Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

?. oldal 1967. szeptember 24. vasárnap Holnap folytatja a politikai vitát az ENSZ-közgyűlés NEW YORK. (MTI) PHENJAN. ^yesült Nemzetek Szerveze­Az ENSZ közgyűlésének ál- A Rodona Színműn című lap tét továbbra is bűnös céljaikra talános ügyrendi bizottsága ma- határozottan fellép az ellen, próbálják felhasználni — írja a gvar idő szerint szombaton 0,35 hogy az ENSZ-közgyűlés ülés- lap. A koreai kérdés, az ídeig­lcnen megosztott ország újra­egyesítése, belső kérdés, ame­lyet magának a koreai népnek kell megoldania, A „koreai kér­dés” napirendre tűzése durva merénylet a koreai nép méltó­sága és szuverenitása ellen. — Az amerikai agres szórók­nak haladéktalanul távozniuk kell Dél-Koreából. Az ország egyesítése nem érhető el. ha amerikai csapatok tartózkodnak Korea déli részében —■ ír­ja befejezésül a lap. Négy pont a jemeni konfliktus felszámolására KAIRO (MTI) A kairói sajtó beiruti jelen­tései szerint a jemeni konflik­tus rendezésére törekvő szudá- ni—iraki—marokkói hármas bi­zottság a libanoni fővárosban tartott ülései során elvetette azt a gondolatot, hogy arab katonai erőket küld Jemenbe a khar- toumi egyezmény elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint a három hatalomnak csapatokat kellett volna küldeni Jemenbe. A hármasbizottság hangsú­lyozta a Beirutba érkező je­meniek előtt, hogy a khartoumi egyezményt mind az EAK, mind Szaúd-Arábia komolyan A magyar küldöttség az ENSZ-közgyűlés ülésén a fel­szólalásokat hallgatja. Középen Péter János külügyminiszter, a delegáció vezetője, mellette Csatorday Károly fődelegátus. (Rádió-telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) órakor elnapolta ülését, mi- szakának napirendjére tűzzék a után elkészítette végleges ja- „koreai kérdést”, vaslatát a közgyűlés XXII. A koreai nép nem egyezhet ülésszakának napirendjére vo- bele az amerikai imperialisták natkozólag. A javaslat érteimé- manővereibe, amelyekkel az ben a mostani ülésszakon a közgyűlés 96 kérdést vitatna meg. A közgyűlés hétfőn folytatja az általános vitát. Erősítsék meg az ENSZ-megfigyelők szervezetét KAIRÖ. (MTI) Odd Bull tábornok szombaton délelőtt az EAK külügyminisz­tériumában megkezdte tárgya­lásait Szalah Góhar államtit­kárral a legutóbbi izraeli ag­resszióról. Az ENSZ-megfigye­lők parancsnoka U Thant ké­résére megszakította szabadsá­gát és péntek este érkezett meg. Az EAK arra kérte az ENSZ-t, erősítse meg a megfigyelők szervezetét mind az egyiptomi, mind az izraeli félnél, és enge­délyezze a megfigyelőknek, hogy nyomban az incidens után hoz­zák nyilvánosságra jelentésüket. Ezáltal le lehetne leplezni a tűzszünet megsértőjét a nemzet­közi közvélemény előtt. Johnsűn kirohanása Kuba ellen Pénteken reggel nyílt meg Wa­shingtonban az Amerikai Álla­mok Szervezetéhez tartozó ál­lamok külügyminisztereinek kon­zultatív értekezlete. A háromna­pos tanácskozást azért hívták itesze, hogy tanulmányozzák Ve­nezuela panaszát, melyet Kuba „felforgató politikája*’ ellen emelt. Johnson amerikai elnök pén­teken vendégül látta az Ame­rikai Államok Szervezetéinek ér­tekezletén részt veVŐ külügymi­nisztereket és kijelentette, hogy a latin-amerikai országoknak szükség esetén határozottan kell alkalmazniok a fegyveres erőt „a felforgatás” (azaz a forrada­lom-mozgalmak) ellen. Johnson azt állította, hogy a latin-ame­rikai országokban kibontakozó nyugtalanság és fegyveres ellen­állás „Havannából irányított terrorizmus”. Az Amerikai Államok Szer­vezetének pénteki ülése ugyan­csak a szoicalista Kuba elleni vádaskodások és kirohanások je­gyében zajlott le. G. Arze bolí­viai külügyminiszter többi kö­zött azt állította, hogy a Bolí­viában kibontakozott gerillahar­cot Ernesto che Guevara, az argentin származású forradalmár szervezte meg, aki jelentős sze­repet játszott a kubai forrada­lom győzelmében. A Reuter értesülései szerint az AÁSZ-értekezleten benyúj­tandó amerikai javaslat fel fog­ja szólítani a szervezet tagálla­mait: kérjék fel a velük baráti viszonyban álló országokat, kor­látozzák kereskedelmi és közle­kedési kapcsolataikat Kubával, továbbá szólítsák fel a többi országokat, hogy ne támogassák a trikontinentális szervezetet és annak Kairóba januárra össze hívott második értekezletét. Raul Roa kubai külügyminisz tér pénteken a havannai rádió ban kommentálta az AÁSZ ér­tekezletet. Rámutatott, hogy an­nak célja újabb összeesküvést szőni a kubai forradalom ellen. E tervekre azonban kudarc vár — fűzte hozzá. Egész Latin- Amerikában fokozódni fog a ge­rillaháború, amelyben eltűnnek majd a Washington által támo­gatott oligarchiák! ENSZ-közgyűlés Vietnam árnyékában Washingtoni provokációs tervek A Stoph-levél Bonnban AZ ELMŰLT HÉT leg­jelentősebb eseménye az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése XXII. ülésszakának megnyitása volt, amelyen elsőként U Thant főtitkár terjesztette elő beszá­molóját, rámutatva, hogy a ta­valyi ülésszak óta rosszabbo­dott a nemzetközi helyzet —. s ennek okai közé a Vietnam el­leni agresszió kiterjesztését és a közel-keleti háborút sorolta. S ezzel máris rátértünk arra a fő kérdésre, amely ugyan nem szerepel az ENSZ-közgyűlés na­pirendjén, és kívül esik a vi­lágszervezet illetékessségén, de amely máris rányomja bélyegét a mostani közgyűlésre: véget kell vetni a vietnami agresszió­nak! Bár Goldíberg amerikai de­legátus szánté elsőként szólt er­ről a kérdésről, a megszokott amerikai álláspontot ismételve, az eddigi felszólalók közül azonban máris többen, olyanok is nyíltan elítélték a washingto­ni eszlcalációs politikát, mint a NATOhoz tartozó Dánia kül­ügyminisztere, aki békés tár­gyalásokat javasolt. A világban kialakult és az amerikai eszka­lációt mind határozottabban el­ítélő közhangulatot figyelembe véve. az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű az BNSZ-ben elhárítani a vietnami agresszió­ja miatt feléje irányuló bírá­latokat. Az idén — elsőként a világ- szervezet történetében — egy szocialista ország. Románia kül­ügyminiszterét választották a közgyűlés elnökévé. Ez minden­képpen. a világban és az ENSZ- ben az elmúlt évtizedben vég­bement változásokat tükrözi. Az amerikai hatóságok azonban éppen a közgyűlésre érkező ku­bai küldöttség feltartóztatásá­val próbáltak zavart kelteni, de a kísérlet visszafelé sült el. Az ENSZ-titkár végül is vizsgála­tot rendelt el az ügyben, s ismét felelevenedtek azok a javasla­tok, hogy a világszervezetnek New York nem a legmegfele­lőbb székhely... A kubai ENSZ- küldöttség elleni provokáció nem elszigetelt jelenség, hanem szerves része annak a hadjárat­veszi és mindenképpen megva­lósítja, vagyis kivonják az egyiptomi csapatokat Jemenből és megszüntetik a monarchis- ták támogatását. A bizottság szerint erre 3—4 napon belül sor kerül. A kairói lapok ismertetik azo­kat a javaslatokat, amelyeket a Beirutban összeült szudáni—ira­ki—marokkói hármasbizottság a jemeni konfliktus felszámolása érdekében kíván előterjeszteni. Az indítványok négy pontban foglalhatók össze. 1. Nemzetközi kongresszus ösz- szehívása a jemeni politikai rányzatok 200 képviselőjének részvételével. 2. Hattagú jemeni szuvereni­tási tanács létrehozása. 3. Tizennyolctagú egységkor­mány alakítása az átmeneti időszak tartamára. 4. Alkotmányozó nemzetgyű­lés összehívása az új jemeni kormány megalkotására. A hármasbizottság nem java­solja népszavazás megtartását. Bajdani beiruti—jemeni nagy­követ Beirutból Szanaaba veze­tő útját megszakítva Kairóba érkezett. A nagykövet konzul­tációra utazik haza és közli majd kormányával a hármas bizottság javaslatait. A bizott­ság a jemeni válasz reményé­ben hétfőig elnapolta a tanács­kozásait. A szaanai kormány mindeddig bojkottálta a bizott­ságot és nem adta semmi jelét annak, hogy álláspontját meg­változtatná. EGY HÉT Á VILÁGPOLITIKÁBAN nak, amely napjainkban újult erővel folyik a szabad Kuba ellen. Washingtonban éppen az ENSZ-közgyűlés ideje alatt ta­nácskoznak az Amerikai Álla­mok Szervezetének külügymi­niszterei, hogy kiterjesszék a Kuba-ellenes embargót, egyes amerikai szenátorok pedig nyíl­tan újabb blokádot követelnek a forradalmi Kuba ellen. