Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

4. oldal 19CT. augusztus S, Íe38 Együttműködés az eredmény fei®f@sifé!ira A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata Az utóbbi években felpezs­dült a közélet hazánkban, fo­kozódott az emberek aktivitása, sok ezren vesznek részt a kul­turális, gazdasági feladatok megoldásában — szögezte le a múlt év őszén az MSZMP IX. kongresszusa. A kommunisták országos tanácskozásán fogal­mazták meg azt az igényt is, hogy tovább kell szélesíteni a szocia­lista demokratizmust a helyi szervek, közöttük főleg a taná­csok és a népfrontbizottságok kezdeményezésével. A gazdasági mechanzimus reformja elősegíti az önálló kezdeményezések ki­bontakozását, amelyek megvaló­sítása nagyobb aktivitást, új módszereket kíván meg a nép­front és a tanácsok kapcsola­tában is, A tanácstagok munkájának támogatása A Hazafias Népfront megyei bizottsága legutóbbi elnökségi ülésén éppen ennek a kapcso­latnak jelenlegi tartalmával, a továbbfejlesztés, elmélyítés kér­déseivel és lehetőségeivel fog­lalkozott. A tanács és a tömeg­szervezet együttműködése több éves gyakorlatban alakult ki, s a tapasztalatok szerint me­gyénkben állandóan erősödő tendenciát mutat. A két szerv alapvető célkitűzéseiben nincs különbség hiszen közös céljuk egy adott terület fejlesztése, a lakosság élet- és munkakörül­ményeinek javítása, a kultu­rális igények kielégítése. De még a népfront feladata a szer­vezés, a mozgósítás, a lakosság­tól származó javaslatok továb­bítása; a tanács, mint hatóság kötelező erejű intézkedéseket hozhat, határozatai mindenkire egyformán érvényesek. S itt jelentkezik a tanácsok és a népfront együttműködésének gazdag területe, ami — ezt mu­tatja a tapasztalat — eddig nem minden vonatkozásában hasz­náltak ki, nem éltek elég bát­ran és rendszeresen a lehetősé- gekkeL A népfrontbizottságok­nak erkölcsi kötelessége, hogy támogassa azoknak a tanács­tagoknak a munkáját, akiknek a megválasztására a jelölőgyű­lések idején javaslatot tett. Ez­által természetesen segítséget nyújt a tanácsi szerveknek is abban, hogy a választók na­gyobb megelégedésére tudjon intézkedni Több javaslatot, kezdeményezést! A népfrontnak például tör­vénybe foglalt joga, hogy javas­latokat terjesszen a tanács elé, megtárgyalásra ajánljon a vég­rehajtó bizottságnak vagy a ta­nácsülésnek egy-egy fontosabb kérdést. Sajnos, a tapasztalatok szerint ilyen javaslat a taná­csokhoz az elmúlt években — a községi népfrontbizottságok­tól — alig-alig érkezett. Leg­több helyen megelégszenek az­zal, hogy a népfrontelnök, tit­kár mond véleményt a tanács munkatervének kialakításánál — ahelyett, hogy a bizottság vagy az elnökség javaslatai ke­rülnének a tanácsokhoz. Kevés helyen beszélik még meg a köz­ségfejlesztési terveket és a nép­front szerepe csupán egyes rész­feladatok elvégzésében, vagy pusztán a társadalmi munka szervezésében merül ki. A megye városaiban, nagy­községeiben viszont az igények felkutatása tekintetében hasznos együttműködés alakult ki. Ugyancsak jó a munkakapcso­lat a népfrontbizottságok és a tanácsok között abban a vonat­kozásban, hogy évenként együt­tes üléseket tartanak, főleg ha távlati tervek, nagyobb progra­mok kialakítására kerül sor. Ez a módszer különösen hasz­nos volna, ha nemcsak évekre szóló irányvonal meghatározá­sánál alkalmaznák, hanem akkor is, ha egy-egy konk­rétabb, kevésbé átfogó, de a lakosság nagyrészét érin­tő, érdeklő feladat meg­oldása kerül előtérbe. Ebhez természetesen egyfelől a nép- frontbizottságok fokozottabb ak­tivitására, másfelől pedig arra van szükség, hogy a tanácsok igényeljék ezt a segítséget, az intézkedések tömegbázisát meg­alapozó népfrontaktivisták munkáját Kétirányú lehetőség Az együttműködés fejlesztésé­nek tehát kétirányú lehetősége és útja van: a közvetlen és a közvetett megoldás. Az előbbit tulajdonképpen a konkrét javas­latok, a meghatározott felada­tok elvégzésére irányuló felve­tések jelentik. A népfrontbizott­ságok ugyanis indítványozhat­ják, hogy a vb, illetve a tanács­ülés napirendjére vegye fel bi­zonyos kérdés megtárgyalását. A közvetett módszer pedig ab­ban nyilvánul meg, hogy a kü­lönböző népfrontbizotbságok — amint erre az elmúlt években több példa volt — együttmű­ködve a helyi párt és tanácsi szervekkel, csoportos beszélge­tést kezdeményeztek egy-egy terület tanácstagjaival. Ezeken az összejöveteleken fő­ként az újonnan megválasztott tanácstagok kaptak segítséget ahhoz, hogy körzetükbn részle­tesebben megismerjék a fejlesz­tési elképzeléseket^ s így ered­ményesebben szervezhessék meg a lakosság társadalmi munkáját, jobban tudják tájékoztatni a választókat és a tanácsot is a közös gondokról, igényekről. A népfrontnak és a tanácsok­nak ez az együttműködése min­denképpen jó biztosítéka a két szerv eredményesebb munkájá­nak, annak, hogy feladataikat a lakosság nagyobb megelégedé­sére tudják elvégezni. Gál Sándor Lányok és a katonák Az egyik kiskunfélegyházi alakulatnál már-már hagyomá­nya van a nyári építőtáborok patronálásának. A rendkívül nagy figyelmet, s fáradságos munkát igénylő kiképzés után katonáink mégis vállalták ezt Fogorvost telepít le Akasztó A napokban kezdték meg Akasztón a fogorvosi lakás és rendelő alapozási munkálatait előkészületei közben egyre több szó esik Akasztón egy másik egészségügyi létesítményről, a Kiskőrösi Járási Tanács há­zilagos brigádjának tagjai. Az építőanyag nagy része is a helyszínen sorakozik már, hogy a munka folyamatos legyen. A községfejlesztési alapból — me­gyei támogatással egy.ütt — 310 ezer forint költségű építke­zést szeretnék ugyanis az év végéig befejezni, majd a ren­deltetésének átadni. A fogorvos letelepítésének Tűi, Ismét gyerekjátékból Vasárnap este 8 óra előtt né­hány perccel riasztották a kecs­keméti állami tűzoltóságot. Két kocsi indult el Lajosmizse, Felsőlajósra, ahol az egyik ta­nya melléképületében tűz ütött ki. A lajosmizsei önkéntes és a kecskeméti állami tűzoltók • el­oltották Szaszkó Pál tanyája melléképületének tetőzetét, amelyben 500 forint anyagi kár keletkezett. A megállapítás sze­rint Szaszkó József 14 éves ta­nuló galambot akart fogni a melléképület padlásán, s e cél­ból gyufával világított. Az egyik szál gyufát égve dobta el, s et­től a nádtető tüzet fogott. A tűz­oltók közbelépése szerencsére megmentette a többi épületet. • Nem múlik el nap, hogy az ember ne ol- y 9 vasná az újságban; ha­lálos kimenetelű baleset történt, mert féktávol­ságon belül a gépjármű elé került valaki..: A gépkocsivezetőt nem terheli felelősség, mert... és