Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

1961. szeptember 1, péntek 5. oldal Fogynak a tanyai iskolák (Tudósítónktól.) A szétszórt belterületi általános iskolába tanyai települések megszűnési folyamatának következménye­ként évről évre újabb és újabb pusztai iskolákat kell bezárni. A bajai járásban most ismét két iskola jutott erre a sorsra, Csávolyon a Kossuth Tsz terüle­tén, illetve Hercegszántó község bundzsáki határrészén. Jó pél­dázza az elnéptelenedést a bundzsáki határ tanulólétszá­mának alakulása. Az itteni fel­sőtagozatosok már eddig is a jártak, az alsósok száma pedig hat főre csökkent. Az iskola fenntartása ilyenformán már az új tanévben sem indokolt. Ter­mészetesen messzemenően gon­doskodnak a „fedél" nélkül maradt néhány kisdiák további iskoláztatásáról. Ha a szülők igénylik, gyerekeik hétközi di­ákotthoni ellátásban részesül­nek a községben, de autóbusz- szal is bejárhatnak, mert rend­szeres a közlekedés. Művész a szomszédból Gácsi Mihály kiállítása A szolnoki művésztelep egy évszázada ad kitűnő grafikuso­kat, festőket, szobrászokat az országnak. Gácsi Mihály a fő­iskola után, 1956-ban kapott helyet a telepen. Azóta ott dol­kiállításmak a Magyarok bejö­vetele. Gácsi nem történelmi hűségre törekedett. A figurák a piacok, kocsmák emberei. Al­kalmat adott a kompozíció ki­tűnő ötletek — karikaturiszti­Köuyvégetés. gozikr s mivel a városi tanács, a Damjanich. Múzeum vezető­sége és a telep tagjai között jó kapcsolat alakult ki, rendszere­sen kapnak megrendeléseket A megszépült környezetben kömy- nyebb az alkotás is. Gácsi Mihálynak ebben az évben önálló kiállítása volt Szolnokon. Moszkvában, Ber­linben, Párizsban, Varsóban is képviselte már a világhírű ma­gyar grafikát. Az európai fővá­rosok után most először nyílik kiállítása Budapesten. — Magamról mit mondhat­nék? Nagyszerű dolog megmu­tatni környezetünknek, mit gon­dolunk a világról, az életről. Egyik kiemelkedő darabja a kus figurák — megvalósítására. A Kálvária témája a második világháború haláltáborai. A Kálvária megszokott alakjait egy elfáradt katona őrzi, mint­egy odakényszerítve az ártatlan emberek kínzására. Korunk minden barbarizmusa ellen szól a Könyvégetós című alkotása. A feltomyozott égő könyveken egy ember fekszik. Az ember is elpuszitul az értelmetlen öldök­lésben. Hirdeti: ha a kultúra megsemmisül, megsemmisül az ember is. Néhány grafikája az emberi gyengeségek kifigurázása. Ex libriseit — Európa sok orszá­gában vásárolták meg. V. J. Alapfok, középfok A propaganda és műve­lődési osztályra tartozna ez a téma. őket is kerestem a bajai járási pártbizottságon. De közben olyan beszélgetésbe csöppentem a mezőgazdasági osztályon, hogy érdemes volt ottmaradni. Az alábbiak egyébként na­gyon jól mutatják, hogy mennyi­re nem határolt terület az ide­ológiai munka, az oktatás. Bár­milyen poszton is áll valaki a pártapparátusban, nem térhet ki előle. S nem is akar senki sem. Ma, amikor az új mecha­nizmus kapcsán a kívülállóknak úgy tűnik néha, hogy már a párt is legfőképpen a gazdasági kérdésekkel foglalkozik, a kom­munisták nagyon jól tudják, mennyire sorsdöntő a jövőre nézve a tudatformálás, a marx- izmus-leninizmus eszméinek tér­hódítása, a szocialista építés el­méletének tanítása. Éppen ezért az idén beveze­tett szervezeti változtatás elle­nére— ezután az alapfokú okta­tás a szakszervezetek és a tö­megszervezetek feladata, a párt- szervezetek pedig elsősorban a középfokú oktatással foglalkoz­nak — az alapszervezetek veze­tősége továbbra is rajta tartja szemét az alapfokú oktatáson. S nemcsak ellenőrzi, beszámol­tat, hanem a legtöbb helyen se­gít is. Agitál, kiválogat, és gon­doskodik az előadókról. Három községi titkár volt éppen a mezőgazdasági osztá­lyon. Takács .Ferenc G aráról, Recskó József Csávolyról, Papp István Nemesnádudvarról. Mind­három elvtárs maga is tanul és tanít. Az esti egyetemet végez­ték, vagy végzik, s tanfolyam vezetését is vállalták. Eseten­ként nem is csak egyet. Muha- ros Sándor az osztály munka­társa pedig most szerzett diplo­mát a szakosítón, s bár Baján lakik, évek óta vezeti a marxiz- mus-leninizmus esti középisko­láját Bácsbokodon. A beszélgetés sok mindenre kiterjedt, de főképpen két kér­dés körül forgott. Az egyik az volt, hogy évről-évre nagyobb az érdeklődés a pártoktatás iránt, s ez mind differenciáltabb munkát követel. Mindig jobban tekintettél kell lenni az embe­rek érdeklődési körének különb­ségeire, foglalkozására, életkorá­ra stb. A másik: a tömegokta­tó. Szerintük finom halászlét főznek tejjel, vajjal, borssal és hagymával. Nem olyan nagy szertartás náluk az étkezés, mint Magyar- országon. Minden üzletben el­sőosztályú zöldségfélét — im­port — lehet vásárolni, ott van a boltokban a Hungarofrukt „Miska” címkés őszibarackja is. hogy is Állunk A SZESSZEL? Arról hallottam, hogy a múlt század elején a szeszfogyasztás valóságos nép veszed elemmé vált, fogyasztásban elsők vol­tak a finnek Európában és ez ellen a prohibicióval, az 1919- ben bevezetett szesztilalommal védekeztek. De akkora ország határain, mint Finnország, szinte lehetetlen volt a szesz­csempészést tartósan megaka­dályozni, pedig a szesztilalom­mal a szeszfogyasztó európai népek között legvégére kerül­tek. 1931-ben törölték el a szesztilalmat, azóta jegyre kap­ható szeszféle. Minden 21 évet betöltött ál­lampolgárnak fényképes iga­zolványa van. A házigazda, Kallio Tauno gépkocsivezető mutatja is, amelyre naponta _2 liter erős szesz, 5 liter bor és 8 liter sör vásárolható, már akinek van pénze, mert drága. Tehát magas árakkal védekez­nek egyrészt, másrészt a szeszt csak a lakóhely körzetében levő Alko-boltban lehet megvenni, ahol jórészt ismerőt a vásárló- Berel voltak. Amikor felmentek kát az iskolába, kérdi a tanító né­Kiskocsmák nincsenek, a ré- ni az egyiket, hogy hívják. Ér- szegek — mert ilyenek is van- ces hangon mondja a nevét a nak — kiszorulnak az elhagya- gyerek, aztán a második is. A tott parkokba. Ha a gépjármű- harmadik azonban teljesen re­Szauna. vezetőt rajtakapták, hogy ve­zetés alatt szeszt ivott, kény­szermunkára ítélik. Hát így vé­dekezik az alkoholizmus ellen ez a józan, mértékletes nép. Voltunk egy faluban, ahol a fiatalság olyan jó hangulatban táncolt, szórakozott, mintha közben ittak volna. Pedig csak legfeljebb tejet... Holott a fin­nek is szeretik a jő erős szeszt. A háziasszony mindjárt