Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

„Helyet • • • Csak ki kell találni Nehéz elmenni egy szép és hasznos tárgyakkal megrakott kirakat mellett A tárgyak mágnesként vonzzák a tekin­tetet, s a háziasszony azzal némítja el „bűntudatát”, hogy erre a tálra még éppen szük­sége van, ez a kancsó jó lesz tejfölnek, az a fonott kerek lap pedig a forró levesestül alá. De mivel az üzletekben mindig akad valami újdonság, amit végső soron azért vesz meg az ember, mert tetszik és nem azért, mert múlhatatlan szüksége van rá, lassan az örömbe üröm vegyül: nincs hová rakni otthon a szerze­ményeket. A kirakatban szé­pen elrendezett tárgyak kis lakásban összezsúfolva nem ér­vényesülnek, ha egyáltalán akad még hely a számukra. Ilyenkor lép közbe a saját teremtő fantáziánk. Minden la­kás rejt magában felfedezet­len részeket, csak okosan kell megszervezni a kutatóexpedí­ciót. Egy szép készletnek, üveg­korsónak, más apróságnak csak akkor lehet igazán örülni, ha az mindig szem előtt van, anélkül, hogy útban lenne. Az üresen meredező fal egyhangú síkját kellemesen bontja meg egy, a konyha berendezési tár­gyaihoz, méreteihez arányított polc (lásd első képünk), amely­ben az égvilágon minden el­II !égy veszélyezteti egészségünket Valamennyi rovar közül a házi légy a leggyakoribb. Mint hívatlan vendég, ott szálldos, terített aszta* lünk körül, bepiszkítja a falat, az ablakot és ami a legkellemetlenebb — a betegség csíráival fenyegeti csa­ládunk egészségét. Otthonunkban és házunk tájékán, különösen ott, ahol a tisztaságot el­hanyagolják, a légy jó környezetet talál magának, hogy eleséghez jus­son, szaporodjon. A légy nem válogat az ételben. Rászáll az eldobott, elszórt morzsák­ra, odaférkőzik a kellőképpen le nem takart ételekhez (tej, édessé­gek stb.). Gondoskodjunk tehát ar­ról, hogy a szemét, a különféle hul­ladék fel ne halmozódjék házunk táján, és az ételmaradékokat ne hagyjuk fedetlenül. Amikor a légy az emberre vagy az ételre száll, átadja a lábához ta­padt fertőző anyagot. Nem fér két­ség ahhoz, hogy a légy terjeszti a fertőző betegségeket, és hogy a jár­ványok egyenes arányban állnak a legyek elszaporodásával. A házi légy különösen terjeszti: a bacilusos vér- hast. és a nyári- vagy csecsemő­hasmenést. Pusztítsuk tehát állandóan és rendszeresen a legyet. Ma már meg­felelő légyirtó vegyszerek kaphatók, a lígypapírtól a rovar-irtószerekig. fér, ami a főzéshez, tálaláshoz nélkülözhetetlen és az étkezést is szebbé, hangulatosabbá te­szi. Csak arra ügyeljünk, hogy az ilyen felső polcokra a mu­tatós használati tárgyak, fű­szertartóik kerüljenek, a lába­sokat ne erre a feltűnő helyre tegyük. A polc eleje nyitott, de ha mindenáron szigetelni akarjuk, akkor teljesen síma üveget használjunk, mert a cifra mintájú díszüvegek tor­zítják a tárgyak egyszerű vo­nalát. És nem is szépek! A konyha szépségét, hangu­latát az ötletes, sok egyéni íz­léssel elrendezett apró-cseprő tárgyak vidám tarkasága adja meg. Itt érvényesülhet a cél­szerűség esztétikája: a polc al­jába csavarozott kis kampókra hagymafűzér, nevető-piros paprikakoszorú, morzsaseprő, fonott tálalátét, népi motívum­mal díszített habaróbögre ke­rül, valamennyi nélkülözhetet­len kelléke a háztartásnak, ha­mar kezeü gyébe esik a házi­asszonynak és még gyönyör­ködni is lehet alakzatuk tarka, szeszélyes rajzában. Vidám, felszabadult játék ez a tárgyakkal, megszínezi a konyhai munkát, tartózkodást és kis túlzással azt is mond­hatjuk, hogy néhány egészen hétköznapi szükségleti cikket, kellő csoportosítással a „házi műalkotás” rangjára