hivatkoznak arra a bizonyos féktávolságra. Elgondolkodom az emberiesség „féktávolsá­gán”. Vajon csak, é3 minden esetben az áldo­zat a hibás? Nem mi vagyunk néha túl közö­nyösek egymás iránt? A múlt héten öregcsertőn, a vonatra várók előtt ez történt. A nagy forgalmú kalocsa—kiskőrösi ország­úton négy év körüli kisfiú kerékpározott, szün­telenül a szabálytalan oldalon, minden felügye­let nélkül. Egymásután kerülték ki a gyorsan ro­bogó autók. Volt óvatos vezető, aki lelassított, de olyan is, aki nem csökkentette a sebességet, csak fejcsóválással adott kifejezést nemtetszésének. A legnagyobb „attrakció”, a lélegzetelállító je­lenet az volt, amikor egy kombájn, amely majd­nem az egész útszéességet elfoglalta — nagyne- hezen kikanyarodott a gyerek mellett. Szemmel- láthatólag megkönnyebbült a kombájnvezető, mikor sikerült a veszélyes művelet. Végül is az Féktávolságon beül... éé utasok egy kerékpáros nőt küldtek a kisgyerek után, aki aztán szeren­csésen hazakísérte. Ha azok a gépjárművezetőle, akik megelőzték, kikerülték a kis kerékpárost, a rákövetkező nap azt olvashatták volna az újságban, hogy öreg­csertőn egy szabálytalanul kerékpározó kisfiút elgázoltak, mert — s itt mondják a mentséget maguknak az emberek — féktávolságon belül a kocsi elé hajtott —, bizonyára ártatlannak gon­dolnák magukat, ök vigyáztak, szerencsések vol­tak, nyugodt lélekkel értek haza családjukhoz. Hibáztatnák a szülőket, akik nem vették ész­re, hogy gyerekük kiszökött az országúira. Féktávolságon belül... De honnan tudná egy négyéves gyerek, mit ír elő a KRESZ? Hányszor látunk sietős embereket, akik szó nélkül elhaladnak úton vagy út mellett labdázó gyerekek mellett. Rohannak dolguk után. de ha megtörténik a baj, mindjárt ráérnek várakozni, míg a mentő el nem viszi az áldozatot... Az 6 áldozatukat is, akiért nem éreztek döntő hely­zetben felelősséget. Szalay János melynek kivitelezéséhez — a tervek szerint — jövőre fognak hozzá. Nevezetesen a „kis kom- binát”-nak emlegetett egyeme­letes épületről, melynek eme­letén orvos gyógyszerész és vé­dőnő számára készül majd la­kás, a földszinten pedig orvosi rendelő, gyógyszertár és egész­ségház kap helyet. a „megterhelést”, no nemcsak azért, mert lányokról van szó, hanem azért is, mert ezt az időt — kötetlenebb katonai kikép­zést elősegítő tevékenységet — jól kihasználják arra, hogy meg­ismertessék fiataljainkkal a néphadsereg életét Fekete Ferenc őrnagy kato­nái a kiskunfélegyházi tangaz­daságban dolgozó — főleg az alföldi megyékből érkező közép- iskolás — leány táborral tarta­nak igen jó kulturális kapcso­latot. Ezt bizonyítja, hogy he­tenként két-három alkalommal rendeznek számukra filmvetí­tést, amelyek katonáink életét mutatják be. A filmelőadásokon kívül már háromszor szervez­ték meg a tábor lakói részére az MHS összetett versenyt, amelyben kézigránát célbado- bás, laposkúszás, sebesültszál­lítás, szennyezett terep leküz­dése szerepelt. A versenyek résztvevői előtt rendkívül csá­bító jutalom állt: a sétarepülés. Legutóbb a hét végén tíz csa­pat versengett az első helye­kért, s közülük három csapat szombaton délután repülőgép­ről szemlélte meg a várost, s munkahelyüket A „vesztesek” is jól jártak, mert cukrot, s cso­koládét kaptak vigaszdíjul. Végeredményben az egész tábor szerencsés volt, mert ezen a szombaton az alakulat katonái­val megrendezett ismerkedési est jól sikerült Az üdülés, a munka és a vi­dám versenyek mellett újabb lehetőség kínálkozott az építő­tábor lányai előtt. Az alakulat parancsnoksága hétfőn hatvan lányt hívott meg kispuskalövé­szetre. A lányok bebizonyítot­ták — igen sok kiváló ered­mény született —, nem marad­nak le a férfiak mögött. GSEL1C&: 1,3millió ügyfél Tartalékban 150 millió forintnyi alkatrész Kollektív antennák a lapostetőn A GELKA évenként egymillió háromszázezer ügyféllel dolgo­zik. A majd másfél millió ügy­fél egy része kifogásolja, más ré­sze dicséri munkáját — Mit tesznek a panaszok csökkentéséért és hogyan ké­szülnek fel az őszi, illetve téli csúcsforgalomra — kérdeztük a vállalat központjában. — Üzlethálózatunk száznegy­venhárom függetlenített szer­vizállomásból áll, ezeregyszáz szerelőt alkalmaz: nagyrészüket, mintegy 800 embert 120 vidéki állomás foglalkoztatja. Jórészük kifogástalanul, a legnagyobb szaktudással végzi feladatát. Vi­szont a felek a rádió és a TV- adások ideje alatt szinte percek alatt kívánják meghibásodott készülékeiket kijavíttatni. Bár, már ott tartunk, hogy a hibás készülékek 85 százalékát a hely­színen tudjuk újra üzemképes­sé tenni, bizonyos szerelési hi­bák adódnak. Ezt úgy kívánjuk a minimumra csökkenteni, hogy szerelőgárdánkat állandóan to­vábbképezzük. Az alkatrész-hi­ány már nem nagyon gátolja a munkát. Jelenleg 150 millió fo­rint értékű alkatrészt tartaléko­lunk, hogy gyors alkatrészcse­rével it meggyorsíthassuk a ja­vítást — Miután a súlyos készüléke­ket nehezen tudjuk szállítani, javításra a hét bizonyos napjain, mi szállítjuk el és mi visszük vissza a javított berendezéseket, amivel sok felesleges utánjárás­tól mentesítsük feleinket. Saj­nos, autóparkunk kicsi, s en­nek bővítése szükséges. — Budapesten és vidéken mind több a rádióval felszerelt gépkocsi. Ezért ezek javítására és karbantartására is be kell rendezkednünk. — Terjednek a pesti és vidé­ki lakótelepeken a lapostetejű házak is. A közeljövőben rende­let jelenik meg, hogy a lapos- tetejű, többlakásos házakra egyéni tetőantennákat felsze­relni nem lehet, miután az egyéni szereléseknél „kilyugga­tott” tetők milliós károkat je­lentenek. Az ipar által gyártan­dó központi antennák szakszerű felszerelésére is berendezked­tünk. Egy-egy központi anten­nára legfeljebb 25 lakás anten­náját tudjuk központilag felsze­relni, ami lakásonként nem je­lent a készülékek tulajdonosai­nak nagyobb anyagi megterhe­lést, mint az egyéni antennák szerelése. Viszont kényelme­sebb, mert elmarad az antenná­val való bajlódás, villámcsap veszély és egyéb -életvédelmi probléma. Egyszerűen egy kon­nektor segítségével lehet üze­meltetni a központi antennát. — nagyobb városainkban bevezettük az ünnepi szolgá­latot és ezt is fejleszteni kíván­juk. Noha a készülékek minősé­ge megjavult, mégis számítunk 1968-ra nagyobb forgalomemel­kedéssel, mert vidéken is óriása módon nő az igény tv-, rádió- és háztartási gépek fokozottabb beszerzésére, s ezért munkánkat jobban és gyorsabban kell el­végezni — fejezték be tájékoz­tatásukat a GELKA termelési osztályának vezetői. Zs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents