Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

HW?, augusztus 9, szerda f: oM«! A felkészülés tudománya Zajlik a nyári ruházati vásár... ® Rekordforgalom a sportszerboltban 0 Félmilliós bevétel egy nap alatt 0 A fürdőruhától a ballonkabátig Hétfőn reggel már nyitás előtt hosszú sorok álltak szerte a megyében a ruházati üzletek bejáratánál. A raktárak, a pol­cok, a pultok ezúttal a nyári vásár kéthetes időtartama alatt 20—40 százalékkal olcsóbban kapható ruházati árukkal is várták a vevőket, s az eladók becsülettel állták a megújuló rohamokat. A Kecskeméti Állami Áru­házban a közel egymilliós napi forgalomból 800 000 forint a le­szállított árú cikkekből adódott, a nyári vásár tényleges bevé­tele azonban — az árcsökkentés miatt —, körülbelül félmillió forint volt. — Az első napon — mondot­ták az „államiban” —, ötezer méter pamut- és műszál textil­áru kelt el, ezenkívül másfél ezer női, leányka ruha, rövid ujjú ingből, ingkabátból és gyermek tréningruhából pedig 1000—1000 darab. Egyébként kedden sem csökkent a nyári vásár iránt az érdeklődés. A BIK Rákóczi úti sportszer­boltjában az elmúlt években le­A közvélemény ugyan rit­kán ball erről az iparágról, de termékeivel — könyv, napilap, folyóirat formájában — mint életének nélkülözhetetlen tarto­zékával naponta találkozik. A második ötéves terv idősza­kában a magyar nyomdaipar csaknem másfélszeresére növelte teljesítményét. A fejlesztésre fordított mintegy 300 millió fo­rint is hozzájárult ahhoz, hogy a folyóirat- és napilapelőállítás mintegy 40 százalékkal gazda­godott. Az új mélynyomó rotá­ciós gíép üzembehelyezése régi adósság törlesztését tette lehe­tővé, segítségével többszörös példányszámra növekedhetett a színes képes folyóiratok nyomá­sa. A nyomdaipar legjelentő­sebb befektetései voltak a Knerr- és a Globus-nyomda re­konstrukciója. az Athéneum és az Alföldi Nyomda bővítése. A harmadik ötéves terv által feladott leckék sem kisebbek. zajlott nyári kiárusításokhoz viszonyítva közel 40 000 forin­tos rekordbevétel született hét­főn. Legtöbben férfiinget, gar­bót, melegítőt és strandtáskát vásároltak. A BRK kecskeméti üzleteiben is alaposan megcsappantak az árcsökkentés alá eső készletek, többek között a 224-es számú Kossuth téri len-kender bolt­ban, ahol hétfőn reggel fél­millió forintot kitevő, gazdag választék „csalogatta” a nagy- közönséget. A Nagykőrösi utcai készruha- bolt idei nyári vásár premierje is jól sikerült, ahol a női ru­hák mellett, a 40 százalékkal olcsóbb gyermek, női és férfi ballonkabátok, női blúzok, shor- tok, vászonnadrágok voltak a legkeresettebbek. A közeli 224-es számú textilüzletben, az Arany János utcai Pajtás áruházban csaknem ezer vásárlót szolgál­tak ki, s a Pajtásban — régi áron számítva —, mintegy 100 ezer forint értékű ruházati cik­ket adtak el. — Hétfőn — hangzott a Paj­A folyóirat- és napilapelőállí- tást további 10 százalékkal, a könyvnyomtatást 20 százalékkal, könyvexportunkat pedig 80 szá­zalékkal kell bővítenünk. To­vábbra is fontos követelmény a napilapok és színes folyóiratok biztonságosabb előállítása, a mi­nőség javítása, a tömegkönyv- gyártásban pedig az olcsó, jó minőségű, korszerű formátum kialakítása. Mindezt továbbá gé­pesítéssel és a nyomdatechnika megfelelő fejlesztésével lehet el­érni. Előírja a harmadik ötéves terv az automatizálás fokozatát az elavult, nagy helyigényű, korszerűtlen gépek gyorsabb ütemű cseréjét A nyomdaipar ötéves ter­vének az offsetprogram megva­lósítása a fő mozzanata. Azt a célt szolgálja, hogy minél ízlé­sesebb újságokat és tömegköny­veket adjanak az emberek ke­tás áruház „eredménymérlege” — pontosan hétszáznyolcvanegy vevő fordult meg nálunk. — És mit vásároltak? — Kartonruhát, ballonkabá­tot, 300 pár gyerekszandált, de már gazdára talált a 600 darab­ból álló, olcsóbb gyermek tré­ningruha készletnek is több mint a fele... B. Gy. A hartai Lenin Tsz csatlakozott a területi szövetséghez A hartai Lenin Termelőszövet­kezetben vasárnap közgyűlést tartottak, ahol a közös gaz­daság elsőként csatlakozott a Dunamenti és kiskunsági ter­melőszövetkezetek területi szö­vetségéhez. A dunavecsei járás többi termelőszövetkezetében az augusztusi közgyűlések során döntenek a szövetséghez való cs adakozásról. zébe; az ízléses csomagolóanya­gok előállításában is eszköz. Budapesten a Zrínyi Nyomda régebben is dolgozott offset el­járással, de kis gépei erősen korlátozták ezt a tevékenységet. Ma már komoly berendezések­kel nyomtatják a színes köny­veket, kiadványokat. Ez év vé­géig összesen 35 millió forint értékű gépi berendezést kapnak az NDK-ból és állítják munká­ba ezeket a gépeket. Ugyancsak az idei offset-fejlesztési prog­ramba tartozik a Hajdú-Bihar megyei Alföldi Nyomda 12 off­set gépegységének beindítása. Ezeken a gépeken nyomják majd a megyed újságot. A békéscsabai Knerr Nyom­dában ugyancsak van már offsetgép. Igaz. hogy egyelőre csak azért, hogy megtanulják az új technikai alkalmazását, de az is igaz, hogy még ebben az öt­éves tervben összesen 80 millió forint értékű gépet kapnak az EGY, MÁR HOSSZÚ ideje eredményesen gazdálkodó ter­melőszövetkezet elnöke mondta el őszinte beismeréssel egy mai gondokat feszegető tanácskozá­son, hogy benne is van egy kis bizonytalanságérzet az utóbbi időben. Pedig úgy gondolja, voltak már nehezebb napok is az életben, amikor dönteni kel­lett. hiszen több mint egy évti­zede áll ugyanannak a szövet­kezetnek az élén. Hadd tegyem hozzá: az emlí­tett közös gazdaság nemcsak megerősödött az elmúlt évek­ben, de most amikor az új mó­don való gazdálkodás került elő­térbe, szintén példát mutat vál­lalkozókedvben. okos és mérték­tartó segédüzemágaik, jövede­lemforrások megteremtésében. Mi lehet hát a vezetői aggo- dalmasság oka? Elmondta ezt is. Azt tapasztalja, hogy míg ko­rábban megvolt a készség a szomszédos gazdaságok közt az együttműködésre, a tervek ösz- szehangolására. összefogására, manapság lanyhul ez a törek­vés. Különböző irányban fut­kosnak, új meg új vállalkozá­sokba — néha szemmellátha- tóan elhamarkodott üzletekbe — kezdenek, s mintha konkurren- ciától félnének, magukba hú­zódnak, elzárkóznak. Vajon ez lenne hát az új gazdasági mechanizmussal járó vezetési stílus, ezt kell követni ezután, vagy csak amolyan gyermekbe­tegség ütközik ki egyeseknél, amit kinőne^ majd kellő ta- pasztalatok után?... HALLGATOM a másik gaz­dasági vezetőt — ugyancsak szövetkezeti embert —, aki el­meséli, hogy majd mindennap összejönnek egy szokott helyen a község termelőszövetkezeteit irányítók. Beszélgetnek. . vitat­koznak, és keresik a közös le­hetőségek útját. Együttes vál­lalkozásuk híre már túljutott a megyehatáron is, s habár nem kockázat nélküli amibe kezdtek — a szövetkezeti feldolgozó- üzem —, de példájuk mutatja, igenis szükség van az azonos jellegű gazdaságok összefogásá­ra, a tervek, elképzelések egyez­tetésére. A megyei pártbizottság első titkára legutóbb arról beszélt a képviselőcsoport ülésén, hogy le kell küzdeni a helyenként még létező bizonytalankodást, s eb­ben a kommunistáknak, a veze­tőknek kell élenjárniuk. Ez el­sősorban azt kívánja, hogy ön­magunk győződjünk meg a he­lyes módszerekről, alakítsuk ki az új követelményeknek megfe­lelő munkastílust és szervezeti formákat. A saját szemléletünk átformálása sem könnyű, meg­szokott, belénk ivódott gondol­offsetnyomáshoz és a mélynyo­máshoz. Budapesten, az Athéneum Nyomda többek között arról ne­vezetes. hogy alkalmas nagy példányszámú könyvek kiadá­sára. Többek között itt készül­nek az Olcsó Könyvtár kötetei, E népszerű művek kedvelőd máris jelentős fejlődést tapasz­talhatnak. ami az offsetfejlesz- téssel tovább folytatódik. fontos szerepet kapott a fejlesztési elképzelésekben egy új sajtókombinát felépítése. A harmadik ötéves tervben az új napilap- és folyóiratgyártó üzemnek az első szakasza épül meg Budapesten az Árpád-híd pesti hídfőjénél. Ebben az épü­letben négy új nyomógépet ál­lítanak fel, ezeket a Szikra Nyomda még 1965-ben megren­delte az NDK-tól. Hasonló négy nyomógépről van szó, mint ami­lyennel a Népszabadságot jelen­leg nyomják. Így a jelenlegi hat rotációshoz betársul a négy új. s így a Népszabadságot is és más lapokat is korszerűbben, gyorsabban. biztonságosabban és esetenként nagyobb terjede­lemben is lehet majd nyomtat­ni. Az új nésygépes üzemnek még az idén el kell készülnie. kodásmódot kéül felváltaná kel­lő gyorsasággal. Kezdve a ter­vezés és végrehajtás régi meto­dikájától az agitációban és pro­pagandamunkában rejlő új vo­násokig. A felkészülés tudományáról van itt szó. Arról a nem elha­nyagolható tényezőről, hogy nem elég ma már a konkrét in­tézkedések ismerete, a rendele­tek — egyébként nélkülözhe­tetlen — tanulmányozása, ennél többet kíván az élet minden srinten. HA EGY gazdasági vezető csak azt hallja ikd pl. a terme­lőszövetkezetek megerősödését szolgáló rendelkezésekből, hogy most már szabadabban létesít­hetnek különböző segéd- és mel­léküzemágakat, ez egyoldalú­ságra vall. Különösen ha alapos kalkuláció. felmérés nélkül olyasmire buzdítja tagtársait, ami inkább hazárdirozásnak, vagy tisztességtelen üzletelés­nek tekinthető. És ha ezt még a tervgazdaságok — korábbi jó partnerek — kiszorítására, mel­lőzésére, a bevált kapcsolatok felrúgására használja fel — bi­zony önmaga és társai ellen cselekszik. Anarchia és kapkodás — sem­mi sem elképzelhetetlenebb az oly nagy munkával és tervsze­rűséggel előkészített új gazda­sági mechanizmustól. S aki tár­sadalmi rendszerünk alapelveit félretéve próbál majd előbbre­jutni az „áru és piac ösvé­nyein” mélységesen csalódni fog. Az ilyen vezetők elhamar­kodott kísérletei semmi esetre sem követendők. S nincs oka a bizonytalanság érzetére annak a sok próbát kiállt, a közössé­gért eddig is becsületesen küz­dő embernek, aki maga mögött érezheti gazdatársait, vagy az üzem dolgozóit. Nem a pilla­natnyi látványos sikerek, ha­nem az elkövetkező esztendők növekvő és tartós eredményei fémjelzik majd a vezetők "és beosztottak munkáját. S tartós előrehaladás nem képzelhető él alapos felkészülés, tudománvo- san is megalapozott előkészüle­tek nélkül. Ebben benne foglalt tátik a rendelkezések és jogsza­bályok. a lehetőségek ismerete épp úgy, mint a kollektíva ösz- szekovácsolása, vagy a partne­rekkel, egykori küzdőtár=akkal való további jó együttműködés. AZ JÁR JOBBAN, aki ha­marább ismeri fel. s aki erejét — és munkatársai képességét — nem fecsérli el feleslegesen. Hiszen az utakat és módokat is világosan jelzi pártunk és kor­mányunk okos és céltudatos po­litikája. F. Tóth Pál A Könnyűipari Minisztérium­hoz tartozó nyomdaipar fejlesz­tésére 430 millió forintot költ az állam. A Nyomdaipari Tröszt ezentúl — jórészt saját eszkö­zökből — még 634 millió forin­tos befektetést tervez. Ezzel egyebek között, meg akarják oldani a fényszedés jelenleginél korszerűbb és szélesebb körű elterjesztését, a színes képek formakészítésénél az elektroni­kus színbontás bevezetését és két új berendezést kívánnak lé­tesíteni a színeskliséigény ki­elégítésére. A gondokból azonban még így is jócskán marad. Számol­nak például azzal, hogy a gaz­daságirányítás új rendjének be vezetésével sokkal több színe* klisére lesz szükség a sokfé'e gyártmányismertetőhöz. A biz­tonságos folyóiratkészítés a Zrí­nyi Nyomda mélynyomó rőt 4- ciós gépének beállításával i* csak részben oldódik meg. Gon­dot okoz az is, hogy a harma­dik ötéves tervben végrehajtón gépesítéshez kevés lesz a jelen­legi nyomdagépjavító bázis, te­hát a fejlesztést ebben irányban is ki kell majd ter­jeszteni. Farkas István Hatalmas sótlerhegy mellett szinte eltörpül a „jól megtermett” Skoda. A markoló néhány harapással megtölti a teherautót, de abban a percben másik áll helyére. így megy ez egész nap kora reggeltől késő estig két műszakban a kecskeméti AKÖV dunavecsei telepén. Naponta több mint 8000 mázsa sódert szállítanak a kikötőből a vasútállomásra, ahol ismét markoló­gép rakja vagonokba. Huszár László markoló-kezelő éppen Piszó Pál gépkocsiját tölti — műszakonként közel harmincszor. A nyomdaipar milliárd ja Négy új rotációs — fényszedés — elektronikus színbontó

Next

/
Thumbnails
Contents