Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-23 / 225. szám
/ 1MT szeptember 28. szombat 3. oldal Helyesen felismert közös érdekek szerint... Végighallgatva Kiskunhalason László, a kiskunhalasi Szabad- Petőfi, továbbá három tsz: a csütörtöki küldöttgyűlés be- ság Tsz elnöke. páhi Petőfi, a kaskantyúi KosTerítékre kerültek a szerző- suth és a bócsai Petőfi — mind- déses értékesítéssel kapcsolatos három a kiskőrösi járásban! — számolóját, amit az előkészítő bizottság nevében Krébesz Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács nehézségek, az évenként vissza- a csatlakozás ellen szavazott V. B. elnökhelyettese tartott, továbbá a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövettérő viszályok a felvásárló vál- Az ő dolguk, mondhatnánk, hi- lalatokkal. Előrevivő javaslat szén hivatalból senki nem azonban itt is gyéren hangzott kényszerítheti ki a társulást. Gégéhez csatlakozó két járás- és eL Joggal jegyezte meg Oláh Ám nem feledhetik, hogy az egy városbeli közős gazdaságok György, a megyed tanács vb- önként vállalt kiközösítésnek küldötteinek hozzászólását, elnökhelyettese, hogy a segéd- sokkal inkább a hátrányával, olyan érzésünk támadt, hogy Fülöpszállástói Kelebiáig nemcsak kilométerekben nagy a távolság. Igaz, a homoki szőlő-, gyümölcstermesztés jellemzi mindhárom közigazgatási egységet, de az azonosság mellett a különbségek sem elhanyagolhatók. A halasi járás déli részén például a szántóföldi termesztés és ezzel együtt az állattenyésztés vetekszik a kertészeti kultúrával, s nem kis részben ennek köszönhető, hogy szilárd alapiakkal rendelkező, korszerűen működő, jól fejlődő szövetkezetek egész sora gazdálkodik itt Kiskunhalas város és a kiskőrösi járás ilyen adottságokkal nem dicsekedhet, ez kétségtelen. Így a homoki gazdálkodás érdekében tett erőfeszítések er- üzemek refelé kevésbé látványosak, s a Az elnökség asztalánál Krébesz Károly tartja beszámolóját. létesítését nem elég semmint az előnyeivel kell szá- csak követelni, sokkal inkább molniuk. közös fejlődésüket lassúbb tem- kezdeményezni kell, mégpedig Mert a szövetség programja póban alapozó termelőcsoportok körültekintő, óvatos számító- alapvetően a gazdaságok érde- lehetőségeit sem mérhetjük a sokkal megalapozva. Virágh keit hivatott képviselni, legyen 6—7 ezer holdas nagygazdasá- István, a Termelőszövetkezetek bár a közös terület 500, vagy gokéhoz. Mire lesz jő majd ez a szöOrszágos Tanácsának főtitkár- helyettese pedig arról szólt, vétség? — a beszámoló, de hogy az érdekképviselet megte- ógyszólván valamennyi hozzá- remtését leginkább az értékesítízezer hold. Mert nemcsak a tsz-ek, de a termelócsoportok is csak a szövetség keretein belül találhatják meg boldogulásukat, közös fejlődésük legjobb szólás erre a kérdésre próbált tés igényli, s máris sürgető len- választ adni, W-td a maga mód- ne a zöldség és a gyümölcs, va- útját (Hiszen éppen a szövetjén. A beszámoló az eddigi fejlődést igyekezett felmérni, sok- olyan oldalűan vizsgálva a szövetke- sérti zetí mozgalom helyzetét, s megség vette programjába a néhol még most is érvényesülő mél lamdnt a tej felvásárlásának kialakítása, amely nem a gazdaságok érdekeit tánytalam megkülönböztetések Többen jogosan tették szóvá, felszámolását.) Sőt külön, csak szabva a szövetségnek az alap- hogy a MÉK több mint száz tszcs-ügyekkel foglalkozó szek- szabály szerinti lehetséges fél- százalékos haszonkulcsa ció is alakul a szövetségen beegyes termények eseteben — lül. sérti a gazdaság«* önérzetét Mintegy záróakkordként, töbadatadt Sajnos, az alapvető kérdésről, vagyis hogy a szövetség mit te- Bárány Antal, a soltvadkerti ben is elmondották: a szövethet a korszerűbb, a kisebb költ- József Attila Tsz elnöke hozzá- ség olyan lesz, amilyenné a társéggel nagyobb hozamokat pro- tette, hogy a szövetségnek arra sült gazdaságok teszik. Általádukáló gazdálkodás feltételei- vonatkozóan is tanácsot nek megteremtéséért, alig esett tudni adnia: hosszabb szó. Pedig Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára lesz érdemes foglalkozniuk nem véletlenül hangsúlyozta felszólalásában, hogy a jövőben is csak az kerülhet felosztásra, kell távon milyen kultúrák termesztésével a gazdaságoknak. Mivel az új gazdasági mechanizmusban csak azok a cikkek lesznek jöamit a szövetkezetek megter- vedelmezőek, amelyek kereset- melnek. Az értékesítésen sok tek a piacon is. Jónás Dániel, múlik, de semmiképpen sem a császártöltósi Üj Barázda Tsz előzheti meg a gazdálkodást, elnöke saját tapasztalatokra hi- Szabályt erősítő kivételnek szá- va tkozva mondotta el, hogy a »»■»» nos igazság ez, az élet bármely területére ráillik. Jobban bíz- hátunk a konkrétabb változatban: a szövetséget a szövetkezetek olyanná teszik, amely megfelel gazdáik helyesen felismert érdekeinek. H. D. Kétszázezer csirke Eddig összesen 200 ezer, átlag 120—130 dekás csirkét adott át a Baromfiipari Vállalat kecskeméti üzemének a kerekdombi Űj Élet Termelőszövetkezet. Ezenkívül jó néhány százat tatabányai standján is értékesített Nem kis eredmény ez, hiszen a közös gazdaságban csak tavaly óta foglalkoznak a csirkeneveléssel. Vincze hajóstól> a tsz elnökétől, s az agrártudományi egyetemi végzettséggel rendelkező Kőszegi Pétertől, a baromfitelep vezetőjétől arról érdeklődtünk: Hasznos-e az Üj Élet számára a csirkenevelés? Tétovázás nélkül igen-nel válaszoltak, s részletesen elmagyarázták a jó jövedelemforrás „titkát”; A Bábolnai Állami Gazdaság világhírű telepéről kapják a Lohman húshibrid naposcsibéket, s ezeket 12—12 órás műszakokban összesen tíz asszony neveli kilenc hétig. Ügyelnek arra, hogy a villanyvilágítású. olaj- és kokszkályhával fűtött ólakban huzatmentes szellőztetéssel megfelelő legyen a levegőcsere. Természetesen a szakszerű etetésre is nagy gondot fordítanak, s az állandó állatorvosi felügyeletet sem nélkülözik a szárnyasok. A kecskeméti keverőüzem szállítja a táptakarmányt, melyből egy kiló súlygyarapodáshoz az idén már 2,8 kilogrammot használtak feL Kőszegi Péter ezt a mennyiséget is sokallja, szerinte a bábolnai hibridfajta 2,4—2,5 kiló táptól is hízhat egy kilót Tervezik is a takarmányadagok csökkentését- de ehhez korszerűsíteniük kell a szellőztetést. Ugyanakkor laboratóriumban megvizsgáltatják a tápot hátha abban van a hiba. Eddig egyébként egy kiló csirkehús előállításának az összes költsége 17—18, az átvételi átlagár pedig 22—23 forint között váltakozott A haszon tehát kilónként elérte az 5 forintot Minthogy ebben az évben összesen 13 vagon csirkét adnak át a baromfiiparnak, mintegy 650 ezer forinttal növekszik a tsz jövedelme. Nem lehet érdektelen a tíz gondozó jövedelme sem, illetve az, hogy annak alakulása..milyen tényezőktől függ. Közgyűlési határozatnak megfelelően a csirkenevelők 6 forint alapórabért. kapnak. Ehhez azonban a következő három feltételt kell teljesíteniük: Egy kiló súlygyarapodáshoz nem használhatnak fel három kilónál több táptakarmányt; az elhullás aránya nem lehet 2 százalék felett; az átadott csirkék átlagsúlyának el kell érnie a 120 dekát. Bármelyik feltétel nemtelj esetésekor 33 fillérrel csökken az órabér. Ami a premizálásukat illeti: Ha 1 kilónál kevesebb tápot használnak fel, akkor 2,9 kilóig a megtakarított mennyiség 15. ezen alul pedig az 50 százalékának az árát is megkapják. Amennyiben az elhullás aránya 2 százalék alatt van, az ehhez mérten életben maradt csirkék értékének a fele is az övék. A fentiekből kiderül, hogy a kerekdumbi csirkenevelők a felhasznált táp és a szárnyasok értékesítési súlyára vonatkozó feltételt teljesítették, s. tegyük még hozzá: Az idén az elhullás aránya nem volt nagyobb a másfél százaléknál. A havi átlagkeresetük, miként tavaly, ebben az évben is meghaladja a kétezer forintot. Szó van viszont róla, hogy ha a tsz kedvezőbb köirülmé-i nyékét teremt a táptakarmány értékesülésének, illetve ennek javul a minősége, akkor csökkentik felhasználásának a normáját. Enélkül ugyanis már kevésbé nyernek ösztönzést a még szakszerűbb munkához a gondozók ______________ T. h A s MSZMP képviselteti magát Szeptember 25-én kezdődik a Guineái Demokrata Párt Vili. kongresszusa, amelyen a guineai párt meghívására az MSZMP kéttagú küldöttséggel képviselteti magát. Az MSZMP küldöttségét Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára vezeti. Gogo- lyák Gusztáv guineai nagykövetünk Conakry ban csatlakozik a delegációhoz. A szövetség mellett szavaznak a küldöttek. mított Szeitz Adám, a kiskun- halasi Vörös Szikra Tsz elnökének a felszólalása. Javasolta a drága s egy gazdaságban csak kis részben kihasználható gépek, berendezések közös beszerzését. Ugyancsak szót emelt a hasznosnak mutatkozó űj módszerek, eljárások közkinccsé tétele mellett. A szövetségnek _ hasznosítania kell a legjobb szö- " vetkezetek közgazdasági tapasztalatait — tette hozzá -dr. Tüske szabadpiaci értékesítés jövedelmezőségét a nagyobb árbevétel nem garantálja, mert növekednek a kiadások és a kockázati tényezők is. Az alapvető tehát a vállalatokkal való szerződés, jó megegyezés. A 60 tsz és tszcs közül 53 — 41 tsz és 12 tszcs i— mondotta ki a szövetséghez való csatlakozást. Két tsz-ben és egy tszcs- ben nem tartották meg a közgyűlést; egy tszcs, a kéleshalmi Ahol a növények vizsgáznak Néhányan még vallják, hogy ruha teszi az embert. Vagyis a külsőségek árulkodnak a lényegről Ilyen és hasonló előítéletek alapján gyakran még egyes intézetekről is elhamarkodott dolog lenne ítéletet alkot, ni. Mert ki gondolná az egyszerű, falusiasán hosszú, fehér falú, lapos, irodából, feldolgozóból és raktárból álló épületről, hogy tulajdonképpen az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet kecskéméi fajtakísérleti állomása. Az állomáson azok a növények vizsgáznak nap mint nap, amelyeknek egy része új ízeket és zamatot hozva, holnap az asztalunkra kerül. Többek között itt ellenőrizték dr, Mészöly Gyulának, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatójának paradicsomfajtáit is. Az állomás három és fél holdas szántóföldjén nevelkedett egy időben a kecskeméti hete- rózis rozs. amit a szomszédban nemesített ki dr. Bayer Ferenc, az intézet növénytermesztési osztályvezetője. Utóellenőrzés alatt áll dr. Kiss Árpádnak, a kísérleti intézet igazgató helyettesének a búza és rozs keresztezéséből létrehozott növénye. a triticale, amit egyre több helyen vetnek az országban a rossz homoktalajokon. Több a fajtajelölt Növénynemesítésünk kétségtelenül fellendülőben van. Ez a tény a köztermesztésbe kikerülő új kultúrák számából is lemérhető. A kutatók szorgos és eredményes tevékenysége nyomán az idén körülbelül 20 százalékkal több az ellenőrző állomás fajtajelöltje, mint tavaly. Csupán a zöldségfélék közül 24 különböző fajta életét figyelik az ültetéstől a betakarításig: a tüzdelést, á betegségeket, a kártevőket, a munkafolyamatokat. Precízen mérnek minden mozzanatot. Osztályozzák a leszedett termést. A hazai és külföldi kísérleti intézetek, KGST-ál- lamok egy-egy szátóföldi vagy kertészeti növénye többek között itt bizonyítja életképességét. Szegénye* körülmények — Sajnos, adottságaink nem a legideálisabbak a kísérletezéshez — jegyzi meg Kocs- márszky Istvánné mezőgazdasági mérnök. — A melegágyakba például 25 méterről kézi erővel kell behordani a földet és a trágyát. Talajunk hajlamos a szikesedésre. Öntözésre két cső-1 kutunk lenne, de ezekről is bebizonyosodott — egv 12 ezer forintba került vizsgálat után —, hogy használhatatlanok. A 120 liter teljesítményűre tervezett kútról kiderült, hogy csak 20 liter vizet ad percenként, a kisebb kút pedig még kevesebbet: csupán öt litert. Terjeszkedni sem tudunk a sertéstelep miatt. Innen rövidesen elköltözünk, ha igaz — mondja. A megoldást keresik Az országban mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az új fajtákat kipróbáló fajtakísérlett állomások. Nem véletlen tehát, hogy megoldást keres a kecskeméti telephely is. Egy körülbelül 50 holdas öntözhető, homokos vályogtalajú területet, valahol a kísérleti intézet közelében. Mert a jelenlegi parcellákon a szikes foltok miatt óriási különbségek mutatkoznak még az azonos fajtájú sárgarépasorozatok között is. Az ilyen jelenségek pedig eleve megkérdőjelezhetik egyes kísérletek hitelét. S mindenekelőtt egy ,,rendes” épületre van szükségük, amelynek a látványából és a környezetéből is következtetni lehetne a benne helyet foglaló fajtakí- sérleti állomás szerepére és valódi jelentőségére. Halász Ferenc