emel. Persze ez csak tréfa, hiszen ebben az esetben az a fontos, hogy szépen, ízlésesen megol­dódott az időközben félelmete­sen felhalmozódott használati tárgyak elhelyezése. Ugyanezt a szabályt lehet érvényesíteni a lakás egy másik „nehéz” te­rületén, a gyerekek részére ki­jelölt helyen. A játékok megfelelő elhelye­zése legalább akkora gondot okoz, mint a háztartási tár­gyaké. A mai gyerek megszám­lálhatatlanul sok játékkal ren­delkezik és a szülők többnyin arról panaszkodnak, hogy a legrégibb, legkopottabb mac­kóiktól sincs szándékukban megválni, sőt, ragaszkodnak ahhoz, hogy kedvenceik népes társulata a nap minden sza­kában a szemük előtt legyen. Ez a kívánság a gyerekek ré­széről természetes és tiltakozás helyett inkább olyan megoldást kell keresni, amely a rendet is biztosítja és a csemeték óhaját is teljesíti. A második képen látható el­rendezés még a felnőttek szo­bájának is díszére válna. A kihúzható fiókos szekrényké­ben kapnak szállást a képes­könyvek, társasjátékok, egyéb nem annyira a gyerek szivéhez nőtt játékszerek. Az apró kis elefántok, babák, mackók, mó­kusok a falra szerelt polcon üldögélnek. A polcról lélógó hatalmas bábok kartonpapír­ból, furnérlemezből „házilag” készültek és egy zsineg segít­ségével külön is mozgatható a fejük, törzsük, végtagjuk. Ked­ves és fontos társai ők a gyer­mekeknek, felüdítik a szemet, tréfás játékra ingerük a kép- zeletet. Vadas Zsuzsa Matematika — nyáron A nyári szünet második fél­idejében vagyunk, közeledik a tanévnyitás időpontja. Ilyen­kor már nemcsak a bukott diákoknak, hanem az egyes tantárgyakból képességeiknél gyengébb eredményeket el­érőknek is ajánlatos egy ki­csit készülődni az új tanévre. Minden tantárgy, de különö­sen a matematika az, amely megköveteli a rendszeres gya­korlást. Kérdés azonban: ho­gyan gyakoroljunk okosan, hasznosan? Semmi esetre sem a számtani szabályok szövegének mecha­nikus olvasásával, elmondásá­val, illetve magolásával, hanem elsősorban szöveges feladatok megoldásával, tréfás és érde­kes logikai problémák feldol­gozásával. Hol találhatók ilyen felada­tok? Reformtankönyveink mindegyike olyan szerkesztésű, ho'gy első részük az előző osz­tály anyagával kapcsolatos fel­adatokat tartalmazza gondos válogatásban, a pedagógiai szempontok alapos figyelembe­vételével. Ezekből kell kivá­lasztani a gyakorlásra szánt példákat, alsóbb osztályosok esetében szülői irányítással. Mint mindenben, ezúttal is fontos a fokozatosság. S még valami, amit jó ha tudnak a szülők: nem szabad a számtan gyakorlását pusztán az alapműveletek — összeadás, kivonás, szorzás, osztás —, úgynevezett mechanikus fel­adatok fnegoldására korlátozni, hanem válogatni kell számada­tok nélküü, vagy kevés szám­adattal rendelkező feladatok­kal. Jól szemlélteti ezt a kö­vetkező, negyedik osztályos ál­talános iskolai feladat: Hányat dobban az ember szive egy nap alatt, ha percenként het­venet ver? Vagy például: Mi a feltétele annak, hogy egy tört egyszerűsíthető legyen? (VII. o.), stb. Kasza Sándor matematika-fizika szakfelügyelő HÉTFŐ: Séskakrémleves, papri- ltás krumpli, kovászos * uborka, dinnye. KEDD: Almaleves, petrezselymes szelet, párolt rizs, vágott savanyú­ság, őszibarack. SZERDA: Zöldségleves, szilvás­gombóc, görögdinnye. CSÜTÖRTÖK: Zöldbableves, kap­ros sertéstokány, burgonyapüré, uborkasaláta, körte. PENTEK: Halászlé, túróscsusza. SZOMBAT: Töltött paprika és só­ban főtt krumpli. VASÁRNAP: Meggyleves, rizses csirke, kovászos uborka, vajastás­ka. SÖSKAKREMLEVES. Fél kiló sós­kát megtisztítva, megmosva, vízben puhára főzünk. Leszűrve szitán át­törjük. Pár kanál tejfölből, kevés liszttel habarást készítünk, fel­eresztjük csontlével, vagy azzal a lével, amelyben a sóska főtt. Meg­sózzuk, öisis zeke verj ük az áttört sós­kával és felforralj ük. Még egy-két kanálnyi tejföllel ízesítjük és for­rón ráöntjük a levesestálban dió­nagyságú vajjal elkevert 1—2 tojás sárgájára. Ugyanilyen, módon ké­szíthetünk spenótlevest is, ha sze­retjük. PEREZSELYMES SZELET. Hozzá­való: 80 deka vesepecsenye, 15 de­ka zsír, fél fej vöröshagyma, egy csomó petrezselyem, kevés bó és bors. A megtisztított vesepecsenyét 2 ujjnyi szeletekre vágjuk, egy-ket napig állni hagyjuk. Beborsózzuk, hirtelen forró zsírban kisütjük, na­gyon apró vöröshagymát teszünk a húsra, azután pirítjuk, finomra vágott petrezselymet teszünk rá, majd megsózzuk és ezzel a zsírral tálalásnál leöntjük a húst. KAPROS SERTESTOKANY. Hoz­závalók: fél kiló sertéslapocka, 6 deka zsír, 6 deka aprított vörös­hagyma, 2 deci tejföl, kis csomó kapor, liszt, törött bors, só. A zsírban a hagymát zsemleszí­nűre megpirítjuk, majd rátesszük a kisujjnyi metéltre vágott, meg­mosott húst. Megsózzuk, megbor­sozzuk, s puhára pároljuk. Ha meg­Lengyel bútorok kiállítása Szegeden a Szabadtéri Játé­kok alkalmából számos kiállí­tás is nyílt, mélyek közül nagy érdeklődésre tartott számot a lengyel bútorbemutató. A ti­zenkilenc garnitúra tulajdon­képpen a lengyel bútoripar reprezentálására volt hivatott. Őszintén meg kell azonban mondani, hogy a kiállítás némi csalódást keltett. Nem volt ugyan hiány a hagyományos és általunk is ismert lengyel heverőkben, ülőbútorokban és szekrényekben, ezek azonban mind méreteikben, mind pe­dig összeállításukban egy ki­csit eltérnek a magyár igé­nyektől. Túl sok volt a hat székes, ebédlőszerű megoldás, ami igazán kényelmes, de a mi kis lakásainkban nehezen elhelyezhető. Megnyerte tet­szésünket viszont a sok szép bútorhuzat az élénk és mégis komoly színek. Kár, hogy mindössze egy konyhát mutat­tak he- Talán a rendező vaav kereskedelmi szerveknek kel­lett volna nagyobb segítséget nyújtani a válogatáshoz. Képünkön egy kényelmes, nagyméretű fotelekkel beren­dezett lakószoba. (Enycdi Zoltán felvétele.) puhult, ráöntjük a megvagdalt kap­rot, majd egy nagy kanál liszttel elkevert tej tölt adunk hozzá, és jól felforraljuk. VAJAS TASKA. 25 deka lisztet; fél csomag sütőport, 20 deka vajat, 2 egész tojást, 8 deka cukrot, fél citrom levét és fél csomag vaní­liáscukrot annyi tejjel gyúrunk össze, hogy könnyen nyújtható le­gyen. A metéltvastagságra kinyúj­tott tésztát borospohárral kiszúr­juk és a darabok közepére kis cso­móba barack- vagy málnaízt te­szünk, könnyedén félbehajtjuk, szé­lén egy helyen ujjunkkal benyom­juk. Cukorral megszórva, világos­barnára sütjük. Gesztenyepor, de a háziasszonyoknak csak jövőre... Magyar szabadalom alapján kísérleti gyártásban, cukrozott gesztenyeport állított elő a VOSZ Szövetkezeti Áru- és Anyagellátó Vállalat. A geszte­nyeport az állami és a szövet­kezeti vendéglátóipar már eredményesen használja. A poralakú gesztenyét és az ab­ból készített különféle édes­ségeket csütörtökön a fővárosi csemegeáruházban bemutatták a sajtó képviselőinek. A 4—5 évig is tárolható gesztenyepor­ból percek alatt egyszerűen készíthető el a frissel egyen­értékű massza. Az üzem saját rekanstrukciójú és kivitelezé­sű feldolgozó gépekkel napon­ta 500 kiló gesztenyeport tud előállítani, s jövőre folyama­tos éllátást ígér a vendéglá­tóipar és a háziasszonyok ré­szére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents