Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
1 oldal EM5T szeptember d, ,cA^nűso ^ (TEöQjGCiiLBtri A csökkent munkaképességűek foglalkoztatása A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tárgyalt a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos legfontosabb teendőkről. E téma nem először szerepelt a vb napirendjén, de a probléma végleges rendezésének feltételei csupán az utóbbi időkben értek meg, különösen azzal, hogy megjelent a 2014/4/1967. Korm. sz. határozat. E jogszabály lényege, hogy növeli, szinte önállóvá teszi a területileg illetékes tanácsok hatáskörét. A csökkent munkaképességűek munkábaállítása — az eddigiektől eltérően — nem a vállalatoktól függ, hanem kötelező a foglalkoztatásuk. Nem ez az első jogszabály, amely átfogó intézkedésekkel próbálja megoldani a csökkent munkaképességűek gondját. Erre már 1951- ben is volt kísérlet, s az akkor megjelent — ma is hatályban levő körrendelet például 643 olyan munkakört jelöl meg, amelyekben elsősorban, vagy kizárólag csökkent képességű dolgozókat kell alkalmazni. A következő lépés az 1963-ban megjelent kormányrendelet volt, amelynek végrehajtása során megalakultak a Csökkent Munkaképességűekkel Foglalkozó Vállalati Bizottságok. A megoldás legfőbb akadálya mindenkor az volt, hogy a feladat végrehajtásával nem a munkaügyi, hanem az egészségügyi szervek; nem a vállalatok, hanem a szociálpolitikai csoportok foglalkoztak — a jogszabályoknak megfelelően. Ez a „foglalkozás” sajnos csak feladat maradt, mert például Kecskeméten az egészségügyi szervek még addig sem jutottak el, hogy számba vegyék a csökkent munkaképességű dolgozókat. Ebből ered a tanács vb elé terjesztett jelentésnek az a kétségtelenül helytálló megállapítása, hogy a városban korántsem tekinthető megoldottnak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Igaz, hogy 1960-ban már történt kísérlet erre, amikor az Ezermester Ktsz két helyiséget kapott a végrehajtó bizottságtól, (a Kölcsey és a Csongrádi utcákban), ahol hat részlegben összesen 19 ember dolgozik. Tény viszont, hogy Kecskeméten több, mint háromezer csökkent munkaképességű ember él, s közülük mindössze 388 az állandó foglalkoztatottak száma. Közülük is 114 dolgozót olyan munkakörben alkalmaznak, amelyeket — az előírások szerint — csak teljes értékű munkásokkal lehetne betölteni. A csökkent munkaképességű emberekkel való törődés két Gázprogram lassítva Avagy: a „lógfá*“ tudománya Ha az alábbiakat valaki nekem elmondja, nem hiszem el. Mivel azonban saját tapasztalatom, nem kételkedhetek megtörténtében. Kecskeméten az Arany János utca a város központjában van. Még július első napjaiban megjelentek itt a munkások és a gázvezeték lefektetése céljából kiástak egy mély árkot. A szorgos munka eredményeként ez nem tartott két napnál tovább. Azóta elmúlt augusztus is, de még mindig üresen tátong a mély árok, várva a csőlefekte- tőket. Hogy miért kellett ennyivel előbb kiásni az árkot, nem tudom, ennek is bizonyára megvan a maga magyarázata... Az egyik vasárnapon azután történt valami, ami e kis írásra ösztönzött. Az Arany János utcában lakom és szobám ablaka az útcára néz. Nagy zajra ébredtem fel. Reggel hat óra. Kíváncsian néztem ki az ablakon és az első percekben az öröm kerített hatalmába. Egye fene az alvást, megjöttek a „gázosok” és ünnepnap ide, ünnepnap oda, dolgoznak... Egyszóval megörültem a zajnak, a munka ritmusának, s titokban már-már arról ábrándoztam, milyen jó is lesz majd télen, ha gázzal fűthetünk, megszűnik a pincébejárás, a tüzelőfelhordás az emeletre. A lelkesedésemet azonban nagyon hamar lelohasztották a látottak. De nemcsak az enyémet, hanem az utca sok kiváncsi lakójáét is. Mert mi is folyt ezen a napon Kecskeméten, az Arany János utcában? Ezt írom le. 6 OKA: Zajos nekikezd és • munkának. összesen hatan voltak a csőszerelők, közülük kettő erősen Italosán. Vitatkozás, húzódozás a munkától. A kompresszor kezelője, később bekapcsolta a gépet és üresen járatta. 7 OKA: Még senki nem kezdett a munkához, az emberek a gép mellett most már csendesen ültek és reggeliztek. . , 8 OKA: Még mindig nem kezdtek hozzá a munkához. 