Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-20 / 222. szám

Megnyílt az ENSZ-közgyQlés Főtitkári jelentés a nemzetközi helyzet " és a világszervezet problémáiról xxn. evf., 222. sz. Ara 60 fillér »67. szept. 20. Az ENSZ New York-i székhe­lyén kedden délután magyar idő szerint 20 órakor — meg­nyílt a világszervezet közgyű­lésének XXII. ülésszaka. Eddig 32 ország külügymi­nisztere jelentette be, hogy fel kíván szólalni az ülésszak első napirendi pontját képező álta­lános vitában. Az ülésszak meghallgatta U Thant ENSZ-főtitkár jelentését. A terjedelmes főtitkári jelen­tés, amely felöleli a világszer­vezet tevékenységének minden területét és elemez egyes nem­zetközi porblémákat, csak rö­viden foglakozik a vietnami há­borúval, amely kívül esik az ENSZ illetékességén. A főtit­kár jelentésében hangsúlyozza, „ha bizonyos kezdeti lépésekre sor kerül, a kérdést a tárgya­lóasztalnál lehet megoldani s van lehetőség a tisztességes bé­kére, e lépések nélkül azonban a konfliktus folytatódni fog”. A közel-keleti válsággal kap­csolatban a jelentés leszögezi annak fontosságát, hogy az izraeli csapatokat ki kell vonni az arab országok megszállt te­rületeiről. U Thant azonban az arab országokat is felelőssé te­szi a konfliktus kirobbantásá­ért. A főtitkár szerint olyan rendezésre van szükség, amely „tiszteletben tartja minden ál­' Megkezdődött Kecskeméten a II. Kertészeti Gépesítési Kongresszus Kedden megkezdődött Kecs­keméten, a városi tanács dísz­termében a II. Kertészeti Gé­pesítési Kongresszus. A ta­nácskozáson mintegy 250 ha­zai és 15 ország képviseleté­ben 120 külföldi vesz részt. A megnyitó előtt mindenki kéz- hezkapta a Petőfi Népe kong­resszusi különszámát, amely­nek címlapja négy nyel­vin köszöntötte a vendége­ket. A különkiadás áttekin­tést nyújt a négynapos tanács­kozás részletes programjáról, s a megye kertészeti termesz­téséről. Az első nap plenáris ülésének elnökségében Helyet foglalt: dr. Kovács István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, dr. A. I. Bujanov, a műszaki tu­dományok kandidátusa, a moszkvai összövetségi Mező­gép Kutató Intézet igazgatója. Dr. van den Muijzenberg pro­fesszor Hollandiából, Oláh György, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, dr. Kiss Al­bert, a Nemzetközi Mérnök­technikus Egyesület, a CIGR magyar bizottságának elnöke, az Agrártudományi Egyetem rektora, Boltizár Pál, a Gép­ipari Tudományos Egyesület Mezőgép Szakosztályának el­nöke, a Mezőgép- és Malom­gépfejlesztő Intézet tudomá­nyos igazgatója, dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár, a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület álelnöke, dr. Tibold Vil­mos kandidátus, egyetemi ta­nár, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya Mezőgazdasági Gé­pesítési Bizottságának titkára. A kongresszust dr. Kovács István miniszterhelyettes nyi­totta meg. Hangoztatta, hogy a kertészeti termelés gépesíté­se szempontjából rendkívül jelentős eseménynek tartja az ipar és mezőgazdaság tudó­sainak, mérnökeinek, techni­kusainak négynapos találkozá­sát. Az ipar világszerte tapasz­talható nagyarányú fellendülése mellett, ma a mezőgazdaságot tekintik az emberiség léte szem­pontjából a legfontosabb ter­melési ágnak. A föld lakosságának jelenlegi szaporulatát és ellátottságát fi­gyelembe véve arra kell töre­kedni, hogy az élelmiszerek tö­mege megfelelő arányban növe­kedjék. A tudomány és tech­nika jelenlegi állása szerint ennek megvan a reális alapja. A termelési felület még jelen­tősen növelhető, a talaj termő- képessége sincs még kihasznál­va. Az élelmiszer termelésének általános fejlődésén belül azon­ban nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt sem, hogy a fogyasztás a biológiailag kedve­zőbb összetételű étrendre irá­A kongresszus elnöksége. Dr. .Kovács István miniszterhelyettes megnyitója. nyúl. Fokozatosan emelkedik a vitamindús zöldségfélék és gyü­mölcsök fogyasztása. Magyaror­szágon a kertészeti kultúrák részaránya a következőképp ala­kul: az összes megművelt föld­területből 10 százalékot, a nö­vénytermelés összes értékéből 25 százalékot, a mezőgazdasági termékek összes exportjából pe­dig 37 százalékot tesz ki. A számadatok bizonyítják, hogy a kertészeti kultúrák nép- gazdasági jelentősége igen nagy. Ennek ellenére gépesítésük el­marad az egyéb növényterme­léstől. A miniszterhelyettes a ké­sőbbiekben felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki tudomá­nyoknak és a technikai fejlő­désnek szorosabb kapcsolatolt kell kialakítani a mezőgazdasági termeléssel. A hazai ipar természetesen sem ma, sem a jövőben nem vállalkozhat