el Is mondott ezzel kapcsolatban egy viccet. Egy anyának hármas kedt hangon válaszol. Kérdi a tanítónő, mitől olyan rekedt a hangja. „Mi hármas ikrek va­gyunk — mondja a gyerek —, s édesanyámnak csak két mel­le volt, erre én mindig arra kényszerültem, hogy jegelt sört igyák...” Nos, egész finnországi vendé­geskedésünk során sörnél mást, mi sem ittunk... RÄCZ LAJOS Következik: Színek és élmények tás; a szemléltetés javítása, a televízió segítsége. — Az érdeklődés? — tű­nődött el Muharos elvtárs — Az ma már nem újság, hogy a fa­lusi ember kilépett a tanya vagy a falu. határai közül, s or­szágos, sőt világméretekben ér­deklődik. Eljön, ha külpoliti­káról beszélünk neki csakúgy, mintha a tsz-demokráciáról, vagy az új gazdaságirányítási rendszerről... — De van egy érdekes megfi­gyelésem is. Tavaly történt az egyik faluban. Egy idős gyógy­szerész beiratkozott a marxis­ta középiskolába. Az első elő­adás után valóságos forradal­mat csinált a patikában. Rávet­te a kollégáit, hogy menjenek el ők is, mert ott majd megér­tenek mindent, ami nálunk ed­dig történt, s amit akarunk... Körülbelül így foglalható ösz- sze a lelkendezése. Még azt is mondta, hogy ő régen végezte az egyetemet, de szerinte művelt embernek ezeket tudnia kell ma... Hát ez, az utóbbi az, amivel szerintem olyan találó­an fejezte* ki az érdeklődés lé­nyegét. A többiek helyeséinek, és mindenki tud egy-két példát is. Csakhogy éppen ez veti fel az élőbb említett differenciálás szükségességét. Mert érdeklőd­nek a tsz-tagok, az értelmiségi­ek, még a nyugdíjasok is. De régi igazság, hogy feleslegesen senki se szereti eltölteni az ide­jét. Mármost: ha a tanfolyamon, előadáson nem tanul valaki újat, ha neki alacsony a színvonal, legközelebb nem megy el. Ugyanakkor a másik esetleg nem érti az elhangzot­takat, s ettől megy el a kedve. Ezért van az, hogy ma már tucatnyi oktatási forma alakult ki a gyakorlatban, s a kör évről évre bővül. S ekkor hangzottak él az első kritikai észrevételek. A tankönyvek túlságosan so­kat bíznak a propagandistákra. Nem eléggé szemléltetőek. Min­denekelőtt: nem tartalmazzák rendszerezetten az alapfogalmak meghatározását. Amikor a hall­gató tanulja, hallja az anyagot, úgy érzi, hogy érti, hiszen a fej­tegetés világos. De ha később dolga akad a fogalommal, már nem tudja újra megkeresni és tisztázni. Az év vége felé egyre többször jár így. Ugyanígy hiba, hogy kevés a könyvekben a szemléltető ábra, képanyag grafikon, táblázat. A diafilmek, táblák, filmek mellett is szükség lenne erre, mert se­gítené az otthoni tanulást. Ez ugyan megdrágítaná a könyve­ket, de megérné. Igen érdekesek a televízióval szerzett tapasztalatok. — A televíziónak volt vonz­ereje — mondja Recskó elvtárs — míg kevés volt a tv. De ma már inkább otthon nézik, vagy a szomszédban: kényelmeseb­ben. — Aztán meg az a baj — szól közbe Takács elvtárs — hogy a tv-kör az oktatás legkezdete. Olyan nagyon azért nem bő­velkedünk a propagandistákban, hogy ide a legjobb erőket állít­suk be. Akkor pedig kicsi a ha­tásfok. Mondjuk Pálffy elvtárs előadását hallgatják. Mit tud ehhez magyarázatot fűzni olyan előadó, aki nem ismeri „napra készen” a külpolitikát. Más té­ma esetén még bonyolultabb is lehet a propagandista feladata, mert egy gazdaságpolitikai elő­adás után pontosan tudnia kell a helyi problémákat és terveket is... — Legjobban a pedagógu­sok váltak be ezen az oktatási formán — mondja Papp elv­társ. — Hányszor megesik, hogy a mezőgazdász fáradtan, késve érkezik. S nincs is olyan nagy pedagógiai gyakorlata. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ne bízzunk meg mezőgazdászt ilyen feladattal, vagy állator­vost, tanácsi dolgozót, stb. Ép­pen ellenkezőleg, várjuk az ő segítségüket is. Csak ebben lá­tom a pedagógusok túlsúlyá­nak magyarázatát. — Még valamin gondolkozni kellene — figyelmeztet Muharos elvtárs. — Helyesen szervez­zük-e mi ezeket a tv-hez kap­csolódó előadássorozatokat? Ide, mint Takács elvtáns is mondta, a kezdőket soroljuk, az előkép­zettség nélküli hallgatókat. Csak­hogy ma már minduntalan elmé­leti, közgazdasági fogalmakba botlunk, bármilyen téma kap­csán. Csak úgy kapásból: áru­alap, amortizáció, stb. Aki tud­ja, nem is gondol rá. Aki nem tudja, nem érti a többit sem, amit ezek kapcsán hall. A tv te­hát inkább továbbképzés legyen, azoknak, akik az alapfogalmak­kal már tisztában vannak... S talán egyetlen előadássorozat he- helyett inkább az lenne a fel­adatai, hogy több tanfolyam szá­mára is felváltva igyekezzen gondoskodni a korszerű szem­léltetésről ... ...S így tovább. Tapasz­talatok, töprengés az eddiginél is jobbról. És kemény, áldozat­kész munka. Ennek köszönhető, hogy a pértoktatás évről évre fejlődik és egyre több emberhez jut el. Mester László Zeneiskola Kiskunfélegyházán (Tudósítónktól.) Régi vágya teljesül a közeljövőben a kis- kunfélegyháziaknak. Az 1967— 1668-as tanévben ugyanis ön­álló zeneiskola kezdi meg mű­ködését hegedű, cselló, zongora Tízéves oz Esti Egyetem A tanévnyitás alkalmából ün­nepli az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága mellett mű­ködő Marxizmus-leninizmus Es­ti Egyetem fennállásának tíz­éves jubileumát. Szeptember 4-én, hétfőn a Pártiskola nagy­termében ünnepélyes tantestü­leti és tudományos ülést tarta­nak, ahol Szabó Lajos, az Egye­tem igazgatója összefoglalja az eddigi munka eredményeit, majd kiosztják a szakosítón először végzett hallgatók diplo­máit. Délután mindhárom tan­széken előadások hangzanak el a tudományág korszerű kérdé­seiről. és fafűvós szakokkal. Az álta­lános iskola második osztályát végző tanulók már jelentkez­hetnek az oktatásra, amelyet részükre .heti két alkalommal az ének-zenei általános iskola épületében tartanak. A zeneis­kolába havi 15 forint tandíj ellenében beiratkozni szándé­kozók jelentkezését szeptember 2-án és 4-én — szombaton és hétfőn — várják. Az új műve­lődési intézmény remélhetőleg tovább fejleszti majd a város hagvományos ének- és zenei kultúráját.* A jugoszláv műsora IV PENTEK 17.25: Hírek. — 17.30: Rejtvényraú- sor. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.lí: Ifjúsági műsor. — 19.05: Panoráma. — 19.54: Jő éjszakát, gyerekek! —< 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Hirdeté­sek. — 20.30: Játékfilm. — 22.10: Tv- híradó. — 22.30: Dubrovniki. Nyári Játékok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents