Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

1951. augusztus 9, szelte Négy hét múlva Békekölcsön-sorsolás Több mint 140 millió forint az az Y. és a YL Békekölcsönre Négy hét múlva kezdi meg az Országos Takarékpénztár a második félévi Békekölcsön­sorsolásokat. Szeptember 4-én és 5-én Budapesten tartják az I., az V. és a VI. Békekölcsön ese­dékes húzását. A két nap alatt a három Békekölcsönből össze­sen 906 550 kötvényre több mint száznegyvenmillió forintot sor­solnak ki nyeremény és törlesz­tés formájában. (MTI) Katonáink életéből Kiskunfélegyházán egyik ka­tonai alakulatunknál szombaton délelőtt 10 órakor csapatgyűlést tartanak, abból az alkalomból, hogy a Koreában járt magyar katonai küldöttségnek adomá­nyozott csapatzászlót átadják az alakulatnak. A csapatgyűlésen részt vesz a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nagy- követségének képviselője, vala­mint Ispánovics Márton, a já­rási pártbizottság első titkára és dr. Cseh László a járási tanács vb-titkára. Siklósra kirándulnak azok a katonafiatalok, akik a KISZ ak­Di fáért ifCSzCzoet Olcsóbb lett a baromfi Piaci jelentés Á keddi piac forgalma — bár kisebb mint a bét végi piaco­ké — élénk volt. A termelők által szállított árumennyiségek egy-két árucikktől eltekintve ki­elégítették a vásárlók igényeit. A zöldségpiacra nagyobb meny- nyiség uborkából, paradicsom­ból és paprikából érkezett. Ki­elégítő volt a zöldbab, a vörös­hagyma és a csomózott zöldség- felhozatal is. Azonban mint az ez évi piacokon általában, ke­vésnek bizonyult a fejeskáposz­ta, kelkáposzta, és a karfiol, így a termelőiknél az ára vala­mivel magasabb, mint az el­múlt év hasonló időszakában. A jobb minőségű karfiol ára egyes helyeken 7 forint volt A gyü­mölcspiacon a legnagyobb a ke­reslet a dinnye iránt mutatko­zott. Egyéb gyümölcsfélékből sem volt hiány. A baromfipia­con az élőcsirke és pecsenyeka­csa ára kedden igen ala­csony volt. A kedden kialakult piaci árak: burgonya 2,50—3, tölteni váló fehér paprika 2,50—4, he­gyes zöldpaprika 3—5, vörös­hagyma 2,50—3, fcovászolni való uborka 3—4, csemegeuborka 6—7. paradicsom 1,20—3, zöld­bab 3,50—6, savanyúalma 3—5, édesalma 2—3, körte 2,50—5, kajszibarack 4—5. rózsabarack 2.50— 3, zöld ringló 2,80—3, őszibarack 3—7. szőlő 10—12, sárgadinnye 1—2, görögdinnye 2.50— 3 forint A baromfipiacon az átlagár csirkénél 23,90, pe­csenyekacsánál 14,50 volt tivistáiként az elmúlt oktatási évben Kiskunfélegyházán a Pe­tőfi iskola úttörőszervezetét pat­ronálták. A katonák a siklósi úttörőtábort tekintik meg, majd este tábortűz mellett vidám műsort adnak az iskola úttö­rőinek. A műsorban felelevení­tik a televízióból jól ismert Tenkes kapitánya című film né­hány jelenetét, amelyet való­színűleg a magyar pajtásokon kívül nagy szeretettel fogadnak a táborban nyaraló német út­törők is. s Alkotmányunk évfordulójára kedves meglepetéssel szolgálnak a Kiskunfélegyházán állomáso­zó katonai alakulatok a város lakossága számára. Augusztus 19-én a Honvéd sportpályán este 8 órakor a Magyar Nép­hadsereg Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett művész- együttese bemutatja a Nyári randevú című zenés, táncos mű­sorát Közreműködnek Dömötör Erzsi, Bencze István, Sáros Éva, Donigoid Ferenc, valamint a művészegyüttes szólistát Való­színűleg nagy sikert arat a Görgei György alezredes ve­zényletével fellépő esztrádzene- kar. A műsorra több ezer nézőt várnak. Petőfi Népe jogi tanácsai Papírhegy Dél van. Vakító fényesség, sugártenger az utca, de a forgalom nem ritkul Kecske­méten. Jövök a postáról, in­dulok a Csongrádi úton vala­hová. A sarkon papírhegy emelkedik a járdán. Mi ez? — gondolom. Felnézek, látom a táblát: Állatforgalmi Vállalat. Alatta nyitva a raktár ajta­ja. Bent egy idősebb ember pa­pírbálákat készít a nyomdai hulladék anyagából. — Miért rakják ki a járdára ezt a sok papírt? — kérdezem. — Nincs itt bent hely, ké­rem — így az udvarias vá­lasz. — Zavarja a járókelőket — mondom kötekedve. — Majd elviszik — védi iga­zát a férfi. Aztán hozzáteszi: — Csúnya, de mit csináljunk? Viszik a MÉH-nek. Közben a papírdarabokat széthordja a szél, jut belőlük a posta elé is, a gyógyszertár elé is. A fa tövében egy cso­mó rossz rongy, azt nem sza­bad a papírok közé tenni. Szép csendélet. Kicsi a nyomda, kevés a raktár, jól tudom. Nem lehetne azonban mégis valami más megoldást találni? Aztán még azt gondolom: mivel a tábla megtéveszti őket, esetleg az Állatforgalmi Válla­latot szidják a járókelők. — Ha nem is lesz más hasz­nuk ezeknek a soroknak, leg­alább nekik igazságot szolgál­tatunk. . Varsa Mihály Kovács Sándor bajai olvasónk le­velében a kővetkezőket Írja: „Nyug­díjas vagyok, s 500 forintos fizeté­sért ismét munkába álltam. Arra szeretnék választ kapni: kapbatok-e munkaruhát?” A rendszeresen foglalkozta­tott nyugdíjasokat ugyanazok a juttatások illetik meg, mint az azonos munkakörben foglalkoz­tatott többi dolgozót Amennyi­ben megállapított munkakörére munka-, illetve védőruha jár, az önt is megilleti. A kihordási idő azonban hosszabb, mint a teljes munkaidőben dolgozók esetében. Például, ha napi négy órát dolgozik — és a munka­ruha kihordási ideje teljes munkaidőben egy év — u ön esetében két év. „Egy évvel ezelőtt üzemi balesetet szenvedtem” — írja levelében K. F. kiskunfélegyházi olvasónk. — „Szak- mámat nem tudom tovább gyako­rolni. A vállalat más munkakörbe helyezett át, most pedig létszámfe­lesleg címén meg akarja szüntetni munkaviszonyomat.” Levélírónk panaszára a Mt. V. 37/A § alapján a következőket válaszoljuk: Az üzemi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett dolgozó munkavi­szonyát az üzemi baleset bekö­vetkezésétől vagy a foglalkozá­si betegség megállapításától, ha pedig a dolgozó emiatt kereső- képtelenné válik, az ezt követő első munkába állástól számított két éven belül átszervezés, lét­számfelesleg, vagy az üzemi baleset, illetve foglalkozási be­tegség miatti alkalmatlanság címén felmondással megszün­tetni nem lehet Két éven túl, illetve más okból történő fel­mondáshoz a szakszervezeti bi­zottság hozzájárulása szükséges. Ezek alapján levélírónkat lét- számfelesleg címén a vállalat nem küldheti eL Csősz István kecskeméti olvasónk a következőket írja: „írásban bead­tam vállalatomhoz felmondási kérel­memet. Két hét múlva a felmondá­si idő ledolgozása után .a vállalat ki is adta munkakönyvem „Kilépett” bejegyzéssel. Helyesen járt-e el a vállalat? Ha nem, hova forduljak panaszommal,*?.- ... A vállalat helytelenül járt el, mivel a Munkatörvénykönyv értelmében a felmondást köte­les tudomásul venni, s ha a dol­gozó a kikötött felmondási időt ledolgozza, munkakönyvét „Felmondás a dolgozó részéről” bejegyzéssel kiadni. A Kilépett bejegyzést csak a következő esetekben lehet a munkakönyv­be beírni: ha a dolgozó a mun­kaviszonyt felmondás nélkül szünteti meg, vagy bár a mun­kaviszonyt felmondja, de a fel­mondási időt nem tölti le. Ez a bejegyzés kerül a munka­könyvbe akkor is, ha a dolgozó egy éven belül kétszer, vagy többször változtat munkahe­lyet és akkor is, ha az ilyen évet követő évben akár csak egyszer is felmond, továbbá akit fegyelmi úton bocsátanak el. Javasoljuk, problémájával forduljon a munkaügyi döntő- bizottsághoz. Bosszúsággal tűzdel! öröim A pár évvel ezelőtt elkészült és azóta — bátran mondhatjuk — nagy népszerűségnek örven­dő kultúrház után az idén a községet átszelő 53-as főút ki­építése jelentett mérföldkövet Akasztón. Túlzás nélkül állít­ható: ez utóbbi megváltoztatta, megszépítette a község arcula­tát. A szép iránt legfogéko­nyabb helybeliek, akik elég so­kan vannak, máris hangulatos színfoltokkal, tarka virágágyá­sokkal ékesítik a házak elejét. — Szinte rá sem ismerek a községre, úgy megcsinosodott! a tervben” — így az építői!:. Sok töprengésre nem volt idő: Ez­úttal a helyi népfrontbizijttság cselekedett. A Hazafias Nép­front Országos Titkárságának közbenjárását kérte a Közleke­dési és Postaügyi Minisztérium­nál. Szó, ami szó, 196.6-ban megkezdődött a várv.g-várt nagy munka. — Hogy, hogy nem, m(ír ak­kor megkérdeztem a főépítés- vezetőt: Két oldalt az árkokat utoljára készítik el? „Természe­tesen, a végén szoktuk” <— vá­laszolta. Én meg tudomásul Végig a főút két oldalán ex bizony nem épületes látvány... — mondom jóles5n Dolezsál Ferenc elvtársnak, a helyi ta­nács vb-elnökének. — Az út miatt? Hát, igen ... Én meg, ha kilépek az utcára, csak bosszankodni tudok... — feleli.,-S. hamarosan megtudom az okát is. Mint mélyen bevésődött em­léket, sorolja az útépítés előz­ményeit. Tavasszal és őszön sár- tenger, nyáron meg, mint ce­mentüzem környékén — min­dent megszürkített a por. Alig­hanem ez is közrejátszott ab­ban, hogy a megyei átlagot va­lamelyest meghaladta a tüdő­megbetegedések száma. Ez sar­kallta a vb elnökét, s a község akkori párttitkárát, hogy 1962- ben személyes meghallgatást, az illetékes minisztériumnál való közbenjárást kérjenek az útépí­tés ügyében a megyei tanács­elnöknél. 1965-ben végre meg­jelentek a KPM Közúti Üzemi Vállalatának építői. De csak a falu szélén. Solt irányába kezd­ték építeni az utat. „Hát a falu?” — kérdezték csalódottan a helybeliek, élü­kön a tanácselnökkel. „Az nincs Délután a Büdös-tónál Hétköznap, forró délután a Soltvadkert melletti Büdös-tónál. Nem hivalkodó: sze­rény ez a tó. Pedig színes csónakok, tarka fürdőruhák, fehér és bámult emberi bőrök ékesítik mindenfelé. Körül fák mindenütt. És bársonyos fű a par­ton, sima homok a vízfenéken. — Jó a víz? — kér­dezem a férfit, aki az előbb átúszott a túlsó partra és vissza. — Remek. — Gyakran van itt? — Először. De nem utoljára! — Hol lakik? — kér­dezem. — Pesten. — Onnan eljön? — El én! Megéri. Van itt minden, ami­től kellemes a pihe­nés. Víz, fény, árnyas helyek, jó vendéglő, pavilonok, hideg sör (ritkaság!), csend, ké­nyelmes szállás (bérel­hető), egyszóval: min­den. * — Fogy a fagylalt? — kérdezem a fagy- laltost. — Hát.:: — Vasárnap job­ban, ugye? — Ö, akkor nagyon sokan vannak itt! — Mennyi kel el olyankor? — Nyolcvan kiló is... Egy kecskeméti or­vossal találkozom ösz- sze a parton. Család­jával tölt itt egy he­tet. Csak úgy árad be­lőle a dicséret: — Kitűnő pihenő­hely! Csend, kényelem, jó víz, és minden ol­csó. Kell ennél több? Apró üdülők épülnek a parton és ízléses mi­niatűr villák. A peda­gógus szakszervezet üdülője a legszebb. Évente mintegy ötven család pihenhet itt. Holnapután érkeznek az első beutaltak — mondja dr. Búzás Já­nos titkár, aki a ven­dégfogadás előtti utol­só simításokat ellen- ' őrzi. A bejáratnál egy nyolcéves gyerek szor­goskodik. — Mit csinálsz? — Dolgozom. — Dolgozol? Mit? — Én viszem oda az autókhoz a jegye­ket. — Sok autó szokott itt lenni? — Tessék odanézni! Odanézek, a fák alá. Tizennégy gépkocsit számolok meg. Moto­rok, kerékpárok jelzik a nagy forgalmat. — Busz jár ide? — kérdezem a könyv­árust (mert az is van). — Ez a legnagyobb haj, hogy nem — fe­leli. Ezt mások is meg­jegyezték. Legalább vasárnap jöhetne kü- lönbusz ide, az illeté­kesek felfigyelhetné­nek erre a lehetőség­re. Természetesen egy kis propaganda is kel­lene. Megérné. —a —y vettem és nyugodt voltam. Az idén egyik végrehajtó bizottsá­gi ülésünk után ismét szóba került az árok. „Megcsináljuk, elnök elvtárs, ez ne okozzon problémát Itt vannak a mun® kagépeink, azokkal egy-kettőre megy. Tettek maguk nekünk annyi szívességet hogy ez már a legkevesebb” — így nyugta­tott a főépítésvezető, és brigád­vezetőjének, aki különben hely­beli ember, ki is adta az utasí­tást: ha szerzünk csövet, végez­zék el a munkát... Mindezeket olyan borúsan sorolja Dolezsál elvtárs, hogy már a számomra is veszített varázsából a községet megszé­pítő út Mert eszembe jutott: mindkét oldalán magas gazzal körülnőve, ott éktelenkednek a betoncsövek. — Ha tudná, milyen elszánt­sággal kezdtük a hajszát! De szerencsénk volt. Csak a legna­gyobb hálával tudok gondolni Havasi elvtársra, a kiskőrösi vb-elnökre, aki kisegített ben­nünket De elönt a méreg, ha eszembe jut a főépítésvezető enyhén szólva: cseppet sem kor­rekt magatartás®. Arnikas ugyanis megkaptuk a csövelMft, örömmel mondom a brigádve­zetőnek: lehet kezdeni a mun­kát. ö pedig telefonált főnöké­nek, aki kijelentette, hogy erről szó sem lehet. Felhívtam én is. s kifizetett azzal, hogv ne ha­ragudjak. a csatorna lefekte*"'"’ nem volt a tervben. ő cs~'- azért ígért, mert biztosba ve* ‘ • hogy npm tudunk csöve* szó ..... ni ... Hát becsületes eljár:« ez?! — kérdi keserűen. Nem. semmikénren nem -- Az ilyen magatartást felei*'’ ségnek hívják. S ezt nem eedheti meg masának pp”p” felelős beosztásban levő e--' sem. Az akasztói tané"'- bosszúsa sa iosos. Nem-eri- vele való elbánásért. 'P'--- mert az elkészült út lel”-’ állapotában úgv fest. min' kabát, amelyről ‘ hiányzik a gomb. S számára ismét elk°z-y dődött az utánajárás illetékes- től-illetékesig. Reméljük, hogv gondja — az akasztóiak gondja — mihama­rabb megértésre, sőt mi több: megoldásra talál. Perny Irén

Next

/
Thumbnails
Contents