a mezőgazdaság valamennyi gépigényének ki­elégítésére; Támaszkodnunk kell a nemzetközi munkameg­osztásra. Jó példa erre az AG- ROMAS Magyar—Bolgár Tár­saság alapítása, amelynek se­gítségével éppen a kertészeti gépesítésben sikerül a két or szág szellemi együttműködésé megvalósítani. A II. Kertészeti Gépesítési Kongresszus elősegíti a nem­zetközi kapcsolatok további ki- szélesítését és hasznos útmuta­tásokat ad a kertészet gépesí­tésével foglalkozóknak — fe­jezte be megnyitó beszédét a miniszterhelyettes. Oláh György, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese a ven­déglátó megyei és városi veze­tők nevében köszöntötte a kong­resszust. A megnyitót szünet követte, majd megkezdődtek a szakmai előadások. Az elnöki tisztet Vá­rod i János egyetemi tanár, a Magyar Agrártudományi Egye­sület Gépesítési Társaságának elnöke vette át. Az első elő­adást dr. van den Muijzenberg hollandiai professzor tartotta. Ismertette a kertészeti gépesí­tés fejlődését. Többször hang­súlyozta: a gépesítés és az au­tomatizálás további fejlődéséhez korszerű mezőgazdasági nagy­üzemek szükségesek. Más-más körülmények között, de az egész világon ilyen nagybirtokok lét­rehozására törekednek. A zöldségtermelés gépesítésé­nek magyarországi eredményei­ről dr. Lammel Kálmán kan­didátus, ■ egyetemi tanár tartott érdekes előadást. A délelőtti program dr. Ing P. Dellenbach mezőgépészeti, vízügyi és er­dészeti általános mérnöknek, az Antonyi-i Országos Mezőgépé­szeti Kutató és Kísérleti Köz­pont igazgatójának előadásával zárult. Témája a franciaországi szőlőtermesztés gépesítése és motorizálása volt. Az előadást a professzor' távolléte miatt Rózsa Imre gépészmérnök ol­vasta fel. Az ebédszünet után dr. Ti­bold Vilmos kandidátus elnök­letével folytatódott a kongresz- szus plenáris ülése. Elsőnek* a szőlőtermelés gépesítésének ma­gyarországi tapasztalatairól tar­tam területi integritását, elítéli a katonai megszállást” ugyan­akkor viszont „elismeri minden állam jogát az önálló létre”. U Thant hangsúlyozza például a palesztínai arab menekültek jogát az önrendelkezésre, de ugyanakkor elismeri Izrael igé­nyét a Szuezi-csatoma és az Akabai-öböl használatára. A leszerelés kérdésével fog­lalkozva U Thant méltatja a kisebb mértékű előrehaladást, amit a világűr békés félhasz­nálására, illetve a latin-ameri­kai atomfegyvermentes övezetre vonatkozó egyezmény jelent, s hangsúlyozza, igen nagy jelentő­ségű, hogy a genfi leszerelési értekezlet elé került az atom­stop egyezményről szóló javas­lat. A főtitkár sürgeti a kis or­szágok jogainak megfelelő vé­delmét és újabb lépéseket kö­vetel a leszerelés kérdéseinek gyakorialti megoldása érdekében. U Thant megállapítja, hogy nem történt előrehaladás szá­mos fontos kérdésben. Mind­máig megoldatlan a ciprusi helyzet és az ENSZ békefenn­tartó erőinek problémája, amely­nek fontosságát a közel-keleti háború különösen aláhúzta. A főtitkár ugyancsak lépése­ket ’sürget az ENSZ pénzügyi helyzetének megjavítására. A jelentés behatóan foglalkozik a gazdasági és társadalmi hala­I is, valamint a gyarmati rend­er felszámolásának alakulásá- il is. Megállapítva, hogy össze- tngolt és átgondolt lépésekre, iladéktalan akcióra van szük- g a gazdaságilag elmaradott ilyzetben levő országok megse­gítésére, különösen a fenyegető élelmiszerválság elhárítására. Az ENSZ közgyűlése szerdán délelőtt tartja második ülését. Az általános politikai vita csütörtökön kezdődik. Goldberg amerikai delegátus már a csü­törtöki ülésen felszólal. Gromi- ko szovjet külügyminiszter be­szédét péntekre várják. Az ülésszakon részt vevő ma­gyar küldöttséget Péter János külügyminiszter vezeti. tott előadást Mészáros István gé­pészmérnök. Ezt követte Prof. dr. F. Hilkenbaumer elemzése az új tárolástechnikai és gazda­ságossági követelményekről. A Német Szövetségi Köztársaság tudományos képviselőjének elő­adását a professzor távolléte miatt Bánáti István gépészmér­nök ismertette. A gyümölcster­melés gépesítésének általános kérdéseiről Bakos István gé­pészmérnök tartott beszámolót. A délutáni előadássorozat. Ba­ranyai Oszkár gépészmérnök té­májával zárult. A kertészeti termelés helyzetét és gépesíté­sének fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat elemezte. A kongresszus első napja szakmai filmek vetítésével fe­jeződött be. Szerdán a résztve­vők a szekció ülések előadásait hallgatják meg. Kedden este a Gépipari Tu­dományos Egyesület elnöksége a kongresszuson részt vevő elő­adók és külföldi résztvevők szá­mára fogadást adott a kecske­méti Aranyhomok Szállóban. A résztvevők egy csoporti».

Next

/
Thumbnails
Contents