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, a nemzetközi légkör további mérgezése érdekében, kierősza­kolta az ENSZ-ben az úgyne­vezett „koreai kérdés” napirend­re tűzését. A világszervezet jog. talanul avatkozik be a koreai népre tartozó kérdésekbe, aho­gyan tizenhét esztendővel ez­előtt jogtalanul küldték az úgy­nevezett ENSZ-csapatokat, köz­tük az amerikai intervenciós sereget harcba a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­len. A közgyűlés napirendjére felvették a júniusban összehí­vott rendkívüli ENSZ-közgyűlé- sen szerepelt közel-keleti kon­fliktus, az izraeli agresszió kér­dését is, amelynek megoldásá­ban a megfigyelők előrehala­dást remélnek, noha a Szuezí- csatománál ismételten tűzharc­ra került sor. Ezzel kapcsolat­ban figyelemre méltó, hogy a szerdal kairói lapok vezető he­lyen ismertették U Thantnak azt a hat elvét, amelyben a megszállt területek kiürítésének követelése mellett a körzet ál­lamainak létezéséhez való joga és minden állam számára a nemzetközi vizeken való sza­bad halózás is szerepel. Ez az első eset, hogy az Egyesült Arab Köztársaság újságjai olyan indítványokat közöltek, amelyek Izrael közvetett elis­merését javasolják. A közgyűlés vitájában felszó­lalt Gromiko szovjet külügy­miniszter, aki részletesen kifej­tette a szovjet kormány állás­pontját a különböző nemzetközi problémákról. Kormánya nevé­ben két dokumentumtervezetet terjesztett be megvitatásra. Az egyik a nukleáris fegy­verek alkalmazásának betiltáséiról szóló kon­venció, a másik az agresz. szió fogalmának meghatározá­sáról kidolgozott határozatter­vezet. Javasolta, hogy a köz­gyűlés XXII. ülésszaka fontos és sürgős kérdésként vitassa meg a nukleáris fegyverek el­tiltásáról szóló egyezmény meg­kötésének kérdését, az agresz- szió fogalmának meghatározá­sát pedig a jövő évi XXIII. ENSZ-közgyűlés tűzze napi­rendjére. EURÓPÁBAN még nem ültek el de Gaulle francia elnök len­gyelországi látogatásának „hul­lámai”, s változatlanul ' vissz­hangzanak az Odera—Neisse határ véglegességét kinyilatkoz- koztató beszédei. Végered­ményben Bonn védekezésre szo­rult a határok kérdésében, s védekezésre késztette a Kiesin- ger-kormányt a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak újabb kezdeményezése is. Az NDK Népi Kamarájának e heti ülésén — amelyen ratifi­kálták az európai biztonság ér­dekében az NDK és Magyaror­szág, illetve az NDK és Bulgá­ria között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződéseket — Willi Stoph miniszterelnök is­mertette a bonni kancellárhoz intézett levelét. Stoph tárgya­lásokat javasolt Kiesingemek „a két német állam kapcsola­tainak normalizálásához vezető közvetlen, gyakorlati lépésekről” és az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról. Az ezzel kapcsolatos bonni minisz­tertanácsról kiszivárgott hírek szerint Kiesinger válaszolni fog Stoph indítványaira, mert Bonn ma már nem akarja vállalni az ilyen módon létrejött párbe­széd megszakításának felelős­ségét. A válasz azonban kitér majd a lényeges kérdések elől... AZ NDK újabb kezdeménye­zése ismét azt bizonyítja, hogy a demokratikus német állam a két Németország közötti kap­csolatok normalizálására törek­szik — ennek azonban Bonn állja útját. Con Thien a partizánok gyűrűjében Pénteken a dél-vietnami par­tizánok ismét két tüzérségi tá­madást hajtottak végre a Con Thien-i amerikai tengerészgya­logos támaszpont ellen. Az ágyú­tűz hat tengerészgyalogost meg­ölt, ötvenhatot megsebesített. A támaszpontot pótlólagos értesü­lések szerint csütörtökön nem három, hanem kilenc tüzérségi támadás érte. Csütörtökön a vidék átfésülésére Indult tengerészgyalogosokon a partizánok rajtaütöttek. A heves harc folyamán 16 ten­gerészgyalogos meghalt, 33 pedig megsebesült. Az amerikaiak 13 partizánt öltek meg ebben a harcban. Szeptember 1-e óta a Con Thienben állomásozó tengerész- gyalogosok közül hétszázan se­besültek, illetve haltak meg a partizánok állandó tüzérségi támadásai következtében. A Con Thien-i amerikai pa­rancsnokság sürgősen újabb élelmet, gyógyszert és ivó­vizet kért. Amerikai felde- rítő-jelentések szerint a támaszpontot egy 35 ezer főnyi partizánalakulat fog­ta gyűrűbe. Saigontól 370 kilométernyire észak-keletre heves ütközet zaj­lott le egy amerikai felderítő­egység és a dél-vietnami par­tizánok között. A B—52-es amerikai nehéz­bombázók pénteken és szomba­ton több bevetésben támadták a demilitarizált övezetet. Légi­támadást hajtottak végre a Da Nang-i amerikai légitámaszpont körül is, az ott feltételezett par­tizán táborok ellen. A dél-vietnami rendőrség szombaton 18 órás fogvatar tás után szabadon bocsátót ta Troung Thanh volt gaz­daságügyi minisztert, akit pénteken délelőtt rajta­ütésszerűen tartóztattak le.

Next

/
Thumbnails
Contents