Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
nn. ggeptembcr lt. szombat S. oldal Összefogással a nagyobb hozamokért és az olcsóbb termelésért Tegnapi számunkban hírt adtunk a Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének alakulásáról A rövid tudósításban nem nyűit alkalom értékelni a tanácskozást, ismertetni azokat az elképzeléseket, amelyek a duna- vecsei és a kalocsai járás termelőszövetkezeteit foglalkoztatják. az árutermelés. A kalocsai járás például 1966-ban kétszer annyi gabonát adott, mint 1961-ben. A dumavecsei járásban 1961-hez viszonyítva tavaly 12 ezer hízott- sertéssel többet vásároltak fel. A fejlődésnek azonban csak az elején vagyunk — hangoztatta a beszámoló —, a jobb és olcsóbb termeléshez nagyobb tudásra is szükség vein. A kötézmény maradjon. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes rámutatott, hogy ez a tanácskozás fordulópontot jelent a két járás termelőszövetkezeteinek életében. A szövetség úgy fog dolgozni, ahogy a közös gazdaságok irányítják. Horváth József, a Dunavecsei Járási Tanács V. B. elnökhelyetSzaporulat, tejhozam, gazdaságosság a kiskunhalasi járás szövetkezeti majorságaiban Tanulságos összefüggésekre derült fény a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya által készített legutóbbi adatgyűjtésből, amely a közö6 gazdaságok állattartásának első féléves eredményeit tartalmazza. Megtudható például, hogy a 27 szövetkezetben több mint 2200 kisborjú született, azaz a tervezettnél majdnem 100-zal kevesebb. Legtöbb, 328 a mélykúti Üj Élet tehenészetében jött a világra, de jó eredményről adhat számot a borotai Béke, a tompái Kossuth és Szabadság, valamint a zsa- nai Igazság Tsz is. Rontja az összképet az is, hogy 13 közös gazdaság nem teljesítette a tervet. A tejhozam alakulása javulást mutat; a járás szövetkezeti tehenészeteiben az első félévben majdnem 46 ezer hektó tejet fejtek. Ennek egyharmadát a három mélykúti tsz szállította. Az egy tehénre jutó hozamot vizsgálva viszont legfőképp a tompái Kossuth Tsz jeleskedett, az első félévben átlagosan 2227 litert fejtek —, több gazdaság egész évre nem tervezett ennyit. Ez utóbbiak — a balo- taszállási Kossuth, a csikériai Üj Kalász — ugyancsak rontják az átlagot, mégis, remény van arra, hogy járási átlagban elérjék a 3000' litert az év végére. Tizenötezret meghaladó malacszaporulat mutatható ki az év első felében, s ez kétezerrel alatta marad a tervezettnek. Valamivel egyenletesebben alakult a bárányszaporulat, de egészében itt is lemaradás mutatkozik. Legérdekesebb viszont — legalábbis a gazdaságosság szempontjából — a takarmány- felhasználás tsz-enkénti váltakozása. A „mezőnyből” messze kiemelkedik a rémi Dózsa Tsz, ahol a vágómarhára 2,9, a hízottsertésre 3,8 és a pecsenyecsirkére 2,8 kiló abrakot használnak fel csupán. Ám ennek ismeretében érthetetlen, hogy a csikériai Üj Kalász Tsz-ben egy kiló sertéshúshoz miért szükséges 6,9 kiló takarmány, s a baromfi takarmányfelhasználás miért éri el a kisszállási Búza- kalász és a tompái Kossuth Tsz- ben a 6. illetve a 5,4 kilót. Nem vitás, hogy a tartás és a takarmányozás módszerei körül kell keresnünk az okokat, s bízunk abban, hogy az érdekelt gazdaságok is ezt teszik. Éjjel-nappal szárad a füstölnivaló A küldöttgyűlés elnöksége. Romsics Sándor javaslatot tesz a napirendre. Az értekezlet alapgondolata volt: korszerű módszerek alkalmazásával az eddiginél nagyobb hozamok elérése a mezőgazda- sági termelés valamennyi ágában és ezzel együtt a termelési költségek csökkentése. Több hozzászóló sokoldalúan fejtegette ennek kapcsán a munkásparaszt szövetséget. Kurucz József, a solti Rákóczi Termelő- szövetkezet elnöke hangsúlyozta: — Akkor erősödik a két osztály szövetsége ha mi Is törekszünk arra, hogy olcsóbban adjuk a fogyasztási cikkeket, keressük a módszereket ennek elérésére. Báli Ferenc, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet elnöke ugyancsak erről szólt. — A szövetség kötelez —hangoztatta —, mi már eddig is sok segítséget kaptunk a munkásoktól, most már elérkezett az az idő, hogy megálljunk a saját lábunkon, amire nagy lehetőséget ad a gazdasági reform. Természetesen a fejlődéshez továbbra is nagy beruházásokra van szükség. Ezekhez pedig állami segítség is kell. Én a tagság nevében ígérhetem, hogy továbbra is szorgalmasan és becsülettel dolgozunk, igyekszünk a legmagasabb eredményeket elérni. Ez volt a vezérfonala Tamás Károly beszámoló járnak is. Az előkészítő bizottság elnöke rendkívül alaposan, körültekintően foglalta össze a szövetségbe tömörült közös gazdaságok • jelenlegi helyzetét és helyesen utalt a további feladatokra. Elemezte mindazokat a lehetőségeket, amelyek még nyitva állnak a két járás közös gazdaságai előtt. Bár a szövetségbe tömörült termelőszövetkezetek közül még több gyengén gazdálkodik, de a fejlődés nagymértékű. Több gyenge termelőszövetkezet az elmúlt évek során kiváló gazdasággá fejlődött. Az előrehaladást jól jelzik például az idei búzarekordok. A szabadszállási Lenin 32,8, a hartai Béke 29, a fajszi Kék Duna 23,4 mázsát termelt holdanként. Mondanunk sem kell, hogy ez már világ- színvonalat jelent. Hasonló a helyzet más növényekkel is. Természetesen ezzel együtt nőtt vetkező években 6 ezer felnőtt és 5790 ifjú szakmunkás képzéséről kell gondoskodnunk. Sok szó esett a beszámolóban, de a felszólalások során is a szakosításról, a mellék- és segédüzemek fejlesztéséről. Többen megállapították, hogy a vállalatok és az üzemek között jobb kapcsolatot kell teremteni, de ennek egyik feltétele, hogy egyenrangú partnerként tárgyaljanak. A legutóbbi intézkedések ezt elősegítették, de még sok a tennivaló, hogy az egyes helyeken tapasztalható régi szemléleten változtassunk. Olyan jellegű együttműködést is ki lehet alakítani, hogy a termények feldolgozásának előkészítésében a termelőszövetkezetek segítenek a vállalatoknak, vagy bedolgozó részlegeket hoznak létre. A közös gazdaságok zömében külön anyagbeszerzőt alkalmaznak, vagy a vezetőség valamelyik tagja szaladgál, sok esetben eredménytelenül, az ország minden részébe alkatrészekért, építkezési anyagért A szövetség megalakulása után közösen lehetne megoldani az anyagbeszerzést, sőt a raktározást is. Ez utóbbira azonnal konkrét javaslattal válaszolt Pálfi Pál, a megyei AGROKER Vállalat igazgatója: Solton hozzanak létre egy közös alkatrészraktárt. Egyúttal megszüntetnék azt az egészségtelen állapotot, hogy a két járás termelőszövetkezeteiben több mint százmillió forint értékű különböző alkatrész és más anyag hever raktáron. Ennek jelentős része nem használható, olyan gépek alkatrészei, amelyek már nincsenek forgalomban. Többen foglalkoztok a paprikatermesztés fejlesztésével. Dr. Matos László, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője felhívta a figyelmet, hogy ezzel kiemelten foglalkozzon a szövetség. Figyelemre méltó volt Virágh Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettesének az az intelme, hogy ne váljék hivatalos szervvé a szövetség, hanem a maga sajátos helyzetének megfelelően szövetkezeti intésé a két járás természeti és közgazdasági adottságait ismertetve rámutatott az azonosságokra. A Duna mente lehetőséget ad az öntözés fejlesztésére, a homok hasznosításában is sok hasonló lehetőség van. A szövetség elképzeléseit jelzik azok a bizottságok is, amelyeknek elnökét és tagjait megválasztották. Az ellenőrzési bizottság elnöke Gál József, a Tamás Károly az előkészítő bizottság elnöke ismerteti a beszámolót. (Pásztor Zoltán felvételei.) szaikszentmártoni Petőfi Tsz elnöke lett. Az áruforgalmi bizottság elnökévé Rudnyák Lajost, a hartai Lenin Termelő- szövetkezet főagronómusát választották. Alakult verseny*- és propaganda bizottság is, elnöke Szegő Lajos, a géderlaki Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke lett. A szövetség megalakulását kimondó küldöttgyűlésen elhangzottak ígéretet képeznek arra is, hogy az űj érdekképviseletbe tömörült közös gazdaságok kihasználják a további fejlődés lehetőségeit. K. S. Három hónappal ezelőtt, június 3-án kezdte átvenni a kiskunfélegyházi dohánybeváltó matkói telepe a körzetéhez tartozó, legnagyobb részt a kecskeméti járásban gazdálkodó tsz-ektől a dohányt. Becslések szerint az átvétel eltart október közepéig. A füstölnivaló, s a különböző célokra — a permetezésnél és a gyógyászatban — használt nikotint tartalmazó növény levéltermésének az átadása miért vesz igénybe csaknem fél évet? Ennek az az oka, hogy szerződéskötéskor a beváltó meghatározta: a tsz-ek az érés „széthúzása” végett különböző időpontokban ültessék el a dohányt. A termés egyszerre történő beérése esetén ugyanis akkora dömping lenne, hogy az átadott mennyiségnek csak elenyésző része férne a szárítóba. Jobb ár, nagyobb termelési kedv — Így is nagyobb tömegű dohánnyal kell megbirkóznunk, mint amekkorára a két hónapig tartó szárazság miatt számítottunk — mondja Reményi Tibor, a telep vezetője. — Az aszályt követő esőzés ugyanis sokat javított a termésen. Egy- egy holdon 40—45 mázsa dohány is megerem. öt-hat mázsával több, mint a korábbi években. Tájékoztatásából kiderül: nem csupán az átlagosnál nagyobb hozamnak köszönhető a meny- nyiségi eredmény (a minőség azonban csak közepes), hanem annak is, hogy a tsz-ek sokkal nagyobb területen termesztették a dohányt, mint azelőtt. Néhány éve a telep körzetében 160—180, s a „kiugró”-nak elkönyvelt tavalyi esztendőben is 208 holdon zöldelltek a dohány laskalevelei — az idén viszont már 267 hold termésének átadására kerül sor. Az ok: kormányzatunk» mintegy 35 százalékkal növelte az átvételi árat, ami fokozta a dohánytermelési kedvest. Ráadásul a telepen kell szárítani egy tízholdas albertirsai kísérleti parcella termését, sőt, a Tolna megyei Nagydorog körzetéből is jelentős mennyiséget, mivel az utóbbi helyen nem épült meg a tervbe vett szárító. Átlagbevéíel egy hold ufón 12 ezer forint így szeptember elejéig már 7 ezer (ebből a Dunántúlról 1500) .mázsa dohányt vettek át Matkó-pusztán, s még mintegy 5 ezer mázsára számítanak. A legnagyobb területen —111 holdon — a kunszállási Alkotmány Tsz termeszti a növényt; a tiszakécskei Tiszagyöngye 50, a lászlófalvi Alkotmány pedig 30 holddal következik a sorrendben. Rajtuk kívül még Al- párról, Helvéciáról. Jakabszál- lásról, Kerekegyházáról, Orgo- ványról váltják be itt a dohányt. Minthogy mázsájáért — a minőségtől függően — 300— 330 forintot kapnak, az átlagtermés ismeretében könnyű kiszámítani, hogy egy hold termése 12 ezer forint feletti bevételt biztosít. Az évek óta jó minőséget átadó Tiszagyöngye Tsz-ben 70 mázsás átlagtermés, s ennek megfelelően egy-esy hold után több mint 21 ezer forint bevétel várható. Hasonlóképpen a legjobb minőségű dohányt termesztők közé tartozik a lászlófalvi Alkotmány Tsz is. A 75 -80 száza'élc exportképes A telep gőzzel fűtött 13 kamrájában éjjel-napal száradnak a levelek; két napon át — a színesítés során — 32 Celsius, majd további öt napig egyre magasabb hőfokon, a hatodik és hetedik napon már 75—80 Cejsius-fok a kamrák hőmérséklete. s a dohány súlva egv- hatodára csökken. Ezután Szolnokra, a gépi fermentáló üzembe szállítják, ahol utókezelik, konzerválják. Ennyi minden történik vele, amíg a hazai, vagy a külföldi’ dohány-, helyesebben cigaretta- gyárakba továbbítják. A matkói telep termékének egyébként a 75—80 százaléka exportképes Elsősorban nyugatnémet cégek a kliensek, de a Szovjetunió dohányipara is jelentős menv- nyiséget vásárol; T. I.
