Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

Á történelem viharain át

P. B. Shelley

Az Appenineken

ről:

*28 JANUÁR.

Dobva! éi zászlóval Kurucok jövének,

ménének.’'

A tavasszal írtunk már nyai és híres kertjei vannak, arról, milyen különös sors ju- Kormányzója a bíró, ki kezé- lott osztályrészül Kecskemét- ben ezüst botot hord, előkelő nek a magyar városok törté- hivatala van. Ebbe a városba, ha netében, születésének körűimé- vendég érkezik, nem mondják nyeit illetően is. „Születési neki — »-muzulmán és magyar anyakönyvi kivonata” — erről városrész van-« —, hanem akárszóló oklevél — ugyanis nincs, hová megy, örülnek neki, a műdé van egy 599 évvel ezelőtt zulmán mellé kísérőket adnak kelt gyöngybetűs dokumentum és minden esetre szívességet az országos Levéltárban, amely tesznek neki.”

— Nagykőrös, Cegléd társasé- A török utazó nem látott jógában — már mint várost em- szágot az óriási pusztaságon, líti Kecskemétet... Ennek mert azt ott nem tartották, ahol alapján készülünk, hogy az a jövő-menő emberek láthat- egész jövő esztendőt a 600 éves ták volna. Pesttől Dorozsmáig, jubileumnak szenteljük. Társa- a Tiszától Izsákig csaknem dalmi szervek, bizottságok, hi- minden pusztává vált község vatalos emberek és magánosok határterületét használta a vá- nemcsak színes, érdekes, gaz- ros. Marha, ménesek, juhnyá- dag programok kidolgozását jak legeltek rajta. 18—20 000 végzik, hanem máris teljes marhát tartottak számon. Ke- erőbedobással dolgozzák fel a rekegyháza és Csengőd pusztái 600 esztendős életút, múlt és voltak a kaszálók Fája a Nyíri jelen, legértékesebb emlékeit, és Talfája erdőkben volt, szán- tényeit. tóföldje Városföld és Páka

Dr. Balanyi Béla, a Kecske- pusztán. A város — 34 000 kát méti Állami Levéltár vezetője holdnyi területét, mely a középpéldául a legutóbbi egy-kétév korból eredő birtoka volt, le- alatt Kecskemét török hódolt- gelőül használta. A gabonát ságkori történetének, illetve a cséplés után elvermelték Ver- megye XVIII. századi paraszt- meik voltak a város központjá- mozgalmainak feltárásához ban és a házak padozata alatt adott izgalmasabbnál izgalma- is.

saDb , « felfedezésekeh tett J város nyakán a török, szemleletesebbe összefüggése- amellett ádáz feiekezeti vU*et ^ y ^ longások, nem egyszer brutális

legutóbb! ezt a címet viseli: tettlegességgel tarkítva. Egyszer „Kecskemét a torok hata om aztánBa felekezeti békétlenség aloh felszabadító háború ide .g megszflnt. Az ország felső

3 , <ci •,

__i™<i —a részében folyt a Thököly Imre

A

z erről a korszakról is szó- vezette szabadságharc> s ez re_

1Ó’„gSer«í!níÚ Tn°fáflá(k ménnyel töltötte el a hódoltsá- , a* ■ f ™ orín giakat. Kecskemét is küldte az levéltárban levő mintegy 300 élelmet és pénzt Thököly tábodokumentumot dolgozta 1 ába Kuruccsapatok is gyakori jelzett munkájában. Milyen ev- dé k voltak a városban. kom és jellegű forrásanyagok Egy 1679_b61 fennmaradt verse8

_ 1557-tól 1696-ig terjed ^^zés & tanúskodik erezek évköre — mondja dr.

Balanyi Béla. A felszabadító háború korának ábrázolásához

elsősorban a levéltárunkban megdégedének,

orzott 1683-87. év, Futár- Az Blr6ra borért sokat üvMtének> jegyzőkönyv szolgáltatta az eéeével Körösre

anyagot. Nagyrészt a török, de Nagy szár“ gégével K ®en<

szép számmal a Pest megyei és császári hatóságoktól érke- 1683 nyarán Kecskemétre is zett körleveleket, rendeleteket eljut a hír, hogy a szultán el tartalmazza — eredetiben — akarja foglalni Bécset A török ez a jegyzőkönyv. seregek nemsokára elözönlik az

Természetesen a régebbi ok- országot, vonulnak nyugat felé leveleket, ugyancsak eredeti A felszerelés szállítására Kecs- rendeleteket, leveleket is ta- kemétről is kirendelték a sze- aulmányozni kellett a témához, kereket

Nézegetjük a latin, török, . Csak ebből az évből pll- Ssagyar nyelvű írott emlékeket, lantsunk néhány levelbe. aajtuk a kecskeméti vagy tö- 1683. MÁJUS 4. Musztafa

3ök hatóság hitelesítését Nem effendi tihája szekereket és gya- •3gy okmány — bármelyik nyel- logmunkásokat rendel fel Bu- 0Ű —, művészien szép írással dára, két heti élelemmel, mészkészült, s a szöveg szerkesztő- égetéshez és faragáshoz szük- se, arányai feltétlenül a szer- séges_ szerszámokkal. Kecske- zők intelligenciájának magas naétről 30 szekeret, 50 gyalogfokát tükrözik — „ránézésre” embert, Kőrösről 20 szekeret, js 40 gyalogembert, Ceglédről 5

Milyen kép is alakul ld be- szekeret és 20 gyalogembert lőlük az akkori Kecskemétről? kellett útnak indítani.

Előbb egy kis általános átte- Ugyanezen a napon hívatja

kintés a felszabadító háború a vezír Budára a három város küszöbéről. Az ország négy da- bíráit, hogy tanácskozzon velük rabban. Ungvártói a Vág völ- a tatárok érkezéséről. Vágógyéig Thököly Imre az úr. A martiak felhajtását is elrendeli, nyugati széleken Lipót császár. MÁJUS 1L Szelun effendi

Erdélyben Apaffy fejedelem bongorkasát kér Budára, s a uralkodik. Az ország 2/3-át a főzéshez asszonyokat, zsellére- török szultán birtokolja. A Du- két Tehenek, juhok felhajtását na—Tisza köze népétől három i® megparancsolja. Kikötés: jó felé követeltek szolgáltatáso- fejősek legyenek a tehenek kát, pénzt, s egyéb javakat S Szekereket kér, Ponyvákkal a a hódoltságbeliek adtak min- buzaszállításra, melyből a bon- denhová, hogy mentsék puszta g0£k|tót fomk. . , életüket.. Hogy is részesül- MÁJUS 12. Musztafa bég 4—

hetett volna a nép a tudomá- * ökrös szekeret kér, jó embe- nvok művészetek áldásaiban? rekkel, akik nem szoknék el; Hol lettek volna paloták tég- még díjazást ia helyez kilátás- la- vagy kőházak —, mikor .

mindenükkel uraífcait szolgál- MÁJUS 14. Olajbég Juszuf

aga a három város és Pest me- ", _ , , gye falvainak egy részéből a

Evlta Cselebi) a Mres nép apraját-nagyját munkára rök utazó 1660—1664 között járt rendeli ki. Május 18. A cseri Kecskeméten. Érdemes idézni basa Kecskemétről 39 szekeret leírásából: „Kecskemét pusz- kér négy ökörrel, Kőrösről 32 táin vízben szegény helyeket négyökrös szekeret Június 7. láttam és azon az éjjel szabad Musztafa tihája (ez egy tisztég alatt mi is szomjan feküd- ség) Kecskemétről 60 szekeret tünk le. A következő reggelen rendel, Nagykőrösről 40-et, Ceg- 5 órán át menve délkelet felé, lédről 25-öt — Közben a jövő- Nagykecskemét városába ér- menő katonák zsarolnak, rabol- tünk. Nagy síkságon fekszik, nak, gyilkolnak, mitsem ér az 1000-nél több náddal födött ma- oltalomlevél. Július 20. Csillag gyár háza, három templomai, és vezír embere Kecskemétről 70, itt-ott boltjai vannak Felső- Kőrösről 55, Ceglédről 25 sze- Magyarország egész katonasága keret rendel Bécs alá. Július 31. idejön takarmányért E kecs- Kecskemét és a Duna—Tisza kemétieknek szé© magyar leér kőst falvainak marháit elhajtották a törökök. Musztafa aga Budára rendeli a bírákat, vigyenek pénzt a marhák kiváltására, anélkül ne merészeljenek menni. Augusztus 12. Még mindig pénzt követelnek — tatárok által elhajtott marhákért. Kecskemétnek 600—700, Halasnak 590 marháját kellett kiváltani ...

SZEPTEMBER 12. A Bécset ostromló török vereséget szenved.

1684. Budára a szokásos

szolgáltatásokat kéfi a török: pénzt, fát, élelmet, szeget a hídhoz, s a vár javítási munkálataihoz embert és igaerőt — Ugyancsak jönnek a levelek a megyétől is. „Az Isten fia vére hullásával kény szentelek benneteket...” — kezdi a szolgabíró, és sürgeti a kvártélypénzt a császári seregek eltartására. — 1685-ben sem változik a helyzet A községek népei elszökdöstek, csaknem minden teher a három városra nehezedik. Cegléd üresen maradt év végére, lakosságának egy része Nagykőrösre települ... Aztán német, magyar, török hadak vonulnak. A császáriak mind szemtelenebbek.

Császári és török hadseregeik zsarolása, tartása folytán őrlődnek a városok. A rendéletek végére karót, nyársat akasztó- fát és kereket rajzolnak: válogassanak a halálnemek között a vezetőik, ha a parancsokat nenv teljesítik. A császári tábornokok még a hadaikat körülrajzó rabló, kóborló csapatok elfogását is a városokra hárítják. A kizsigerelt fegyvertelen nép védelmezze a katonaságot is.

Híradásra — kémkedésre -- mind a török, mind a császári sereg kötelezi a várost. A császáriak követelik, hogy kémleljék ki a török tábor szegedi állását és jelentsék észleleteiket Szolnokra. A török a császáriak hollétéről, terveiről követel tájékoztatást Dudára.

Buda 1686-ban felszalbadtfl, de utána még évekig nincs nyugalom. Viszik még az adókat különböző szolgáltatásokat a töröknek Egerbe, Gyulára, máshova. A három város me,gszabadul az egész hadseregek tartásától, de az átmenő katonaság beszállásolása, tartása. Szeged- Szolnok, Buda élelmezése őket nyomja. Viszik az adót G ácsra, Gyöngyösre, Pestre, a katonatartást Budára, Szegedre. Közkatonától a tábornokig, hadbiztosokig mindenki kegyetlen mohósággal tömi saját zsebét is... Nagyon nagy a nyomorúság..

Nehéz volna összeszámolni már, hány ezer ember vesztette életét Kecskeméten, a felszabadító háború idején. Hány ökrét, lovát vitték el, mennyi jószága pusztult el, veszett oda. Ki tudná megállapítani, mennyi ütést, verést, kínzást kellett elszenvedni vezetőknek, lakosoknak! Mennyit kellett pusztába, erdőbe menekülni, lesni, reszketni az életért..

Megrázó korszaka a 600 éves várostörténetnek. Mégis erőt adó, hiszen a nép. amely annyi szenvedés után is megkapaszkodott a földben, hű maradt városához —v talpraállt. S azóta is jópárszor. nagy történelmi viharok után.

Most) amikor végre maiga uraként, szabadon formálja sorsát, Kecskemét népe is napról napra bizonyít: keserves évszázadok után, ősei szívósságával, edzettségével magának épít új, boldog világot

Tóth István

Hallgasd, hallgasd Mary, kinn Hogyan zizeg az Appennin.

Ügy zúg a tető, mint ha dördül a menny,

Vagy az északi tenger a part fövenyen,

S hallják dühödni, omlani,

A sziklabörtön foglyai.

Az Appennin, ha kél a nap,

Hatalmas, szürke hegydarab,

A föld fölött, s az ég alatt;

De éjjel a káosz szétcsorog,

Benne homálysió csillagok,

S az Appennin kilép a viharba ..

Nemes Nagy Agnes fordítása

175 éve született P. B. Shelley angol költő, a XIX. századi angol líra nagy egyénisége. A politikai zaklatások elől 1818-ban Itáliába költözött. 1820-ban verssel köszöntötte a spanyol forradalom kitörését. 1822-ben halt meg — vizbefúlt — Viareggio mellett. Sírja — egy ferde és síma kőlap három Shakespeare-sorral __o római protestáns temetőben van, az ókori várfal tövében.

V

an DaJ

Hazatérés

Könnyei rúdon reng a rizssel telt kosár,

haza viszem, Ziemg-sza-ba. falumba.

A reggel-rajzolta út felett pálmalomb-kupola csillén, s csillannak odalán a virágok is.

Jobbról, balról, őrt állva a mezőn, délceg kukorica zétdell,

• Via padlizsánok nőnek amott . a folyó partján,

A kora reggeli párában friss szalmatetők sárgállnak.

Az éj maradék sötétjéből

kilépnek a halmok, bíborossá», mtat aásriők.

Falum, kicsi falum!

Ma viszontlátom kedvesem.

Ott fog várni re ám a házam előtt.

Bán Ervin fordítása

Van Daj nő-költő. 1964-ben elhunyt. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyet átmenetnek tekinthetünk a klasszikus vietnami irodalom és a mai fiatalok között.

Ketten a lámpa alatt

Szovjet írók új elbeszélései

A TIZENÖT elbeszélés, amit a nyugalmat messzi űző belső a kötet szerkesztője a magyar fájdalom. Nem egy esetben a olvasók elé tárt arról tanúsko- háború okozta sebek sajognak dik, hogy a legújabb szovjet még. (Pausztovszflcij. Pomeran- irodalomtól semmi sincs távo- oev, Grekova és mások írásai.) labb, mint a leegyszerűsítő se- A LEPLEZETLEN valóság és matizmus, a szájbarágó vulgari- ,7_qág művészi megjelenítése zálás. Az írások mindegyike az szempontjából a könyv legje- eleven élet sűrejébe hatol, s lentősebb elbeszélése Szolzse- legtöbb író biztos kézzel bánik nyiciné. A címe: Matrjona kőanyagával. A novellák szerep- Az egyszerű ember berts^k lói életszerűek, valóságosak, ragaszkodása az életMB^

sorsuk, életük alakulása vagy lelkesedése a munkáért: ex az annak egy kiválasztott szakasza egyik oldalon. S a képmutatás, jellemüket, lelkivilágukat mu- hazugság, féktelen önzés és tatja az olvasónak. _ anyagiasság a másik oldalon.

Legfeltűnőbb a tematikai gaz- Ez a dialekitikus kettősség dagság. változatosság. Szerelem okozza legfőképpen, hogy a mű és halál, a boldogságkereses, az belső atmoszférája, feszültség* egyéni és közösségi élet kap- olyan magas fokú. Van néhány csolata, helytállás a munkában, elbeszélés még, amely tartalma a nők sorsa a változó, fejlődő és művészi megformálása személetben, fiatalok és öregek, fa- pontjából egyaránt magasan a

lusi és gyári Fiatalok élete, útkeresése: mindez ott van a kötet lapjain. De emellett híven ábrázolják az önzést, bürokráciát, képmutatásit, anyagiasságot, a faluról való elvágyódást, vagy

többi fölé sorolható. Ilyen Ki Pausztovszkij tömör, sajátos ízű novellája, A. Prisztavkin finomra hangolt műve, a Nehéz gyermekkor, V. Pomerancev filozófiai mélységű elbeszélése.

az onnan városba szakadt em- amelynek címe: Űzze a szerve- ber gondját, és sorolhatnánk délyét És feltétlenül ide keil még tovább. sorolni a gyermekiélek legméA MÁSIK, ami az olvasó fi- Ivére behatoló R. Pogogvínt. gyeimébe ötlik: az egyedüllét, akinek Pitypang című gyünyö- a magány problematikája. A rű műve az olvasó egyik legna- noveüák hősed sokszor érzik a gyobb élményét nyújtja. Ter- társtalanság fojtogató légkörét, mészetesen akad kevésbé jó gyakorta nem lelik helyüket a írás is a kötetben. Többször körülöttük zajló világban. Sok előfordul a terjengőssé«, kórtil- a befelé fordulás, töprengés, ményeskedés, felesleges kitérés. Sok a szenvedés is, a sokszor agyonmagyarázás. (V. Koryec- megmagyarázhatatlan lelki kín, kij: A hét végén. V. Sziomin:

Aszja Alekszandrovna, V. Gu- szev: Horgásznap.)

MINDENT egybevetve: a Két, ten a lámpa alatt izgalmas, érdekes írásokat magába foglaló elbeszéléskötet, s elolvasása nem csupán a legújabb szovjet irodalom megismeréséhez jelent segítséget, hanem a mai ellentmondásokat is hordozó szovjet társadalom, a szovjet emberek életének megismeréséhez is kulcsot adhat. Érdemes elolvasni.

Varga Mihály