vezény- atommagfizika eredményeit, mértéke kivált évszakonként lő pult szerénykedik, egy sor az új anyagokat, vagy az ener- erőteljesen változik. Nyáron gomb két mérőóra — semmi getikát?... sokkal kevesebb gázt fogyaszt a lakosság, de az ipar is, mint télen. A fogyasztási csúcsokhoz igazítani a termelést, vagy a szállító csőrendszerek kapacitását, rendkívül gazdaságtalan lenne. Tehát a fogyasztási csúcsokra tartalékokat kell képezni. Ehhez viszont rengeteg óriás tartályt kellene építeni, s ez roppant költséges beruházás. A szovjet szakemberek ezért áttértek a földalatti gáztárolásra. A nagyvárosok közelében gáztároló réteget nyitnak, mélyen a föld alatt. Ez ott lehetséges, ahol 500—1000 méteres mélységben vízréteg található, s a víz felett agyagos réteg. Ebbe a vízrétegbe fújják le a gázt, az agyagréteg nem engedi elszökni, s amikor a fogyasztás megkívánja, a vízrétegből visz- szaszippantják a gázt. Ez a megoldás százszorta olcsóbb, ; intha tartályokat építenének. A Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum épületében, az egyik ajtó mögül műszerek működésének halk zaja, vagy inkább nesze hallatszik. A növénytermesztési tanszék vezetője, dr. Petrányi István kandidátus üdvözöl. O mindig itt tölti napjait, dolgozik, amellett, hogy a nyári elcsendesedett időszakban — mint jó gazda — szinte őrizte is a tanszék laboratóriumának egyre gazdagodó felszerelését, értékes műszereit, melyeket most készségesen mutat meg. — Kutató munkát is végzünk. .. — mondja örömmel. — A KGST Berlinben kidolgozott munkaterve alapján mi is kaptunk feladatot. Azt vizsgáljuk, hogy a takarmánynövények fehérje tartalmát hogyan leket növelni szélsőségesen nagyada- gú nitrogén trágyázással. Ez a kísérletünk folyik a laboratóriumban, a botanikus kertben és a Vörös Október Tsz-ben. Az egész kutatómunkát — amelyben hat intézmény vesz részt az országban — Varsóban koordinálják. Megvannak hozzá a szükséges felszereléseink; a roncsoló és lepárló készülék, a desztilláló a fehérje, a zsírtartalom és a keményítőérték megAgrobotanikuskert a homokon — Itt, a botanikuskert közepén egy vízmedence lesz... A vízben pedig a legősibb növényzet, a vízinövények... A kert e központból sugáralakban tárul ki, elől keskeny, a végén elszélesedő formájú parcellákból Ez a hat parcella a zárva termők hat ágazatának növényeit tartalmazza, minden növény a maga helyén, a boglárkától a kaktu- állapítására, a fehérjéket alkotó szig, a legkorszerűbb módon, a aminósavak mennyiségi és mi- fejlődéstörténeti rendszer . szerinti csoportosításban. A kert valóban csodálatos. — Külföldön már tudnak róla... — mondja dr. Petrányi István. — Az ENSZ mellett működő mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezet, amely Rómában székel, levélben keresett meg bennünket és a kertünket nyilvántartásba vette... — Magcsere viszonyban állunk nyolc hazai, 49 európai 3 amerikai, két ázsiai, két afrikai és egy ausztráliai arborétumnőségi vizsgálatára, amely papírkromatográfiás eljárással történik. _— Amit az órákon a hallgatóknak előadunk és a laboratóriumban kísérleteken bizonyítunk és megfigyelünk, — a gyakorlati életben is igyekszünk betartani. Ezért — bár nem csupán ezért — létrehoztunk mintegy tizenöt holdnyi területen egy olyan kísérleti és botanikus kertet, amely a tanítást és a tanulást segíti, a hallgatók részére lehetőséget ad cvaknrlatnk- es e8y ausztráliai aruoreiuin- SWSiS^K mai, illetve botanikus kerttel. esztétika, a pihenés, a felüdülés céljaira is szolgál. Alig tudok lépést tartani vele, olyan lendülettel lépked, sietünk át a „gazdaságba”. De több is ez, mint „gazdaság’ Kiadtuk ez évben az „Index Seminum”-ot, a magállományunk jegyzékét, amelyet valamennyi velünk kapcsolatban álló intézménynek megküldöttünk. Levelek kerülnek elő. Kérő és köszönő levelek, Kubából, Mert a hallgatók "gyakorlati Kanadából, Belgiumból, Angliá- munkálkodására és a különféle ból, Ausztráliából jöttek. De kísérleti célokra felhasznált Index Seminum-ot küldött Halasra a Szovjetunióból több intézet, ezenkívül a costaricai, a nigériai, a senegáli, a brazíliai és még sok-sok más intézmény. Búcsúzóul még elmondja, hogy parcellákon kívül ez a terület valóban botanikuskert. Tudományos rendszerezettséggel, előre kidolgozott terv alapján létrehozott tudományos intézmény. — Létrehoztunk az idén egy szeretnék a Bács megyei tájnö- rozáriumot, amelyben mintegy vényeket itt összegyűjteni, ame- kétszáz féle, de legalább ezer lyekből már eddig is jócskán tő rózsa van és azt akarjuk, van. hogy ötszáz fajta legyen itt rövidesen. .. Alkonyul. Hihetetlennek tűnik, hogy egy egész délutánt töltöttünk el ebben a különös, A rózsakert mellett száz parrSáplmSkíaísméT2jyabbVÍ; Platós világban. Bár minúmbbTarce lák ahol a nvitva denki úgy megértené, mit is je- ujaDD parcenaK, anol a nyitva i * homokon létesített termők valamennyi családjának { \ mint aanak kigondo ója és egy képviselője jelen van. ’ 6 J Es aztán: a park közepén egy köralakú „grupp”, amelyben ma megvalósítója, dr. Petrányi István kandidátus! még piros virágú kána virít. Antalfy István Északi parasztok közt Csak nemrég tért vissza Kiskunfélegyházára a járás, illetve a járási székhely agrárszakembereiből álló 21 tagú küldöttség. Több mint egy héten át a dán mező- gazdasággal volt alkalmuk ismerkedni. A valaha agrár „mintaországnak” számító Dánia azóta már túlnyomó részt ipari állammá vált — ez volt a küldöttség tagjainak első tapasztalata. A csaknem félezer szigetből egy híján száz a lakott. Napjainkra egyébként a mintegy 200 ezer — zömében 50—100 holdas — tanyai gazdaságnak a háromnegyed részét felszámolták. Küldötteink jártak a koppenhágai egyetem tangazdaságában, valamint több állami és egyéni gazdaságban. — Ellátogattunk az ország egyik legeredményesebb sertéstenyésztő egyéni gazdaságába is — sorolja Szántó Andor, a küldöttség vezetője. — A sertések itt hat hónapos korban megközelítik az egy mázsás súlyt. A másik vendéglátónk Helsin- görben dán vörös marhákat tenyészt. Hogy a szarvasmarha-tenyésztés mennyire hagyomány ebben a családban, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy fél évszázada valamennyi országos kiállításról ők hozzák el az első díjat, törzskönyvi adataik pedig 1880-ig visszamenően hiánytalanok. Tizennyolc tehéntől napjában 400 kilogramm tejet fejnek, emellett évente még mintegy 300 sertést is hizlalnak. Ha külsejüket tekintve elavultnak látszanak is az istállók, bennük a legkorszerűbb, szinte tökéletes gépesítéssel találkozunk. A fiatalság elszivárgása az iparba náluk is gondot okoz, tehát korántsem sajátságos „magyar probléma”. Szakmunkás- képzésük egyébként mintaszerűen alapos. — Az egyik legfőbb tanulság, amit megjegyeztünk magunknak, a munkafolyamatok óramű pontossága és igen magas szakmai fokon való végzése. A dán paraszt legalábbis agronómushoz illő szakértelemmel gazdálkodik. Univerzális emberek; a napját az állattenyésztésben kezdő gazda a reggelit követően már kombájnol, délután pedig a harmadik vagy negyedik, egyéb üzemágban tevékenykedik. Munkaszervezésben, rendben, alaposságban van tehát mit tanulnunk Észak parasztjától. Persze jelenlegi előrehaladásukat, a magas szakmai színvonalat igen nyomós érvek támasztják alá. Jellemzésként említsünk meg befejezésül egy anekdotának is beillő epizódot a féíegyházi küldöttség élményei közül: — Remek, portalanított makaclámuton sétálunk a villanyfényes tanya felé. „Bizony, itt még meglátszanak a háború nyomai” — mondja vendéglátónk. „Miféle háborúra gondol?” — kapjuk fel a fejünket. „Hát a napóleonira!” (Aminek pedig hozzávetőleg másfél évszázada...) —a —r