10 ÓRA: A kompresszor változatlanul jár, hangosan berreg a motorja. A szemben levő, egyik ház bejáratában megjelenik a lakók közül valaki. Két munkással beszélget, rövid idő után együtt bemennek a kapun. Ok csak délben kerültek elő. A többiek jóízűen fogyasztották a sárgabélü dinnyét. 11 OKA: A kinti négy ember sétálgat az utcán, szemlélik a járókelőket, akik közül többen viszontszemlélik a semmittevő, csellengő overálosokat. Biztosan csodálkoznak azon, hogy vasárnap lévén, mit Is csinálnak ezek a jótét lelkek zajos gépükkel az utcán. 12 OKA: Kijön a kapun a két munkás (akik tíz órakor bementek). Az egyik kezében négy vagy öt tízforintos, ezt osztják el egymás között, majd kivonulnak az utcából. 12 OKA 10 PERC. Pontos Idő, megnézem az órámat. Az egyik overálos hangos szóval Így biztatta a társait: „Emberek! Az Istenit neki! Fogjunk most már hozzá, végezzük el ezt a kis melót... Ezután nagy nekiké- szülés, majd folyt a hegesztés. 2 OKA: Már régen befejezték a „nagy” munkát, a négy ember indulóban. Ekkor érkezett meg az a két munkás, aki a kapuból kijővet osztozott a pénzen. Tántorogtak ... Szóval, bemutató volt ez a javából. Tudniillik: miként nem szabad dolgozni! Most már csak néhány kérdés: hogyan számolják el ezeknek az embereknek a munkabérét? Milyen teljesítményt kell végezniük ahhoz, hogy megkeressék a bérüket? Miért vasárnap dolgoztak az Arany János utcában a csőszerelők? Ha olyan sürgős volt ez a munka, akkor hétfőn miért nem folytatták? Talán azért rendelték ki őket ezen a napon, mert vasárnap dupla bérért dolgoznak? Jó lenne ezekre a kérdésekre választ kapni, hiszen ugyanezt tapasztalták másutt is a kecskemétiek. Vajon ki intézi és ki hangolja össze ezt az úgynevezett „gázprogramot”. S miért tűri a város, hogy így packázzanak vele hónapokon át?... Mezei István szempontból is szükséges. Egyrészt, hogy a betegség, üzemi baleset, vagy egyéb körülmény miatt megváltoztatott képességgel rendelkezőknek is megélhetési alapot teremtsünk, s ezen túl, hogy érezzék: hasznos munkát végeznek a társadalom számára, nem eltartottak. Másrészt: a népgazdaság szempontjából sem mindegy, ha havonta fizeti a rokkantsági nyugdijat, vagy megfelelő munkaszervezéssel százaknak és ezreknek teremt kenyérkereső alkalmat. Ezt szolgálja az említett kormányrendelet, amelynek kapcsán a városi tanács vb-ülése megtárgyalta a további teendőket. Lényeges előrelépés, hogy a vállalati bizottságok saját területükön felülvizsgálják a munkaköröket és a csökkent munkaképességűek részére alkalmasakat jegyzékbe foglalják. A továbbiakban ezekben a munkakörökben csak ilyen dolgozókat alkalmaznak, az egészségesekkel betöltött, de a fogyatékosoknak kijelölt helyeket pedig felszabadítják. Jelenleg ugyanis Kecskeméten a csökkent munkaképességűeknek alkalmas munkakörök 53 százalékában testileg ép emberek dolgoznak, ugyanakkor a csökkent képességűek közel 30 százalékát egészségesek részére alkalmas helyeken foglalkoztatják. Ez a furcsa helyzet összefüggésben van azzal, hogy eddig a vállalatokat, üzemeket semmi nem kötelezte a célszerű megoldásokra, csupán javaslatokat kaptak, amit vagy betartottak, vagy nem. A megrokkant emberek átképzésével alig foglalkoztak stb. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. ülése elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket a jelentésben előterjesztett a munkaügyi, az ipari csoport vezetője, illetve a szociálpolitikai főelőadó. Ezek közül legjelentősebb az a lehetőség, amely a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalattal való együttműködésben rejlik. A vállalat mintegy 100—200 csökkent munkaképességű dolgozót tudna foglalkoztatni Kecskeméten, ha a város helyiséget bocsát rendelkezésre a telephely kialakítására. Ezzel megoldódna a vakok és csökkentlátók munkábaállítása is. A kecskeméti telephely kialakításával kapcsolatos tárgyalások folyamatban vannak s remélhetőleg rövidesen eredményre vezetnek. Elhatározta a vb azt is, hogy megvizsgálják és a lehetőségekhez mérten szélesítik a bedolgozói rendszert, ami szintén újabb lépés lesz a csökkent munkaképességűek problémájának megoldása felé. Gál Sándor Nem ártana követni Jön a tervkészítés ideje a népművelésben, sőt: már jószerivel benne is vagyunk. Az év hátralevő idejére csupán résztervet kell készíteni, a következő esztendők azonban nagyobb súllyal esnek latba: három évre kell megtervezni a népművelési munkát. Nagy feladat, jó felkészültséget és széles áttekintést kíván. Nem minden községi népművelő, kultúrotthon vezető igazodik el a jó tervkészítésben, nem mindenkinek van meg a szükséges tudása, gyakorlata. Hiszen a község átfogó művelődési tervének elkészítéséről van szó, ami tartalmazza a vállalatok, tsz-ek, klubok és társadalmi, valamint tömegszervezetek koordinált terveit is. Ehhez kétségtelenül tapasztalat, jó szervező készség és gyakorlat kell. Sokszor — vagy legtöbbször7 — elkel a segítség ebben a munkában. A bajai járási művelődési ház munkatársai tudják ezt, éppen ezért nem maradtak a felismerésnél, hanem elhatározták: segítenek a járás népművelőinek a tervkészítésben. Bánáti Tiborral, a művelődési ház igazgatójával együtt a két művészeti előadó és a gazdasági felelős felosztotta a járást: te ide mégy, én meg oda. És azóta mennek — községről községre. Jó módszer? Igen, az. Nem véletlen, hogy a bajai járás művelődési terve és annak végrehajtása legtöbbször példaként állítható más járások és városok elé is. Nem ártana más járásokban is bevezetni, ha másként nem, tapasztalatcsere útján. A ba- jaiak szívesen átadják a módszert. b. j. I lll^_ November végére újra a megUTepifeS OOITOn szokott úton haladhat a forga1 lom Solton, — Ígérik a Kocsmát! Közúti Czemi Vállalat dolgozói. Ekkorra készül el a 2800 négyzetméter új út, és ezzel nemcsak a közlekedés javul, de megoldódik a falun áthaladó 10—50 autóbusz több száz utasának balesetmentes le-, felszállása is. A közeljövőben a kilátást még zavaró kultúrház sarkát Is „árkád osítják”. Még Tárnak tanulókat a nagyüzemek Megyénk iparának 4610 első- elsősorban nagyüzemi tanulökéves szakmunkás tanulóra van szüksége az 1967—68-as tanév ben. Bár a jelentkezések eredeti határideje — augusztus 31. — már lejárt, a létszámkeretet iskolakezdésig még nem töltötték be a fiatalok. A szakmunkás képző intézetek közül csupán a kiskunfélegyházi, a bácsalmási és a tiszakécskei telített csaknem teljes egészében, a többi iskola első évfolyamának még 10—20, a bajainak mintegy 25 százaléka hiányzik. Feltűnő, hogy a szövetkezeti és a magánipar tanulószükségletét meglehetősen gyorsan kielégítették a jelentkezők, hiány r Uj oktatási és népművelési intézmények Az év végéig új óvodákat, iskolákat, napközi- és diákotthonokat, valamint művelődési otthonokat, könyvtárakat adnak át rendeltetésüknek az ország különböző részein. Üj óvodát kap többek közt Dunaújváros, Szombathely, Miskolc és Debrecen. Hajdúnánáson és Vácott általános iskolát, Kisújszálláson középiskolát, Földeákon és Pitvaroson 120—^személye* napközit, Szekszárdon 400 fiatal elhelyezésére alkalmas középiskolai diákotthont adnak át. Filmszínház kezdi meg működését a Hajdú megyei Egyek községben, művelődési otthon Bakson, Derecskén, Boldog, Tamási és Hosszapereszteg községekben. Esztergom 50 000 kötetes, Pécs kertváros pedig 6000 kötetes közkönyvtárral gazdagodik. (MTI), ban van. Köztudomású pedig, hogy ezek az üzemek rendelkeznek a legjobb szakoktató gárdával, ezekben a legfejlettebb a szociális ellátottság. Érthetetlen tehát, hogy gyakran állás- gcmdokról panaszkodó fiatalok miért nem élnek a kitűnő szakmaszerzési és érvényesülési lehetőségekkel. Különösen vonatkozik ez az érettségizettekre, akik egyelőre alig 60 százalékát kötötték meg a rendelkezésükre álló 400 szerződésnek. Többek között mintegy 20 érettségizett villanyszerelő, 15 forgácsoló, 15 elektroműszerész. 10 motorszerelő, 10 lakatos és 5 vegyes vasipari tanulót venne fel még a kecskeméti iparitanuló iskola. Baján is van még hely mintegy 15 forgácsoló és egyéb vasipari, Kalocsán és Kiskunhalason is forgácsoló és lakatos szakmunkásjelöltre. A csak általános iskolát végzett fiatalok a következő szakmákra jelentkezhetnek még: Kecskeméten forgácsoló, lakatos, villany-, víz, és gázvezeték-, illetve mezőgazdasági gépszerelő valamint építő- és faipari, Baján víz—gáz-, villanyszerelő, építő- és faipari, Kalocsán forgácsoló, villanyszerelő, építőipari, Halason forgácsoló és építőipari, Kunszentmiklóson forgácsoló és hegesztő tanulónak.
