Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
^ Vflőg proletárja!, egyesüljetek I " 9*fflKku AZ MSZMP BÁCS-KISKUN HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF„ 230. sz. Ara 60 fillér 1961. SZEPT. 29. PÉNTEK Á termelőszövetkezeti és a földtörvény vitájával to munkáját az országgyűlés Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a Parlament fényárban úszó üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Feliét Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csütörtöki tanácskozás első felszólalója, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. A foglalkoztatottság miatt aggodalomra nincs ok A miniszterasszony utalt arra, hogy a Munka Törvénykönyvének előzetes tárgyalásain a mun- kerő átcsoportosítása és a felmondást megkönnyítő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozó foglalkoztatottságának várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Ismeretes, hogy a következő években az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelés mennyisége nem csökkenhet, így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermek- gondozási segély a szülőanyák helyettesítése miatt további munkások felvétele is szükségessé válik. — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak majd a textiliparban, vegyiparban, gépiparban. A népgazdasági terv a következő évekre több tízezer új munkahely létesítésével számol. Egyes helyeken, például a mezőgazdaságban és az építőiparban jelenleg is munkaerő- hiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. A miniszter ezután az új Munka Trvénykönyve néhány vonását elemezte. Végül a szak- szervezetek munkájának megnövekedett jelentőségéről szólt. Az új Munka Törvénykönyve tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A miniszter beszédét nagy taps rogadta, majd Fegyveres István Vas megyei, Varga Sándor Szolnok megyei, Nics János Fejér megyei képviselő szólalt fel. Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy a törvényjavaslat feletti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért a vitát berekesztette és megadta a szót Veres József munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott észrevételekre, indítványokra. A miniszter bevezetőben megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlamenti vita valamennyi résztvevője egyetértett az új jogszabály időszerűségével, szükségességével, s teljes volt az egyetértés a törvényjavaslat alapvető kérdéseit illetően, s csaknem valamennyien rámutattak a kollektív szerződések nagy jelentőségére. Közölte Veres József, hogy a kollektív szerződéskötésekre vonatkozó irányelveket összeállították, s a hasznos útmutatót hamarosan kézhez kapják a vállalatok. Szóba került a vitában a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely kimondja, hogy a szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszonyokra vonatkozó szabályokat, vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő vállalati intézkedéssel szemben. A miniszter egyetértett a felmerült képviselői észrevétellel, hogy tudniillik a „súlyosan” szót töröljék, s így a szövegezés egyértelműbbé váljék. A vita során javaslat hangzott el a dolgozó édesanyák munkájának, helyzetének megkönnyítésére. A miniszter kije len tette: egyetért az észrevétellel, s a maga részéről is javasolja olyan rendelkezés beiktatását, amely szerint a vállalat az alkalmazás során köteles a terhes nőket és kisgyermekes édesanyákat — azonos feltételek mellett — előnyben részes! teni. Ezután ebédszünet következett, majd az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, valamint földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre beszéde — A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valameny- nyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapját kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, vala mint a földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocia lista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. — Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának, a Szövetkezetek Országos Tanácsának, az országgyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból születtek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. A szövetkezetek vagyoni önállósága — A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Az utóbbi években több fontos, a mezőgazdasági termelés és a szocialista nagyüzemek fejlesztését, erősítését szolgáló intézkedés — valamennyi a gazdaságirányítás reformjának szellemében — született, amelyek célja, hogy a szövetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, illette feltételeit. — A fejlődést zavaró különböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladást sokban akadályozzák gazdaságirányítási rendszerünk fogyatékosságai. Mint köztudomású, egyebek között ezért került sor a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjára, amelynek szerves része a most az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok kidolgozása is. — A termelőszövetkezetek működését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú törvény- erejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondásba kerültek a fennálló törvényés szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követelmény, hogy a gazdaságirányítás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük (Folytatás a 3. oldalon.) Ünnepi katonagyűlés K iskunfélegyhásán A