Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-15 / 218. szám

19OT. szeptember 15, péntek S. oldal Egy brigádról úttörőknek Falusi bankjaink jelene, jövője A napló tanulsága szerint a Bajai Férfifeihémemű Gyár Megértés nevű szocialista bri­gádja jó kapcsolatát alakított ki a bajaszen ti stváni általános is­kola úttörőivel. Gyermeknapo­kon, úttörőünnepségeken mindig kijár néhány zacskó cukor a kis pajtásoknak és Batyity Katalin brigádvezető részt vett már őrsi foglalkozásokon is. Arról kér­dezték. hogyan élnek, mit dol­goznak az üzemben a „nénik”. Nem tudom mit válaszolt. De ha engem hívnának meg most száz métert. Kimondani is sok, hát még megcsinálni. Nagy figyelmet igényel ez a munka, mert ha hibás szövésű anyag kerül a varrónők keze alá, akkor hibás lesz az ing is és az ilyet csak olcsóbban — vagy sehogyan sem — lehet el­adni. No, de ilyesmi igen ritkán fordul elő. Ezért is tartják jó dolgozóiknak a Megértés brigád munkásnőit. És nemcsak; az üzem vezetői, dolgozói, hanem még a megyei KISZ-bizottság * is. A munkaverseny első félévi A munka szünetében szívesen fellapozza a közös emlékeket őrző naplót a brigád. egy őrsi foglalkozásra, ilyenfor­mán beszélnék: Kedves Pajtások! Ti valóban néninek nevezhetitek a brigád­ban dolgozókat, de felnőtt szem­mel nézve nagyon is fiatalok. Korra is, de természetre külö­nösen. Hogy mást ne mondjak: brigádnaplójuk tele van tréfás hangú versekkel. Egyik közös vacsorájukat például így „éne­kelték” meg: „Szombat este a Megértés brigádja, megértéssel ült össze egy jó halvacsorára”. Ezt a halvacsorát annak az örömére rendezték, hogy dicsé­retet kaptak a vállalat vezető­ségétől. Nem először és bizo­nyára nem is utoljára. Ebben, a brigádban ugyanis szorgalmas, ügyes asszonyok dolgoznák. Foglalkozásuk: a minőségel­lenőrzés. Ök vizsgálják meg mindazt az anyagot, amiből az üzem több száz dolgozója sok ezer inget varr naponta. Tud­játok mennyi anyagot kell meg­mérni és átvizsgálni aprólékos gonddal a brigád minden tag­jának naponta? Négyezerkét­értékelése alapján őket becsül­ték a legtöbbre a megye há- sanló szakmájú ifjúsági brigád­jai közül és ezer forint pénzju­talmat is megszavaztak nekik. Most még elárulok egy titkot is: amikor ott jártam az üzem­ben. azt mondták a „nénik”, hogy ebből az ezer forintból nektek is jut majd néhány zacs­kó cukorra való. Békés Dezső Épül az állami gazdaság gépműhelye Gépműhely készül a hozzá­való szervizhelyiséggel a Szik­rai Állami Gazdaságban. A nyárlőrinci központban már a falakat rakja a gazdaság építő- brigádja, a hideg idő beálltával pedig a belső munkákat kezdik el. Az egymillió 700 ezer forin­tos beruházásból épülő műhely negyven szerelőt foglalkoztat. 1 jék meg, hanem lehetőleg egy­két hónappal korábban. — Az illetékesek ezért a re­formmal összefüggő jogszabá­lyok többségének tervezetét már szeptemberben el akarják ké­szíteni, s rövidesen a kormány elé terjesztik. Ilyenek például a Munka Törvénykönyve, a ter­melőszövetkezeti törvény, a be­ruházási jogszabályok, az ár- szabályozás rendszere, a vám­tarifák. az állami vállalatok vállalkozási és bizományi szer­ződései és az újítási rendelet. A törvényi szabályozást kívánó témákat az országgyűlési állan­dó bizottságok felülvizsgálata után az országgyűlés plénuma is megtárgyalja, így biztosítha­tó, hogy a gazdasági reform jo­gi szabályainak zöme már no­vemberben megjelenjék. Mint dolgosók és mint fogyasztók — A készülő jogszabályok egyik csoportja a munkavi­szonyt, a termelőszövetkezeti tagsági viszonyt rendezi, illet­ve a vásárló, a fogyasztó ér­dekvédelmét biztosítja. Ezeket éppen most dolgozzuk ki. — A jogi szabályozás egy ré­sze az állampolgárokat mint dolgozókat érinti, érdekli. A munkaviszony, a termelőszövet­kezeti tagsági viszony új szabá­lyozása közvetlenül milliókat érint. Ezeknek lényeges rendel­kezései a nyilvános viták, saj­tócikkek útján már viszonylag széles körben ismeretessé vál­tak. Fontos vonásukként emel­ném ki, hogy az illetékes álla­mi szervek jogalkotása után az érdekelt kollektívák (vállalatok, termelőszövetkezetek) maguk fogják kialakítani — kollektív szerződés, alapszabály, külön­féle szabályzatok formájában — e jogszabályok által szándéko­san nem érintett viszonyokat. — Ennek a módszernek több előnye is van. Egyrészt a köz­ponti szabályozás eleve nem tudja figyelembe venni az egye­di, a helyi sajátosságokat; a vállalatok, a szövetkezetek kö­zössége viszont igen alkalmas erre. De arról’sem szabad meg­feledkezni, hogy a munkavi­szony részletkérdéseinek, az adott gazdasági egység műkö­dési szabályainak kidolgozásá­ban való részvétel nagyban fo­kozza az érdekeltek aktivitását, amire a mechanizmusreform — Ma kezdődik Kecskeméten az Országos Földművesszövet­kezeti Tanács mellett működő takarékszövetkezeti szakbizott­ság kétnapos ülése. Hogy az évi két nagyobb hord­erejű megbeszélésének egyi­kére szőkébb pátriánk szék­helyén kerül sor (a másikat a fővárosban tartják), ebben nem kis szerepet játszik az, hogy a takarékszövetkezeti moz­galom Bács-Kiskun megyei ered­ményei országosan is kiemelke- dőek. Nálunk van a legtöbb (50) takarékszövetkezeti egység, s a betétállomány összegét és a kü­lönböző tevékenységüket tekint­ve megyénk takarékszövetkeze­tei az elsők, a részjegyalap, valamint a kölcsönzött összeg nagyságát illetően pedig a má­sodik helyen állnak. Néhány adattal érdemes érzé­keltetni a tízéves mozgalom so­rán létesült 24 takarékszövet­kezet, 21 kirendeltség és 5 ki­helyezett pénztár tevékenységét. Az első évi 90 takarékszövet­kezeti tag 358 ezer forintjával szemben ma már több mint 21 ezren összesen 154 millió fo­rintot tartanak a megye falusi bankjaiban, Évi átlagban 14 millió forint a betétállomány növekedése, ez az összeg azon­ban a parasztság jövedelmét befolyásoló terméshozamoktól és egyéb tényezőktől függően hol kevesebb, hol több. Három évvel ezelőtt például 38 millió, tavaly pedig 26,7 millió forin­tot helyeztek el a takarékszö­vetkezeteiknél falvaink lakói. A takarékszövetkezeteik jól sá­fárkodnak a rájuk bízott össze­gekkel: a hitelek után járó ka­matok, s egyéb tevékenységük, mint például a totó—lottó áru­sítás, az IBUSZ megbízásából társasutazások szervezése, az Állami Biztosító részére bizto­sítási ügyletek lebonyolítása stb. jutalékai révén tavaly már egymillió 64 ezer, a mostani év első felében pedig egymillió 76 ezer forint nyereségre tettek szert. Ez pedig növeli a 11 ezer takarékszövetkezeti tag osztalé­kát. Ami e kisbankok hitel­ügyleteit illeti: a részjegyeknek a kölcsönnyújtásra felhasznál­ható teljes összegéből, s a be­tétállomány feléből tíz év alatt mintegy ötvenezren, összesen 260 millió forintot vettek igény­be. A kölcsönvett összegeket időnként más-más célra hasz­nálták fél. Tavaly például a kisebb és nagyobb építkezések­re, a háztáji termelés fokozásá­ra igényelt hitel az előző évi­hez képest 46 és 25, illetve 40 százalékkal nőtt, a fogyasztási hitel aránya viszont 11 száza­lékkal csökkent. A kölcsönzött összegek ha évről évre növe­kednek is, a mindig nagyobb kölcsönállomány felhasználásá­nak aránya azonban, még soha nem érte el a tervezettet. Két éve és tavaly például a taka­rékszövetkezeti tagok a kölcsö­nözhető összegnek csak a 48, il­letve a 60 százalékát vették igénybe, s az idén is még mint­egy 18 millió forint hitel igény- bevételére van lehetőségük. Annak, hogy a hitelezés lehe­tőségeit általában nem használ­ják ki, az az oka, hogy kissé merev a takarékszövetkezetek hitelkonstrukciója. A különböző célokra felvehető kölcsönök ösz- szegét ugyanis maximálták, no­ha esetenként nagyobb összegű hitelt is igényelnének. S ha erre nincs lehetőség, a tagok elállnak a kölcsön töl, vagy azt rokonaik, barátaik körében szerzik meg. A takarékszövetkezeti igazga­tóságok sürgetésére az utóbbi időben sokat oldottak a szóban levő merevségen: az építési és a termelési hitel legnagyobb összegét például egyaránt. 15—15 ezer forintban határozták meg, s egyéb lehetőségek is bővül­tek — de még mindig nem a szükséges mértékben. Ugyan­akkor amíg egyes takarékszö­vetkezeteknél, mint a bácsboko- dináll, a hartainál, nagybaracs­kainál és a Soltinál nagyobb összegű kölcsönalap halmozó­dott fel, másutt — Kelebián, Kunbaján, Lakiteleken, Orgová- nyon, Tompán — már kimerí­tették az alapot. Hasznos lenne tehát, ha a megye felesleges kölcsönállománnyal rendelkező falusi bankjai kisegíthetnék az abban hiányt szenvedőket. Amikor Üdvözöljük az or­szágos szerv értekezletének részvevőit, reméljük: megfelelő megoldást találnak az említett problémák megoldására. A ta­karékszövetkezeti mozgalom, s falvaink gazdasági életének ér­deke is így kívánja. Tarján István Göröngyös úton a görgős eke hagyományos és a görgős eke. Ahol a csúszós „elkapart”, ott a görgős még nagyszerű mun­kát végzett, egy sebességfoko­zattal gyorsabb vontatásban! Csupa olyan nyilatkozatok — s még milyen hosszan sorolhat­nánk! —, amelyek végképp ért­hetetlenné teszik: miért nem terjedt már el széles körben ez a nagyszerű találmány. A bajai járás közös gazdaságainak na­gyobb hányada ez év elején az AG ROTRÖSZT-nél jelentkezett is a megrendeléssel, miután tu­domást szerzett arról, hogy a Mosoni Mezőgazdasági Gépgyár végre hozzálátott a görgős eke sorozatgyártásához. Késbőbb ki. derült, hogy az értesülés kissé csalóka volt, a gépgyár csupán öt kísérleti példányt gyártott. AZ ÜJ TlPUS előnyei nyil­vánvalóak. Ezt mondta Botsch- ner János, a gépikísérleti intézet itteni megbízottja is, hozzátette azonban, hogy néhány apróbb hibája már előbukkant. Aztán megmutatta a tervrajzot, ami­ből kiderült, hogy a négy ter­vező egyike a feltaláló, Szabó István. S hozzátette, a kipróbá­lás, majd ennek alapján a konstrukción történő javítás még sokáig eltart, a legjobb esetben is egy év múlva kez­dődhet a sorozatgyártás. Az ed­digi működésre vonatkozó ta­pasztalatot a már említett Ko­vács Sándor telepvezető is meg­erősítette. Botschiner János egyébként elmondotta, hogy ő a Nehéz emberek című filmet nem látta, megtekinteni azóta sem volt szándékában; őt ki­mondottan csak a technikai ta­pasztalati tények érdeklik. Mindezek alapján csak az ve­hető biztosra, hogy a Baja kör­nyéki termelőszövetkezetek az idén még csúszós ekével szánta­nak. S talán jövőre is. Bár leg­utóbb a zalaegerszegi kisipari szövetkezet is úgy nyilatkozott, hogy ezer görgős eke gyártását vállalja. Dr. Raab György, a gépkísérleti intézet helyettes igazgatója e sorok írójának nemrégiben ezt mondotta: „A jövőben, az új gazdasági mecha­nizmusban a fogyasztó, illetve vásárló igényeinek kielégítésé­re hivatott AGROTRÖSZT és a gyár közös ügye lesz eldönteni, hogy egy termék gyártásra ke- rüljön-e vagy sem.” BÍZUNK BENNE, hogy ez ígv is lesz; de ettől a görgős eke sorsa még nem nevezhető meg nyugtaiénak. Azé a találmányé , ,, , amelynek műszaki szempontból erdeket sértő összefogását tiltó vétlenül is reszt vett a legelső forradalmi jelentőségét — a fel­rendelkezések, valamint a jog- j kísérleti példányok létrehozása- j találó szavaival élve _ ecv­e llenesen eljáró vállalatok meg- j ban. Lelkesen beszél róla; meg- aránt meglátta a magyar pa- bírságolásáról szóló rendeletter- említi például azt az esetet, raszt, a szovjet tudós és a nyu- t j anjikoj. csehszlovák szakembe- | gáti üzletember. U. L. rek jelenlétében versengett a! Hatvani Dániel mint ismeretes — különleges súlyt helyez. — A jogszabályok másik cso­portja az állampolgárokat mint fogyasztókat érdekli, védi. A mechanizmusreform előkészítése során néhány helyen felmerült az aggály: a nagyobb vállalati önállóság, a vállalat tevékeny­ségének értékelésénél a nyere­ség központbaállítása nem jár-e esetleg majd azzal, hogy ezt a nyereséget meg nem engedett eszközökkel, hellyel-közzel a vásárlók megkárosítása útján is növelni próbálják majd. Ha ezzel tömegméretekben nem is kell számolnunk, a jogi szabá­lyozás felkészül az esetleges visszaélések megakadályozásá­ra, erélyes visszaszorítására. — Ezért a most előkészület­ben levő tervezetek külön cso­portja foglalkozik a fogyasztók érdekeinek védelmével. Ide tar­toznak az árformákról, az ár- szabályozásról, a minőségvéde­lemről intézkedő jogszabályok, a vállalatoknak a SZABÓ ISTVÁN, a görgőseke feltalálója — akinek neve azóta a „nehéz emberek” jelképévé lényegült — az Űj írás folyóirat ez év májusi számában, egyebek között, ezt nyilatkozta: „A kí­sérleti példány kétségtelenül be­bizonyította — szigorúan tudo­mányos ellenőrzés mellett —, hogy azonos körülmények kö­zött, azonos vonóerővel: kötött talajon 78,8 százalékkal, közép­kötött talajon 75 százalékkal, laza, homokos talajon pedig 115 százalékkal szánt többet a ha­gyományos ekénél. S ugyanak­kor megtakarítja az üzemanyag 63, 60, illetve 68 százalékát. Az elvégzett szántás minősége pe­dig egyszerűen összehasonlítha­tatlan. A görgős eke javára. Vagyis: a görgős eke megold­hatná a szántási problémát Ma­gyarország, sőt: az egész világ számára.” Mellőztetés. megnemérbés, megaláztatás emlegetése az egyik oldalon, a feltalálóén; a másikon hóbort, technikai snr- latánság, karrierizmus csöppet sem enyhe kifejezései hallhatók. Íme, ilyen végletek között ka­nyarog a görgős eke csaknem egyévtizedes útja! Számunkra külön érdekes, hogy a talál­mány pályafutása a megye te­rületén, az azóta megszűnt Ga- rai Állami Gazdaságban indult, s azóta is fel-felvillant a megye „égboltozatán” ez a hányatott üstökös. Sokan élnek a megyé­ben, akik szemtanúi, sőt részt­vevői voltak a találmány létre­hozásának. VARGA FERENC, a kalocsai járási pártbizottság első titkára elmondja, például, hogy egyko- ' rábbi kísérleti példány a por- hanyós talajon eredményeseb­ben működött, mint a hagyo­mányos, ám a kötött talajon már nem boldogultak vele. Ko­vács Sándornak, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szarkási telepvezetőjé­nek kedvezőbb a véleménye; eszerint az 1962-től 64-ig tartó kísérletekben a norvég, svéd és hazai gyártmányú hagyományos ekéket a „görgős” sorra leköröz­te, kisebb üzemanyagfogyasztás­sal nagyobb teljesítményt értek el vele. Azt a példányt egyéb­ként egy norvég típussal háza­sították. A kísérleti egyedet az­tán az USA-ban is kipróbálták: ott is bevált — teszi hozzá Gyöngyösi József, az intézet gazdasági osztályvezetője. Haralyi Ervin, a nemesnád- fogyasztóí j udvari Kossuth Tsz elnöke köz­vezet is. v i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents