Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I XXn. ÉVF., 231. sz. Ara 60 fillér 1967. SZEPT. 30. SZOMBAT Élénk vita után elfogadta az országgyűlés a termelőszövetkezeti és földjogi törvényt Az ülésszak befejezte munkáját A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, va- ÍBmint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásával folytatta tanácskozását pénteken reggel 9 órakor az országgyűlés. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének megnyitója után a pénteki tanácskozás első szónoka Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. r Újabb jelentős lépések a falu társadalmi viszonyainak fejlődésében Két igen fontos, egész termelőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődését érintő törvény- javaslat fekszik önök előtt. Kidolgozását pártunk IX. kongresszusa kezdeményezte. Irányelveit ez év első felében megtárgyalta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sok százezres i „parlamentje”: Tsz-parasztságunk tehát már leadta szavazatát a két tervezetre. Egyöntetűen támogatja és most tisztelettel azt kéri az országgyűléstől: Emelje törvényerőre azokat ! A szövetkezeti közgyűléseken, a küldöttgyűléseken, az országos kongresszuson lezajlott széles körű, igen élénk és termékeny vita egyben azt is megmutatta: Parasztságunk valójában már leadta szavazatát a mozgalomhoz való csatlakozáskor, a tsz-be való belépéskor és már akkor — végérvényesen szavazott. És nem bánta meg, mint ahogy nem is bánhatta meg! Az átszervezés óta eltelt immár több mint fél évtized egyenletesen felfelé ívelő gazdálkodási eredményei és saját életkörülményeinek határozott javulása láttán joggal ítélheti meg úgy: Érdemes volt a közös gazdálkodás fejlesztéséért dolgozni, fáradozni, küzdeni! Ezután Fehér elvtárs a szövetkezetek fejlődéséről beszélt, majd hangsúlyozta: A termelő- szövetkezetek alkalmasak arra is, hogy az élet- és munkakörülmények javításával elősegítsék szocialista forradalmünk egyik nagyon fontos céljának valóraváltását: Az ipari és mezőgazdasági munka, a város és a falu közötti különbségek fokozatos megszüntetését. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk általános fejlődése mögött — mondotta — elmaradt a jogalkotás. Szövetkezeteink többsége gyorsan kinőtte A tisztelt országgyűlés előtt fekvő javaslatok agrárpolitikánk továbbfejlesztésének igen fontos új elemeit tartalmazzák. A termelőszövetkezeti törvény a mezőgazdaságban kiépült szocialista viszonyokat erősíti, azáltal, hogy a törvényben előírt új szabályozások megvalósulására termelőszövetkezeteink — működésük, gazdasági tevékenységük belső tartalmát tekintve — mind magasabb szocialista szintre emelkednek majd. A földjogi törvény pedig azokat a kereteket, amelyeket az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és egyéb jogszabály, valamint az átszervezés időszakában kialakított alapszabályminták megszabtak. E jogszabályok több tekintetben elavultak s ma már gátolják a fejlődést. Üj szabályozásra, új törvényekre van szükség, amelyek szentesítik a szövetkezeti élet kialakult új formáit, egyúttal egyengetik a további fejlődés útját is. A termelőszövetkezeti és földjogi törvénytervezetek ezt a célt szolgálják. a szövetkezeti földtulajdon bevezetésével és fokozatos kialakításával tovább erősíti rendszerünk szocialista alapjait. Az önök elé terjesztett törvénytervezetek jelzik, hogy a szocializmus teljes felépítése útján jelentős lépéseket teszünk a magyar falu társadalmi viszonyainak fejlesztésében is! A két törvénytervezet kidolgozása és életbeléptetése a munkás-paraszt szövetséget is érinti. A szocialista földtulajdon kialakításával, a szövetkezeti gazdálkodás szocialista vonásainak erősítésével a két tervezet azt a célt szolgálja, hogy parasztságunk még közelebb kerüljön a munkásosztályhoz. Enélkül nincs előrehaladás sem az ipar és a mezőgazdaság valóban arányos fejlesztésében, sem pedig városon és falun az életszínvonal növelésében. A két törvénytervezet kidolgozását és jóváhagyását nemcsak a szövetkezeti mozgalom fejlődése, hanem a gazdaság- irányítási reform megvalósítása is sürgeti. A reform szellemének felel meg a törvénytervezetnek az a törekvése, hogy a termelőszövetkezet fogalmát az új helyzet követelményei szerint korszerűsítse. A törvénytervezetben ajánlott, korszerűsített fogalmazás szerint: a termelőszövetkezet önkéntesen társult dolgozó parasztok társas szervezete és egyszersmind szocialista nagyüzem, amely önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytat. A termelőszövetkezet e kettős természetéből elsőkéht az a következtetés és feladat adódik, hogy Tovább erősödik a munkás-paraszt szövetség Fehér Lajos felszólalása a Parlamentben. a tsz vezetésében és egész működésében az eddiginél következetesebben kell megvalósulnia a szövetkezeti demokrácia és a vállalat- szerű gazdálkodás sajátos egységének. Akkor dolgozik jól egy-egy tsz vezetősége, ha megérti s a tagsággal meg tudja értetni a reform során a mezőgazdaságban már jórészt bevezetett új intézkedéseket és képes azokat a gazdálkodásban hatékonyan, rugalmasan alkalmazni. A termelőszövetkezet fogalmának előbb idézett meghatározásából adódik továbbá az a következtetés és feladat, hogy egyrészt fejlesztenünk kell a termelőszövetkezetet, mint a parasztok társulását, úgy is mondhatnánk, hogy szövetke- zetibbé kell tenni a szövetkezeteket, másrészt erősítenünk kell a szövetkezeteket, mint nagyüzemeket. Oly módon kell fejlesztenünk azokat, hogy mindinkább vállalatszerűbbek legyenek, azaz korszerű, önálló vállalatszerű gazdálkodást folytassanak. Milyen követelményekkel jár a szövetkezeti jelleg erősítése? A gazdaságirányítási reform lényeges jellemzője a szövetkezeti önkormányzat eddigieken túlmenő elvi elismerése és gyakorlati alkalmazása. Az új törvénytervezetek is ezt kívánják előmozdítani. A termelőszövetkezet szocialista közösség. A termelőszövetkezetekben testületi vezetés érvényesül. Az elmúlt években kitűnt, hogy a döntési és intézkedési jogkörök eddigi rendezése nem számolt eléggé a termelőszövetkezetek nagyüzemi méreteinek gyors ütemű növekedésével, a gazdálkodás belső differenciálódásával, a nagyüzemi működés gyakorlati követelményeivel. Ez elsősorban abban jelentkezett, hogy a közgyűlés szerepe túlméretezett és elaprózott volt, ugyanakkor a szakvezetők és a munkaszervezeti egységek vezetői saját hatáskörükben alig intézkedhettek. A törvénytervezet a tsz-köz- gyűlés kizárólagos hatáskörét csak a működés és gazdálkodás alapvető kérdéseire tartja fenn. Ugyanakkor megfelelő önállóságot s ezzel együttjáró felelősséget biztosít a szövetkezet operatív vezető testületének, az üzemi vezetőknek s szakembereknek. Ügy gondolom azonban, hogy a szakvezetők tevékenységének konkrét szabályozását a törvénytervezetből a végrehajtási utasításba kellene áttenni. A szövetkezeti törvény másik alapvető vonása az, hogy a tagok kollektív tulajdonosai s egyben dolgozói, munkavállalói is szövetkezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet működésének és gazdálkodásának úgyszólván valamennyi területén. A törvénytervezet számos lényeges változást és korszerűsítést javasol: így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehangolásában, a vezetés felépítésének, szervezetének, továbbá a munka megszervezésének és díjazásának továbbfejlesztésében. A törvényben világosabb és az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az. hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. E kötelességek közé nemcsak a rendszeres munkavégzés tartozik, hanem az is, hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. A vállalatszerű gazdálkodás fejlesztése A gazdaságirányítási reform fontos vonása, hogy nagyban előmozdítja az önálló vállalati gazdálkodás kibontakozását nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Milyen követelményekkel jár a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodásának fejlesztése, miben áll az önálló vállalati gazdálkodás lényege? A fő követelmény, hogy a vállalatok képesek legyenek a termelésük eredményeként keletkező bevételeikből fedezni ráfordításaikat s a termeléshez szükséges eszközöket. A kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőben végrehajtott, illetve végrehajtandó, együttvéve 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, továbbá a termelőszövetkezeti jövedelemszabályozásról, az adózásról és az állami támogatási rendszer megreformálásáról a közelmúltban hozott határozatával lényegében a termelőszövetkezetek nagyobb részében megteremtette az önálló gazdálkodás legfontosabb pénzügyi feltételeit. Az említett ár-, adó- és egyéb pénzügyi intézkedésekkel lehetővé vált, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelően a ter-1 melőszövetkezetek is létrehozzanak — erejüktől telhetőén és fokozatosan — fejlesztési, részesedési, szociális-kulturális és jövedelembiztonsági alapokat Az elkövetkezendő években fokozatosan megnyílik a lehetőség a részesedési alap, ezen belül a nyugdíjalap képzésére, ennek nyomán az évközi, rendszeres garantált munkadíjazásra. A garantált munkadíjazás bevezetésével kapcsolatban szeretném felhasználni az alkalmat két közkeletű félreértés eloszlatására: Először: Elvi kérdést jelent az, hogy nem az állam garantálja a tsz-tagságnak a munkadíjak évközi rendszeres kifizetését, hanem maga a termelő- szövetkezet. Az állam a garantált munkadíjazásnak csak a pénzügyi feltételeit igyekszik megteremteni, mint ahogy az általam előbb felsorolt intézkedésekkel nagyjában-egészé. ben meg is teremtette ezeket. Másodszor: Maga a termelő- szövetkezet sem garantálja a tagjainak a várható teljes évi jövedelmet, csupán a betervezett részesedésnek legfeljebb gi (Folytatás a 3. oldalon)