kisikunfélegyházi Bem József laktanyában csütörtökön délután ünnepi csapatgyűlést rendeztek a fegyveres erők napja alkalmából. Délután 3 órára a laktanya kultúrtermét zsúfolásig megtöltötték az alakulat katonái és tisztjei. A Himnusz elhangzása után Kovács József alezredes felolvasta a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének díszparancsát, majd Farkas Mihály ezredes megnyitója következett. Üdvözlő szavai után Borsos György, a megyei KISZ-bizottság első titkára emelkedett szólásra. Borsos elvtárs elöljáróban a magyar néphadsereg eredményeiről emlékezett meg, majd a fegyveres erők napja alkalmából üdvözölte a megyében állomásozó katonai alakulatok személyi állományát A megyei KISZ-bizottság első titkára ezután rövid összefoglalót adott a nemzetközi politika időszerű eseményeiről, majd azokról a feladatokról szólt amely a magyar néphadsereg katonái előtt állnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hadsereg korszerűsítésével egyidejűleg a katonáknak fokozottabban kell fejleszteniük technikai tudásukat A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után 150 piros nyak- kendős úttörő pajtás vonult be a kultúrterembe, s valamennyi katonát és tisztet virággal köszöntötték. E kedves epizód után az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet katonai alakulat parancsnoka köszöntötte a fegyverbarátokat. Az ünnepi csapatgyűlés kitüntetések, jutalmazások átadásával fejeződött be. Eltűntek a szénhegyek A vénasszonyok nyara még enyhe napsütéssel kecsegtet bennünket néhány napig a hűvös éjszakák azonban figyelmeztetnek: nyakunkon az ősz, s közeledik a tél is. Akinek már a pincében van a tűzrevalója, nyugodtan néz az elkövetkező hónapok elé. Vajon nyugodtan nézhet-e az a 850 kecskeméti család is, aki a távfűtő hálózatból kapja a meleget? Az elmúlt őszökön mindig azzal kezdtük a beszélgetést Futó Tiborral, az erőmű vezetőjével, hogy megtudakoltuk: elég-e és milyen minőségű a télire tartalékolt szén? Az idén nincs szükség erre. Földgáz lobog a nyáron átalakított, felújított kazánokban. Minden eddiginél nyugodtab- ban várják a fűtési szezont az erőmű dolgozói. A gázellátás zavartalan és attól sem kell tartaniok, hogy a rossz minőségű szén salakja lerakódik, műszaki hibát idéz elő. Megmutatkozik a gáztüzelés előnye abban is, hogy bár dolgoznak a kazánok — az üzemek nyáron is igényelnek gőzt —, a kéményen jóformán semmi füst nem távozik. Körülbelül havi fél vagon pernyétől, koromtól mentesült a Leninváros. Tisztább a levegő, kevesebbet kell takarítani az asszonyoknak; Bár az előző évinél üzembiz- tosabb az erőmű, egy tartalékkazán elkelne így is. Sajnos, az idén még nem lesz, csak 1969 telén. A szomszédos ZIM anyagi támogatásával hajtja végre az üzembővítést az erőmű. A kádgyártók ugyanis egyre több gőzt igényelnek a termeléshez, a műhelycsarnokok fűtéséhez, s ezért cserébe támogatják a fejlesztést. * Sokan érdeklődtek Futó Tibortól is az utóbbi időben arról, hogy változik-e a fűtési díj 1968. január 1-től? Pontos választ még nem tud adni erre a kérdésre. Annyi bizonyos, hogy január 1-től országosan egységesítik a hőárakat. Mivel pedig az országos átlag alacsonyabb, mint az itteni, némi csökkenésre számíthatnánk. Ugyanakkor azonban emelkedik a fűtés alapdíja, s hogy e két változás milyen egyenleget ad, azt ma még csak találgatni lehet. Reméljük, hogy a fogyasztók számára kedvezőt. B. D. Növekvő feladatok előtt a Pályaválasztási Tanács Tegnap délelőtt tartotta meg Kecskeméten, a TIT-klubban az 1967—68-as tanév első, az egész év tevékenységét áttekintő megbeszélését a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanács. A Pályaválasztási Tanács elnöke, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a mind célszerűbbé, tuda- tosabbá váló munkaerőgazdálkodás fokozódó követelményeket állít a pályaválasztása tanácsadás elé. Ennek megfelelően történt a Pályaválasztási Tanács e tanévre szóló munkatervének kidolgozása is. A bevezető utáni elmélyült vita is ezzel a munkatervvel foglalkozott. Többek között Havas Ottóné, a Munkaügyi Minisztérium pályaválasztási csoportvezetője hozzászólásában a jövőben növekvő jelentőségű tudományos pályaalkalmassági vizsgálatokra, a lélektan és a szociológia eredményeinek fel- használására hívta fel a figyelmet. Befejezésül Kádasi László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Hegedűs József, a munkaügyi osztály főelőadója ismertették a középiskolák és a szakmunkásképző intézetek most induló első évfolyamának szakágak szerinti megoszlását. Szőlőműyelő traktorok bemutatója Érdekes bemutató zajlott le csütörtökön délelőtt a Kiskőrösi Állami Gazdaság akasztói üzemegységében, a keskeny sorközökkel telepített szőlőtáblákon. Az ország legkülönbözőbb tájairól érkezett több mint 200 érdeklődő számára a Kiskőrösi Gépjavító Állomás itt mutatta be az új. a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon is sikerrel szerepelt termékeit: a „Kiskőrös” nevű 125 és a 250 köbcentiméteres kerti trakto-1 rókát. A kisgépek mindegyikére hat-hat munkagép kapcsolható: nyitó és takaró eke, permetező kultivátor, talajmaró, valamint 8—10 mázsa rakománnyal terhelhető pótkocsi. A szőlősorok között a legkülönbözőbb munkafolyamatokat mutatták be; a traktorral például egy menetben kapálás és permetezés is végezhető. A bemutató napján több mint 50 kisgépet rendeltek meg a hozzátartozó eszközökkel együtt.
