Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
A bajnoki főpróbán győzött a Dózsa Kecskeméti Dózsa—Várpalotai Bányász 2:1 (2:0) Szeletéi Stadion, 500 néz»5, vezette: Bálint K. Dózsa: Czéh — Oláh, Vfavcze, Menczel — Lantos, Dobó — madásft» kezdett a Hla-fehór csapat és a 21. percben sóit ért eL Lábról-lábra vándorolt a labA végén szenecséje is volt a Dózsának. Két perccel a vége előtt Gór már verve volt, de a kapufa mentett. Balatoni, Kiss II., Gogolák, Kasza, Rogáonyi. Edző: Titkos PáL Várpalota: Promper — Szabó, Fenyvesi, Csapó — Orbán, Kisbej — Berta, Palikovics, Horváth, Szekér, Müller. Edző: Terbe Benjámin. A nagy hőség miatt csak nagyon kevesen jöttek ki a stadionba, pedig érdemes volt megnézni a két NB I B-a csapat bajnoki főpróbáját Élénk iramban kezdődött a találkozó. Az első esemény a 4. percben Kiss II. fejese volt amely a kapu fölé szállt. A 8. percben Lantos — Rozgonyi — Kiss II. — Kasza támadás végén a csatár nagy helyzetbe került, a védők az utolsó pillanatban szögletre mentettek. Két perccel később a Dózsa kapuja forgott veszélyben. Müller átjátszotta Oláh-t majd pontosan beadott. A 16-oson belül három Bányász-csatár várta a beadást, szerencsére mindegyikük elvétette. Ezután nagy táda a várpalotai lő-oo környékén. Kiss n-höz került a labda, aki megindult a kapu felé. Csapó elkaszálta a csatárt. 11-es. Kiss II. nagy nyugalommal helyezte a hálóba. 1:0. Továbbra is támadásban maradt a kecskeméti együttes, a vendégek szórványos lefutásokkal kísérleteztek. A 28. percben Rozgonyi előtt nyűt gólszerzési lehetőség, a lövése azonban a kapus zsákmánya lett. A 32. percben játékvezetői hiba fosztotta meg a Dózsát az újabb góltól. Balatonihoz került a labda, aki teljesen tisztán törhetett kapura. A játékvezető azonban lefújta az akciót, — mivel az egyik Bányász-játékos reklamált — és a Dózsa javára szabadrúgást ítélt a félpályáról. Több Dózsa-helyzet maradt ki a továbbiakban, majd a 38. Magas hőfok — alacsony színvonal KISTEXT—Kecskeméti TE 1:0 (0:0) percben ért el gólt a hazai csapat Kiss II. lesen kapott egy labdát, egy pillanatra meg is állt,'de amikor látta, hogy a partjelző továbbengedi, nem habozott és a kapus mellett biztosan lőtt a hálóba. 2:0. A szünetben cserélt a Dózsa. Czéh helyett Gór, Lantos helyett pedig Peller jött be. Gogo- lák nagy helyzetkihagyásával kezdődött a második félidő, majd várpalotai góllal folytatódott. Ekkor Szekér éles szögből leadott lövése Gór kezét érintve jutott a hálóba. 2:1. Érdekesen alakult a továbbiakban a küzdelem. A vendégek lényegesen feljavultak és kitűnő erőnlétükkel időnként tartÓG mezőnyfölényt harcoltak ki. A Dózsa-védelem néhányszor megingott és így több gólhelyzet is kialakult, de a befejezés nekik sem sikerült. De a Dózsa-csatárok sem voltak szerencsésebbek a várpalotai kapu előtt. Rozgonyi, Kasza, Balatoni és Go- golák hagyott ki nagy gólhelyzeteket. A Dózsa tartalékos csapata jól küzdött és teljesen megérdemelten nyerte meg ezt a mérkőzést. A két kapus közül Czéh volt a biztosabb. A hátvédhármas az első félidőben nagyon jól, szünet után gyengébben játszott Dobó formája örvendetesen javul. A csatársorban Kiss II. és Balatoni játéka emelkedett ki. A várpalotaiak legjobbjai: Promper, Fenyvesi, Szekér és Müller voltak. A játékvezetői hármas sok hibával működött közre a sportszerű mérkőzésen. M. L Serdülőkkel is győzelem a kosárlabdában Kecskeméti Dózsa serdülő—‘Alexandra Márkusa Bratislava 60:35 (35:15) Serdülő női mérkőzés. Kecskemét, 100 néző, v.: Ikotics, Túri. K. Dózsa: Magyar M. (23), Da- nics (2) — Szabó É. (20) — Be- zsenyi (8), Gaál, Csere: Szabó V. (2), Zakiján (2), Sármási (2), Gubányi (1). A. Márkusa: Vachálová (19), Stiliszová (9) — Nagyová (1), — Halásová (2). Hucková (4) Csere: Racaszká. Inzrisková, Hauzelová. Pastircalová. A szombati visszavágóra a Dózsa is a csehszlovák csapattal azonos korú játékosokból állította ki a csapatát de így is nagy fölénnyel győzött Jók: Magyar, Szabó É., Bezsenyi, Gaál, ill. Vachálová, Hucková. .zz kll- kktg :.ászková. SN OO Vereség a hajrában Gyulai MEDOSZ—Félegyházi Vasas 1:0 (0:0) Nyári Kupa, Tóth István-cso- port, Gyula, 400 néző, vezette: Csák II. Gyula: Csomós — Stefanik, Szilágyi, Sas — Géczi, Dávid — Mészáros, Nagy F., Himer I., Rajki, Urbán (Borucs). Edző: Vasvári Gergely. F. Vasas: Hluchány — Kovács I., Sahin II., Mester — Kelemen II., Sikár — Pünkösti (Bense), Adám, Bohács, Éz Busa. Edző: Kanyó János. A Nyári Kupa Tóth István csoportjának éllovas teljes csapatával állt ki a pályára a sérült Cserkóit és Kovács Il-t nélkülöző félegyháziak ellen. A ha- -ai csapat rögtön támadólag lépett fel és valósággal le akarták rohanni a Vasast ez az igyekezetük azonban meghiúsult a jól záró védelmen. Az 5. percben Hluchány Himer I. tízméteres bombáját tette ártalmatlanná. Mindjobban feljöttek a vendégek és főleg Busa elfutásai voltak veszélyesek. A 19. percben Busa már csak a gyulai kapussal állt szemben, de idegeskedve Csomósba vágta a labdát. A nagy meleg ellenére is jó volt az iram. a színvonal azonban végig a közepesen mozgott. A hazaiak támadásai gyakoribbak voltak, de veszélytelenek, míg Félegyháza kevesebbet támadott de mindig gólveszélye- sebben. A vendégkapus a 26. és 31. percben bizonyíthatta formáját. Nagy Ferenc két bombalövését tette ártalmatlanná. Szünet után a Vasas kezdett jobban, de a támadások nem tudtak kibontakozni, mert Busa gyors lefutásait a játékvezető les címén sorra megakasztotta. A félidő közepén újra feljöttek a hazaiak, de a Vasas-védelem kitűnően működött. Már úgy látszott, hogy a hazai csatársor nem tud megbirkózni a vendégek védelmével, amikor a 87. percben Géczi szabadrúgására Hluchány kissé megkésve futott és az előreívelt labda Dávid ' ■öl a hálóba hullott. 1:0! A f-! egyháziak az egyik pontra feltétlenül rászolgáltak volna. A jól küzdő vendégek közül Sahin II., Hluchány, Kelemen II-, Ádám és Busa tűntek ki. A Nyári Kupa állása Orth György-csoport végeredménye 1. Bp. Spartacus 5 3 1 1 10^ 7 2. Várpalota 5 3 1 1 9:6 7 3. Autóbusz 5 2 2 1 7:5 6 4. Kecskemét 5 2 1 2 8« 5 5. Budafok 5 1 2 2 5:8 4 6. Egyetértés 5 — 1 4 5:11 1 Zsák Károly-csoport 1. KISTEXT 2. Szóin. MTE 3. III. kér. 4. ÉTI 5. Kisterenye 6. Esztergom 7. Goldberger 8. KTE 5 5 5 5 5 2 1 5—2 5 1 — 3 1 — 4 1 — 15:6 9 4—1 19:14 8 2 3 — 13:9 7 2 1 2 13:11 5 2 7:8 5 3 9:12 2 4 11:18 2 4 7:14 2 Tóth István-csoport I* Gyula 2. Békéscsaba 3. Budai Sp. 4. EVTK 5. F. Vasas 6. Izzó 7. Pénztlgyóf 8. Martfű 1 — 1 — 1 — 12:1 9 1 — 20.-5 9 1 1 16:9 7 1 2 9:9 5 1 3 8:11 l 1 3 7:14 3 4 9:19 2 4 4:17 2 Döntetlen a kecskeméti „orökrangadó“ Kecskemét, 500 néző, vezette: Ragó. KISTEXT: Kovács (Körmendi) — Seidl, Nagy L., Fekete 1. — Cserjés, Letenyei — Nagy F., Kalmár, Szemők, Fekete II., Uhrin (Rubos). KTE: Vitkovics — Fekete II., Fekete I., Suhajda — Na7y, Páncsics — Dorogi, Sallai, Ladányi (Gaál), Kállai, Józsa. Találó megjegyzést tett egy néző, mikor a csapatok kifutottak a pályára: „Szörnyű lehet ilyenkor játszani, én még a nézéshez is lusta vagyok.” Valóban, a nagy hőség jelentősen hozzájárulhatott a gyenge színvonalhoz, az alacsony iramhoz. A főváros! csapat indította el a labdát, az első támadást viszont a KTE vezette. Tapogatózó játék folyt a pályán. Jellemző, hogy Vitkovics- nak a 11. percben akadt először dolga. A 14. percben a kecskeméti kapus „bemutatót” tartott Mintegy 40 méternyire futott ki kapujából, cselezni kényszerült. Egyszer, kétszer, háromszor... de a negyedik már nem jött be, lökték is közben, s így az árván hagyott kapuba Szemők tetszés szerint ívelhette volna be a labdát. Ügy látszik azonban, hogy Vitkovics őt is megbűvölte, mert csúnyán kapu fölé emelt. Lassankint itt-ott egy-két gólhelyzet is kialakult, de vagy a csatárok hibáztak, vagy a kapusok álltak helyükön. Különösen Vitkovics jeleskedett, hiszen egy egész sor labdát hárított, néha még bravúrral is. Ladányi, Kállai, Dorogi lövéseit Kovács tette ártalmatlanná. A II. félidőt unalmas mezőnyjáték vezette be. A 10. perc hozta az első eseményt, mikor a KTE cserét határozott el. Gaál váltotta fel Ladányit. A 18. percig kellett várni az újabb érdekesebb esetre, ami balul üthetett volna ki. Egy ártatlannak látszó támadásnál Fekete II. felvágta pesti névrokonát. 11-es! A büntetőt Nagy mellé rúgta. A kihagyott 11-es a fővárosi csapatot dobta előre. Idegesebb lett a hangulat, a 23. percben Vitkovics merész vetődéssel mentette meg hálóját a góltól. Eseménytelen percek után kettős kiállítás következett. Kalmár és Páncsics ösz- szecsapott, a játékvezető mindkettőt leküldte. A 40. percben a KISTEXT kapuja tűzijáték alá került, amelynek végén a kecskeméti Nagyot csúnyán felrúgták. Az ellentámadás során eldőlt a mérkőzés sorsa. Nagy Ferenc becsapta az egész KTE- védelmet, nagyerejű lövésébe Vitkovics beledobta magát, de az újabb lövéssel szemben már tehetetlen volt. Szemő közelről nem tudott hibázni. 1:0. A hátralevő egy percben már semmi sem történt. A két gyenge napot kifogó csapat közül a szerencsésebbik győzött, s a vendégek még 11-est is hibáztak. A KISTEXT legjobbjai Nagy L., Nagy F., Letenyei, míg a KTE csapatából Fekete, Suhajda és Vitkovics játszott jóL h. P. öles plakátok hirdették a kecskeméti utcán: KTE—Dózsa öregfiúk rangadó mérkőzés a városi pályán. Akik kijöttek, nem is csalódtak. A mintegy kétezer néző újra láthatta régi kedvenceit, akiknek többsége bizonyította, hogy bár az évek alaposan elszálltak felettük, de labdarúgótudásuk, klubszeretetük, lelkesedésük ma is a régi. A rendezőket minden dicséret megilleti ezért a kellemes szombat délutánért. A belépőjegy mellé minden néző kapott egy olimpiai sorsjegyet, s így a jelenlevők tarsolyába került a nagy lehetőség: talán ő nyeri el a jnexikói utat, vagy ha nem, hát valamely más értékes díjat. De térjünk rá a nagyon érdekes mérkőzés részleteit A két csapat így kezdett: Dózsa: Kőrös — Tordasi, Határ, Kerpesits — Donáth, Csordás — Englert, Boros, Köves, Vékony, Nagy M. KTE: Pintér — Szénás!, Uzsoki II., Szabó — Márkli, Vass — Uzsoki I-, Karazsia II., Károlyi, Magyar, Nagy P. A mérkőzés Rozsnyai sípjelére kezdődött. A közönség hatalmas ovációval biztatta mindkét együttest, s a csapatok meg is hálálták a szurkolást. A Dózsa kezdett jobban és alig telt el két perc, máris megszerezte a vezetést. Szép adogatás után Vékony bombalövése védhetetle- nül szállt Pintér hálójába, 1:0 a Dózsa javára. Ekkor úgy látszott, hogy a lényegesen fiatalabb Dózsa „öregfiúk” biztosan nyerik meg a mérkőzést. Boros, Köves, Csordás és Englert néhányszor zavarba hozta Uzsokiékat. A közönség jól szórakozott.. Egy-egy Boros cselsorozaton éppen úgy derült, mint annakidején. Englert is bebizonyította, hogy még mindig gyorsabb, mint a labda. A KTE-isták sem hagyták magukat. Az első percek elfogódottsága után Vass Jancsi vezérletével egyre többször közelítették meg Kőrös kapuját. Főleg a még mindig nagyszerűen lövő Nagy Pali és Karazsia jelentett veszélyt. A nagy iram és a hőség természetesen nehéz feladat elé állította a játékosokat, ezért mindkét csapatban a játék további részében több cserét hajtottak végre. A Dózsában helyet kapott Berente, Kiss II., Kastyák, a KTE-ben pedig Máté, Tóth Jancsi. Kúti, Krivi és Toricska I. Az l:0-ás Dózsa-vezetés teljesein megérdemelt volt az első félidőben. Szünet után azonban a határtalan lelkesedéssel küzdő KTE fölényt harcolt ki, és a 14. percben a sorozatos támadásokat siker koronázta. Károlyi beadását Karazsia II. védhetet- lenül fejelte a hálóba. 1:1. Ezután nagy harc indult meg a győztes gólért, amely azonban már egyik csapatnak sem sikerült. Az első félidőben a Dózsa — szünet után a több friss játékost felvonultató KTE■ volt a jobb. A döntetlen az igazságos. A Dózsából Kőrös, Határ, Csordás és Boros játékán alig látszott meg az idő múlása, de a többiek is nagyon jól játszottak. A KTh-ből hasonló megállapítást tehetünk Pintér, Uzsoki II., Vass és Nagy Pali teljesítményéről. A közönség szívesen kimegy majd a visszavágóra is, jó lenne, ha mielőbb sorra kerülne. Címképünkön: Ismét pályán a két „aranycsapat”, —i. —n.
